Mexikó
| Mexikói Egyesült Államok | |||
| Estados Unidos Mexicanos | |||
|
|||
| Nemzeti mottó: Spanyol: El respeto al derecho ajeno es la paz. („Az idegen jog iránti tisztelet a béke”) Nemzeti himnusz: Himno Nacional Mexicano |
|||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Mexikóváros (Ciudad de México, D.F.) | ||
| é. sz. 19° 24′, ny. h. 99° 7′ | |||
| Államforma | Szövetségi köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Enrique Peña Nieto | ||
| Hivatalos nyelv | spanyol | ||
| Beszélt nyelvek | indián nyelvek | ||
| Függetlenség | Spanyolországtól | ||
| kikiáltása | 1810. szeptember 16. | ||
| elismerése | 1821. szeptember 27. | ||
|
|
|||
| Tagság | A NAFTA, a G3, a Latin Unió, az OECD, az APEC, az ABINIA, az ENSZ és az OAS |
||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 112 336 538 fő (2010)[1] +/- | ||
| Rangsorban | 11 | ||
| Népsűrűség | 57,2 fő/km² | ||
| GDP | 2008 (forrás: IMF) | ||
| Összes | 1 025 milliárd USD (13) PPP: 1 094 301 millió dollár |
||
| Egy főre jutó | 9 741 USD (56) PPP: 11 249 dollár |
||
| HDI (2007) | 0,854 (53) – magas | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1 972 550 km² | ||
| Rangsorban | 14 | ||
| Víz | 2,5% | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Mexikói peso (MXN) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | MEX | ||
| Hívószám | 52 | ||
| Internet TLD | .mx | ||
A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul Estados Unidos Mexicanos (
hallgat) vagy México ( hallgat)) Észak-Amerika déli részén elhelyezkedő ország. Államformája képviseleti, demokratikus és szövetségi köztársaság. Északról az Egyesült Államok, délkeletről Guatemala és Belize, nyugatról a Csendes-óceán, keletről pedig a Mexikói-öböl és a Karib-tenger határolja. A Föld legnépesebb spanyol nyelvű országa, a legészakibb és legnyugatibb latin-amerikai állam. Címerében a fügekaktuszon ülő, csőrében kígyót tartó sasmadár az aztékok eredetmítoszára utal; korábbi jelképe az aztékkaktusz volt.
Tartalomjegyzék |
Az országnév írásmódja és eredete [szerkesztés]
Az ország neve a középkori spanyol íráskép alapján x-szel, azaz ’ksz’-szel ejtve terjedt el a nagyobb nemzetközi nyelvek közvetítésével, így a magyarban is ebben a formában honosodott meg. Fontos tudni azonban, hogy csupán egy megtévesztő írásmódról van szó, ezt a nevet ugyanis eredetileg soha nem ejtették x-szel. Az óspanyolban, illetve középspanyolban az x betű (jóllehet, a legtöbb szóban ugyancsak a latin x folytatása volt, bár időközben a kiejtése eltávolodott a latin hangzásétól) a magyar ’s’ hangot – IPA [ʃ] – jelölte. Amikor a spanyolok meghódították az Azték Birodalmat, az indián nevek lejegyzésére a latin írásukat használták, és az országot a Mexica – ejtsd: „mesika” – nevű azték törzsről México-nak nevezték el, eredetileg „mesiko” kiejtéssel. E hang a modern spanyolban ’ch’-ként (IPA [x]) folytatódott, amelyet konvencionálisan ma a j (illetve g is) jelöl, azonban – bár Spanyolországban a régebbi helyesírási norma szerint Méjico-t írtak és sokan még ma is azt követik – történelmi hagyományokból (és a mexikóiak tiszteletére) megtartották a név és származékai x-szel történő írásmódját; ezt a formát javasolja a Spanyol Királyi Akadémia (RAE) is.[2] Maga a mexica szó azték nyelven belüli eredete homályos, erről többféle elmélet is született.
