Nagyszentjános

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyszentjános
Nagyszentjános címere
Nagyszentjános címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Győri
Kistérség Győri
Jogállás község
Polgármester Friderics Cecilia Feliczitász[1]
Irányítószám 9072
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 1792 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 59,70 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 30,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyszentjános  (Magyarország)
Nagyszentjános
Nagyszentjános
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 42′ 32″, k. h. 17° 52′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 32″, k. h. 17° 52′ 20″
Nagyszentjános  (Győr-Moson-Sopron megye)
Nagyszentjános
Nagyszentjános
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Nagyszentjános község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyszentjános község a Kisalföld keleti részén, Gönyűtől délkeletre, a Bakony-értől keletre terül el, Győrtől mintegy 25 km távolságra. A település könnyen megközelíthető köz- és vasúton is. A megyeszékhely felől mind az M1-es, mind pedig az 1-es főúton el lehet érni Nagyszentjánost, melyet 1985. január elsejével nyilvánítottak községnek. Vasúton a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon érhető el.

A falu határában 700 hektárnyi erdő található, ahol minden évben – főleg ősszel – vadászok puskái törik meg a természet csendjét. A fenyvest a Bakonyér szeli át, mely régebben fürdőhelyként szolgált a falu apraja-nagyjának. Ma már annyira szennyezett, hogy a szentjánosi lakosok a nyári melegben szívesebben választják hűsítő fürdőként a szomszédos Gönyű "folyóját", a Dunát.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gólyafészek 2013-ban

A faluban van gólyafészek, amelyben 2013-ban is fészkeltek a gólyák.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu és környéke régóta lakott terület, de eddig települési idejét nem sikerült pontosan megállapítani. A Lél törzshöz tartozó Szemere és Szoárd hadnagyok birtokának határmezsgyéje volt e terület. 1216-ban apátsági birtokként szerepelt III. Ince pápa összeírásában, Zászló (Zazlon) néven. Ugyanez a helységnév található Albens mester 1237 körül keletkezett jegyzékében is, ahol Gönyűvel határos helységként említik. Zászló részletesebb leírása csak 1240-ig maradt ránk, melyből kiderül, hogy ennek a településnek 2 ház lovasszolgája, 10 ház udvarnoka és 2 juhásza volt. 1242-es esztendőt követően nincsenek további adataink, s minden bizonnyal a tatárjárás idején ez a nevű vidék kipusztult. Valószínűleg az itteni lakosság a győri várba menekült a portyázó tatárok elöl, hátuk mögött hagyva a települést.

Van még egy nyom, egy Öreg-Szentjánosnak nevezett helyről, mely népes puszta volt a mai Krémer-major helyén. Ezt a II. András uralkodása alatt "Oppidum Atti Joannis"-ként említették. Érdekessége Öreg-Nagyszentjánosnak, hogy volt egy temploma, melyet átalakítottak várszerű építménnyé, s a szóbeszéd szerint innen alagút vezetett a pannonhalmi várba. Minden bizonnyal ez a település is hadakozó népek áldozata lett, mégpedig a törököké. 1627 körül Ali Csauoz ugyan benépesítette ezt a területet, de Kara Mustafa tábora újra elpusztította, s soha többé fel sem épült.
A XVII. század közepe táján az Eszterházyak földművelő- és állattenyésztő telepeseket költöztettek a hajdani Öreg-Szentjános környékére. Ekkortájt épült fel – szintén a grófi család ténykedésének köszönhetően – Felsőszentjános puszta is. A század végén létesült még egy tanya, mely az Alsószentjános elnevezést kapta, jelezve, hogy a két település egy gazda alá tartozik. Ezek a helységek a mai napig fennállnak, csupán nevük változott meg, Nagy- és Kisszentjánosra. A XIX. század elején Nagyszentjános egyik tanyáját az Eszterházy család Majk pusztáért cserébe Lichtenstein hercegnek adta. Így keresztelték el ezt a területet Majkszentjánosnak.

A XIX. század elején a településen már állhatott a grófi kastély, hiszen 1809-ben a kismegyeri csata után francia tisztek laktak benne. A század második felében körülötte öt cselédház, s ugyanennyi istálló is épült. A birtokot 1870-ben Eszterházy Móric bérbe adta 50 évre Auspitz Pálnak, aki a gazdaságot szeszgyárral bővítette. Ezenkívül 1880 körül malomgyár is létesült itt. Sőt 1856-ban az épülő Budapest–Bécs vasútvonal mellett Nagyszentjános is állomást kapott. Így a település az eddiginél nagyobb mértékben bekapcsolódott az ország vérkeringésébe. Ettől kezdve indult meg a falu fejlődése, s vált egyre vonzóbbá az ide időszaki munkára érkezők számára. Főleg az 1920-as évektől szivárogtak ők a településre Vas és Zala megyéből. Kezdetben egy-egy hónapra jöttek, majd magukkal hozva családjukat letelepedtek a helységben. 1945 után szintén sokan választották otthonuknak Nagyszentjánost, hisz az itt megalakuló Állami Gazdaság (1949) munkát tudott biztosítani mind a környéken lakóknak, mind pedig a messziről jötteknek (Vas és Zala, Nyírség).

Mivel a lakosság száma folyamatosan nőtt, biztosítani kellett az alapvető ellátásokat. 1953-ban vezették be a villanyt, felépítették az emeletes iskolát, s 1969-től óvoda is működött a faluban.

Nagyszentjánosnak 1989-ig közös tanácsa volt Gönyűvel, majd 1990-ben alakíthatott önálló önkormányzatot. Az azóta eltelt pár esztendőben jelentős fejlődések mentek végbe a községben. Főleg a település infrastrukturális állapota változott pozitív irányban. Nőtt a burkolt utak aránya, szinte nincs olyan lakás, amely vezetékes ívóvízzel ne lenne ellátva. Jóval magasabb lett a telefonnal rendelkező otthonok száma is, mint egy-két évvel ezelőtt. Szeretnék ha minél többen költöznének a községbe. Az elmúlt évtizedben két új utcát nyitottak meg, ahol a helység ifjabb nemzedéke és a közeli megyeszékhelyből kivándoroltak telepedtek le.

Az egészségügyi alapellátást a háziorvosi szolgálat biztosítja. Az orvosi rendelő épületét 1993-ban újították fel, s bővítették ki egy gyógyszertárral. A faluban 1996 óta fogászati szakellátás is van, hetente két alkalommal a délutáni és esti órákban. A településen működik egy nyolcosztályos általános iskola, melyben az 1977/78-as tanévtől kezdve létezik speciális osztály, ahol a testileg és szellemileg sérült gyermekek fejlődéséről gondoskodnak. Itt található egy könyvtár is, mely hetente három alkalommal áll az érdeklődők rendelkezésére. Nagyszentjánoson mindössze ez az egyetlen hely, ahol művelődésre lehetőség van, hiszen a községnek nincsen kultúrháza. A rendszerváltást követően számos egyéni vállalkozás alakult. Ezek legtöbbje kereskedelmi és vendéglátói céllal jött létre. 1992-ben alapította meg varrodáját a győri székhelyű A + A Kft., mely nem csupán a helybeli lakosoknak, hanem a környékbeli embereknek is munkalehetőséget nyújt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom

1997-ben fogott hozzá a katolikus egyház egy templom építéséhez. Az alapkőletétel 1997. december 8-án történt. Alapterülete 298 m2.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Dancsecz Mónika irásából átdolgozva.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nagyszentjános települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]