Ghána

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ghánai Köztársaság
Republic of Ghana
Ghánai Köztársaság zászlaja
Ghánai Köztársaság zászlaja
Ghánai Köztársaság címere
Ghánai Köztársaság címere
Nemzeti mottó: Freedom and Justice
Nemzeti himnusz: God bless our homeland Ghana
LocationGhana.svg

Fővárosa Accra
é. sz. 5° 33′, ny. h. 0° 15′
Államforma Elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök John Dramani Mahama
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek twi, moszi-dagomba, ewe, ga
függetlenség Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1957. március 6.

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, Nemzetközösség, IMF, Frankofónia (csatlakozásra váró tag)
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 45
Becsült 27 043 093 [1] fő (2014. július)
Rangsorban 45
Népsűrűség 101 fő/km²
GDP 2005
Összes 54 330 millió USD (73)
Egy főre jutó 2 781
Földrajzi adatok
Terület 238 540 km²
Rangsorban 77
Víz 3,5%%
Időzóna GMT (UTC+0)
Egyéb adatok
Pénznem Ghánai cedi (GHS)
Nemzetközi gépkocsijel GH
Hívószám 233
Internet TLD .gh

Ghána (hivatalosan Ghánai Köztársaság) ország Nyugat-Afrikában, csupán néhány fokra északra az Egyenlítőtől. A greenwichi meridián a fővárostól néhány kilométerre keletre halad át. Keletről Togo, északról Burkina Faso, nyugatról Elefántcsontpart, délről pedig a Guineai-öböl határolja.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ghána domborzati térképe
Az Afagyato hegy

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ghána nagy része dombság, az ország közel fele 150 méternél alacsonyabban fekszik a tenger szintje felett.

A tengerpart hossza 543 km. Az ország 158 000 km²-én van a Volta vízgyűjtő területe.

Az országot földrajzilag 5 tájra oszthatjuk: alföldek az ország déli részén, Ashanti-felföld, Akwapim-Togó dombság, Volta-medence és magasföldek észak-északnyugaton.

Az Akwapim-Togó-dombság és az Atakora-hegység egészen Beninig fut. Az ország legmagasabb pontja a 885 m magas Afagyato hegy, amely a togói határon fekszik.

Volta Régió, Wli

Vízrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország közepén lévő Volta-tó (8500 km²) a világ legnagyobb mesterséges tava, az ország területének 3,6%-át teszi ki. Az ország nagyobb folyói: Fekete-Volta, Fehér-Volta, Afram, Daka, Oti, Pra, Tano, Ankobra, Birim és Densu. Az országnak nincs természetes tengeri kikötője, ezért két mesterséges kikötőt építettek Takorádiban és Temában.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elefánt a szavannákon - Mole Nemzeti Park
Majomkenyérfa Észak-Ghánában

Ghána éghajlata trópusi. Délen, a partvidéken az évi csapadékmennyiség 2000 mm felett van, északon csak 1000 mm.

Növény- és állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eredeti növénytakaró a partvidéken és az ahhoz közeli dombságokon esőerdő volt. Nagyobb részét a 20. században kivágták, leginkább délnyugaton találhatók meg az egykori erdőségek maradványai. A kivágott erdőségek helyén ma sűrű bozótos nő. Észak felé haladva, ahogy a csapadék csökken, ezt az övet szavanna váltja fel, tovább északra pedig füves puszták.

Az országban 55 170 km² őserdő volt 2005-ben, ami 1154 km²-rel csökken évente.

Ghána állatvilága fajokban gazdag. Az erdős területeken több mint 200 féle madár, 222 különféle emlős állat, 131 féle hüllő, számtalan lepke és gyík faj él.

A folyókban 90 halfajta található, például tilápia és afrikai törpe harcsa.

A szavannán leopárdok, oroszlánok, elefántok, orrszarvúak, gnúk, antilopok, varacskos disznók, majmok élnek. [2]

Nemzeti parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ghánában is kiépült a természetvédelem modern rendszere.[2]

  • Mole Nemzeti Park - szavanna, a folyók mentén galériaerdővel.
  • Kakum Nemzeti Park - rendkívül magasra növő fáiról nevezetes.
  • Digya Nemzeti Park - a Volta-tó nyugati partján szavanna, galériaerdő.
  • Bui Nemzeti Park - a Fekete-Volta két partján. Különösen a vízilóról nevezetes.
  • Bia Nemzeti Park és bioszféra rezervátum - ott fekszik, ahol az örökzöldekből álló erdő átmegy a lombhullató erdőkbe.
  • Nini Suhien Nemzeti Park - a nyugati országrész örökzöld erdeiben fekszik.
  • Kyabobo Nemzeti Park - félszáraz lombhullató erdő.

