Kambodzsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kambodzsai Királyság
KingdomofCambodia.svg
Preăh Réachéa Nachâk Kâmpŭchéa
Kambodzsai Királyság zászlaja
Kambodzsai Királyság zászlaja
Kambodzsai Királyság címere
Kambodzsai Királyság címere
Nemzeti mottó: CambodiaMotto.svg
(Nemzet, vallás, király)
Nemzeti himnusz: Nokoreach
LocationCambodia.svg

Fővárosa Phnompen (Phnum Pénh)
é. sz. 11° 13′, k. h. 104° 55′
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
Király Norodom Sihamoni
Miniszterelnök Hun Sen
Hivatalos nyelv khmer
Beszélt nyelvek angol, francia, kínai, csam
Függetlenség Franciaországtól

Tagság ENSZ, IMF, ASEAN, Frankofónia
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 69
Népsűrűség 80,5 fő/km fő/km²
GDP 2005-ös becslés
Összes 34,67 milliárd USD (126)
Egy főre jutó 2399 dollár
HDI (2004) 0,583 (129) – közepes
Írástudatlanság 26,4%
Földrajzi adatok
Terület 181 035 km²
Rangsorban 89
Víz 2,5%%
Egyéb adatok
Pénznem Riel (1 riel = 100 sen) (KHR)
Nemzetközi gépkocsijel K
Hívószám 855
Internet TLD .kh
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kambodzsa témájú médiaállományokat.


1 Pénzként a dollárt is használják.

Cb-map.png

Kambodzsa (khmerül: Kâmpŭchéa) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb ország a Thai-öböl (vagy Sziámi-öböl) partján. Az ország neve egy mimózaféle fa indonéz nevéből keletkezett.

A volt francia gyarmat 1953-ban nyerte el függetlenségét. A vietnami háború alatti (amerikai, dél-vietnami) megszállását húsz évig tartó polgárháborús időszak követte.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyugatról és északnyugatról Thaiföld, északkeletről Laosz, keletről és délkeletről pedig Vietnam határolja. 443 kilométernyi tengerpartja van a Thai-öbölnél.

Kambodzsa domborzati térképe

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felszíne kisebb rögökkel tarkított alföld, csak délnyugati részén találhatók középmagas hegyláncok. Az állam 75%-a 100 m-nél alacsonyabban fekszik. A kevés hegylánc közé tartozik a Cardamom-hegység, a Dâmrei-hegység (magyarul Elefánt-hegység), illetve a Dângrêk-hegység a thai határ közelében. Kambodzsa legmagasabb pontja, a Phnom Aoral 1813 méter magas.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A trópusi monszun övezetben fekszik, a hőmérséklet 10 és 38 °C között ingadozik. A délnyugati monszun csapadékban gazdag levegőt hoz India és a Thai-öböl felől május és október között. A legcsapadékosabb hónapok a szeptember és az október. A száraz évszak novembertől márciusig tart, ekkor az északkeleti monszun alig hoz csapadékot. A legszárazabb hónapok a január és a február.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tutajházak a Tonle Sap szélén

Kambodzsa vízrajzában két meghatározó tényező van:

  • a Mekong (khmerül Tonle Thom, azaz „nagy folyó”)
  • a Tonle Sap („nagy tó”)

Ez utóbbi az ország legnagyobb tava. Száraz időszakban 2590 km² területű, de az esős évszakban a 24 605 km²-es nagyságot is elérheti. A Mekong és a Tonle Sap sok embernek nyújt megélhetést a halászat révén.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Kambodzsa állatvilága

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 16. századig a mai Kambodzsa a Thaiföldet, Malajziát, Laoszt és Dél-Vietnamot magában foglaló buddhista Funan-birodalomhoz tartozott, amely Kínával laza vazallusi függésben állt. A 6. században alakult ki a Csenla-állam, amely Észak-Kambodzsára és Dél-Laoszra terjedt ki. Ennek uralkodó vallása a hinduizmus volt.

