Kecskemét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kecskemét
Cifra Palota.jpg
Cifrapalota
Kecskemét címere
Kecskemét címere
Kecskemét zászlaja
Kecskemét zászlaja
Mottó: Sem magasság, sem mélység nem rettent
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kecskeméti
Kistérség Kecskeméti
Jogállás megyeszékhely
megyei jogú város
Kerületei 21+1
Polgármester Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz)
Jegyző Dr. Határ Mária
Irányítószám 6000, 6001, 6008, 6044
Körzethívószám 76
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 112 071 fő (2014. jan 1.)[1]
Népsűrűség 354,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 122 m
Terület 322,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kecskemét (Magyarország)
Kecskemét
Kecskemét
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 54′ 27″, k. h. 19° 41′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 27″, k. h. 19° 41′ 30″
Kecskemét (Bács-Kiskun megye)
Kecskemét
Kecskemét
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Kecskemét weboldala

Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye és a kecskeméti járás székhelye, lakónépesség szerint a nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint a hetedik legnagyobb település Magyarországon. Bács-Kiskun megye népességének mintegy 22%-a él Kecskeméten.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városok elhelyezkedése
Kecskemét Kecskemét
Budapest Budapest (85 km)
Nagykőrös Nagykőrös (16 km)
Cegléd Cegléd (33 km)
Szeged
Szeged (84 km)
Szolnok
Szolnok (50 km)
Soltvadkert Soltvadkert (45 km)
Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza (26 km)
Dunaújváros Dunaújváros (60 km)
Izsák Izsák (29 km)


A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az ország mértani középpontjához, Pusztavacshoz.[2] A Duna-Tisza közén elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Az ország minden részéből könnyen megközelíthető, Budapesttől autópályán kb. 45 percnyire fekszik.

Címere, zászlaja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskemét város címere az önkormányzat rendelete szerint „csücskös talpú, hatszögletű pajzs. Vörös mezejében zöld hármas halomnak kiemelkedő középső részén heraldikailag jobbra néző, ágaskodó ezüst (fehér) kecskebak. A pajzs fölött a magyar Szent Korona lebeg. A címer alatt félkörívben elhelyezett, díszesen redőzött szalagon a város jelmondata: »Sem magasság, sem mélység nem rettent« olvasható. A jelmondat csak a címer ünnepi változatának része.”[3]

Kecskemét város zászlaja téglalap alakú, három egyenlő szélességű vörös-fehér-vörös színű függőleges sávból áll, a fehér sáv közepén a város címerével. (A díszzászlón a város címerének ünnepi változata van, szabad széleit aranyrojt szegélyezi.)[4]

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes nyelvészek szerint Kecskemét a megfejthetetlen eredetű helynevek közé tartozik, míg mások a kecske szót tekintik alapnak, a mét pedig járást, menetet jelent.[5] (Bolgárul a „koziczkameta” kecskejárást jelent).[6] A kecske mellett szól, hogy a 13. században Szent Miklós püspök - a legrégibb helybéli templomnak - a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. Az egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz Kecskevárosnak hívták a települést, s a város régi, fatárgyat, állatot megjelölő égetőbélyegzője a Bak csillagkép jegyével egyezett.[6]

Kecskemét horvát neve két alakban létezik. A hercegszántóiak Kečkemerac-nak, a felsőszentivániak Kečkemit-nek nevezik,[7] míg bolgár nyelven Кечкемет a város neve.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskemét területe 21+1 kerületre van felosztva, illetve 8 lakó körzetre melyek önmagukban nem rendelkeznek helyi önkormányzati jogkörrel, bár a városban több részönkormányzat is működik, melyek a kerületi beosztáson alapulnak. Kecskeméthez tartozik több szatellit település is, illetve egy kiterjedt tanyavilág. Kecskemét város belterületének lakossága 84.648 fő volt 2001-ben míg külterületén 23.101 fő élt.

Körzet Városrészek
Lakosság
2001. február 01.
Lakosság
2011. október 01.
Központi belterület Belváros, Hunyadiváros, Máriaváros, Petőfiváros, Széchenyiváros, Vacsi-köz 84.373 83.130
Szatellit települések Borbás, Hetényegyháza, Kadafalva, Katonatelep, Matkó, Méntelek, Kisfái, Talfája 9.402 11.002
Tanyás területek Ménteleki tanyák, Belsőnyír, Katonatelepi tanyák 13.974 17.279


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1911 2008
A kecskeméti nagy zsinagóga az 1911-es földrengés után. Az épület ma a Tudomány és Technika Háza
Kecskemét területének felosztása. Piros szín jelöli a belterületeket, sárga az ún. kertségeket, kék a Repülőteret és zöld az egyéb (jellemzően tanyás) külterületeket

Közvetlen környékét már az i. e. 3000-ben is lakták. A bronzkorból egy urnatemető is előkerült. A népvándorlás idején először a szkíták, majd a szarmata származású jazigok, később a hunok, a gótok és a gepidák, végül a nomád avarok birodalma a vidék. A piarista gimnázium építésekor avar sírokra bukkantak.[8] Kecskemét fontos kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele, majd Luxemburgi Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosítja a várost.

A török hódoltság időszakában az állandó harcok, majd a szpáhi földesurak sanyargatásai miatt a palánkokkal védett városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte; később a szultáni kincstár birtoka lett. A török időket túlélő városnak nagy pusztítást okozott a rácok kegyetlen támadása 1707. április 3-án.

