Ghána

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Republic of Ghana

Ghána zászlaja Ghána címere
Nemzeti mottó: Freedom and Justice
Himnusz: God bless our homeland Ghana
Főváros	Accra é. sz. 5°33′ ny. h. 0°15′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	Elnöki köztársaság
- Elnök	John Agyekum Kufuor
Hivatalos nyelv	angol
függetlenség	Az Egyesült Királyságtól
- kikiáltása	1957. március 6.
Terület
- Összes	238 540 km² (77.)
- Víz (%)	3,5%
Népesség
- évi becslés	22 900 000  (50.)
- Népsűrűség	96 fő/km²
GDP	2005
- Összes	54 330 millió USD (73.)
- Egy főre jutó	2 781
HDI ()	(.) –
Pénznem	Ghánai cedi (GHC)
Időzóna	GMT (UTC)
Internet TLD	.gh
Nemzetközi gépkocsijel	GH
Hívószám	+233
Burkina Faso Benin Togo Elefántcsontpart ACCRA Bolgatanga Tamale Kumasi Ho Asamankese Nsawam Tarkwa Tema Cape Coast Takoradi A t l a n t i - ó c e á n Guineai-öböl Benini-öböl Volta-tó térkép szerkesztése

Ghána (hivatalosan Ghánai Köztársaság) egy ország Nyugat-Afrikában, csupán néhány fokra északra az egyenlítőtől. A greenwichi meridián a fővárostól néhány kilométerre keletre halad át. Keletről Togo, északról Burkina Faso, nyugatról Elefántcsontpart, délről pedig a Guineai-öböl határolja.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajza 1.3 Éghajlat 1.4 Növény- és állatvilág 2 Története 3 Népessége 3.1 Népcsoportok 3.2 Nyelvek 3.3 Vallások 3.4 Népesebb városok 4 Államszervezet és közigazgatás 4.1 Alkotmány, államforma 4.2 Védelmi rendszer 4.3 Közigazgatási felosztás 4.4 Politikai pártok 4.5 Elnökök 4.6 Külpolitika 5 Gazdasága 5.1 Mezőgazdaság 5.2 Ipar 6 Közlekedés 6.1 Közúti közlekedés 6.2 Légi közlekedés 6.3 Vízi közlekedés 6.4 Vasúti közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Művészetek 7.3 Zene 7.4 Gasztronómia 8 Sport 9 Média 9.1 Újságok 9.2 Televíziók 9.3 Rádióadók 10 Ünnepnapok 11 Külső hivatkozások 11.1 Internetrádiók

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Ghána nagyobb részén dombok terülnek el, az ország közel fele nincs 150 m felett.

A tengerpart hossza 543 km. Az ország 158 000 km²-én van a Volta vízgyűjtőterülete.

Az országot földrajzilag 5 régióra oszthatjuk: Alföldek az ország déli részén, Ashanti-felföld, Akwapim-Togó vonulat, Volta-vízgyűjtője és Magas földek észak észak-nyugaton.

Az Akwapim-Togó-dombság és az Atakora-hegység egészen Beninig fut. Az ország legmagasabb pontja a 885 m magas Afagyato hegy, amely a Togói határon fekszik.

[szerkesztés] Vízrajza

Az ország közepén lévő Volta-tó (8500 km²) az világ legnagyobb mesterséges tava. Az ország nagyobb folyói: Fekete-Volta, Fehér-Volta, Afram, Daka, Oti, Pra, Tano, Ankobra, Birim és Densu. Az országnak nincs természetes tengeri kikötője, ezért két mesterséges kikötőt építettek Takorádiban és Temában.

[szerkesztés] Éghajlat

Ghána éghajlata trópusi. 3 éghajlat találkozik az országban, az esőerdővel tarkított egyenlítői, a szavanna éghajlat, és a kettő átmenete.

Az orszád déli részén fás szavanna, középső részén esőerdők, míg északon füves szavanna találhatók. Az ország évi csapadékmennyisége délen 2000 mm felett van, északon 1000 mm.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Az országban 55 170 km² őserdő volt 2005-ben, ami 1154 km²-rel csökken évente.