A Khmer Birodalom (8021431)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angkor romjai

802-ben II. Dzsajavarman alapította a Khmer Birodalmat, amely évszázadokig a legerősebb állam volt az Indokínai-félszigeten. A korlátlan hatalmú uralkodók sorozatos hadjáratokban hatalmas területeket hódítottak meg. Az állam a 12. században, II. Szurjavarman és VII. Dszavajarman uralkodása idején érte el legnagyobb kiterjedését, ekkor hatalma kiterjedt a Maláj-félszigetre, illetve a mai Kambodzsa, Laosz, Sziám és Dél-Vietnam területére. Magas színvonalú mezőgazdasággal, illetve kézműiparral rendelkezett, és élénk kereskedelmet folytatott Indiával és Kínával. A 13. századtól belső viszályok, valamint a thai és vietnami betörések gyengítették a birodalmat, míg végül 1432-ben a khmerek feladták a fővárosukat, Angkort.

14321863[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angkor elfoglalása után a khmer állam áthelyezte székhelyét Phnompenbe. A thai és vietnami királyok további területeket szakítottak le az országból, végül Kambodzsa függő helyzetbe került Sziámmal (Thaiföld) szemben. 1618-ban egy sikeres felkeléssel kiűzték a sziámi helyőrséget, és rövid időre ismét független lett. Ezután azonban a Sziám és Vietnam közötti viszályok gyújtópontjába került az ország, amelyek egymást váltva uralkodtak az ország területének nagy részén. 1739-ben II. Thommo Racsa király megpróbálta visszafoglalni az elragadott területeket, de nem járt sikerrel. Ezután tovább folytatódott a Sziám és Vietnam közötti ellenségeskedés, Ang Mei kambodzsai királynő uralkodása idején különösen, egészen a francia gyarmatosításig.

Kambodzsa a gyarmati időszakban (18631953)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország 1863 és 1953 között az Indokína nevű francia gyarmat része volt. 1863-ban a Sziám által hatalomra juttatott király, Norordom, Franciaország védnökségét kérte. 1867-ben erről meg is állapodott a sziámi király és Franciaország. Ezért cserébe Battambang és Siem Reap tartományok is Sziám fennhatósága alá kerültek. 1906-ban ezeket visszakapta Kambodzsa egy francia–sziámi megállapodás értelmében. Ezek után mint francia gyarmat fejlődött tovább.

1941-ben Japán elfoglalta az országot, és ellenőrzése alatt tartotta egészen 1945-ig. 1945-ben Norodom Szihanuk kikiáltotta a függetlenséget, de ezután az országot ismét francia csapatok foglalták el. Végül további nyolcévnyi francia uralom és hosszú tárgyalások után 1953. november 9-én Kambodzsa függetlenné vált.

19531975[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1955-ben Szihanuk lemondott a trónról apja javára, hogy miniszterelnök lehessen. 1960-ban apja halála után továbbra is ő maradt a miniszterelnök, de fölvette a hercegi címet is. A vietnami háború kezdete után a semlegességi politika mellett szállt síkra. 1970-ben gyógykezelés céljából Párizsba utazott, ezalatt 1970. március 18-án Lon Nol és Sziszovath Szirik Matak herceg vezetésével államcsínyt hajtottak végre. Emiatt az országban nemzeti ellenállási mozgalom bontakozott ki, és külföldi csapatok is érkeztek a felkelők segítségére, például a Viet Congtól. Emiatt Nixon elnök támadást rendelt el a Dél-Vietnammal határos Kambodzsa területén lévő Viet Cong bázisok ellen, illetve bombázták is az országot. Erre a Viet Cong katonái beljebb nyomultak az országban, ami azt tovább destabilizálta. Ez kedvezett a Vörös Khmerek mozgalmának, akik eddig főleg a hegyvidékeken birtokolták az országot, de ezután egyre inkább előrenyomultak, míg végül a kambodzsai újév napján, április 17-én bevonultak Phnompenbe.

