Kapuvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kapuvár
Szent Anna rk temp.jpg
Szent Anna templom
Kapuvár címere
Kapuvár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Kapuvári
Kistérség Kapuvári
Jogállás város
Polgármester Hámori György (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 9330
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 10 448 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 108,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 96,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kapuvár  (Magyarország)
Kapuvár
Kapuvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 34″, k. h. 17° 01′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 34″, k. h. 17° 01′ 38″
Kapuvár  (Győr-Moson-Sopron megye)
Kapuvár
Kapuvár
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Kapuvár weboldala
Esterházy-kastély
A városháza bejárata
Szt. Anna rk. templom
A katolikus általános iskola
I. világháborús hősi emlékmű
Pátzay Pál: A kenyérszegő

Kapuvár (horvátul Kapuja[3])(németül Kobrunn) város Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győr-Moson-Sopron megye egyik kisvárosa, Győr és Sopron között félúton. Főutcája a 85. számú főút. Neve az egykori nyugati gyepűrendszer megerősített, védett átjárójára, kapujára utal. Sokáig Kapunak mondták [4]; a Kapuvár szóhasználat csak az 17. századtól terjed, és igazán általánossá a 18. században vált.

A Kisalföld két kistája – a Rábaköz és a Hanság – találkozásánál fekszik. Északi, természetes határa a Hanság-főcsatorna, ami egyúttal a magyar–osztrák határ is. Keleten és délen kisebb települések külterületeivel határos, míg nyugaton ismét természetes határa van, a Répce folyó.

A város elérhetősége többféle közlekedési eszközzel is kiváló. Közúton a Sopront Győrrel összekötő 85-ös számú főútvonalon; vasúton a Győr-Sopron-Ebenfurt vasútvonalon; légi közlekedés szempontjából pedig a fertőszentmiklósi magán repülőtér, valamint az ausztriai schwechati nemzetközi repülőtér ad lehetőséget a város megközelítésére. Az M1-es autópálya Győrnél 40 km-es és Mosonmagyaróvárnál 50 km-es, az A3-as autópálya Siegendorfnál 60 km-es, az A4-es Parndorfnál 50 km-es távolságban érhető el. Kerékpárút köti össze Vitnyéddel és Vallával.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata mérsékelten szárazföldi, változékonyságát főként az óceáni légtömegek okozzák. Az évi átlagos középhőmérséklet: 9,8°C (a téli minimum: -13,7°C, a nyári maximum: +32,6°C). A Lajta és a Duna völgyében, a Cseh- és a Bécsi-medence felől akadálytalanul érkező légtömegek hatására az uralkodó szélirány az északnyugati. E légtömegek állandó áramlása miatt évente mindössze 30–40 napon van szélcsend. Az éves csapadék átlag 660 mm; az esős napok száma 115 körül, a havas napoké 18–25 között van.

A város címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címer leírása Kapuvár Város Önkormányzatának rendelete szerint:

  • „Hullámos osztású csücskös talpú pajzs. A felső mező kék, a közepén ezüst várfal, ennek közepén kapu, félig felvont zuhanóráccsal.
  • A kaputól jobbra és balra függőlegesen elhelyezett három-három ablaknyílás. A várfal cseréppel fedett, felette cölöphelyen emelkedő, ezüst színű, cseréppel fedett kúpos torony.
  • A torony tetején kereszt.
  • A várfal mindkét oldalán ezüst rúdon kifelé lobogó vörös-fehér-zöld lobogó van elhelyezve.
  • A kúpos torony és a zászlók között, mindkét oldalon ezüst színű hatágú csillag díszlik.
  • A vörös színű alsó mezőben ezüst színnel középen dob, dobverőkkel, jobbról kivont szablya, alatta pisztoly és három ágyúgolyó. Balról fokos, alatta ágyú." (Az 1991. évi, 2004-ben kiegészített rendelet 1. §-a).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapuvár területe az ősidők óta lakott hely. A csiszolt kőkorszakból és a korai vaskorból (hallstatti kultúra) is jelentős leletanyag került elő.

