Nyomtávolság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nyomtáv szócikkből átirányítva)
Nyomtávolság
Vasúti pályaVillamos pálya

Track gauge.svg

Széles nyomtávolság
  Breitspurbahn 3 000 mm (118,1 in)
  Brunel 2 140 mm (84,3 in)
  indiai 1 676 mm (66 in)
  spanyol 1 668 mm (65,7 in)
  ír 1 600 mm (63 in)
  orosz 1 520 mm (59,8 in)

Normál nyomtávolság
  Normál nyomtávolság
(George Stephenson)
1 435 mm (56,5 in)
  skót 1 372 mm (54 in)
Keskeny nyomtávolság
  Fokföldi nyomtávolság 1 067 mm (42 in)
  Metrikus nyomtávolság 1 000 mm (39,4 in)

  Háromcolos nyomtávolság 914 mm (36 in)
  boszniai 760 mm (29,9 in)

Minimális nyomtávolság
  15 inch 381 mm (15 in)
Nyomtávolság méretének meghatározása Vignoles sínes vágány esetén

Nyomtávolság (vagy nyomtáv, esetleg nyomköz) a vasúti vágány két sínszálának egymástól való távolsága a sínfejek belső oldalai között, a vágánytengelyre merőlegesen mérve.

A nyomtávolság névleges mérete a sínfejek érintősíkja alatt:

  • 20 kg/m feletti tömegű Vignoles síneknél 14 mm-rel,
  • ez alatti tömegű Vignoles síneknél 10 mm-rel,
  • vályús (Phoenix és tömb) síneknél 7 mm-rel

mérve értendő.

Nyomtávolság típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Normál nyomtávolság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világ vasúthálózatainak több mint 60%-a által alkalmazott normál nyomtávolság névleges mérete 1435 mm.

A George Stephenson által tervezett és épített első közforgalmú vasútvonalon, az angol Stockton–Darlington vonalon a nyomtávolságot 4 láb 8 ½ hüvelykben, azaz 1435 mm-ben állapították meg.

Üzemi méretek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasúti vágány nyomtávolsága csak névlegesen 1435 mm, a vasúti pálya és a vasúti járművek kölcsönhatása folytán a kapcsolószerek és sínek elkerülhetetlen kopása, az aljak romlása miatt, valamint a használat során átalakuló pályageometria következtében a mértéke attól jelentősen eltérhet.

A nyomtávolság a MÁV előírása szerint 1430 mm-nél kisebb, illetve a – bizonyos méretű ívsugarak esetén alkalmazott – nyombővítést is figyelembe véve 1465 mm-nél nagyobb nem lehet. Alárendelt állomási vágányokban a megengedhető legnagyobb nyomtáv 1475 mm lehet.

Nyomszűkítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasúti járművek úgynevezett kígyózó mozgásából fakadó káros hatások csökkentése érdekében a nagyobb sebességű pályákon szűkítik a nyomtávolságot, legtöbb esetben 1433 mm-re (ritkábban 1432 mm-re).

Vasúti nyomtávolságok elterjedtsége

Nyombővítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kis sugarú ívekben, a vasúti járművek kerékpárjainak szoros futása ellen, növelik a nyomtávolságot, vagyis nyombővítést alkalmaznak. A megnövelt nyomtáv csökkenti az íves pályán haladó járművek mozgása során fellépő ívellenállást, így a kis sugarú ívekben fekvő sínek élettartamát is nagymértékben megnövelheti. Régebben nagyobb sugarú ívekben is alkalmaztak nyombővítést, ugyanis a régi járművek nagyobb része kéttengelyű és merev tengelyelrendezésű volt. A mai vasúti kocsik túlnyomó többsége beálló tengelyű és egyre több a forgózsámolyos kocsik száma is, így napjainkban csak 300 m-nél kisebb sugarú ívekben alkalmaznak nyombővítést. A nyombővített vágány nyomtávolsága 1435 mm-től 1460 mm-ig terjedhet az ív sugarától függően.

Széles nyomtávolság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A normál nyomtávolságnál, azaz 1435 mm-nél nagyobb nyomtávolságot széles nyomtávolságnak nevezik.