A vörös khmerek (19751979)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vörös khmerek rémuralmának áldozatai

Miután a Pol Pot vezette Vörös Khmerek bevonultak a fővárosba és kikiáltották a Demokratikus Kambodzsa nevű államot, az ország történelmének legsötétebb, legvéresebb korszaka kezdődött el.

A vörös khmerek egy agrárparaszti kommunista országot akartak létrehozni, és emiatt úgy gondolták, hogy nincs szükség értelmiségiekre. Ezért haláltáborokat hoztak létre, ahová bárkit elhurcoltak, ha értelmiségi, tanár, vallási vezető, nem khmer nemzetiségű, szemüveges, nyugattal kapcsolatban álló vagy a „rendszerre veszélyes” ember volt. Gyermekeket kényszerítettek arra, hogy azzal bizonyítsák hűségüket a Pol Pot rezsimhez, hogy beárulják, sőt egyenesen meggyilkolják szüleiket. Pol Pot az egzisztencializmus és a nyugat-európai kommunista „gondolkodók” egyik fő központjában, a párizsi Sorbonne egyetemen tanult. A legszolidabb becslések szerint is több mint egymillió ember halt meg, de van olyan vélemény, miszerint az akkori 8 milliós lakosság egyharmadát kiirtották. A városokból rengeteg embert telepítettek ki a bombázásokra hivatkozva. A kegyetlenkedések elől sokan átszöktek a thai határon.

Kambodzsai Népköztársaság (1979–1989)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Kambodzsai–vietnami háború

A vietnami határ sorozatos megsértése és a vietnami kisebbség kivégzése miatt Vietnam 1979-ben elűzte a Pol Pot-rezsimet, amely a hegyekbe és őserdőkbe visszahúzódva folytatott gerillaharcot egészen 1996-ig. Pol Pot 1998-ban halt meg. Emberiség elleni bűntetteiért soha nem vonták felelősségre.

1979-ben, a vietnami hadsereg bevonulása után az általuk támogatott kormány került hatalomra. A katonák gerillaharcot folytattak a hegyekbe visszahúzódott Vörös Khmerekkel. A továbbra is polgárháborúhoz hasonló állapot az 1980-as évek végétől kezdett megszűnni. Ugyanekkor tárgyalások is kezdődtek a vietnami katonák kivonulásáról, amire végül 1989-ben került sor.

Az ENSZ Pol Pot rezsimjét továbbra is, mint az ország legitim kormánya ismerte el, így azok még a népirtást követően 15 évig megtarthatták helyüket az ENSZ-ben.[forrás?]

A modern Kambodzsa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután a vietnami katonák elhagyták az országot, tárgyalások kezdődtek Párizsban az ország jövőjéről. ENSZ békefenntartó csapatokat küldtek az országba, és 1993-ban megtartották az első szabad választásokat. A választók 90%-a kinyilvánította a véleményét. Az első helyen Norodom Ranariddh pártja, a FUNCINPEC győzött, a második helyet a Hun Sen vezette CPP (Kambodzsai Néppárt), a harmadikat a Buddhista Liberális Párt szerezte meg. Megalakult a 120 tagú Nemzetgyűlés, amely Norodom Szihanukot választotta királlyá, Norodom Ranariddh és Hun Sen pedig miniszterelnökök lettek. Az 1998-ban tartott választásokat a CPP nyerte, maga mögé utasítva FUNCINPEC-et és az SRP-t. Koalíciós kormány alakult, a miniszterelnök Hun Sen lett. A 2003. július 27-én tartott választások hasonló eredménnyel végződtek. Ismét Hun Sen lett a miniszterelnök, és a mai napig is ő az. 2004-ben Szihanuk király egészsége leromlott, ezért lemondott a trónról. Először úgy tűnt, hogy Norordom Ranariddh lesz az új király, de a koronázó tanács végül Norodom Szihamonit választotta Kambodzsa új királyává.