Földrajz [szerkesztés]
|
Domborzat [szerkesztés]
Területének központi része a füves, 1000 – 2500 m magas Mexikói-fennsík vagy Mexikói-magasföld. Ennek északi fele 1500 m, déli része kb. 2300 m. magas. A magasföld déli részén található a Mexikói-medence a fővárossal.
A magasföldet a Kordillerák vonulatai veszik körbe, melyek elérik a 3000 m-t. Nyugat felől a Nyugati-Sierra Madre, keletről a Keleti-Sierra Madre, délről a Vulkáni-kereszthegység. A több száz vulkáni kúp között ma is működő tűzhányók rejtenek veszélyt. A Vulkáni-kereszthegység dél felé a Déli-Sierra Madre hegységgel folytatódik. Még tovább délre a Közép-Amerikai Kordilerrákhoz tartozó Chiapas-hegység következik.
Mexikó északkeleti részén, a Mexikói-öböl partján meleg éghajlatú mocsaras síkság húzódik, a Campeche-alföld. Ettől délre a Yucatán-félszigetre a mészkőtáblák és szintén a mocsarak jellemzőek.
A Kaliforniai-félsziget átlagos magassága 1000–1500 m között alakul. Északi felén magashegységi gyűrődéssel keletkezett láncok fekszenek, melyeknek csúcsai elérik a 3000 m-t. Itt is vulkáni kúpok meredeznek az ég felé. A partvonal sziklás és meredek a nyugati részen, lagúnás és korallzátonyokkal tarkított a keleti felén.
Működő tűzhányók a Popocatépetl (5452 m), a Colima (3820 m) és a Citlaltépetl (5700 m, ez utóbbi a 19. században tört ki utoljára), jelentős alvó vulkán az Iztaccíhuatl (5230 m).
Növényvilága: északon préri és élettelen homoksivatag, délen trópusi esőerdő jellemzi.
-
A Réz-kanyon (Barrancas del Cobre) az ország északi részén
-
Mexikóváros a Popocatépetl-vulkán tövében
-
A Rio Grande a Santa Elena kanyonban
-
Agua Azul-vízesés, Chiapas
-
Egy cenote a Yucatán-félszigeten
Vízrajz [szerkesztés]
Legnagyobb folyói: az északi határon a Río Bravo (Rio Grande), a déli határon a Río Usumacinta, az ország belsejében a Río Grijalva, a Río Balsas, a Río Pánuco és a Río Yaqui.
Éghajlat [szerkesztés]
A Ráktérítő ténylegesen kettéosztja az országot egy mérsékelt és egy trópusi éghajlatú övre. A Ráktérítőtől északra a téli hónapokban érezhetően hidegebb van, délre a hőmérséklet egész évben állandó, csak a tengerszint feletti magassággal változik.
A Ráktérítőtől délre fekvő, 1000 méternél alacsonyabb területeken az évi középhőmérséklet 24 és 28 °C közötti. Egész évben magas a hőmérséklet és csak 5 °C a téli és nyári középhőmérséklet különbsége. Északabbra az alacsonyan fekvő területeken a nyár ugyan a párás, meleg, de az évi középhőmérséklet alacsonyabb (20-24 °C), mert télen hűvösebb van.
A Mexikói-völgyben fekvő nagyvárosok tengerszint feletti magassága meghaladja a 2000 métert. Éghajlatuk egész évben mérsékelt (az éves középhőmérséklet 16-18 °C), éjjel egész évben erősen lehűl a levegő.
Mexikó nagy részén, különösen északon, száraz az éghajlat, szórványos a csapadék. A Nyugati- és Keleti-Sierra Madre hegyláncai között északon zonális sivatagi és száraz szavannai övek alakultak ki. Az országban dél ill. délkelet felé haladva a csapadékmennyiség növekszik, a trópusi alföldeken meghaladja a 2000 mm-t az éves csapadékmennyiség.
-
Sivatagos és félsivatagos területek jellemzőek északon
-
Alsó-Kalifornia félsivataga
-
Quintana Roo trópusi tengerpartja délkeleten
Élővilág, természetvédelem [szerkesztés]
Mexikó időjárása és domborzata nagyon változatos; északon préri és homoksivatag, délen trópusi esőerdő található.