Már a Rákóczi-szabadságharc végén, 1710-ben végleg Habsburg-kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlődik tovább. A városkép egyébként - akár szinte valamennyi alföldi mezővárosé - övezetes szerkezetet mutat: legkívül a tanyavilág; ezt követik befelé haladva a kertek és gyümölcsösök, kisebb-nagyobb házakkal; majd a falusias jellegű, még közelebb a központhoz - már a sáncárkokon belül - kövezett kisvárosi utcák következnek akácfákkal szegélyezve, végül a nagyvárosias mag.[8] A polgári átalakulás fontos állomása, hogy 1832-ben egy összegben megváltották hűbéri terheit. Ekkor kezd kibontakozni a tájra mindmáig meglehetősen jellemző homoki kertészkedés és szőlőkultúra.[8]

Kecskemét központja a 20. század elején. Somorjai Ferenc grafikája

A város az elsők között kapcsolódott be az 1848-as honvédtoborzásba: 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren mondta el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét. A kiegyezés után, 1868-ban innen indul ki az Asztalos János vezette parasztmozgalom, mely országos méreteket ölt.[8] A város háziezrede ekkoriban a császári és királyi 38. Mollináry gyalogezred volt. A 19. század végén indult meg a város látványos fejlődése, amikor a filoxéravész szinte teljesen elpusztította az ország hegyvidéki szőlőit, ugyanakkor a lazább homoktalajon jelentéktelen volt a kártétele. Az 1870-es években a város környékén nagyobb szőlőültetvények alakultak ki, megvetve a 20. század első felére jellemző szőlő-gyümölcs gazdaság alapjait Kecskeméten. Szintén 1870-ben Kecskemét megkapja a Törvényhatósági jogú város címet. Ma is működő büntetés-végrehajtási intézetét 1904-ben építették Wagner Gyula építész tervei alapján. A kész épületegyüttest Kecskemét városa „ajándék” címén a Magyar Állam tulajdonába adta. 1911. július 8-án a 20. század második legnagyobb magyarországi földrengése rázta meg a várost. A rengés intenzitása VIII, magnitúdója pedig 5,6 volt, melynek során több száz lakóépület rongálódott meg és vált lakhatatlanná. A földrengés 8 millió aranykorona értékű kárt okoz.

A 19. századi fejlődést az 1929-33-as nagy gazdasági világválság törte meg először, majd a háborús esztendők következtek, sok kecskeméti férfi a MK Zrínyi Miklós 7. Honvéd Gyalogezred, illetve ennek ikerezrede, a 37. gyalogezred kötelékében vett részt a világháborúban. A várost 1944 november elsején foglalták el a szovjet csapatok. 1945 után pedig teljesen új helyzetet teremtett a gyökeresen átalakult társadalmi-politikai rendszer: történetében először Kecskemét jelentős közigazgatási szerepkört kapott, az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskun megyének lett székhelye 1950-ben.[9]

██ Kecskemét külterületéből az 1950-es években kivált települések

██ Kecskemét külterületéből az 1950-es években kivált, de később visszatért települések

██ Mindvégig Kecskeméthez tartozó területek

Kecskemét közigazgatási területéből 1950-ben vált ki Bugac, Lakitelek és Nyárlőrinc, 1952-ben Ágasegyháza, Helvécia, Lászlófalva (mai nevén Szentkirály), Városföld, továbbá Hetényegyháza, mely utóbbi községet 1981-ben visszacsatoltak Kecskeméthez, végül 1954-ben vált külön a várostól Ballószög.

Az 1956-os forradalom idején a tüntetések során többen estek áldozatul sortüzeknek, elsőként október 26-án. Másnap, október 27-én Kecskemét Cigányvárost tankokkal döntötték romba, két MiG-15-ös vadászrepülő is gépágyúzta a cigánytelepet. Szemtanúk és történészek szerint sok sérültje és több halálos áldozata is volt a kegyetlen akciónak. (http://index.hu/tudomany/tortenelem/2012/10/27/repulorol_gepagyuztak_a_kecskemeti_ciganyvarost)

Polgármesterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Országgyűlési képviselők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskemét központja
A város látképe a vízműdombról
A Mercedes-Benz-gyár építése 2010-ben

Kecskemét 1950 óta az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskunnak a székhelye és a Duna–Tisza köze egyik regionális központja.

A szocializmus évei után Kecskemét gyors, az országos átlagot meghaladó fejlődésnek indult. Sorra telepedtek meg a kisebb ipari üzemek, gyárak a várost ölelő körgyűrű mellett, és a fejlődés most is töretlenül folytatódik. A városközpont legtöbb épületét felújították, a gépjárműközlekedést egyre nagyobb területről tiltják ki. 1989. április 1-jén a város megkapta a megyei városi rangot, majd az önkormányzati rendszer 1990-es bevezetésekor megyei jogú várossá alakult.

Kecskemétet eddig (2009) szerencsére kevésbé érintették az urbanizáció káros hatásai: még igazán „élhető” város: a polgárok szívesen sétálnak az utcákon, a főtéren, nem menekülnek el az agglomerációba. Jól alátámasztja ezt, hogy a népesség is folyamatosan növekszik.

Nyaranta sok külföldi látogat a városba, ahol a főtéren szinte állandóan rendezvények, vásárok szórakoztatják a helybélieket és a turistákat. Kecskemét különösen a németek és hollandok körében népszerű turisztikai célpont. Rengeteg érdeklődőt vonz a város melletti katonai repülőtéren kétévente megrendezett Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap[10] is.

Kecskeméten található a Magyar Cserkészszövetség 11 kerülete közül a 8. kerület központja. A városban kb. 500 fiatal cserkészkedik, a város három csapatában: a Piarista Iskola keretein belül, azonban tagságát tekintve azon jóval túlmutató 118. sz. Kalazancius Cserkészcsapatban[11], a Református Gimnáziumban működő 121. sz. Vetéssy Géza Cserkészcsapatban[12], valamint a Szent Imre Iskolához kötődő 878. sz. Hatvani Pál Cserkészcsapatban [13].

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentősebb ipari hagyományokkal nem rendelkezik Kecskemét. Nagyipara - a földrajzi adottságoknak köszönhetően - az élelmiszer-feldolgozásra épült (konzervipar, szeszfőzés, malomipar stb.). Az első konzervüzemet a századfordulón, a másodikat az 1920-as évek elején alapították. E kettő 1957-ben egyesült, a ma már több tízezer vagon nyersárut dolgoz fel. A Baromfifeldolgozó Vállalat és a Zománc- és Kádgyár alapítása is több mint száz évre nyúlik vissza. 1945 után nemcsak bővítették, és korszerűsítették ezeket az ipartelepeket, hanem új objektumok egész sorát hozták létre. Így született meg a Szerszám- és Gépelemgyár, a Reszelőgyár, a Magnetofongyár, a hidroglóbuszairól nevezetes Fémmunkás Vállalat, a mezőgazdasági gépeket előállító nagyüzem, az Irodagépipari és Finommechanikai, a Szék- és Kárpitosipari, az épületasztalos- és Faipari Vállalat, az Alföldi Cipőgyár, a Habselyem Kötöttárugyár, a Petőfi Nyomda, valamint a házgyár. 1990 óta új gyárak is alakultak: Csokoládégyár, Smack… stb.[8] Kecskemét ipari övezetei zárójelben a park legnagyobb cégeivel:

