Uborka
|
|
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Uborka |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Cucumis sativus L. |
| Uborka (héjas, nyers) Tápanyagtartalom 100 g-ban |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Energia 20 kcal 70 kJ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az uborka vagy népiesen ugorka (Cucumis sativus) a tökvirágúak (Cucurbitales) rendjébe, a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó növényfaj. Ugyanabba a nemzetségbe tartozik, mint a sárgadinnye. Számos nemesített változata létezik. Termését fogyasztják, aminek C-vitamin tartalma 10–20 mg/100 g, és sok magnéziumot, kalciumot, káliumot, foszfort, nátriumot és vasat tartalmaz.
Táplálkozási értékét azzal növeli, hogy kedvező hatású a gyomor működésére, nagy káliumtartalma vízhajtó hatású.
Levét reumatikus fájdalmak ellen is jó hatásúnak tartják, illetve kozmetikumként az uborkakrém, -szesz üdébbé teszi a bőrt, így fiatalító hatású.
Főként salátaként, dunsztolva téli savanyúságként, vagy nyersen fogyasztják.
Eredete [szerkesztés]
A növény ázsiai eredetű: a Himalája déli lejtőiről származik. Már 3000-4000 évvel ezelőtt is termesztették. Az ókori görögök és rómaiak is használták. Magyarországon a 13. században jelent meg.
További információk [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
- Uborka - televíziós bábkabaré-műsor