A mexikói jogszabályok mintegy 25 000 állat- és növényfajt védenek.
Két őshonos mexikói kutyafajta van: csivava, xoloitzcuintle.
Lásd még: Kategória:Mexikó növényvilága Lásd még: Kategória:Mexikó állatvilága
Nemzeti parkjai [szerkesztés]
Mexikóban 170 000 km² a védett természeti területek kiterjedése. Ezek közé tartozik 34 bioszféra rezervátum, 64 nemzeti park, 4 természeti emlék (esztétikai, tudományos vagy történelmi okból védett terület), 26 terület védett növény- és állatvilággal, 4 olyan terület, amely a természeti erőforrások védelme érdekében védett (a talaj megőrzése, vízbázis, erdők), és 17 vadrezervátum.[3]
Természeti világörökségei [szerkesztés]
- Sian Ka'an Bioszféra-rezervátum a Yucatán-félszigeten;
- El Vizcaíno bálnavédelmi körzete;
- A Kaliforniai-öböl mexikói részének szigetei és védett területei
- Mariposa Monarca Bioszféra-rezervátum. Az 56 000 hektáros rezervátumot a királylepkék telelőhelyének védelme érdekében hozták létre.
Történelem [szerkesztés]
Őstörténet és gyarmatosítás [szerkesztés]
Lásd még: Prekolumbiánus művészetKözel 3000 éven át Mexikó területén fejlett kultúrák alakultak ki, így az olmék, a maja és az azték civilizációi. Az Olmék Birodalom az i. e. 13. századtól, a Maja Birodalom a 4. századtól a 10. századig, míg az Azték Birodalom a 12. századtól 1521-ig állt fenn.
-
Az olmék civilizáció egy maradványa
-
Tenochtitlan templomkörzetének modellje
-
Azték harcosok ábrázolása
-
Tolték harcosokat ábrázoló oszlopok
-
Cortés serege és az indiánok, 16. századi rajz
Hernán Cortés spanyol területhódító és kalandor hajói 1519. április 22-én vetettek horgonyt Veracruznál. Kezdetben a spanyolokat isteneknek gondolták a kardot, lovat és vaspáncélt addig nem látott aztékok. Cortést az azték istennek, Ketzalkóatlnak vélték, mivel a korabeli azték krónikák 1519-re jósolták a visszajövetelét. Cortés élt is ezzel a lehetőséggel, és kihasználta az aztékok hiszékenységét: aranyat és ezüstöt követelt tőlük. Miután az indiánok kezdték kiismerni a spanyolok valódi szándékát, fellázadtak ellenük. Bár 1520. június 30-án az aztékok tönkreverték a spanyolokat az úgynevezett Szomorú Éjszakán (Noche Triste), 1521-ben sikerült legyőzniük az aztékokat, és elfoglalták fővárosukat, Tenochtitlant. A mai Mexikó Új-Spanyolország néven 300 évre spanyol gyarmattá vált. Új-Spanyolország területét hatalmas birtokokra osztották, amelyek mintegy 500 spanyol földesúr kezébe kerültek. Az elfoglalt területek megmaradt indiánjait áttérítették katolikus hitre és európai módon nevelték őket.
19. század [szerkesztés]
1810. szeptember 16-án Miguel Hidalgo y Costilla megindította a Spanyolország elleni függetlenségi harcot egy Dolores nevű kisvárosban. 1811-ben a spanyolok kivégezték Hidalgót, de José María Morelos folytatta a harcot. Morelost 1815-ben végezték ki. A mexikói függetlenségi háború 1821-ben hozta meg eredményét, amikor Spanyolország kénytelen volt Mexikó függetlenségét elismerni. 1822-ben jött lére Agustín de Iturbide császársága, amely csupán hét hónapig állt fenn. A közép-amerikai országok 1823-ban elszakadtak Mexikótól. Az 1824-as évi alkotmány szerint Mexikó szövetségi köztársaság lett. A rabszolgaságot 1829-ben törölték el. Antonio López de Santa Anna tábornok először 1833-ban lett elnök. Ellentmondásos uralma alatt 1836-ban felfüggesztették az alkotmányt.