Ghána állatvilága fajokban gazdag. Az erdős területeken több mint 200 féle madár, 222 különféle emlős állat, 131 féle hüllő, számtalan lepke és gyík faj él.

A folyókban 90 halfajta található, például tilápia és afrikai törpe harcsa.

A szavannán leopárdok, oroszlánok, elefántok, orrszarvúak, gnúk, antilopok, varacskos disznók, majmok élnek. [1]

[szerkesztés] Története

A középkorban létezett már egy Ghána állam, azonban az nem is érintette a mai Ghána területét, de az akan népek ősei onnan erednek. 1600 körül a mai Közép-Ghána területén létrejött az Ashanti Birodalom. Ez a birodalom a 19. századig fennmaradt.

Aranyparton 1482-ben a portugálok felépítették Elmina erődjét. Ez lett az arany, az elefántcsont és a rabszolgakereskedelem központja. A 17. században a portugálokat kiszorítva a hollandok, portugálok, angolok, svédek, dánok is meghódítottak egy kis szeletet a parton. Emiatt Európán kívül sehol máshol a világon nem látni ilyen sűrűn európai építésű katonai létesítményeket. A legtartósabban az angolok maradtak itt.

1820 körül lett az Aranypart Nagy-Britannia birtoka. 1874-ben koronagyarmattá nyilvánították. A második világháború idején 40 000 ghánai vett részt a harcokban a brit hadseregben.

1947-ben Kwame Nkrumah harcot indított a függetlenség elnyerésére. Ő az Amerikai Egyesült Államokban járt egyetemre, ahol megismerkedett a pánafrikai eszmékkel. Valójában nem csupán Aranypart függetlenségére törekedett, hanem olyan egységes Afrikáról álmodott, amely képes ellenállni a neokolonialista törekvéseknek. Szándéka szerint ebben az Afrikában a következő elvek érvényesültek volna: szabadság és igazság, egyenlőség és ingyenes oktatás mindenkinek, tekintet nélkül az etnikai háttérre, vallásra vagy hitvallásra.

A függetlenséget 1957. március 6-án vívta ki Ghána, első elnöke Nkrumah lett. Ekkor Aranyparthoz csatolták Brit-Togót is. A fiatal ország gyors iparosításba kezdett a szocialista tervgazdálkodásra emlékeztető módon. Az 1960-as évekre Afrika egyik legjobban iparosodott, legfejlettebb országává küzdötte fel magát.

1966-ban Nkrumah hatalmát katonai puccs számolta fel, bizonyos vélemények szerint a CIA állt a háttérben. Sorozatos katonai puccsok következtek. A katonák azonban korruptak voltak, képtelennek bizonyultak az ország irányítására és Ghána hanyatlani kezdett. 1981-ben Jerry Rawlings repülőhadnagy megdöntötte a hivatalban lévő juntát és megpróbálta demokratizálni Ghánát.

Az átmeneti gyors fejlődést hanyatlás követte, amely a kakaó árának csökkenéséből, illetve a kőolaj árának növekedéséből adódott, és súlyos fizetési mérleghiányt vont maga után. A gazdasági hanyatlást politikai válságok is tetézték, az ország gazdasága összeomlott, az 1980-as évek végére gyakorivá váltak az éhínségek. A stabilizációs program kidolgozásához és bevezetéséhez a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank adott irányelveket. A gazdasági egyensúly helyreállt, de ennek az ára az volt, hogy elmélyültek a társadalmi feszültségek, és növekedtek a környezeti károk.

1992 óta az ország demokratikus köztársaság.

[szerkesztés] Népessége

A népesség eloszlása egyenlőtlen, a partvidék viszonylag sűrűn lakott, a mezőgazdaság és kereskedelem jelenti a megélhetést. A terület északi része – a mostoha természeti feltételeknek köszönhetően – ritkán lakott.