Szomszédságában egykori földvárakat (Földvár, Feketevár) találunk. A Kapuvártól északra lévő Földvár ásatása (Nováki Gyula a középkori magyar föld-favárak egyetemes jellegzetességének tekintett égett sáncot tárt fel). A babóti várat (Feketevár) valószínűleg később, a 13. században emelték. Az egykori múzeumigazgató, Faragó Sándor egy 1962-es tanulmányában úgy vélte, hogy e két erősség az illírek egykori védelmi vonalának lehetett, de később ezt az álláspontját felülvizsgálta. Mindenesetre a környékről gazdag illír és avar leletanyag került elő.

Az ismeretlen okból kialakult, adatokkal alá nem támasztott 19. századi hagyomány szerint a honfoglalás után Sur vezér nemzetsége telepedett le e tájon. A 10–11. század fordulóján itt volt a gyepűrendszer megerősített kapuja.

A város nevét egy 1162-es oklevélben találták meg; ebben III. István király megjutalmazott egy Farkas nevű jobbágyot a soproni vár népéből, amiért jelentette, hogy a hűtlenek Kapu várát el akarják foglalni. Kapu vára a királyi birtokok egyik gazdasági központja, a nyugatra vezető utak kapuja, a nyugati gyepűrendszer részeként fontos védelmi szerepet töltött be. Első, név szerint ismert várnagya egy bizonyos Ditrik volt 1296-ban (1291-ben?).

1350-ben I. Lajos már adományozott a várhoz tartozó földekből a Kanizsai családnak. A várat és tartozékait 1387-ben Zsigmond király adta Kanizsai Jánosnak és fiainak. Ekkor kezdődött meg Kapuvár királyi birtokból családi nagybirtokká való válása. 1536-ban a Kanizsai család fiúágon kihalt. Az akkor 14 éves Orsolyát Nádasdy Tamás vette feleségül, és ezzel Kapuvár térsége a Nádasdyak birtoka lett. 1550-ben már volt itt iskolamester. 1558-ban mezővárossá vált.

A törökök egyes szerzők szerint 1594-ben foglalták el.

A Wesselényi-összeesküvésben részt vett Nádasdy Ferencet kivégezték, birtokait 1681-ben az Esterházyak kapták meg. 1663-ban Nádasdy Ferenc engedélyezte, hogy a vártól másfél kilométerre lévő puszta helyen megtelepedjenek: ott alakult meg Garta[5] a városhoz. 1681-ben Esterházy Pál nádor örökjogon szerezte meg magának, ezzel Kapuvár az óriási Esterházy uradalom része lett.

A Rákóczi-szabadságharc idején a várért jelentős harcok dúltak, végül a kurucok felrobbantották. A maradványokat az Esterházyak kastéllyá építették át. Ahogy a település katonai jelentősége megszűnt, az Esterházyak sorra elvették a város lakóinak kiváltságait. A terhek növekedése egyre növelte az elégedetlenséget, ami az 1826-os felkelésben (parasztlázadásban) csúcsosodott ki. A 19. század második fele gazdasági fellendülést hozott, amit a belvárosban álló jelentős középületek sora jelez. Báró Berg Gusztáv 1864-ben bérbe vette és sikeres mintagazdasággá fejlesztette a kapuvári uradalmat.

1871-ben a község törvény mezővárosból nagyközséggé minősítette vissza, fejlődése azonban tovább gyorsult. Még abban az évben megalakult az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, 1872-ben a Sopron megyei Első Takarékpénztár. Az 1870-es években építették az 750 mm nyomtávú gazdasági vasutat, ami az uradalom addig nehezen megközelíthető majorjait (Lászlómajor, Mekszikópuszta, Nyáros major, Tőzeggyár, Öntésmajor, Földvár) kötötte össze. A vasutat 1978 december 31-én szüntették meg és utána hamarosan fel is szedték. 1875-ben készült el a gartai elemi iskola. 1880-ban alakult meg a Rábaszabályozó Társulat. 1883-ban épült fel a mai formájában a Szent Anna templom, 1887-ben 30 ággyal kezdett működni a kórház. 1884-ben megindult a tanoncképzés és a polgári iskolai oktatás is. 1894-ben gőzmalom épült, két évvel később artézi kutat fúrattak.

A környék fejlesztésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Berg Gusztáv által alkalmazott korszerű agrotechnika miatt kialakult a munkanélküliség. Ezért sokan kivándoroltak Amerikába.