1846 és 1848 között háború folyt Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között, amelynek végeredményeként Arizona, Új-Mexikó és Kalifornia északi része az USA-hoz került. 1848. május 19-én Mexikó ratifikálta a Guadalupe Hidalgó-i békét. Elveszítette területének harmadát: Texas és Kalifornia, továbbá Arizona és Új-Mexikó területének nagy része az Amerikai Egyesült Államok területe lett.
Lásd még: Mexikói-amerikai háborúBenito Juárez, a szapoték indián származású, liberális elnök és jogász (1857-72) 1855-ben megújította a mexikói törvényeket. Ez az időszak a liberális reformok kora, spanyolul La Reforma.
Az 1860-as években az ország ismét katonai megszállás alá került. A III. Napóleon által küldött francia csapatok segítették a mexikói császári trónra Ferdinánd Miksa osztrák főherceget. Miksa császárt a katolikus klérus és konzervatív mexikóiak támogatták. Ez a második mexikói császárság csak néhány évig állt fenn. A köztársaság elűzött elnöke, Benito Juárez, 1867-ben helyreállította a köztársaságot.
Ezután következett az ún. Porfiriato, amelynek névadója, Porfirio Díaz 1877 és 1911 között volt Mexikó elnöke (megszakítással). A korszak viszonylagos nyugalma és fejlődése (például vasútépítés) végső fokon a jövedelmi különbségek fokozódásával járt. Díaz erőteljesen korlátozta a szabadságjogokat, főleg a sajtót ellenőrizte.
20. század [szerkesztés]
Porfirio Díaz antidemokratikus uralma ellen 1910-ben, újraválasztása után tört ki a forradalom. A forradalmárok ugyan legyőzték a szövetségi hadsereget, de a belső egység hiánya miatt az országban zavaros viszonyok uralkodtak 1920-ig, mígnem létrejött a szocialista színezetű PRI (Intézményes Forradalmi Párt).
A forradalom bukása után a PRI vette át a hatalmat 70 évre. Lázaro Cárdenas elnöksége idején (1934–1940) földremformot és államosításokat hajtottak végre.
1994. január 1-jén Chiapas államban zapatista felkelés tört ki a NAFTA ellen. A hadműveletek két hét harc után társadalmi nyomásra leálltak, azóta az EZLN (A Nemzeti Felszabadulás Zapatista Hadserege) által ellenőrzött területek autonóm önkormányzatot, oktatást és egészségügyi rendszert kaptak. A zapatista felkelés a Tequila-válság okainak egyike, de annak mégsem meghatározó oka.
A 2000. júliusi választáson a jobboldai PAN nyert.
A 2006-os választáson ismét a PAN nyert. A PRI tovább gyengült; már csak a harmadik legnagyobb frakciót tudhatja magáénak, mert a második helyre a PRD (Partido Revolucionario Democratical) futott be. Az új elnök a PAN színeiben indult Felipe Calderón lett, 2012-ben viszont visszatért a PRI: az ő jelöltjüket, Enrique Peña Nietót választották elnökké.
Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]
Alkotmány, államforma [szerkesztés]
Az ország 2012 folyamán Alkotmányba foglalta az emberi jogokat.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]
Politikai pártok [szerkesztés]
Közigazgatási felosztás [szerkesztés]
Mexikó közigazgatásilag 31 szövetségi államra (estado) és 1 szövetségi körzetre (Distrito Federal) tagolódik. Minden államnak saját alkotmánya és törvényhozó testülete (kongresszusa) van, élükön a kormányzó áll. A Distrito Federal (Mexikóváros) Mexikó fővárosa; területén találhatóak az ország működését irányító minisztériumok (secretarias). 1997-ig a Distrito Federal élén egy, a mindenkori elnök által kinevezett régens állt. 1997. július 6-a óta a fővárosiak demokratikusan választják a fővárosi kormányfőt (Jefe de Gobierno del Distrito Federal). Mandátuma 6 évre szól.