Természeti világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg nem tart számon ghánai tájat az UNESCO világörökségként.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorban létezett már egy Ghána állam, ahonnan az akan népek ősei erednek, az azonban nem is érintette a mai Ghána területét. 1600 körül a mai Közép-Ghána területén létrejött az Ashanti Birodalom. Ez a birodalom a 19. századig fennmaradt.

Elmina erőd, a rabszolga-kereskedelem első központja

Aranyparton 1482-ben a portugálok felépítették Elmina erődjét. Ez lett az arany-, az elefántcsont- és a rabszolga-kereskedelem központja. A 17. században a portugálokat kiszorítva a hollandok, angolok, svédek, dánok is meghódítottak egy kis szeletet a parton. Emiatt Európán kívül sehol máshol a világon nem látni ilyen sűrűn európai építésű katonai létesítményeket. A leghosszabb ideig az angolok maradtak itt.

1820 körül lett az Aranypart Nagy-Britannia birtoka. 1874-ben koronagyarmattá nyilvánították. A második világháború idején 40 000 ghánai vett részt a harcokban a brit hadseregben.

1947-ben Kwame Nkrumah harcot indított a függetlenség elnyerésére. Ő az Amerikai Egyesült Államokban járt egyetemre, ahol megismerkedett a pánafrikai eszmékkel. Valójában nem csupán Aranypart függetlenségére törekedett, hanem olyan egységes Afrikáról álmodott, amely képes ellenállni a neokolonialista törekvéseknek. Szándéka szerint ebben az Afrikában a következő elvek érvényesültek volna: szabadság és igazság, egyenlőség és ingyenes oktatás mindenkinek, tekintet nélkül az etnikai háttérre vagy vallásra.

A függetlenséget 1957. március 6-án vívta ki Ghána, első elnöke Nkrumah lett. Ekkor Aranyparthoz csatolták Brit-Togót is. A fiatal ország gyors iparosításba kezdett a szocialista tervgazdálkodásra emlékeztető módon. Az 1960-as évekre Afrika egyik legjobban iparosodott, legfejlettebb országává küzdötte fel magát.

1966-ban Nkrumah hatalmát katonai puccs számolta fel, bizonyos vélemények szerint a CIA állt a háttérben. Sorozatos katonai puccsok következtek. A katonák azonban korruptak voltak, képtelennek bizonyultak az ország irányítására és Ghána hanyatlani kezdett. 1981-ben Jerry John Rawlings repülőhadnagy megdöntötte a hivatalban lévő juntát és megpróbálta demokratizálni Ghánát.

Az átmeneti gyors fejlődést hanyatlás követte, amely a kakaó árának csökkenéséből, illetve a kőolaj árának növekedéséből adódott, és súlyos fizetésimérleg-hiányt vont maga után. A gazdasági hanyatlást politikai válságok is tetézték, az ország gazdasága összeomlott, az 1980-as évek végére gyakorivá váltak az éhínségek. A stabilizációs program kidolgozásához és bevezetéséhez a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank adott irányelveket. A gazdasági egyensúly helyreállt, de ennek az ára az volt, hogy elmélyültek a társadalmi feszültségek, és növekedtek a környezeti károk.

1992 óta az ország demokratikus köztársaság.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főváros, Accra egy képe
Ghánai lányok

A népesség eloszlása egyenlőtlen, a partvidék viszonylag sűrűn lakott, a mezőgazdaság és kereskedelem jelenti a megélhetést. A terület északi része – a mostoha természeti feltételeknek köszönhetően – ritkán lakott.

