Mexikó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mexikói Egyesült Államok
Estados Unidos Mexicanos
Mexikói Egyesült Államok zászlaja
Mexikói Egyesült Államok zászlaja
Mexikói Egyesült Államok címere
Mexikói Egyesült Államok címere
Nemzeti himnusz:
Himno Nacional Mexicano
Fájl:Himno Nacional Mexicano, versión instrumental completa.ogg
LocationMexico.svg

Fővárosa Mexikóváros (Ciudad de México, D.F.)
é. sz. 19° 24′, ny. h. 99° 07′
Államforma Szövetségi köztársaság
Vezetők
Elnök Enrique Peña Nieto
Hivatalos nyelv spanyol
Beszélt nyelvek indián nyelvek
Függetlenség Spanyolországtól
kikiáltása 1810. szeptember 16.
elismerése 1821. szeptember 27.

Tagság A NAFTA, a G3, a Latin Unió, az OECD,
az APEC, az ABINIA, az ENSZ, Frankofónia és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint 112 336 538 fő (2010)[1] +/-
Rangsorban 11
Becsült 119 713 203 fő (2014. június)
Rangsorban 11
Népsűrűség 57,2 fő/km²
GDP 2008 (forrás: IMF)
Összes 1 025 milliárd USD (13)
PPP: 1 094 301 millió dollár
Egy főre jutó 9 741 USD (56)
PPP: 11 249 dollár
HDI (2007) 0,854 (53) – magas
Földrajzi adatok
Terület 1 972 550 km²
Rangsorban 14
Víz 2,5%
Egyéb adatok
Pénznem Mexikói peso (MXN)
Nemzetközi gépkocsijel MEX
Hívószám 52
Internet TLD .mx
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikó témájú médiaállományokat.

A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul Estados Unidos Mexicanos (Sound hallgat) vagy México (Sound hallgat)) Észak-Amerika déli részén elhelyezkedő ország. Államformája képviseleti, demokratikus és szövetségi köztársaság. Északról az Egyesült Államok, délkeletről Guatemala és Belize, nyugatról a Csendes-óceán, keletről pedig a Mexikói-öböl és a Karib-tenger határolja. A Föld legnépesebb spanyol nyelvű országa, a legészakibb és legnyugatibb latin-amerikai állam. Címerében a fügekaktuszon ülő, csőrében kígyót tartó sasmadár az aztékok eredetmítoszára utal; korábbi jelképe az aztékkaktusz volt.

Az országnév írásmódja és eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország neve a középkori spanyol íráskép alapján x-szel, azaz ’ksz’-szel ejtve terjedt el a nagyobb nemzetközi nyelvek közvetítésével, így a magyarban is ebben a formában honosodott meg. Fontos tudni azonban, hogy csupán egy megtévesztő írásmódról van szó, ezt a nevet ugyanis eredetileg soha nem ejtették x-szel. Az óspanyolban, illetve középspanyolban az x betű (jóllehet, a legtöbb szóban ugyancsak a latin x folytatása volt, bár időközben a kiejtése eltávolodott a latin hangzásétól) a magyar ’s’ hangot – IPA [ʃ] – jelölte. Amikor a spanyolok meghódították az Azték Birodalmat, az indián nevek lejegyzésére a latin írásukat használták, és az országot a Mexica – ejtsd: „mesika” – nevű azték törzsről México-nak nevezték el, eredetileg „mesiko” kiejtéssel. E hang a modern spanyolban ’ch’-ként (IPA [x]) folytatódott, amelyet konvencionálisan ma a j (illetve g is) jelöl, azonban – bár Spanyolországban a régebbi helyesírási norma szerint Méjico-t írtak és sokan még ma is azt követik – történelmi hagyományokból (és a mexikóiak tiszteletére) megtartották a név és származékai x-szel történő írásmódját; ezt a formát javasolja a Spanyol Királyi Akadémia (RAE) is.[2] Maga a mexica szó azték nyelven belüli eredete homályos, erről többféle elmélet is született.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

térkép szerkesztése

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területének központi része a füves, 1000 – 2500 m magas Mexikói-fennsík vagy Mexikói-magasföld. Ennek északi fele 1500 m, déli része kb. 2300 m. magas. A magasföld déli részén található a Mexikói-medence a fővárossal.

A magasföldet a Kordillerák vonulatai veszik körbe, melyek elérik a 3000 m-t. Nyugat felől a Nyugati-Sierra Madre, keletről a Keleti-Sierra Madre, délről a Vulkáni-kereszthegység. A több száz vulkáni kúp között ma is működő tűzhányók rejtenek veszélyt. A Vulkáni-kereszthegység dél felé a Déli-Sierra Madre hegységgel folytatódik. Még tovább délre a Közép-Amerikai Kordilerrákhoz tartozó Chiapas-hegység következik.