Védelmi rendszer [szerkesztés]
Népesség [szerkesztés]
Általános adatok [szerkesztés]
Legnépesebb települések [szerkesztés]
1 millió fő feletti városok [szerkesztés]
Mexikóváros (Ciudad de México), Ecatepec de Morelos, Guadalajara, Puebla de Zaragoza, Ciudad Juárez, Tijuana, León, Zapopan, Monterrey, Nezahualcóyotl
500 000 és 1 millió fő közötti városok [szerkesztés]
Chihuahua, Naucalpan de Juárez, Mérida, Hermosillo, San Luis Potosí, Aguascalientes, Saltillo, Mexicali, Culiacán Rosales, Guadalupe, Acapulco, Tlalnepantla, Cancún, Santiago de Querétaro, Chimalhuacán, Torreón, Morelia, Reynosa, Tlaquepaque, Tuxtla Gutiérrez, Victoria de Durango[4]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás [szerkesztés]
Mexikóban a lakosság 60%-a mesztic (félvér: fehér és indián keveréke), indián 30% (nahua, maja, zapoték stb.), fehér (spanyol, európai) 9%, fekete 1%.[5] A de facto hivatalos – és a mindennapi érintkezésben, közigazgatásban és a médiában használt – nyelv a spanyol; a mexikói spanyol nyelvjárást tartják a legközelebb állónak a művelt sztenderd nyelvváltozathoz.[6]
Az uralkodó vallás a római katolikus (a lakosság mintegy 88%-a kötődik ehhez a valláshoz), 6% pedig protestáns. További kisebb vallási csoportok a presbiteriánus, Jehova tanúi, a hetednapi adventisták, a mormonok, az evangélikusok, a metodisták, a baptisták és anglikán, de jóval kisebb létszámban minden egyéb világvallás is képviselteti magát.[7]
Szociális rendszer [szerkesztés]
Lásd még: Kivándorlás Mexikóból-
Maja indián asszonyok, Chetumal
-
Nahua indián férfiak, Zacatlán
-
Indián nyelveket beszélő népesség
-
Mexikóváros katedrálisa
-
Santa Prisca 18. századi római katolikus templom, Taxco
-
Mexikó népsűrűségi térképe
Gazdaság [szerkesztés]
Általános adatok [szerkesztés]
Gazdasági ágazatok [szerkesztés]
Mezőgazdaság [szerkesztés]
Számos exportcikket termel, így gyapotot, zöldség- és gyümölcsféléket, kávét, cukornádat és dohányt. 2003-as adatok alapján a világranglistán kávétermelésben a 4., cukornád termesztésben pedig 5. helyen állt.
Ipar [szerkesztés]
Jelentős iparág: vasérc, ólomérc, cinkérc, arany, ezüst, higany, kén és nemesfém bányászata, továbbá kőolaj- és földgázkitermelés (2003-ban Mexikó a világon 4. volt kőolaj kitermelésben). Az ország gazdasági életét a szénhidrogén-kitermelésre alapozzák. Élelmiszeripara is jelentős. Gépiparából kiemelkedik az autógyártás (például a német Volkswagen). Az utóbbi évtizedekben felgyorsult az iparosodás. Rohamosan fejlődik a mezőgazdasági termények feldolgozása, az acélgyártás és a kőolajvegyipar. Északon sok a textilgyár és acélüzem. de az iparvállalatok 50%-a a főváros körzetében található. A leggyorsabb ütemben a mexikói turizmus fejlődik. A trópusi éghajlat, a színpompás növényzet és a maja civilizáció emlékei a turisták tömegeit vonzzák az országba és ezen belül a Yucatán-félszigetre is.
Kereskedelem [szerkesztés]
Gasztronómia [szerkesztés]
A mexikói konyha az azték és a spanyol konyha elemeit tartalmazza. A legfontosabb étkezés az ebéd. Este egy kevés gyümölcsöt és tacót fogyasztanak. Nemzeti italuk a tequila. Ezenkívül a mezcal, a pulque és a sör is kedvelt.
-
A világkereskedelmi központ épülete Mexikóvárosban
-
Fügekaktusz-farm, Tlayacapan. A fügekaktusz a mexikói konyha egyik alapanyaga
-
A mexikói Meebox által gyártott táblagép és érintőképernyő
-
A regisztrált munkanélküliség Mexikó államaiban (2011. dec.)