A trianoni békeszerződés következtében Sopron vármegye székhelye rövid időre Kapuvár lett, ez az állapot azonban a Soproni népszavazás következtében megszűnt.[forrás?] A két világháború közötti időszak további fejlődést hozott, kövezett utak, járdák épültek, bevezették a villany világítást, majd az Esterházy család 1924-ben húsárugyárat alapított, mely kedvezően hatott az állattenyésztés fejlődésére.

A város mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai városkép az 1945 utáni fejlődés eredménye. 1949-ben megalakult az első termelőszövetkezet. Az 1950-es és ’60-as években a megye jelentős élelmiszer-, könnyű- és gépipari központjává vált. Az ipar fejlesztése amezőgazdaság fejlesztésétől időben lemaradva kezdődött, az igazán meghatározó fejlesztések 1970 után kezdődtek. Lakótelepek, új iskolák, művelődési ház, színházterem, strandfürdő, múzeum létesült.

Kapuvár 1969-ben kapott városi rangot. Ezzel egyidőben megszűnt a Kapuvári járás, viszont - az országban első ízben - négy szomszédos községet Kapuvár városkörnyéki községévé nyilvánítottak.

Az 1990-es évek után tovább folytatódó fejlesztések eredménye az ipari park, valamint a városi strand és termálfürdő mellé tervezett Hanság Üdülőpark. A nagy múltú település műemlékei, múzeuma, termálfürdője a Fertő-Hanság Nemzeti Park bemutató háza, változatos városi rendezvényei sok, a térséget felkereső turistát vonzanak, akiket színvonalas vendéglátóhelyek várnak.

Látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetes emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született Kováts Adél (1962. június 18.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő.
  • Itt született 1967. április 29-én Ábrahám Attila olimpiai bajnok kajakozó, sportvezető.
  • Itt született 1882. január 24-én Bodor Ödön olimpiai bronzérmes atléta, labdarúgó
  • Itt született 1925. december 3-án Gábori Miklós régész, antropológus.
  • 1896. szeptember 17-én Pátzay Pál kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész.
  • Berg Gusztáv, báró (1828 - 1903) A kapuvári uradalom vezetőjeként rendkívül sokat tett Kapuvárért, nevéhez számos fejlesztés kötődik, személye alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy Kapuvár város lehetett. Foglalkozása szerint mérnök volt. Nevét Kapuvár szakközépiskolája viseli.
  • Lukácsy Lajos (Garta,[6] 1876. május 1. - 19.) szobrászművész Közismert alkotása a keszthelyi Georgikon 10. évfordulójára készített Festetics György szobra.
  • Itt született 1821. március 29-én Lumniczer Sándor sebészorvos, akinek a kapuvári kórház a nevét felvette.
  • Mohl Antal (Kapuvár, 1836. ápr. 10.- Győr, 18.) kanonok A győri székesegyház kanonokja, később nagyprépostja, vezetője. Címzetes apátja, szerbiai címzetes püspök. Jó nevű egyházi szónok, a győri fiúárvaház megalapítója. Több vallási témájú könyv szerzője.
  • Itt született 1897. június 19-én Murányi Antal gyógypedagógus, a hallássérült gyermekek differenciált oktatásának egyik fáradhatatlan szorgalmazója.
  • Szigethy Attila (1912 - 1957) Parasztpárti politikus. Részt vett az 1956-os forradalomban, majd bebörtönözték, 1957-ben, máig tisztázatlan körülmények között, harmadik “öngyilkossági kísérletével" vetett véget életének.
  • Vargyas István (Kapuvár, (1717-17..) tanár. Fő műve latin-magyar szótár
  • Lámfalussy Sándor, báró (Kapuvár, 1929. április 26. - ) Közgazdász, jegybankár. A Nemzetközi Fizetések Bankjának vezérigazgatója (1985-1993), az Európai Monetáris Intézet elnöke (1994-1997), az euró atyja.
  • Dr. Havasiné dr. Orbán Mária (Kapuvár, 1952. szeptember 12. –) magyar jogász, a Győri Ítélőtábla elnöke
  • Hancz Balázs ( bronzérmes bírkózó )

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kapuvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  4. ….castrum illud, quod vulgariter Capuu dicitur…
  5. , amit 1922-ben csatoltak
  6. Ma Kapuvár városrésze

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]