  • KÉSZ ipari park
  • Nyugati Ipartelep - (Agroker, Zwack pálinkamanufaktúra)
  • Keleti Ipartelep - (Phoenix Mecano, Hilti , Nicole csokoládégyár, Univer-Product Konzervgyár, CabTec)
  • Déli Ipartelep - (Kefag Zrt, Petőfi Nyomda, Univer-csoport Kereskedelmi Kft.)
  • Kecskeméti ipari park I. ütem - (Mercedes-Benz Manufacturing Hungary, Duvenbeck Imo Kft, Johson Controls Inc. Kft)
  • Kecskeméti ipari park II. ütem - ( Fornetti Kft.Knorr-Bremse-fékrendszerek)

Profil: élelmiszeripar, elektronika, finommechanika, szolgáltatás

A tizennégy eddig betelepült cég közül járműipari szolgáltatással 6, élelmiszeripari termeléssel, raktározással 5, környezetvédelmi szolgáltatással 2, elektronikai termékek gyártásával 1 cég foglalkozik.

2008. június 18-án a német Daimler autógyár bejelentette, hogy 800 millió eurós költségen Mercedes-Benz gyártóbázist hoz létre Kecskeméten. A beruházás, mely az ország történetének eddigi legnagyobb zöldmezős beruházása, 2012 óta 3500 embernek biztosít közvetlenül munkát (és további 10000-nek a beszállítókon keresztül), 500 milliárdos árbevételt és 100 000 db személygépkocsi éves gyártását tervezi.[14]

Legnagyobb munkáltatók [15][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

200-299 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

  • Airvent Légtechnikai Zrt.
  • CabTec Kábelkonfekcionáló Kft.
  • Duvenbeck Immo Logistik Kft.
  • Johnson Controls Üléshuzatgyártó Kft.
  • Kecskeméti Konzervgyár Kft.
  • Kész Ipari Épületgépészeti Kft.
  • Rösch-Mode Textílipari Kft.
  • Szilvási és Társa Kereskedelmi Kft.
  • Thomas&Betts Kft.

300-499 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

  • Axon Kábelgyártó Kft.
  • Bácsvíz Csatornaszolgáltató Kft.
  • Freudenberg Simmeringe Kft.
  • Gallfood Pulykafeldolgozó Kft.
  • Kefag Erdészeti Zrt.
  • STI Petőfi Nyomda Kft.

500-999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

  • Fornetti Fagyasztott pékáru-termelő Kft.
  • Knorr-Bremse Fékrendszergyártó Kft.
  • Kunság Volán Autóbuszközlekedési Zrt.

1000-1999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

  • Phoenix Mecano Kft.
  • Univer-Product Kereskedelmi Kft.

2000-4999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

  • Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.

Munkanélküliek száma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A munkanélküliek számának változását a városban az alábbi táblázat mutatja. [16]

Év Munkanélküli (fő) Munkanélküli (%)
2001.01.20. 3 930 5,82%
2002.01.20. 3 518 4,97%
2003.01.20. 3 229 4,53%
2004.01.20. 3 502 4,90%
2005.01.20. 3 704 5,13%
2006.01.20. 3 584 4,93%
2007.01.20. 3 786 5,16%
2008.01.20. 4 526 6,15%
2009.01.20. 5 186 6,94%
2010.01.20. 6 693 8,94%
2011.01.20. 6 169 8,25%
2012.01.20. 5 851 7,83%
2013.01.20. 5 804 7,77%
2014.01.20. 4 222 5,38%

Áruházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alföld Áruház - Deák Ferenc tér 6.
  • Aldi diszkontáruház - Izsáki út 69.
  • Auchan hipermarket - Dunaföldvári út 2.
  • Baumax barkácsáruház - Halasi út 2.
  • CBA szupermarket - Korona utca 2.
  • Coop szupermarket (10 db) - Aradi vértanúk tere 4, Bíró Lajos utca 1, Czollner köz, Dobó körút 1, Énekes utca 1, Gizella tér 1, Horváth Cirill tér 1, Kossuth Lajos utca 83, Nyíri út, Rávágy tér 1.
  • Decathlon sportáruház - Dunaföldvári út 2/b.
  • Euronics műszakiáruház - Korona utca 2.
  • Expert műszakiáruház - Kurucz körút 8.
  • Extreme Digital műszakiáruház - Korona utca 2.
  • Immochan Kereskedelmi Központ - Dunaföldvári út 2. (Főbb bérlők: Auchan, CCC, Háda, Media Markt, Nike, Optic World, Sebastiano)
  • Intersilver Cash&Carry raktáráruház - Talfája 306.
  • Jysk bútoráruház - Izsáki út 3.
  • Lidl diszkontáruház - Szolnoki út 18.
  • Malom Center bevásárlóközpont - Korona utca 2. (Főbb bérlők: CBA, Deichmann, Douglas, Gas Jeans, H&M, Libri, McDonald's, New Yorker, Promod, Retro Jeans, Springfield)
  • Media Markt műszakiáruház - Dunaföldvári út 2.
  • Metro raktáráruház - Úrrét 236.
  • Obi barkácsáruház - Izsáki út 12/b.
  • Penny Market diszkontáruház (3 db) - Csíksomlyói utca 22, Katona József park, Kossuth körút 60.
  • Praktiker barkácsáruház - Kurucz tér 7.
  • Reál diszkontáruház (3 db) - Boróka utca 10, Izsáki út 2, Kard utca 30
  • Sever Center - Kurucz körút 8.
  • Spar szupermarket (2 db) - Március 15. utca 5/a, Nagykőrösi utca 2
  • Szil-coop bevásárlóközpont - Izsáki út 2.
  • Target Center bevásárlópark - Izsáki út 12/b. (Főbb bérlők: Deichmann, dm, Fressnapf, KFC, Obi, Tesco)
  • Tesco M5 hipermarket - Talfája köz 1.
  • Tesco Target Center hipermarket - Izsáki út 12/b.