Az országban jellemzően nagycsaládosok élnek. Ezért a rokonok könnyen tudnak segíteni egymásnak a problémákban. A városokban él a lakosság közel fele.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság nagyon sokszínű, csakúgy mint egész Afrikában. Sokféle etnikai csoport él az országban, szinte mindannyian sötét bőrű szudáni népcsoportok. Legnépesebb etnikum az akan 44%-kal, őket követik a moszik, a szomszédos Burkina Faso legnépesebb etnikuma 16%-os aránnyal. Nem sokkal kevesebben vannak az ewék 13%-kal. A ga-adaigme törzsek 8%-ot tesznek ki. Több országban is elterjedt szudáni népcsoport a gurmák és a jorubák, előbbiek 3, utóbbiak már csak 0,6%-át adják a népességnek. Ezenkívül még számtalan kisebb szudáni fekete népcsoport él az országban. Ők a csekély számú európai (brit) származású lakossal együtt 15%-át teszik ki a népességnek.[3]

Nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az anglikán Szentháromság Katedrális, Accra

Az országban a 2000-ben végzett népszámlálás adatai szerint a lakosság 68,8%-a keresztény (18,6% protestáns, 15,1% katolikus, 24,1% pünkösdi/karizmatikus), 15,9%-a muzulmán, 8,5%-a törzsi vallású, 0,7% egyéb és 6,1% nem válaszolt [4].

Az emberek nagyon vallásosak, úgy gondolják, aki nem hívő, könnyen baj érheti.

Népesebb városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Államforma: elnöki köztársaság. 1957. március 6-án Ghána elérte a függetlenségét, ő volt az első afrikai ország, aki a gyarmati országok közül szabad lett. Azóta különböző demokratikus és diktatórikus kormányok kerültek hatalomra. 1993. január 7. óta elnöki köztársaság a Nemzetközösségen belül. A parlament egykamarás, amelyben 230 képviselő foglal helyet. A többpártrendszerű országban jelenleg az Nemzeti Demokratikus Kongresszus (NDC) 114 képviselővel vesz részt, az ellenzéki Új Hazafi Párt (NPP) 107 helyet tud magáénak, a Népi Nemzeti Kongresszus (PNC) 2, a Népi Konvent Párt (CPP) 1 helyet szerzett és 4 független képviselő került be a 228 fős parlamentbe.[5]

A parlament és az elnök is 4 évre kap bizalmat a szavazóktól. A legutóbbi választás 2008 decemberében volt, ahol John Evans Atta Mills győzött. Az alkotmány garantálja a lakosságnak, hogy szabadon éljen, magántulajdonnal rendelkezzen.

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legfelsőbb bíróság épülete Accrában
A függetlenségi emlékmű

Az országban 10 régió van.

Ghána közigazgatási régiói
  • Ashanti
  • Brong-Ahafo
  • Central
  • Eastern
  • Greater Accra
  • Northern
  • Upper East
  • Upper West
  • Volta
  • Western

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008-ban, az utolsó választások évében a következő politikai pártok voltak hivatalosan regisztrálva:[6]

  • Convention People's Party, (CPP) – Népi Kongresszus Párt (szocialista)
  • Democratic Freedom Party, (DFP) - Demokratikus Szabadság Párt
  • Democratic People’s Party, (DPP) – Demokrata Néppárt
  • Every Ghanaian Living Everywhere (EGLE)
  • Ghana Democratic Republican Party, (GDRP) – Ghánai Demokratikus Köztársasági Párt
  • Great Consolidated Popular Party, (GCPP) – Nagy Egyesült Nemzeti Párt
  • National Democratic Congress, (NDC) – Nemzeti Demokratikus Kongresszus
  • National Reform Party (NRP) - Nemzeti Reform Párt
  • New Patriotic Party, (NPP) – Új Hazafias Párt
  • New Vision Party - Új Vízió Párt
  • People's National Convention, (PNC) – Népi Nemzeti Kongresszus
  • Reformed Patriotic Democrats - Hazafias Reform Párt
  • United Ghana Movement, (UGM) – Egyesült Ghána Mozgalom
  • United Love Party - Egyesült Szeretet Párt
  • United Renaissance Party, (UNP) – Egyesült Reneszánsz Párt

Elnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Külpolitika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország Amerika-barát. Ghána Nyugat-Afrikában a legstabilabb ország. Az ország több humanitárius és katonai bevetésen vesz részt. Az ENSZ megbízásából Libanonban, Koszovóban, Elefántcsontparton, Burundiban és Szudánban (Darfur) is állomásoztat katonákat.