Közlekedés [szerkesztés]
Lásd még: Mexikó vasúti közlekedéseMexikó két legforgalmasabb nemzetközi repülőtere a mexikóvárosi Benito Juárez és a cancúni.
Az országon belül az autóbusz a tömegközlekedés legolcsóbb és legelterjedtebb formája. Van első- (primero), másodosztályú (segunda) és kiemelt (ejectivo) járat. A Collectivók (amik általában Volkswagen minibuszok) elsősorban a nagyvárosokban járnak meghatározott útvonalon. [8]
Amennyiben valaki autót szeretne bérelni, autókölcsönzők az idegenforgalmi központokban nagy számban találhatók.
Turizmus [szerkesztés]
-
Cancún tengerpartja
-
Tula, Hidalgo
-
Comalcalco
-
Ik Kil víznyelő
-
Mexikóváros történelmi központja
Kultúra [szerkesztés]
Mexikó legismertebb nemzeti/vallásos szimbóluma a Guadalupei Miasszonyunk ikon.
Oktatási rendszer [szerkesztés]
Kulturális intézmények [szerkesztés]
- könyvtárak
- múzeumok
Kulturális világörökség [szerkesztés]
A Kolumbusz előtti Amerika kulturális teljesítményének csúcsai találhatók Mexikóban. De a hódítók civilizációja is nagyszerű alkotásokra volt képes. A mai Mexikó kultúrája mindkettő örököse. Ezt a sajátos örökséget becsüli nagyra az UNESCO a világörökséggé nyilvánított építmények nagy számával.
- Palenque prehispán városa és Nemzeti Parkja
- Mexikóváros történelmi központja és Xochimilco
- Teotihuacán prehispán városa
- Oaxaca történelmi központja és Monte Alban régészeti lelőhelyei
- Puebla történelmi központja
- Guanajuato történelmi városa és a szomszédos bányaterület
- Chichén Itzá prehispán városa
- Morelia történelmi központja
- El Tajín prehispán város
- Zacatecas történelmi központja
- A Sierra de San Francisco sziklarajzai
- Korai 16. századi kolostorok a Popocatépetl lejtőin
- Uxmal prehispán városa
- A Querétaro körzet történelmi műemlékei
- Hospicio Cabañas, Guadalajara
- Paquimé régészeti lelőhelyei, Casas Grandes
- Tlacotalpan történelmi műemlékegyüttese
- A Xochicalco körzet régészeti műemlékei
- Campeche erődített történelmi városa
- Calakmul ősi maja városa, Campeche
- Sierra Gorda / Querétaro ferences rendi missziói
- Luis Barragán ház és műterem
- Agave tájegység és Tequila régi ipari építményei
- Az Universidad Nacional Autónoma de México egyetemvárosának központja
- San Miguel El Grande városa és Atotonilcoi Názáreti Jézus-szentély
Művészet [szerkesztés]
|
|||||
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene: Lupita d'Alessio
Hagyomány és néprajz [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
Gasztronómia [szerkesztés]
A mexikói konyha az évszázadok során több kultúrából vett át különféle dolgokat. Ma az indián, amerikai és európai ízlések egyvelege.
Sport [szerkesztés]
Egy 2013-as felmérés szerint Mexikó legnépszerűbb sportja a labdarúgás, melyet az emberek 63%-a kedvel, második helyen áll az ökölvívás (47%), a harmadik pedig a kosárlabda (37%).[9]
Labdarúgás [szerkesztés]
Lásd még: Kategória:Mexikói labdarúgókVálogatott [szerkesztés]
Klubcsapatok [szerkesztés]
Észak-Amerika klubcsapatai közül hagyományosan a legsikeresebbek a mexikóiak. A legrangosabb sorozatot, a CONCACAF-bajnokok ligáját legtöbbször mexikói együttesek nyerik meg. A hazai professzionális bajnokságot 1943-ban rendezték meg először, jelenleg 18 csapat szerepel benne. Egy évben két bajnokságot rendeznek: az év első felében a Clausura, második felében az Apertura bajnokságot. Az alapszakaszban minden csapat mindegyikkel egyszer játszik (hogy ki a pályaválasztó, sorsolás dönti el), majd az első nyolc helyezett bejut a rájátszásba (liguilla), ahol egyenes kieséses, oda-visszavágós rendszerben dől el, ki lesz a végső győztes. Az eddigi legtöbb bajnoki címe a Guadalajara (Chivas) csapatának van: szám szerint 11.