Tervezett áruházak

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúthálózat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskemét az évszázadok folyamán is fontos kereskedelmi utak találkozásánál feküdt. A város közúti hálózata több alföldi városra jellemző módon gyűrűs-sugaras elrendezésű. A város belső és külső körútjait sugárirányú utak szelik át. Legfontosabb útja az 5-ös számú főút, ami összeköti a fővárossal, Szegeddel, illetve a szerb határral. Az 5-ös utat tehermentesíti a vele párhuzamos, de a várost elkerülő M5-ös autópálya, melynek 3 csomópontja található Kecskemét közelében: Kecskemét-Észak, Kecskemét-Nyugat és Kecskemét-Dél. Az autópálya a Kecskemétet elkerülő szakaszon (Kecskemét-Észak és Kecskemét-Dél között) díjmentesen használható. Az autópálya 1988-ban érte el a várost Kecskemét-Északnál, ekkor még csak két sávon. 1996-ra készült el a 4 sávra bővítése, valamint a várost elkerülő szakasz. 1998-ban épült tovább Kiskunfélegyháza felé.

Kecskemétről indul ki a kelet-nyugati iránya miatt jelentős forgalmat lebonyolító 44-es és 52-es főút, valamint az átlós DNY-ÉK irányú 441-es és 54-es főutak. A 44-es és 54-es főutak elkerülő szakaszok megépülésével nem térnek be a városba. A város fejlődéséhez jelentős mértékében hozzájárult az M5 autópálya megépülése.

A távlati tervekben a várost még két autópálya fogja érinteni, az egyik az M8, Veszprém és Szolnok közötti megépülő autópálya, valamint az M44 jelű autópálya, amely a várost Békéscsabával, illetve a román határral fogja összekötni. Utóbbi tervezése folyamatban van, építése hamarosan megkezdődik.

Kecskemét autóbuszvonalai

1 | 2 | 2A | 3 | 4 | 4A | 4C | 5 | 6 | 7 | 7C | 9 | 10
11 | 12 | 13 | 13C | 14 | 15 | 16 | 18 | 19
20 | 21 | 22 | 23 | 25 | 28 | 29 | 32 | 52 | 54
Tesco-buszok


Megszűnt járatok
1A | 3A | 5A | 8 | 17 | 21-2 | 24 | 34 | 38 |


Searchtool right.svg Kecskemét tömegközlekedése


Tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúti villamos tervezett nyomvonala, 1900.
A nyomvonaltervet bemutató térképet a megszokott északi tájolás helyett kelet-északkeleti tájolással készítették, hangsúlyozva ezzel, hogy a város – akkori – tengelye a mai Rákóczi út – Petőfi Sándor utca vonala.
A Széchenyi téri központi megállóhely-csoport
Hybrid-busz Kecskeméten 2014-től üzemel
Ikarus 435 Csuklósbusz
MDmot motorvonat Kecskemét állomáson

A város autóbuszhálózata jól megszervezett, könnyen áttekinthető, sugaras rendszerű. A város központjából (Széchenyi tér) gyakorlatilag átszállás nélkül bármelyik városrész jól megközelíthető autóbusszal. Hátránya viszont, hogy a szomszédos városrészek közötti közlekedés a város központján keresztül, átszállással történik.

A távolsági buszállomás (Noszlopy Gáspár park) és az egyik helyi megállóhely közvetlen a vasútállomás mellett található, így könnyű az átszállás a különböző tömegközlekedési eszközök között. Kecskemét közösségi közlekedésének biztosítása a Kunság Volán Autóbuszközlekedési Zrt. feladata, amelyet 79 autóbusszal lát el 38 autóbuszvonalon mintegy 50 000 utast naponta és éves szinten mintegy 15 millió utas tömegközlekedési igényeit kielégítve.

Autóbusz viszonylatok: (2014. január 1-jétől)

  • 1 Noszlopy park - GAMF - Homokbánya kollégium
  • 2 Széchenyi tér - Rendőrfalu
  • 2A Széchenyi tér - Gokart Stadion
  • 2D Noszlopy park - Mercedes gyár I. kapu
  • 3 Széchenyi tér - Műkertváros
  • 4 Széchenyi tér - Repülőtér
  • 4A Széchenyi tér - Kisfái
  • 5 Széchenyi tér - Máriaváros
  • 6 Széchenyi tér - Szeleifalu
  • 7 Noszlopy park - Knorr Bremse - Szilády Nyomda
  • 7C Noszlopy park - Mindszenti körút
  • 9 Széchenyi tér - Talfája köz
  • 10 Széchenyi tér - TESCO M5 Hipermarket
  • 11 Széchenyi tér - Petőfiváros - Kadafalvi út
  • 11A Széchenyi tér - Petőfiváros - AUCHAN Kereskedelmi Központ
  • 12 Széchenyi tér - Köztemető I. kapu
  • 12D Hunyadiváros ( Serleg utca ) - Mercedes gyár I. kapu
  • 13 Széchenyi tér - Knorr Bremse
  • 13C Knorr Bremse - Széchenyiváros
  • 13K Széchenyi tér - Georg Knorr út
  • 14 Széchenyi tér - Széchenyiváros
  • 14D Széchenyiváros ( Margaréta Otthon ) - Mercedes gyár I. kapu
  • 15 Noszlopy park - Hetényegyháza
  • 15D Hetényegyháza - Mercedes gyár I. kapu
  • 16 Széchenyi tér - Miklovicsfalu
  • 18 Széchenyi tér - Köztemető II. kapu
  • 19 Noszlopy park - Miklóstelep
  • 20 Széchenyi tér - Megyei Kórház - Széchenyiváros
  • 21 Noszlopy park - Széchenyiváros - Nagykörút - Noszlopy park
  • 22 Noszlopy park - Csabay Géza körút - Nagykörút - Noszlopy park
  • 23 Széchenyi tér - Katonatelep
  • 23A Széchenyi tér - Hunyadiváros - Katonatelep
  • 25 Noszlopy park - Műkertváros
  • 28 Széchenyi tér - Szeleifalu
  • 29 Széchenyi tér - Hetényegyháza
  • 52 Noszlopy park - Matkó
  • TESCO 1 Köztemető I. kapu - TESCO M5 Hipermarket
  • TESCO 2 Kurucz tér - TESCO M5 Hipermarket

Kecskeméten mercedes-benz citaro g bluetec®-hybrid autóbuszok közlekednek 2014.03.24-től amihez tartozik a nagykörúton belüli 0 emisziós üzem (elektromos motor) .[17][18]

Vasúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kecskeméti Kisvasút személyszállító vonata az egyik utolsó üzemnapon.