Ghána tagja az ENSZ-nek, az Afrikai Uniónak, a Nemzetközösségnek, a Nyugat-afrikai Gazdasági Közösségnek (ECOWAS), a Nemzetközi Valutaalapnak (IWP), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO).

Az ENSZ főtitkára 1997 és 2006 között a ghánai Kofi Annan volt. Érdekesség, hogy a Magyarországgal szomszédos Szlovénia egyik városának, Pirannak polgármestere, Peter Bossman is ghánai születésű.[7][8]

Környezetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Japánból, az Egyesült Államokból és Európából Ghánába szállított elektronikai hulladék kérdése felveti a környezeti igazságosság [9] kérdését, Ghánának komoly környezeti problémái (talaj, víz, levegő szennyeződés) adódnak a más kontinensekről odaszállított hulladék miatt is.[10] Több ezer ember dolgozik az illegális hulladékiparban, akik az alábbi egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve: meddőség, vetélés, daganatos megbetegedések, hormonális betegségek és születési rendellenességek.[11]

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halászkikötő, Elmina

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ghána ásványkincsekben gazdag monokultúrás mezőgazdasági ország, a bányászat és a fakitermelés 50, a mezőgazdaság 40, a feldolgozóipar pedig a GDP 10%-át adja. Az arany és a kakaó a legfőbb kiviteli cikkek.

A kakaót a sűrűn lakott Ashanti-küszöbön termesztik monokultúraszerűen. A kisparaszti birtokok viszont sok idénymunkást foglalkoztatnak. Az ország évtizedeken át a világ vezető kakaótermesztője volt, de az elterjedő vírusfertőzés, illetve a talaj kimerülése miatt csökkent a termelés, ma már csak a második, de a cikk még így is a kivitel 1/3-át képviseli.

Ananász-ültetvény

Az ország középső és északi részén a lakosság naturálgazdálkodást folytat. A kisparcellás művelés a munkaképes korú lakosság mintegy 85%-át foglalkoztatja. Az ország nem képes önellátására, gabonából, rizsből behozatalra szorul. A csapadékosabb területeken őshonos esőerdőt folyamatosan irtják, bár a feldolgozatlan farönkök exportját a kormány 1995-ben betiltotta. [3]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dolgozók egy ruhaipari gyárban, Accra

Nemzetközileg is jelentős mennyiségű aranyat, mangánércet és ipari gyémántot termelnek ki. A nagy mennyiségű, de még szerény kitermelésű bauxit a jövőben növelheti az ország bevételeit. 2007-ben felfedeztek egy tengeri olajmezőt, ami becslések szerint 3 milliárd hordó kőolajat rejt. Az olaj kitermelése 2010 végén kezdődik. Az olajkutatás tovább folyik, a feltárt olajtartalék mennyisége növekszik.

Legfontosabb ipari ágazatai közé tartozik a faipar, az élelmiszeripar és a textilipar. A villamos energia nagy része a Volta folyón épült vízerőműből származik, mely 1965-ben készült el. (Az Akosombónál felépített gát felduzzasztotta a folyó vízét, és így egy 520 km hosszú, 8500 km²-es tó keletkezett, a tó feltöltődése miatt a területről körülbelül 80 000 embert kellett kitelepíteni). 1991 és 1999 között a 300 állami vállalat több mint 2/3-át privatizálták.

Az ipar legnagyobb része a déli tengerparton, és a fővárosban, Accrában tömörül.

A fő tengeri kikötő Temában található, 30 km-re keletre a fővárostól. Tema mély vízű kikötője 1962-ben készült el. A városban összpontosul a gyáripar (alumíniumkohó, kőolaj-finomító, acélmű, cementgyár, halkonzerv- és csokoládégyár, textilipar).

Nyugaton található másik nagy kikötőváros, Sekondi-Takoradi bonyolítja a faipari áruk és bányakincsek kereskedelmét, ipara is főként ezekhez a cikkekhez kötődik (fűrésztelepek, furnérgyárak). Takorai lesz az új olajbányászat központja is, mivel a mélytengeri olajlelőhelyek Takoradiból érhetők el legegyszerűbben.

Az általános forgalmi adót 1998-ban vezették be, amelynek egységes mértéke 2000 óta 12,5%

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy magasan megrakott teherautó árut szállít

Az utak hossza 35 000 km, ebből 11 000 km aszfaltozott. A legfontosabb útvonalak a tengerparton futnak és észak Ghánát, Togót valamint Malit kötik össze a tengeri kikötőkkel. Egy európai szintű rövid autópálya található Accra és Tema között.