Az országban jellemzően nagycsaládosok élnek. Ezért a rokonok könnyen tudnak segíteni egymásnak a problémákban. A városokban él a lakosság közel fele.

Ma közel 15 000 gyermek él egyedül az utcákon. Ez ellen próbál tenni valamit az UNICEF.

[szerkesztés] Népcsoportok

[szerkesztés] Nyelvek

[szerkesztés] Vallások

Az országban a 2000-ben vegzett népszámlálás adatai szerint a lakosság 68,8%-a keresztény (18,6% protestáns,15,1% katolikus, 24,1% pünkösdista/karizmatikus), 15,9%-a muzulmán, 8,5%-a törzsi vallású, 0,7% egyéb és 6,1% nem válaszolt [2].

Az emberek nagyon vallásosak, úgy gondolják, aki nem hívő, könnyen baj érheti.

[szerkesztés] Népesebb városok

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

1957. március 6-án Ghána elérte a függetlenségét, ő volt az első afrikai ország, aki a gyarmati országok közül szabad lett. Azóta különböző demokratikus és diktatórikus kormányok kerültek hatalomra. 1993. január 7. óta elnöki köztársaság a Nemzetközösségen belül. A parlament egykamarás, amelyben 230 képviselő foglal helyet. A többpártrendszerű országban jelenleg az Új Hazafi Párt (NPP) 128 képviselővel vesz részt, az ellenzéki Nemzeti Demokratikus kongresszus (NDC) 94 helyet tud magáénak.

A parlament és az elnök is 4 évre kap bizalmat a szavazóktól. A legutóbbi választás 2004 decemberében volt, ahol John Agyekum Kufuor győzött. Az alkotmány garantálja a lakosságnak, hogy szabadon éljen, magántuljadonnal rendelkezzen.

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az országban 10 régió van.

• Ashanti
• Brong-Ahafo
• Central
• Eastern
• Greater Accra
• Northern
• Upper East
• Upper West
• Volta
• Western

[szerkesztés] Politikai pártok

• Convention People's Party, (CPP) – Népi párt (szocialista)
• Democratic People’s Party, (DPP) – Demokrata Néppárt
• Every Ghanaian Living Everywhere, (EGLE) – Minden Ghánai aki valahol él
• Ghana Democratic Republican Party, (GDRP) – Ghánai Demokratikus Köztársasági Párt
• Great Consolidated Popular Party, (GCPP) – Nagy Egyesült Nemzeti Párt
• National Convention Party, (NCP) – Nemzeti Gyűlés Párt
• National Democratic Congress, (NDC) – Nemzeti Demokratikus Kongresszus
• National Independence Party, (NIP) – Nemzeti Függetlenségi Párt
• Nkrumah National Party – Nkrumah Nemzeti Párt
• New Generation Alliance – Új Nemzedék Szövetség
• New Patriotic Party, (NPP) – Új Hazafias Párt
• Convention People's Party, (CPP) – Népi Konvent Párt
• People's Heritage Party, (PHP) – Népi Örökség Párt
• People's National Convention, (PNC) – Népi Nemzeti Kongresszus
• Popular Party for Democracy and Development – Népi Párt a Demokráciáért és a Fejlődésért
• National Reform Party, (NRP) – Nemzeti Reformpárt
• United Ghana Movement, (UGM) – Egyesült Ghána Mozgalom
• Democratic Freedom Party, (DFP) – Demokratikus Szabadság Párt
• United Renaissance Party, (UNP) – Egyesült Reneszánsz Párt

[szerkesztés] Elnökök

• Kwame Nkrumah (1960-1966)
• Joseph Arthur Ankrah (1966-1969)
• Akwasi Afrifa (1969-1970)
• Nii Amaa Ollennu (1970)
• Edward Akufo-Addo 1970-1972
• Ignatius Kutu Acheampong (1972-1978)
• Fred Akuffo (1978-1979)
• Jerry John Rawlings (1979)
• Hilla Limann (1979-1981)
• Jerry John Rawlings 1981-2001
• John Agyekum Kufuor (2001 óta)