A széles nyomtávolságot használó országok (a lista nem teljes, egyes országokban több nyomtávolság kiterjedt alkalmazása is előfordulhat):

Nyomtávolság [mm] Ország Megjegyzés
1676  India,  Pakisztán,  Argentína,  Chile "Indiai nyomtávolság"
1668  Spanyolország[1],  Portugália "Ibériai nyomtávolság", Portugáliában régebben 1664 mm volt
1600  Írország,  Ausztrália,  Brazília "Ír nyomtávolság"
1524  Finnország,  Afganisztán,  Amerikai Egyesült Államok  Oroszország,  Mongólia Az USA-ban, a déli államokban a polgárháborúig

Keskeny nyomtávolság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A normál nyomtávolságnál, azaz 1435 mm-nél kisebb nyomtávolságot keskeny nyomtávolságnak nevezik.

A mindennapos, tehát nem turisztikai célú távolsági közlekedésben is inkább keskeny nyomtávolságot használó országok (a lista nem teljes, egyes országokban több nyomtávolság kiterjedt alkalmazása is előfordulhat):

Nyomtávolság [mm] Ország Megjegyzés
1067  Angola,  Botswana,  Costa Rica,  Dél-afrikai Köztársaság,  Ecuador,  Fülöp-szigetek,  Ghána,  Honduras,  Indonézia,  Japán,  Kongói Köztársaság,  Malawi,  Mozambik,  Namíbia,  Nigéria,  Szudán,  Zambia,  Zimbabwe "Fokföldi nyomtávolság"
1000  Argentína,  Banglades,  Benin,  Brazília,  Bolívia,  Burkina Faso,  Mianmar,  Kambodzsa,  Kamerun,  Etiópia,  Elefántcsontpart,  Kenya,  Laosz,  Madagaszkár,  Malajzia,  Mali,  Szenegál,  Tanzánia,  Thaiföld,  Uganda,  Vietnam; számos más országban találkozhatunk vele, mint városi villamosok, fogaskerekű vasutak nyomtávja (pl.: Tátrai villamosvasút), Aradi villamos, Szombathelyi villamos) "Metrikus nyomtávolság"
950  Eritrea,  Szomália "Olasz metrikus nyomtávolság"
914  Guatemala,  Haiti,  Kolumbia,  El Salvador

A Magyarországon használatban lévő és felhagyott keskeny nyomtávolságú vasútvonalainak (nem teljes) listája:

Normál nyomtávolságú vágány
760 mm nyomközű vágány Kaszón (I rendszerben felújítva)
600 mm nyomközű vágány Kemencén (9 kg/m rendszerű sínekkel)
Nyomtávolság [mm] Vasútvonal Megjegyzés
1000 Szombathelyi villamos megszűnt
Borsodnádasdi lemezgyár  
950 Debreceni Zsuzsivasút 1961-ben átépítve 760 mm-re
790 Zsdenyova (Bereg vármegye)  
780 Somogy-Kéthely megszűnt
760 Az Osztrák–Magyar Monarchia kis forgalmú, iparjellegű, hegyvidéki vasútvonalain elterjedten alkalmazott nyomtávolság pl. a Szilvásváradi Erdei Vasút és a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút a legtöbb magyarországi keskeny nyomtávolságú vasútvonal nyomtávolsága
750 Taraczközi vasút megszűnt  
700 Pálházi Állami Erdei Vasút átépítve 760 mm-re
633 Ózd, vasgyár megszűnt
600 Almamellék  
Kemence  
Felsőpetényi Kisvasút  
téglagyárak belső vágányhálózatai, bányavasutak  
580 Dorogi szénbánya  
500 Törökszentmiklósi téglagyár  
400 Hollóházi porcelángyár  
385 Budapesti Vidámpark kisvasútja elbontva

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vasúti lexikon (szerk. Urbán Lajos), MK 1984 ISBN 963-10-5775-5
  • Országos vasúti szabályzat I. kötet, a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet IV. melléklete
  • CIA – The World Factbook

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]