Az utakon főleg személygépkocsik és trotrók (kisbuszok) közlekednek. Északon az emberek főleg kerékpárral járnak. Az utak az utóbbi időkben túlterheltek és a levegő elég szennyezett, mivel a járművek már elavultak.

A fő tömegközlekedési eszköz a trotro, amely egy 12--35 fős kisbusz. Az országban nincsenek buszmegállók, vagy csak kevés. Ha valaki le, vagy fel akar szállni jeleznie kell a buszsofőrnek.

Légi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kotoka International Airport Accrában a nemzetközi repülőtér, amelyet nemrégiben modernizáltak. Az országba menetrendszerű járatokat indít a Lufthansa, KLM, British Airways, Delta Airlines, Emirates, Egypt Air, Ethiopian Airline, South African Airways és Alitalia.

Az ország alábbi városaiban van belföldi reptér:

  • Accra
  • Kumasi
  • Tamale
  • Sekondi-Takoradi
  • Sunyani
  • Wa
  • Bolgatanga
  • Obuasi
  • Kade

Vízi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hid a Volta folyón Atimpokunál

Tema és Sekondi-Takoradi a két nagy tengeri kikötő. 2002-ben felújították Tema kikötőjét, és modern terminálokat építettek.

A Volta-tavon árut és személyeket is szállítanak. A főbb kikötők a tó partján: Kpandu, Kete Krachi, Yeji és Yapei.

Vasúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyarmati időkben kezdődött el a vasút építése, amelyen nyersanyagokat és árukat szállítottak. Az első vonalat 1907-ben kezdték el építeni Sekondi és Tarkwa között. Mára a vasúti áruszállítás gyakorlatilag megszűnt, a vasúti pályák felújításra szorulnak, illetve új vonalak építésére lenne szükség.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középiskolai tanulók a fővárosban
Asszonyok táncolnak
Zenészek dobolnak, Accra

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A függetlenség óta folyamatosan bővül a képzés, csökken az analfabéták száma. Az állami büdzséből 1994 és 2004 között 22% volt a képzésre fordított pénzösszeg aránya.

A 6 éves gyerek már iskolaköteles és ennek a minimuma 9 év.

A 2007-es oktatási reform bevezetése után a 4 éves gyerekeknek 2 évig óvodába, majd 6 éves kortól 6 évig általános iskolába, utána 3 évig Junior High School-ba kell járniuk, azután Senior High School-ban eltöltenek 3 évet, ami után írják az érettségit (West African Senior Secondary Certificate Examination - WASSCE). Alternatívan lehet technikai iskolát végezni, ahol szakmunkás bizonyítványt kapnak a diákok.

Az országban 6 állami egyetem működik és számtalan magánegyetemet alapítottak.

  • Kwame Nkrumah University of Science and Technology, Kumasi Honlap
  • University of Ghana, Legon Honlap
  • University of Cape Coast, Cape Coast Homlap
  • University of Education, Winneba Honlap
  • University of Development Studies, Tamale Weboldal
  • University of Mines and Technology, Tarkwa Honlap
  • Ghana Institute of Management and Public Administration (GIMPA), Accra
  • Central University College, Accra
  • Islamic University College, Ghana, Legon Honlap
  • Methodist University College Ghana, Accra Honlap
  • All Nations University College, Koforidua Honlap
  • Catholic University College of Ghana, Fiapre Honlap
  • Pentecost University College, Accra
  • Presbyterian University College, Abetifi Honlap
  • Valley View University, Oyibi
  • Wisconsin International University College, Accra Honlap
  • Regent University College of Science and Technology, Accra
  • Ashesi University College, Accra Honlap

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO az emberiség közös kulturális örökségéhez tartozónak tekinti:

  • Erődítmények és várak az Accrai, a Közép és a Nyugati Régióban (1979) - Ghánában páratlan sűrűségben maradtak fenn a rabszolga-kereskedelem emlékei. A kereskedelem biztosítására 1482 és 1786 között számos erődöt és várat épített egész sor európai ország. Ezeket sohasem építették át, így Ghánában jól lehet tanulmányozni a kora újkori európai erődépítészetet.
  • Az asantik hagyományos építményei (1980) - A rabszolgavadászatot nem európaiak, hanem afrikai emberek végezték, és ők hajtották a zsákmányukat a tengerpartra. E tevékenység katonailag erős, jól szervezett államokat kívánt. Ezen államok egyike volt az asantiké. Az asantik nem csak erős hadsereget állítottak fel, hanem egyedi, fejlett kulturájuk volt.