[szerkesztés] Külpolitika

Az aktuális külpolitikai helyzet, hogy az ország amerikabarát. Ghána Nyugat-Afrikában a legstabilabb ország. Az ország több humanitárius és katonai bevetésen vesz részt. Az ENSZ megbízásából Libanonban, Kosovóban, Elefántcsontparton, Burundiban is állomásoztat katonákat

Ghána tagja az ENSZ-nek, az Afrikai Uniónak, a Nemzetközösségnek, a Nyugat-afrikai Gazdasági Közösségnek (ECOWAS), a Nemzetközi Valutaalapnak (IWP), a Nemzetközi Munkaszövetségnek (ILO).

Az ENSZ főtitkára 1997 és 2006 között a ghánai Kofi Annan volt.

[szerkesztés] Gazdasága

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Ghána ásványkincsekben gazdag monokultúrás mezőgazdasági ország, a bányászat és a fakitermelés 50, a mezőgazdaság 40, a feldolgozóipar pedig a GDP 10%-át adja. Az arany és a kakaó a legfőbb kiviteli cikkek.

A kakaót a sűrűn lakott Ashanti-küszöbön termesztik monokultúraszerűen. A kisparaszti birtokok viszont sok idénymunkást foglalkoztatnak. Az ország évtizedeken át a világ vezető kakaótermesztője volt, de az elterjedő vírusfertőzés, illetve a talaj kimerülése miatt csökkent a termelés, ma már csak a második, de a cikk még így is a kivitel 1/3-át képviseli.

Az ország középső és északi részén a lakosság naturálgazdálkodást folytat. A kisparcellás művelés a munkaképes korú lakosság mintegy 85%-át foglalkoztatja. Az ország nem képes önellátására, gabonából, rízsből behozatalra szorul. A csapadékosabb területeken őshonos esőerdőt folyamatosan írtják, bár a feldolgozatlan farönkök exportját a kormány 1995-ben betiltotta. [3]

[szerkesztés] Ipar

Nemzetközileg is jelentős mennyiségű aranyat, mangánércet és ipari gyémántot termelnek ki. A nagy mennyiségű, de még szerény kitermelésű bauxit a jövőben növelheti az ország bevételeit. 2007-ben felfedeztek egy tengeri olajmezőt, ami becslések szerint 3 milliárd hordó kőolajat rejt. Az olajkutatás tovább folyik, a feltárt olajtartalék mennyisége növekszik.

Legfontosabb ipari ágazati közé tartozik a faipar, az élelmiszeripar és a textílipar. Az áramtermelés legnagyobb része a Volta folyón épült vízierőműből származik. Az erőmű 1965-ben készült el. (Az Akosombo-nál felépített gát felduzzasztotta a folyó vízét és így egy 520 km hosszú, 8500 km²-es tó keletkezett, a tó feltöltődése miatt a területről körülbelül 80 000 embert kellett kitelepíteni). 1991 és 1999 között a 300 állami vállalat több mint 2/3-át privatizálták.

Az ipar legnagyobb része a déli tengerparton, és a fővárosban, Accrában tömörül.

A fő tengeri kikötő Temában található, 30 km-re keletre a fővárostól. Tema mélyvízű kikötője 1962-ben készült el. A városban összpontosul a gyáripar (alumíniumkohó, kőolaj-finomító, acélmű, cementgyár, halkonzerv- és csokoládégyár, textilipar).

Nyugaton található másik nagy kikötőváros, Sekondi-Takoradi bonyolítja a faipari áruk és bányakicsek kereskedelmét, ipara is főként ezekhez a cikkekhez kötődik (fűrésztelepek, furnérgyárak).

Az általános forgalmi adót 1998-ban vezették be, amelynek egységes mértéke 2000 óta 12,5%

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Közúti közlekedés

Az utak hossza 35 000 km, ebből 11 000 km asztfaltozott. A legfontosabb útvonalak a tengerparton futnak és észak Ghánát, Togót valamint Malit kötik össze a tengeri kikötőkkel. Egy európai szintű rövid autópálya található Accra és Tema között.