Országos szinten a legnépszerűbb csapat szintén a Chivas, több mint 20%-os népszerűséggel, második helyen pedig a mexikóvárosi Club América áll (16,6%). Őket követi a szintén mexikóvárosi Cruz Azul és az UNAM Pumas, valamint a Torreón székhellyel működő Santos Laguna.[9]
Az első osztályból évente egy csapat esik ki, de az nem feltétlenül az alapszakasz utolsó helyezettje, hanem az a csapat, mely az utolsó 6 idényben átlagosan a legkevesebb pontot szerezte. A másodosztályban is két bajnokságot rendeznek egy évben. Ha mindkettőt ugyanaz a csapat nyeri, automatikusan feljut a legmagasabb osztályba, ha két különböző győztes van, egy döntőt jásztanak egymással a feljutásért.
Olimpia [szerkesztés]
Egyéb [szerkesztés]
Lásd még: Mexikói profi ökölvívók listája Lásd még: Kategória:Mexikói sportolókÜnnepek [szerkesztés]
| Dátum | spanyol neve | magyar neve | |
|---|---|---|---|
| január 1. | Año Nuevo | újév | |
| február 5. | Aniversario de la Constitución Mexicana | az alkotmány napja | |
| február 24. | Día de la Bandera | a zászló napja | |
| március 21. | Natalicio de Benito Juárez | Benito Juárez születésnapja | |
| március/április | Jueves Santo | nagycsütörtök | |
| március/április | Viernes Santo | nagypéntek | |
| május 1. | Día del Trabajo | a munka ünnepe | |
| május 5. | Batalla de Puebla | pueblai csata évfordulója | |
| szeptember 1. | Informe Presidencial | a Kormánynyilatkozat évfordulója | |
| szeptember 16. | Día de la Independencia | a függetlenség napja | |
| október 12. | Día de la Raza | Kolumbusz napja – Az újvilág felfedezésének napja | |
| november 1. | Días de los Muertos | halottak napja | |
| november 2. | Día de los Fieles Difuntos | mindenszentek napja | |
| november 20. | Aniversario de Revolución Mexicana | a forradalom napja | |
| december 12. | Nuestra Señora de Guadalupe | a Guadalupei Szent Szűz napja | |
| december 25–26. | Navidad | Karácsony |
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
Irodalom [szerkesztés]
- Krauze, Enrique. Mexico: Biography of Power: A history of Modern Mexico 1810–1996. New York, NY: Harper Perennial (1998). ISBN 0060929170
- Meyer, Michael C., William H. Beezley, editors. The Oxford History of Mexico. Oxford University Press (2000). ISBN 0195112288
- Parkes, Henry Bamford. A History of Mexico, 3rd, Boston: Houghton Mifflin (1972). ISBN 0395084105
Lábjegyzetek [szerkesztés]
- ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 25.)
- ↑ México: Diccionario panhispánico de dudas (RAE)
- ↑ http://www.planeta.com/ecotravel/mexico/mexparks2.html
- ↑ SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 25.)
- ↑ Forrás: Világatlasz Kartográfia Kiadó, 2007
- ↑ Manual de dialectología hispánica. El Español de América, Manuel Alvar (Director), Ariel, Barcelona, 1996; México, Juan M. Lope Blanch, UNAM, pp. 81–89).
- ↑ Mexikó vallásai (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 10.)
- ↑ Peter M. Eadie: Mexikó
- ^ a b Chivas y América los equipos más populares en México (Crónica) (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 13.)
|
||||||||||||||||||||
.svg)
.svg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
|
|||||||||||||
|
||||||||||
|
||||||||