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kpanlogo dob
Adodo (húros dob)
Sekere (csörgő)
Balafon (faxylofon)

A hagyományos ghánai zene alaphangszere a dob. A nagy ünnepeken a falubeliek a piactéren ünnepelnek. Többfajta táncot táncolnak ekkor, amit dobbal kísérnek: Bosoe, Adowa, Agbadza, Taka, Kpanlogo. Északon a fuvola kedvelt hangszer.

A dobból többféle változat is létezik, de a legismertebb a donno-dob, amelynek mindkét oldalán van bőr, tehát mindkét oldalán tudnak játszani. További dobok: kpanlogo, djembe, conga, kete, etwiay és atumpan.

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ghánai konyha elég színes. A húsfélékben a marha, bárány, szárnyasok, kecske szerepel főleg, de vadhús is könnyen az asztalra kerül. Disznóhúst sokan vallási okokból nem fogyasztanak. A Guineai-öbölben és a folyók mentén halászat folyik.

A halat és a húsokat főleg rizzsel, kukoricával, kölessel, maniokával, yammal, taróval és édes krumplival fogyasztják el.

A kenyeret az asszonyok készítik el otthon. 3 fő kenyérfajta van: Sugar-Bread (édes, kalácsszerű, nagyobb cipó), Tea-Bread és Butter-Bread (nem cukrosak).

A tejtermékek elég drágák, így kevés tejet és sajtot esznek. Friss tejet és vajat is inkább importálnak.

A fő zöldségek: hagyma, paradicsom, sárgarépa, káposzta, zöldpaprika, bab, zöldbab, uborka, avokádó, padlizsán, spenót, okra, chilli paprika.

A ghánaiak 2 fő étkezést tartanak hagyományosan: délelőtt és este esznek.

Hagyományos ghánai ételek: Jollofrice (rizses hús), pörkölt, pálma leves, mogyoró leves, kelewele, banku, kenkey, gari és fufu.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a nemzeti sport a labdarúgás, 1957-ben alapították meg a Ghánai Futball Szövetséget (Ghana Football Association - GFA). 2006-ban vettek részt első ízben a világbajnokságon.

Ghána 2004-ben az olimpián 31 sportolóval vett részt, azonban nem tudtak érmet szerezni. Eddigi eredményeik az olimpiákon: 1 ezüst és 3 bronz. A legeredményesebb sportág az ökölvívás. A labdarúgó-válogatottjuk bronzérmes lett az 1992. évi nyári olimpiai játékokon.

Ghána 4 alkalommal hódította el az Afrika Nemzetek Kupáját (1963,1965,1978,1982).

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 16. században a Guineai-öböl partvidékén egymás után épültek a rabszolgák fogvatartására szolgáló erődök. A 19. századra már átlagosan 6 kilométerenként összesen 76 erőd sorakozott az Aranypart mentén. Az erődítmények egy része épségben fennmaradt, ezek ma Ghána nemzeti örökségei, a világörökség részei. Az ország belsejében fekvő Kumasi a 18. században virágzó Asanti Királyság fővárosa ma is őrzi a királyság hagyományát. Kumasi asanti épületei szintén a világörökség részei. Ghána településein az év szinte minden hónapjára esik valamilyen fesztivál. A papok, a törzsfők, a halászok, a vadászok megtartják színes maszkos, zenével és tánccal kísért ünnepségeiket. [12]

Javasolt oltások Ghánába utazóknak:

Malária ellen tabletta van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).

Javasolt oltások bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges:

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Függőhíd a fák koronája között - Kakum Nemzeti Park

Újságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ghánában meglehetősen nagy a sajtószabadság. A rádió, TV és a sajtó különös megszorítások nélkül működhetik, talán a legszabadabban a kontinensen [4].

Megjelenő újságok:

  • Daily Graphic
  • Ghanaian Times
  • The Mirror
  • The Ghanaian Chronicle
  • Ghanaian Newsrunner
  • Daily Guide
  • The Enquirer
  • The Independent
  • Ghana Palaver
  • The Statesman
  • Crusading Guide
  • Accra Daily Mail

A Ghanaian Times, a Daily Graphic és a Mirror kormányzati országos újságok.