Az utakon főleg személygépkocsik és trotro-k (kisbuszok) közlekednek. Északon az emberek főleg kerékpárral járnak. Az utak az utóbbi időkben túlterheltek és a levegő elég szennyezett, mivel az járművek már elavultak.

A fő tömegközlekedési eszköz a trotro, amely egy 12-35 fős kisbusz. Az országban nincsenek buszmegállók, vagy csak kevés. Ha valaki le, vagy fel akar szállni jeleznie kell a buszsofőrnek.

[szerkesztés] Légi közlekedés

A Kotoka International Airport Accrában a nemzetközi repülőtér, amelyet nemrégiben modernizáltak. Az országba menetrendszerű járatokat indít a Lufthansa, KLM, British Airways, Delta Airlines, Emirates, Egypt Air, Ethiopian Airline, South African Airways és Alitalia.

Az ország alábbi városaiban van belföldi reptér:

Accra Kumasi Tamale

Sekondi-Takoradi Sunyani Wa

Bolgatanga Obuasi Kade

[szerkesztés] Vízi közlekedés

Tema és Sekondi-Takoradi a két nagy tengeri kikötő. 2002-ben felújították Tema kikötőjét, és modern terminálokat építettek.

A Volta-tavon árut és személyeket is szállítanak. A főbb kikötők a tó partján: Kpandu, Kete Krachi, Yeji és Yapei.

[szerkesztés] Vasúti közlekedés

A gyarmati időkben kezdődött el a vasút építése, amelyen nyersanyagokat és árukat szállítottak.

Az első vonalat 1907-ben kezdték el építeni Sekondi és Tarkwa között.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

A függetlenség óta folyamatosan bővül a képzés, csökken az analfabéták száma. Az állami büdzséből 1994 és 2004 között 22% volt a képzésre fordított pénzösszeg aránya.

A 6 éves gyerek már iskolaköteles és ennek a minimuma 9 év.

A 2007-es oktatási reform bevezetése után a 4 éves gyerekeknek 2 évig ovodába, majd 6 éves kortól 6 évig általános iskolába, utána 3 évig Junior High School-ba kell járniuk, azután Senior High School-ban eltöltenek 4 évet, ami után írják az érettségit (West African Senior Secondary Certificate Examination - WASSCE). Alternatívan lehet technikai iskolát végezni, ahol szakmunkás bizonyítványt kapnak a diákok.

Az ország egyetemei: 6 állami egyetem működik és számtalan magánegyetemet alapítottak.

University of Ghana, Legon Honlap Kwame Nkrumah University of Science and Technology, Kumasi Honlap University of Cape Coast, Cape Coast Homlap University of Education, Winneba Honlap University of Development Studies, Tamale Weboldal University of Mines and Technology, Tarkwa Honlap Ghana Institute of Management and Public Administration (GIMPA), Accra Central University College, Accra Islamic University College, Ghana, Legon Honlap Methodist University College Ghana, Accra Honlap All Nations University College, Koforidua Honlap Catholic University College of Ghana, Fiapre Honlap Pentecost University College, Accra Presbyterian University College, Abetifi Honlap Valley View University, Oyibi Wisconsin Internationa University College, Accra Honlap Regent University College of Science and Technology, Accra Ashesi University College, Accra Honlap

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom: Ghána íróinak listája
• Filmművészet

[szerkesztés] Zene

A hagyományos ghánai zene alaphangszere a dob. A nagy ünnepeken a falubeliek a piactéren ünnepelnek. Többfajta táncot táncolnak ekkor, amit dobbal kísérnek: Bosoe, Adowa, Agbadza, Taka, Kpanlogo. Északon a fuvola kedvelt hangszer.

A dobból több féle változat is létezik, de a legismertebb a donno-dob, amelynek mindkét oldalán van bőr, tehát mindkét oldalán tudnak játszani. További dobok: kpanlogo, djembe, conga, kete, etwiay és atumpan.