Mindmáig a legfontosabb vasúti vonalnak, utas és teherforgalmi szempontból is a CeglédSzeged vasútvonal számít. Városból ugyanakkor kiágazik egy Lajosmizse felé, Kunszentmárton felé, illetve egy Fülöpszállás felé tartó vonal is, ezeknek a forgalma és jelentősége ugyanakkor kisebb. A fülöpszállási vonalon személyszállítást a MÁV Zrt. szünetelteti 2007. március 4-től.

A kecskeméti kisvasút végállomásáról két vonal indul ki. A Kecskemét–Kiskőrös, ill. Kecskemét–Kiskunmajsa között közlekedő szerelvények révén könnyen elérhetők a kiskunsági községek. A vonatok nyáron főleg turistákat szállítottak. A személyszállítás ezeken a vonalakon a 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[19]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főtér a Nagytemplom tornyából

Nemzetiség szerint a város lakossága homogén, magyar nemzetiségű, mindössze néhány ezer fős cigány és német él itt, akik önálló kisebbségi önkormányzatot hoztak létre.

A város különböző szintű ellátó és szervező szerepköre kiterjed a közvetlen környezetre, a 8 városkörnyéki községet magába foglaló alapfokú vonzáskörzetére, és a város közigazgatási területéhez tartozó 5 településére. Kecskemét vonzáskörzete a megyén kívüli Dél-Pest megyei településekre és a két legközelebbi városra, Nagykőrösre és Ceglédre is kiterjed. A város munkaerőpiaci vonzáskörzetébe 17 település tartozik, ahol a megyei lakónépesség 30%-a (kb. 170 ezer fő) él.

A megyén kívüli vonzáskörzettel együtt a különböző szintű ellátó és szervező szerepköre kb. 200 000 fős népességre terjed ki.

A város népessége az országos mutatóktól eltérően, ha lassan is, de növekszik.

Népesedési adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskemét népessége 1983-ban érte el a 100 000 főt, napjainkban az ország 8. legnépesebb városa, népességszáma évről évre növekszik. Ennek oka az, hogy a születéseknél nagyobb számú halálozás okozta népességfogyást ellensúlyozza a városba irányuló bevándorlás. Az 2011-es népszámláláskor a városban 111 411-en éltek.

Kecskemét népességének csökkenése 1950 és 1952 között volt a legjelentősebb amikor is 9 szatellit település (Városföld, Hetényegyháza, Bugac, Lakitelek, Nyárlőrinc, Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Szentkirály) vált ki a megyeszékhely területéből.

A következő ábra bemutatja, miként változott Kecskemét lakosainak száma 1784-től:

A demográfusok prognózisai szerint a városban történő hatalmas ipari és infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően az elkövetkezendő években, akár 15-20%-kal növekedhet a megyeszékhely lakossága. Számítások szerint a mai 111 000 ( 2011 ) lakosú nagyvárosból 10-15 éven belül egy megközelítőleg 120 000 lakosú város lesz, ami így a hetedik helyet foglalná el az ország legnépesebb városainak listáján, ahol jelenleg nyolcadik a sorban. 2001-ben Bács-kiskun megye lakosságának 19,7%-a élt Kecskeméten, napjainkban a megye lakónépességének mintegy 22%-a.

Nemzetiségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarcigányok (1905)

2011- es népszámláláskor 111 411 fő élt a megyeszékhelyen . A város nemzetiségi megoszlása a következő volt: 84,7% magyar; 1,3% német; 1,1% cigány; 0,3% román; 12,6% egyéb.

Statisztika[20] Nemzetiség
Év Népesség (fő) Magyarok Zsidók Németek Romák Szlovákok Szerbek Ukránok Románok Horvátok Lengyelek Görögök Egyéb nemzetiségűek
1787 22 734 22 219 81 42 391  ? - 1 - - - - -
1825 34 883 31 778 316 157 115 168 99 2 7 3 - 21 2 217
1850 44 110 42 660 613 168 417 114 57 17 12 15 - 37 -
1880 44 887 42 406 1 749 179 440 45 25 3 - - - 40 -
1900 59 225 53 733 1 789 196 497 71 18 18 28 65 - 53 2 757
1910 68 424 63 216 2 022 203 563 84 15 21 35 91 5 60 2 109
1941 87 269 82 518 1 526  ? 889  ?  ? 30  ?  ?  ? 89 2 217
1990 102 516 97 217 22 301 715 183 61 53 68 24 17 70 3 785
2001 107 749 102 314 14 472 899 171 79 95 84 79 42 72 3 800
2011 111 411 94 429 70 1 441 1 216 95 167 181 334 13 44 88 13 403

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskeméten született több híres művész, tudós, sportoló és történelmi személy is, közülük kiemelhető Katona József, Kodály Zoltán és Latabár Kálmán.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskemétre mindig jellemző volt a különböző vallásokkal szembeni türelem. A „régi” és az „új” hit követői 1564-ben kötöttek egyezséget az öreg kőtemplom használatáról. Ezt követően más vallások hívei is otthonra leltek a városban. Erről tanúskodnak a főtéren található és a főtérhez közeli utcákban álló templomok is. Megépítették itt templomaikat a zsidók – a zsinagóga ma a Tudomány és Technika Háza – a katolikus, a református, az evangélikus és az ortodox vallás hívei. Az egymáshoz közel álló templomok tornyaihoz a századfordulón épült házak játékosan megformált csúcsos tetői társulnak. Szeged felől jőve még ma is rálátás nyílik a városra: innen látszik igazán, hogy Kecskemét mennyire a tornyok városa.[8] Kecskeméten kapott magyar állampolgárságot az utolsó budai főmufti, Durics Hilmi Huszein.