Televíziók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A televíziózás Ghánában a legkedveltebb időtöltés. Az állami televíziócsatorna mellett az országban több csatorna is működik: Ghana Broadcasting Corporation (GBC).

Magántelevíziók: Metro TV, TV3, TV Africa, Private TV channel, Crystal TV (Kumasi), Multichoice (fizetős műholdas TV csatornák)

Kábeltelevíziók: (MNET Cable, TV channel, V-NET Cable TV channel, Fantazia Cable TV channel, DSTV, Cable Gold).

Rádióadók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

29 rádió FM adó működik Accrában, 17 Kumasiban (a második legnépesebb város) és tíznél több elszórtan az országban. 2 országos adó van: GBC 1 és GBC 2.

Az alábbi rádióállomások vannak Ghánában:

  • Adom FM – 106,3 MHz, Accra
  • Apam FM - 96,5 MHz
  • Ashh 101,1FM, Kumasi
  • Atlantis Radio – 87.9 MHz, Accra
  • BBC Radio Schedules, Accra
  • CHANNEL R 92,7 FM, Accra
  • Choice FM – 102.3 MHz, Accra
  • Citi 97,3 FM Livestream, Accra
  • CocoRadio
  • Eastern FM - 105,1 MHz, Koforidua
  • Focus FM - 94,3 MHz (egyetemi rádió), Kumasi
  • Fox 97,9 FM, Kumasi
  • GBC Radio 1, rövidhullámú
  • GBC Radio 2, rövidhullámú, angol nyelvű
  • Garden City Radio 92,1 FM, Kumasi
  • Gold FM - 90,4 MHz, Accra
  • Groove FM - 106,3 MHz, Accra
  • Han - 93.986 MHz, Upper West Region
  • Hello 102,1 FM, Kumasi
  • Invisible 104,4 FM, Kumasi
  • Joy FM - 99,7 MHz, Accra
  • Kapital, 97,1 FM, Kumasi
  • Kessben FM - 93,3 MHz, Kumasi
  • Kessewaa Radio - 94.5 MHz, Kumasi
  • Luv 99,5 FM, Kumasi
  • Mett 96,1 FM, Kumasi
  • Nananom FM, Goaso
  • NjoyOnline.com
  • Nkosuo 95,3 FM, Kumasi
  • Ogua FM - 94,7 MHz
  • Obonu FM, Accra
  • Otec 102,9 FM, Kumasi
  • Peace FM - 104,3 MHz, Accra
  • Radio Ada, Ada
  • Radio Gold, Livestream
  • Radio Hit, Accra
  • Radio Mercury 91,5 FM, Kumasi
  • Radio Universe (egyetemi rádió), Legon
  • Radio France International (RFI), Accra, Kumasi
  • Sekondi FM - 94,7 MHz, Sekondi-Takoradi
  • Sikaradio, Livestream
  • Skyy Power FM, Takoradi
  • SOLID FM - 103.7 MHz, Kumasi
  • SPACE FM - 87,7 MHz, Sunyani
  • Spirit 88,3 FM, Kumasi
  • Sunny FM – 88,7 MHz, Accra
  • Sunrise FM - 106,7 MHz, Koforidua
  • Swedru FM - 98,6 MHz
  • Unique FM – 95,7 MHz, Accra
  • Vibe FM - 91,1 MHz, Accra
  • Zuria 88,7 FM, Kumasi

Ünnepnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Január 1.: újév
  • Március 6.: a függetlenség napja
  • Május 1.: a munka ünnepe
  • Nagy péntek
  • Húsvét hétfő
  • Május 25.: Afrika egységének napja
  • Július 1.: a köztársaság napja
  • December első pénteke: a farmerek napja
  • December 2526.: karácsony
  • December 31.: a forradalom napja
  • Id al-Adha: áldozati ünnep
  • Id al-Fitr: a böjt megtörésének ünnepe (a Ramadán záró napja)

A két utolsó ünnepnap muzulmán ünnep. A holdnaptár miatt csúszó ünnepek, nincs előre rögzített időpontjuk, mint a karácsonynak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ghana témájú médiaállományokat.