[szerkesztés] Gasztronómia

Ghána konyhája elég színes. A húsfélékben a marha, bárány, szárnyasok, kecske szerepel főleg, de vadhús is könnyen az asztalra kerül. Disznóhús sokan vallási okokból nem fogyasztanak. A Guineai-öbölben halászat folyik.

A halat és a husokat főleg rizzsel, kukoricával, kölessel, maniokával, yammal, taróval és édes krumplival fogyasztják el.

A kenyeret az asszonyok készítik el otthon. 3 fő kenyérfajta van: Sugar-Bread (édes, kalácsszerű, nagyobb cipó), Tea-Bread és Butter-Bread (nem cukrosak).

A tejtermékek elég drágák, így kevés tejet és sajtot esznek. Friss tejet, vajat és margarint is inkább importálnak.

A fő zöldségek: hagyma, paradicsom, sárgarépa, káposzta, zöldpaprika, bab, zöld bab, uborka, avokádó, padlizsán, spenót.

A ghánaiak 2 fő étkezést tartanak hagyományosan: délelőtt és este esznek.

Hagyományos ghánai ételek: Jollofrice (rizses hús), Pálma leves, Mogyoró leves, Kelewele, Banku, Kenkey, Gari és Fufu.

[szerkesztés] Sport

Az országban a nemzeti sport a labdarúgás, 1957-ben alapították meg a Ghánai Futball Szövetséget (Ghana Football Association - GFA). 2006-ban vettek részt első ízben a világbajnokságon. Lásd még: Ghánai labdarúgó-válogatott

Ghána 2004-ben az olimpián 31 sportolóval vett részt, azonban nem tudtak érmet szerezni. Eddigi eredményeik az olimpiákon: 1 ezüst és 3 bronz.

[szerkesztés] Média

[szerkesztés] Újságok

Ghánában meglehetősen nagy a sajtószabadság. A rádió, TV és a sajtó különös megszorítások nélkül működhetnek talán a legszabadabban a kontinensen [4].

Megjelenő újságok:

Daily Graphic Ghanaian Times The Mirror The Ghanaian Chronicle Ghanaian Newsrunner Daily Guide

The Enquirer The Independent Ghana Palaver The Statesman Crusading Guide Accra Daily Mail

A Ghanaian Times, a Daily Graphic és a Mirror kormányzati országos újságok.

[szerkesztés] Televíziók

A televíziózás Ghánában a legkedveltebb időtöltés. Az állami televíziócsatorna mellett az országban több csatorna is műkődik: Ghana Broadcasting Corporation (GBC).

Magántelevíziók: Metro TV, TV3, TV Africa, Private TV channel, Crystal TV (Kumasi), Multichoice (fizetős műholdas TV csatornák)

Kábeltelevíziók: (MNET Cable, TV channel, V-NET Cable TV channel, Fantazia Cable TV channel, DSTV, Cable Gold).

[szerkesztés] Rádióadók

29 rádió FM adó működik Accrában, 17 Kumasiban (a második legnépesebb város) és tíznél több elszórtan az országban. 2 országos adó van: GBC 1 és GBC 2.

Az alábbi rádióállomások vannak Ghánában:

Adom FM – 106,3 MHz, Accra Apam FM - 96,5 MHz Ashh 101,1FM, Kumasi Atlantis Radio – 87.9 MHz, Accra BBC Radio Schedules, Accra CHANNEL R 92,7 FM, Accra Choice FM – 102.3 MHz, Accra Citi 97,3 FM Livestream, Accra CocoRadio Eastern FM - 105,1 MHz, Koforidua Focus FM - 94,3 MHz (egyetemi rádió), Kumasi Fox 97,9 FM, Kumasi GBC Radio 1, rövidhullámú GBC Radio 2, rövidhullámú, angol nyelvű Garden City Radio 92,1 FM, Kumasi