2001-ben a lakosság 58,5%-a vallotta magát római katolikusnak, 13,9% reformátusnak, 1,3% evangélikusnak, 0,5% görög katolikusnak, 0,05% izraelitának, míg 0,9% egyéb vallást jelölt meg. Felekezeten kívülinek tekintette magát 12,2%, nem válaszolt 11,6%, ismeretlen 1,1%.[21] Érdekesség, hogy az ún. alternatió elve szerint régen felváltva voltak a városnak római katolikus és református vallású polgármesterei[22].

Építészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet
Harangjáték a Városházán
Katona József Színház

A város építészetére erősen rányomja bélyegét a szecesszió, annak is a népies, magyaros ága. A kecskeméti Városházát maga Lechner Ödön, az új magyar építészeti formanyelv megalkotója tervezte. Itt található a Mende Valér által tervezett Evangélikus bérház (Luther-palota) és a Református Újkollégium, valamint a mindenki által ismert Cifrapalota, amely Márkus Géza alkotása. Kiemelkedő építmény az Öregtemplom, más néven Nagytemplom[23], mely hosszú időre az alföldi templomok mintaképe lett. Kecskemét legrégebbi, ma is álló épülete az eredetileg román stílusban épült Barátok temploma[24]. Az Evangélikus templomot Ybl Miklós tervezte, romantikus stílusban épült. A városkép része még az 1684-ben felszentelt, több stílusjegyet is magán viselő Református templom[25], továbbá a mór stílusú, egykori zsinagóga a hagymakupolás toronnyal[26], és az 1896-ban felavatott, eklektikus neobarokk Katona József Színház[27], amelyet a színházépítkezéseiről leginkább híres bécsi Ferdinand Fellner & Hermann Helmer cég tervezett.

A kor lenyomata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskemét belvárosán az utóbbi két évszázad vezető ideológiái nagyszabású épületekkel hagytak nyomot. Egyre nagyobb épületek – a katolicizmus a Nagytemplom, a kommunizmus a volt Pártház (ma a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat épülete), a mai kapitalizmus pedig a Komjáthy Attila és Fábián László vezető építész nevéhez köthető Malom Center – felhúzásával akarta mindegyik a városi szimbolikus teret uralni, egyben a grandiózusabb építőipari-esztétikai teljesítményével jelezni, hogy szellemileg is lekörözi az előzőt. A szocializmus ideje alatt nagyszabású városrendezési terv keretében a városközpontban panelházak épültek. Az építkezésnek sok régi, múlt századi polgárház és utca áldozatául esett.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kecskemét irodalmi, kulturális hagyományai ezer szállal kötődnek a magyar kultúra egészéhez. Itt fordította le Kecskeméti Vég Mihály az 55. zsoltárt, melyet Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa a magyar kultúra legragyogóbb értékei közé emelt.[8]
  • Kecskeméten született Kelemen László (1762-1814), az első magyar hivatásos színtársulat vezetője. Társulatának pesti feloszlása után 1796-ban itt rendezte meg az első vidéki vándorszínházi előadásokat.[8]
  • 1791-ben régi kecskeméti családban látta meg a napvilágot Katona József, a máig legjelentősebb nemzeti dráma, a Bánk bán szerzője.[8]
  • 1842-44 között a református jogakadémia növendéke volt Jókai Mór, aki a „puszták metropoliszának” nevezte Kecskemétet.[8]
  • 1843-ban három hónapig vándorszínészként itt szerepelt Petőfi Sándor, aki korábban 1828-31 között az evangélikus elemi iskolában tanult. Vándorszínészként kilenc verset írt Kecskeméten. Ő "hírös városnak", míg Móricz Zsigmond "a magyar nép munkás élete mintaterületének" nevezte Kecskemétet.[8]
  • Kecskeméten született 1882-ben (a mai vasútállomás épületében) a legnagyobb magyar zeneszerző és zenepedagógus Kodály Zoltán. A nevével fémjelzett zenetanítási módszer ma már világhírű. A zenei anyanyelv és kultúra elsajátítását és terjesztését szolgálja a Kodály Zoltán ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium, továbbá az 1975-ben megnyílt Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet.[8]
  • 1889-ben adják ki Mikszáth Kálmán török időkben játszódó romantikus regényét, A beszélő köntös címmel, melynek helyszíne Kecskemét[28][29].
  • 1912-ben Iványi-Grünwald Béla irányításával megalakult a Kecskeméti Művésztelep. A város híres festője volt Muraközy János (1824-1892), akinek a tiszteletére külön szobát rendeztek be. Kecskeméten nőtt fel Fényes Adolf. A Művésztelepen élt és alkotott hosszabb ideig Perlrott-Csaba Vilmos, Herman Lipót, Czigány Dezső, Uitz Béla, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Korda Vince, Kmetty János és Révész Imre.
  • A Pannónia Filmstúdió helyi műtermében különösen az elmúlt években születtek nagy sikerű, fesztiváldíjas alkotások.[8]
  • Kecskeméten számos közgyűjtemény, múzeum és szellemi-művészeti műhely tevékenykedik. Országos jelentőségű a Katona József Múzeum, a Ráday-Múzeum, a Magyar Naiv Művészek Múzeuma, a Szórakaténusz Játékház és -Múzeum, az Orvos- és Gyógyszertörténeti Múzeum, a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Népi Iparművészet Múzeuma, a Bozsó-gyűjtemény, a Hanga Óragyűjtemény. A művészeti-szellemi műhelyek közül a Zománcművészeti Alkotóműhely, a Nemzetközi Kerámia Stúdió, a Forrás c. irodalmi folyóirat szerkesztősége emelhető ki. A Kodály-hagyományokat élteti a már említett Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Kodály-iskola is.[8]
  • Kecskemét központi múzeuma a Katona József Múzeum. A Vasútkertben álló eklektikus épületben gazdag régészeti, néprajzi és helytörténeti kiállítás tekinthető meg. A Cifrapalota ad helyet a Kecskeméti Galéria gyűjteményének, a Tóth Menyhért festőművész életművét bemutató kiállításnak, a Nemes Marcell gyűjteménynek és a Glück-féle hagyatéknak. Ugyancsak állandó tárlattal várja a látogatókat a Magyar Naiv Művészek Múzeuma és a Magyar Népi Iparművészet Múzeuma. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban - mely a megyei közművelődés szakmai központja - a számtalan színházi előadás, időszakos kiállítás stb. mellett rendszeresen láthatók az itteni Nemzetközi Kerámiastúdió és a Zománcművészeti Alkotótelep lakóinak munkái.[8]
  • A város sokszínű kulturális élete hozzájárul a térség idegenforgalmi vonzerejéhez. Kodály Zoltán munkássága ma is élő hagyomány.