Államszervezet, közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetgyűlés épülete (az előtérben), Phnom Penh

Alkotmány, államszervezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az ország államformája alkotmányos monarchia.
  • A király az állam feje. A jelenlegi királyt, Norordom Szihamonit 2004. október 29-én választotta királlyá egy kilenctagú koronázótanács. Igazi hatalma nem nagyon van, inkább reprezentációs feladatokat lát el.
  • A kormány feje a miniszterelnök, akit a király nevez ki a Nemzetgyűlés jóváhagyása után. A tényleges hatalmat tehát a miniszterelnök által vezetett kormány, illetve a parlament két háza, a Nemzetgyűlés és a Szenátus birtokolja. A jelenlegi miniszterelnök Hun Sen.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási beosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közigazgatást a következő módon osztották fel:

Egy település Siem Reap tartományban
Battambang egy útja a központi piac mellett

20 tartomány (khett):

Kambodzsa tartományai
  1. Banteay Meanchey
  2. Battambang
  3. Kampong Cham
  4. Kampong Chhnang
  5. Kampong Speu
  6. Kampong Thom
  7. Kampot
  8. Kandal
  9. Koh Kong
  10. Kratié
  11. Mondulkiri
  12. Oddar Meancheay
  13. Pursat
  14. Preah Vihear
  15. Prey Veng
  16. Ratanakiri
  17. Siem Reap
  18. Stung Treng
  19. Svay Rieng
  20. Takéo
Phnompen, a főváros
Vidéken jellemző hagyományos házak

4 városi körzet (krong):

  1. Phnom Penh
  2. Sihanoukville (Kampong Som)
  3. Pailin
  4. Kep

10 sziget (koh):

  1. Koh Kong
  2. Koh Polaway
  3. Koh Rong
  4. Koh Rong Samlon
  5. Koh Sess
  6. Koh Tang
  7. Koh Thass
  8. Koh Tral (Vietnam irányítása alatt, Phú Quốc néven)
  9. Koh Traolach
  10. Koh Treas

Ezenkívül vannak még kisebb közigazgatási egységek, a körzetek (srok) és a közösségek (khum).

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kambodzsai khmer lány
Etnikai térkép

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság 90%-a khmer nemzetiségű. Ezen kívül élnek az országban kínaiak, vietnamiak és indiaiak.

Az ország hivatalos nyelve a khmer, ami az ausztroázsiai nyelvcsalád mon-khmer ágába tartozik. Beszélik még a franciát, ami a gyarmati időszakban az Indokínai-félsziget lingua francája volt (lingua franca a.m. „közös nyelv”), és az angolt is, ami a diákok és az üzletemberek körében egyre népszerűbb.

Az ország lakosságának 93%-a a buddhista vallás khmer változatát gyakorolja; a muszlimok száma 5%, a keresztényeké 2%.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Munkások a rizsföldön
Útszéli varroda

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága: agrárország.A 1970-es évek zűrzavara után '80-as évek második felétől kezdett el fejlődni a gazdaság jelentősebben. Az 1997-es gazdasági visszaesés után az ország 2000-től kezdve átlagosan 5%-kal nőtt GDP-je. A magas fejlődés ellenére a szomszéd országokhoz képest még mindig elmaradott. Még mindig nagy probléma a nagyméretű szegénység a nép körében és a korrupció.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnagyobb szerepe a mezőgazdaságnak van. A Mekong folyó trópusi monszun éghajlatú alföldjén elsősorban rizst termesztenek, de megterem a batáta, a cukorpálma és számos trópusi gyümölcsféle is. A Tonlé Sab a Föld egyik halban leggazdagabb tava, sok kambodzsainak nyújt megélhetést, de ezek is csak nehezen tudják ellátni a népet a szükséges élelemmennyiséggel.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország amúgy sem fejlett iparát a polgárháború gyakorlatilag teljesen tönkretette. Elsősorban a textilipar és a rizshántolás jelentős. Fontos még a trópusi fák kitermelése.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

6-os főút Siem Reap-nál

Közúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közúti közlekedésben egyre inkább kezd helyet kapni az autók és motorbiciklik használata, de még mindig fontos eszköz a hagyományos riksa. Ezt nemcsak a helyiek, hanem egyre többször a turisták is használják.

Vasúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országnak kettő, összesen 612 km hosszúságú egyvágányú, 1 méter nyomtávú vasútvonala van. Az egyik vonal Phnompenből Sihanoukville-be tart, a másik úgyszintén Phnompenből Sisophonba, de gyakran csak Battambangig megy.

Légi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két nemzetközi repülőtere van: a Pochentong nemzetközi repülőtér Phnompen közelében, a másik pedig az Angkor nemzetközi repülőtér Angkorvatban (Siem Reap), a turisták által gyakran látogatott romvárosban. Ezenkívül vannak még más városokban is repülőterek, de ezek csak helyi jelentőségűek (például Battambang, Mondulkiri, Ratanankiri, Stung Treng).

Vízi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyami hajózás is jelentős a közlekedésben. Két hajózható folyó van, a Mekong és a Tonle Sap. 2 fő kikötő van, Phnompenben és Sihanoukville-ben, ezenkívül van még néhány kisebb kikötő is a folyók mentén.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Festmény a kambodzsai életről

A khmer kultúra a khmer birodalom virágkora alatt terjedt el. Erős befolyással voltak rá a szomszédos országok, Sziám és Laosz, illetve India, a hinduizmus és a buddhizmus. Főleg a khmer építészet és tánc a jelentős. Az építészetben sokak által ismert Angkorvat, a híres templomváros. A tánc sok hasonlóságot mutat a környező országokéval. A tradicionális khmer táncot az ország királya, Norodom Szihamoni is elő tudja adni.

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kambodzsai konyha hasonlóságokat mutat a környező országokéval, főleg a thai, az indiai és a kínai konyhával. Gyakran használ gyógynövényeket, például a kínai metélőhagymát vagy a vietnami koriandert. A fűszerek közül gyakran használt a kurkuma, a gyömbér és a citromfű, a gyümölcsök közül az ananász, a sapoldilla, a jan gyümölcs, a kuy gyümölcs, a zöldségek közül pedig a bébikukorica, a bambuszgyökér és a kínai brokkoli. A legnépszerűbb húsfajta a hal, a halból készült legkedveltebb étel pedig az amok. Ezenkívül népszerűek a sertéshúsból készül ételek, például a twah ko, ami a magyar hurkához hasonló étel, a bárány-, a csirke-, a marhahús, illetve a különleges fajták, például a béka-, a teknős-, a rák-, illetve a tarantullahús. Népszerű ételek az ansom chek, ansom chrook, ngam nguv, lok lak és a kuytheav.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angkor romváros egy része: Angkorvat, buddhista szerzetesekkel
A Nemzeti Múzeum épülete a fővárosban

Phnom Penh: Ezüst Pagoda, Nemzeti Múzeum, Királyi Palota, Choeung Ek-i emlékmű

Angkor: templomváros

Sihanoukville: tengerparti üdülőhely

Udong: A Pol Pot rezsim áldozatainak állított emlékmű

Oltások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javasolt oltások Kambodzsába utazóknak a következő betegségek ellen:

Javasolt még a malária elleni gyógyszer. Az egész országban nagy a kockázata a megbetegedésnek.

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kambodzsa legjelentősebb ünnepe a Bonn Om Teuk („csónakverseny-fesztivál”). Az esős évszak végén tartják a Mekongon, amikor az kezd visszaállni a normális vízszintjére. Az ország népességének majdnem 10%-a kilátogat erre az eseményre. Részt vesznek a hajóversenyen, hálát adnak a holdnak, tűzijátékot néznek, és játékokat játszanak, mint például a foci vagy kakasviadal.

Nemzeti ünnep: november 9., a függetlenség napja, 1953

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kambodzsai labdarúgó-válogatott eddigi legnagyobb eredménye az 1972-es Ázsia-kupán elért 4. helye volt.

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országnak eddig nincs érme a játékokról.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kambodzsa témájú médiaállományokat.