Gold FM - 90,4 MHz, Accra Groove FM - 106,3 MHz, Accra Han - 93.986 MHz, Upper West Region Hello 102,1 FM, Kumasi Invisible 104,4 FM, Kumasi Joy FM - 99,7 MHz, Accra Kapital, 97,1 FM, Kumasi Kessben FM - 93,3 MHz, Kumasi Kessewaa Radio - 94.5MHz, Kumasi Luv 99,5 FM, Kumasi Mett 96,1 FM, Kumasi Nananom FM, Goaso NjoyOnline.com Nkosuo 95,3 FM, Kumasi Ogua FM - 94,7 MHz Obonu FM, Accra Otec 102,9 FM, Kumasi Peace FM - 104,3 MHz, Accra

Radio Ada, Ada Radio Gold, Livestream Radio Hit, Accra Radio Mercury 91,5 FM, Kumasi Radio Universe (egyetemi rádió), Legon Radio France International (RFI), Accra, Kumasi Sekondi FM - 94,7 MHz, Sekondi-Takoradi Sikaradio, Livestream Skyy Power FM, Takoradi SOLID FM - 103.7 MHz, Kumasi SPACE FM - 87,7 MHz, Sunyani Spirit 88,3 FM, Kumasi Sunny FM – 88,7 MHz, Accra Sunrise FM - 106,7 MHz, Koforidua Swedru FM - 98,6 MHz Unique FM – 95,7 MHz, Accra Vibe FM - 91,1 MHz, Accra Zuria 88,7 FM, Kumasi

[szerkesztés] Ünnepnapok

• január 1: újév
• máricus 6.: a függetlenség napja
• május 1.: a munka ünnepe
• Nagy péntek
• Húsvét hétfő
• május 25.: Afrika egységének napja
• július 1.: a köztársaság napja
• december első pénteke: a farmerek napja
• december 25-26.: karácsony
• december 31.: a forradalom napja
• Id al-Adha: áldozati ünnep
• Id al-Fitr: a böjt megtörésének ünnepe (a Ramadán záró napja)

A két utolsó ünnepnap muzulmán ünnep. A holdnaptár miatt csúszó ünnepek, nincs előre rögzített időpontjuk, mint a karácsonynak.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Ghanaweb.com
• Ghána Térkép
• Datenmaterial
• művészet
• országinformációk
• hivatalos oldal
• a parlament oldala
• A bíróság oldala
• az elnök oldala
• Adatok a világról -- Ghána
• BBC Országprofil: Ghána
• Az amerikai Kongresszusi Könyvtár anyaga Ghánáról

[szerkesztés] Internetrádiók

• Akasanoma Radio, Kanada
• gfmradio
• Ghana Today Online Radio (separater Liveempfang)
• Ghanawaves (Liveempfang über Website)
• MyJoyOnline, Accra, Ghána
• Rainbow Radio, Nagy-Britannia
• Soulhour Radio (Fox FM 979) (Liveempfang über Website), Kumasi, Ghána,
• Space FM, MHzn is, Sunayi, Ghána
• The Pipe Radio (Liveempfang über Website), Accra, Ghána, (separater Liveempfang),
• himnusz

A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi királyság	Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland
Nemzetközösségi köztársaság	Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia
Önálló nemzetközösségi monarchiák	Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga

	Az Afrikai Unió tagállamai
Algéria • Angola • Benin • Bissau-Guinea • Botswana • Burkina Faso • Burundi • Comore-szigetek • Csád • Dél-afrikai Köztársaság • Dzsibuti • Egyenlítői-Guinea • Egyiptom • Elefántcsontpart • Eritrea • Etiópia • Gabon • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Kenya • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság • Lesotho • Libéria • Líbia • Madagaszkár • Malawi • Mali • Mauritánia • Mauritius • Mozambik • Namíbia • Niger • Nigéria • Nyugat-Szahara • Ruanda • São Tomé és Príncipe • Seychelle-szigetek • Sierra Leone • Szenegál • Szomália • Szudán • Szváziföld • Tanzánia • Togo • Tunézia • Uganda • Zambia • Zimbabwe • Zöld-foki Köztársaság