Vendéglátóhelyek, szórakozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskemét vendéglátóipari illetve szórakoztató szolgáltató helységei az utóbbi években hatalmas teret foglaltak el a történelmi városközpontban. Míg a 2000-es évek elején a városban 71 egység volt bejegyezve , addig napjainkban 127 vendéglátóipari egységgel büszkélkedhet a megyeszékhely. Ebből a 127 egységből 66 a történelmi városmagban helyezkedik el. A városban megtalálható összes egység, kategória szerinti csoportosítása: (Zárójelben a belvárosban megtalálható egységek száma)

  • Cukrászda - 9 db (7 db)
  • Disco, club - 5 db (3 db)
  • Étterem, csárda - 31 db (14 db)
  • Gyorsétterem - 22 db (15 db)
  • Kávézó, teázó - 22 db (16 db)
  • Pizzéria - 9 db (4 db)
  • Söröző, pub - 26 db (5 db)
  • Zenés bár - 3 db (2 db)

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar főépülete
A Kertészeti Főiskolai Kar főépülete
A Tanítóképző Főiskolai Kar főépülete

Kecskeméten jelenleg 7 bölcsőde, 34 óvoda, 25 általános iskola, 13 középiskola, 7 gimnázium, valamint a Kecskeméti Főiskola három kara folytat itt képzést. A 2012/2013-as tanévben összesen 1944 pedagógus és oktató dolgozott a megyeszékhely oktatási intézményeiben. Az általános iskolákban 886 tanár a középiskolákban 841 pedagógus valamint 230 oktató volt regisztrálva Kecskemét felsőoktatási intézményeiben.[30] Fontos kiemelni, hogy az önkormányzati kezelésű óvodák, általános iskolák és szakközépiskolák több csoportba összevontan működnek. Jelentősek az egyházi tulajdonú oktatási intézmények, de mellettük találhatunk a városban magánkézben lévő óvodát és iskolát is. A városban található oktatási intézmények:

Bölcsődék

  • Daróczi közi Bölcsőde
  • Forradalom utcai Bölcsőde
  • Klapka utcai Bölcsőde
  • Lánchíd utcai Bölcsőde
  • Mátis Kálmán utcai Bölcsőde
  • Széchenyi sétányi Bölcsőde
  • Tóth László sétányi Bölcsőde

Óvodák

  • Akadémia körúti Óvoda (önkormányzati)
  • Aranykapu Óvoda (magán intézmény)
  • Árpádvárosi Óvoda (önkormányzati)
  • Bárányka Keresztény Óvoda (magán intézmény)
  • Bíró Lajos utcai Óvoda (önkormányzati)
  • BKMÖ Integrált Közoktatási Intézmény Óvodája (önkormányzati)
  • Ceglédi úti Óvoda (önkormányzati)
  • Csongrádi utcai Óvoda (önkormányzati)
  • Egyetértés utcai Óvoda (önkormányzati)
  • Forradalom utcai Óvoda (önkormányzati)
  • Hetényegyházi Óvoda (önkormányzati)
  • Ifjusági úti Óvoda (önkormányzati)
  • Juhar utcai Óvoda (önkormányzati)
  • Juhász utcai Óvoda (önkormányzati)
  • Kadafalvi Óvoda (önkormányzati)
  • Kecskeméti Főiskola Bocskai utcai Gyakorló Óvoda (önkormányzat)
  • Kecskeméti Főiskola Kaszap utcai Gyakorló Óvoda (önkormányzati)
  • Kecskeméti Hosszú utcai Művészeti Óvoda (önkormányzati)
  • Kecskeméti Református Óvoda (önkormányzati)
  • Kinder Ovi Németnyelvű Óvoda (magán intézmény)
  • Klapka utcai Óvoda (önkormányzati)
  • Lánchíd utcai Óvoda (önkormányzati)
  • Mathiász János Óvoda (önkormányzati)
  • Matis Kálmán utcai Óvoda (önkormányzati)
  • Matkói Óvoda (önkormányzati)
  • Ménteleki Óvoda (önkormányzati)
  • Micimackó Óvoda (magán intézmény)
  • Noé bárkája Óvoda (magán intézmény)
  • Nyitra utcai Óvoda (önkormányzati)
  • Széchenyi sétányi Óvoda (önkormányzati)
  • Széchenyivárosi Óvoda (önkormányzati)
  • Szent Imre Katolikus Óvoda (önkormányzati)
  • Teknősvár Óvoda (magán intézmény)
  • Waldorf Óvoda (magán intézmény)

Általános iskolák

  • II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola
  • Arany János Művészeti Általános Iskola
  • Béke téri Általános Iskola
  • Damjanich János Általános Iskola
  • Hunyadi János Általános Iskola
  • Juhar Úti Speciális Gyógypedagógiai Általános Iskola
  • Kadafalvi Általános Iskola
  • Kertvárosi Általános Iskola
  • Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola
  • Lánchíd Utcai Sporttagozatos Általános Iskola
  • M. Bodon Pál Zeneművészeti Általános Iskola
  • Magyar Ilona Általános Iskola
  • Mathiasz János Általános Iskola
  • Mátyás király Általános Iskola
  • Ménteleki Általános Iskola
  • Móra Ferenc Általános Iskola
  • Móricz Zsigmond Általános Iskola
  • Petőfi Sándor Általános Iskola
  • Piarista Általános Iskola
  • Református Általános Iskola
  • Szent Imre Katolikus Általános Iskola
  • Tóth László Általános Iskola
  • Vásárhelyi Pál Általános Iskola
  • Vörösmarty Mihály Általános Iskola
  • Zrínyi Ilona Általános Iskola
  • Szent István Általános Iskola

Gimnáziumok

  • Bányai Júlia Gimnázium
  • Bolyai János Gimnázium
  • Katona József Gimnázium
  • Kodály Zoltán Ének-zenei Gimnázium
  • Németh László Gimnázium
  • Piarista Gimnázium
  • Református Gimnázium

Szakközép- és szakképző iskolák

  • Áfeosz Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola
  • Csányi János Szakközépiskola
  • Gáspár András Ipari Szakközépiskola és Szakiskola
  • Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola
  • Kandó Kálmán Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola
  • Katedra Informatikai és Művészeti Szakközépiskola
  • Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskola
  • Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola
  • Lestár Péter Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola
  • Nyíri Úti Egységes Gyógypedagógiai Szakiskola
  • Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola
  • Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskola
  • Szintézis Modern Tudományok Szakközépiskola

Főiskolák, egyetemek

2016-2017-es évben kap helyet a jelenlegi Izsáki úti kórház épületében a Kecskeméti Főiskola negyedik kara, a Közgazdasági és Pénzügyi Főiskolai Kar, amelyet a Magyar Nemzeti Bank alapítványa hoz létre. További tervek között szerepel még egy Művészeti főiskolai kar elindítása a régi Rudolf-laktanya területén.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város több élvonalbeli csapattal is büszkélkedhet a különböző sportágakban. 2008-ban jutott fel az első osztályba a Hírös Futsal Club SE (azóta megszűnt), a BB Kecskeméti KSE kézilabdacsapat, valamint a Kecskeméti TE labdarúgócsapat. Mindhárom sportágban először sikerült Kecskemétnek az élvonalban képviseltetnie magát.[31] A város férfi kosárlabdacsapata, a Kecskeméti KSE 2006-ban megnyerte a Magyar Kupát.[32] Az ország egyik legjobb rögbicsapatának számít a KARC, ugyanez a röplabdában a Kalo-Méh Kecskeméti SE-ről mondható el. Fontos megemlíteni, hogy a kosár-, kézi-, és röplabdacsapat egy egyesített sportegyesület keretein belül működik.[33] A város női kézilabdacsapata a Kecskeméti NKSE, mely a másodosztályban játszik. Asztaliteniszben a Kecskeméti Spartacus SK női és férfi csapata egyaránt az Extraligában szerepel. A Hírös Vízilabda SE a férfiak, míg a Villanó Fókák a nők vízilabdacsapata, mindkettő a másodosztályban játszik. Egyelőre amatőr státuszú a város amerikai futball csapata, mely a Kecskemét Goats névre hallgat[34].

A csapatsportokon kívül színvonalas a kecskeméti birkózás, búvárúszás, cselgáncs, lovassport, rally, sakk, súlyemelés, úszás, vívás és a több különféle irányzathoz tartozó távol-keleti küzdősport. A város három olimpiai bajnok szülötte Polyák Imre és Bóbis Gyula birkózók, valamint Földi Imre súlyemelő, a Nemzet Sportolója. A kecskeméti sportélet legfontosabb helyszínei a Széktói Stadion, a Messzi István Sportcsarnok és a Kecskeméti Fedett Uszoda. A városlakóknak az egyesületeken kívül is sokféle lehetőségük van a szabadidősport gyakorlására, például a Benkó Zoltán Szabadidőközpontban, a főtéri fedett sakkasztaloknál vagy a Belvárosban rendszeresen megrendezett futóversenyeken. A Kecskeméti Gokart Stadionban gokart- és motorkerékpárversenyeket rendeznek.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyi intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Országos jelentőségű intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományos kecskeméti rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Televízió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rádió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elektronikus sajtó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kecskeméten.hu - Kecskemét közösségi hír és programajánló portálja

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark: termálfürdő, élményfürdő, uszoda. Vadaspark.

Helyi honlapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  2. Üzletreklám - Vállalkozások Bács-Kiskun megye, Kecskemét
  3. Kecskemét címere
  4. Kecskmeten.hu a címerről és a zászlóról
  5. Kecskeméti hotelek, szállások. Turistalátnivalók Kecskeméten
  6. ^ a b Kecskeméti Főiskola - Intézményi tájékoztató (2009/2010-es félév)
  7. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  8. ^ a b c d e f g h i j k l m n o Kecskemét története és földrajzi elhelyezkedése
  9. Kecskemét történelme
  10. A repülőnap honlapja
  11. 118. Kalazancius Cserkészcsapat | "Alakítsd magad Isten szolgálatára!" | Kecskemét, Solt, Lajosmizse | cserkész, cserkészet
  12. 121. Dr. Vetéssy Géza cserkészcsapat (Kecskemét)
  13. A kecskeméti 878[1]
  14. Mercedes-Benz extends its model range of premium compact cars – daimler.com
  15. http://www.cegfurkesz.hu/
  16. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: Településsoros munkanélküliségi adatok - 2013. www.afsz.hu (2013) (pdf)
  17. 60 milliárd közlekedésfejlesztésre”, kecskemetitv.hu, 2010. szeptember 23. (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 28.) 
  18. 60 milliárdos út és közlekedésfejlesztés Kecskeméten”, delmagyar.hu, 2010. szeptember 23. (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 28.) 
  19. A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)
  20. nemzetiségek
  21. Rigó Róbert: Társadalmi változások Kecskeméten a népszámlálási adatok alapján
  22. A honfoglalás előtt
  23. Nagytemplom Kecskemét // Puszta . com
  24. Ferences templom Kecskemét // Puszta . com
  25. Református templom Kecskemét // Puszta . com
  26. Tudomány és Technika háza Kecsemét // Puszta . com
  27. Katona József színház Kecskemét // Puszta . com
  28. Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös [Magyar Elektronikus Könyvtár - MEK-00898]
  29. Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös (olvasónapló)
  30. Kecskemét Megyei Jogú Város - Városunk - Oktatás
  31. portaegyesulet.hu - Az élvonalba jutott sportolók elismerése
  32. Először nyert Magyar Kupát az Univer KSE
  33. kesport.hu Megalakult az új városi sportvállalkozás
  34. Híröshír.hu - Sport - Bemutatkozik a Kecskemét Goats
  35. Magyarországi Japán Nagykövetség

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskemét témájú médiaállományokat.
Reinel compass rose.svg Budapest Cegléd Szolnok Héraldique meuble compas.svg
Dunaújváros

Észak
Nyugat  Kecskemét  Kelet
Dél

Kunszentmárton
Baja Szeged Békéscsaba