Mexikó északkeleti részén, a Mexikói-öböl partján meleg éghajlatú mocsaras síkság húzódik, a Campeche-alföld. Ettől délre a Yucatán-félszigetre a mészkőtáblák és szintén a mocsarak jellemzőek.

A Kaliforniai-félsziget átlagos magassága 1000–1500 m között alakul. Északi felén magashegységi gyűrődéssel keletkezett láncok fekszenek, melyeknek csúcsai elérik a 3000 m-t. Itt is vulkáni kúpok meredeznek az ég felé. A partvonal sziklás és meredek a nyugati részen, lagúnás és korallzátonyokkal tarkított a keleti felén.

Működő tűzhányók a Popocatépetl (5452 m), a Colima (3820 m) és a Citlaltépetl (5700 m, ez utóbbi a 19. században tört ki utoljára), jelentős alvó vulkán az Iztaccíhuatl (5230 m).

Növényvilága: északon préri és élettelen homoksivatag, délen trópusi esőerdő jellemzi.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnagyobb folyói: az északi határon a Río Bravo (Rio Grande), a déli határon a Río Usumacinta, az ország belsejében a Río Grijalva, a Río Balsas, a Río Pánuco és a Río Yaqui.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ráktérítő ténylegesen kettéosztja az országot egy mérsékelt és egy trópusi éghajlatú övre. A Ráktérítőtől északra a téli hónapokban érezhetően hidegebb van, délre a hőmérséklet egész évben állandó, csak a tengerszint feletti magassággal változik.

A Ráktérítőtől délre fekvő, 1000 méternél alacsonyabb területeken az évi középhőmérséklet 24 és 28 °C közötti. Egész évben magas a hőmérséklet és csak 5 °C a téli és nyári középhőmérséklet különbsége. Északabbra az alacsonyan fekvő területeken a nyár ugyan a párás, meleg, de az évi középhőmérséklet alacsonyabb (20-24 °C), mert télen hűvösebb van.

A Mexikói-völgyben fekvő nagyvárosok tengerszint feletti magassága meghaladja a 2000 métert. Éghajlatuk egész évben mérsékelt (az éves középhőmérséklet 16-18 °C), éjjel egész évben erősen lehűl a levegő.

Mexikó nagy részén, különösen északon, száraz az éghajlat, szórványos a csapadék. A Nyugati- és Keleti-Sierra Madre hegyláncai között északon zonális sivatagi és száraz szavannai övek alakultak ki. Az országban dél ill. délkelet felé haladva a csapadékmennyiség növekszik, a trópusi alföldeken meghaladja a 2000 mm-t az éves csapadékmennyiség.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mexikó időjárása és domborzata nagyon változatos; északon préri és homoksivatag, délen trópusi esőerdő található.

A mexikói jogszabályok mintegy 25 000 állat- és növényfajt védenek.

Két őshonos mexikói kutyafajta van: csivava, xoloitzcuintle.

Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Mexikó növényvilága
Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Mexikó állatvilága

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mexikóban 170 000 km² a védett természeti területek kiterjedése. Ezek közé tartozik 34 bioszféra rezervátum, 64 nemzeti park, 4 természeti emlék (esztétikai, tudományos vagy történelmi okból védett terület), 26 terület védett növény- és állatvilággal, 4 olyan terület, amely a természeti erőforrások védelme érdekében védett (a talaj megőrzése, vízbázis, erdők), és 17 vadrezervátum.[3]

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sian Ka'an Bioszféra-rezervátum egy része

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őstörténet és gyarmatosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Prekolumbiánus művészet

Közel 3000 éven át Mexikó területén fejlett kultúrák alakultak ki, így az olmék, a maja és az azték civilizációi. Az Olmék Birodalom az i. e. 13. századtól, a Maja Birodalom a 4. századtól a 10. századig, míg az Azték Birodalom a 12. századtól 1521-ig állt fenn.

Hernán Cortés spanyol területhódító és kalandor hajói 1519. április 22-én vetettek horgonyt Veracruznál. Kezdetben a spanyolokat isteneknek gondolták a kardot, lovat és vaspáncélt addig nem látott aztékok. Cortést az azték istennek, Ketzalkóatlnak vélték, mivel a korabeli azték krónikák 1519-re jósolták a visszajövetelét. Cortés élt is ezzel a lehetőséggel, és kihasználta az aztékok hiszékenységét: aranyat és ezüstöt követelt tőlük. Miután az indiánok kezdték kiismerni a spanyolok valódi szándékát, fellázadtak ellenük. Bár 1520. június 30-án az aztékok tönkreverték a spanyolokat az úgynevezett Szomorú Éjszakán (Noche Triste), 1521-ben sikerült legyőzniük az aztékokat, és elfoglalták fővárosukat, Tenochtitlant. A mai Mexikó Új-Spanyolország néven 300 évre spanyol gyarmattá vált. Új-Spanyolország területét hatalmas birtokokra osztották, amelyek mintegy 500 spanyol földesúr kezébe kerültek. Az elfoglalt területek megmaradt indiánjait áttérítették katolikus hitre és európai módon nevelték őket.

19. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1810. szeptember 16-án Miguel Hidalgo y Costilla megindította a Spanyolország elleni függetlenségi harcot egy Dolores nevű kisvárosban. 1811-ben a spanyolok kivégezték Hidalgót, de José María Morelos folytatta a harcot. Morelost 1815-ben végezték ki. A mexikói függetlenségi háború 1821-ben hozta meg eredményét, amikor Spanyolország kénytelen volt Mexikó függetlenségét elismerni. 1822-ben jött lére Agustín de Iturbide császársága, amely csupán hét hónapig állt fenn. A közép-amerikai országok 1823-ban elszakadtak Mexikótól. Az 1824-as évi alkotmány szerint Mexikó szövetségi köztársaság lett. A rabszolgaságot 1829-ben törölték el. Antonio López de Santa Anna tábornok először 1833-ban lett elnök. Ellentmondásos uralma alatt 1836-ban felfüggesztették az alkotmányt.

1846 és 1848 között háború folyt Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között, amelynek végeredményeként Arizona, Új-Mexikó és Kalifornia északi része az USA-hoz került. 1848. május 19-én Mexikó ratifikálta a Guadalupe Hidalgó-i békét. Elveszítette területének harmadát: Texas és Kalifornia, továbbá Arizona és Új-Mexikó területének nagy része az Amerikai Egyesült Államok területe lett.

Searchtool right.svg Lásd még: Mexikói-amerikai háború

Benito Juárez, a szapoték indián származású, liberális elnök és jogász (1857-72) 1855-ben megújította a mexikói törvényeket. Ez az időszak a liberális reformok kora, spanyolul La Reforma.

Az 1860-as években az ország ismét katonai megszállás alá került. A III. Napóleon által küldött francia csapatok segítették a mexikói császári trónra Ferdinánd Miksa osztrák főherceget. Miksa császárt a katolikus klérus és a konzervatív mexikóiak támogatták. Ez a második mexikói császárság csak néhány évig állt fenn. A köztársaság elűzött elnöke, Benito Juárez, 1867-ben helyreállította a köztársaságot.

Ezután következett az úgynevezett Porfiriato, amelynek névadója, Porfirio Díaz 1877 és 1911 között volt Mexikó elnöke (megszakítással). A korszak viszonylagos nyugalma és fejlődése (például vasútépítés) végső fokon a jövedelmi különbségek fokozódásával járt. Díaz erőteljesen korlátozta a szabadságjogokat, főleg a sajtót ellenőrizte.

20. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Porfirio Díaz antidemokratikus uralma ellen 1910-ben, újraválasztása után tört ki a forradalom. A forradalmárok ugyan legyőzték a szövetségi hadsereget, de a belső egység hiánya miatt az országban zavaros viszonyok uralkodtak 1920-ig, mígnem létrejött a szocialista színezetű PRI (Intézményes Forradalmi Párt).

A forradalom bukása után a PRI vette át a hatalmat 70 évre. Lázaro Cárdenas elnöksége idején (1934–1940) földremformot és államosításokat hajtottak végre.

A mexikói kormány a hadsereget is beveti a szervezett bűnözés és a kábítószer ellenes harcban (2007)

1994. január 1-jén Chiapas államban zapatista felkelés tört ki a NAFTA ellen. A hadműveletek két hét harc után társadalmi nyomásra leálltak, azóta az EZLN (A Nemzeti Felszabadulás Zapatista Hadserege) által ellenőrzött területek autonóm önkormányzatot, oktatást és egészségügyi rendszert kaptak. A zapatista felkelés a Tequila-válság okainak egyike, de annak mégsem meghatározó oka.

A 2000. júliusi választáson a jobboldali PAN nyert.

A 2006-os választáson ismét a PAN nyert. A PRI tovább gyengült; már csak a harmadik legnagyobb frakciót tudhatja magáénak, mert a második helyre a PRD (Partido Revolucionario Democratical) futott be. Az új elnök a PAN színeiben indult Felipe Calderón lett, 2012-ben viszont visszatért a PRI: az ő jelöltjüket, Enrique Peña Nietót választották elnökké.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Enrique Peña Nieto - a Mexikói Egyesült Államok elnöke

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország 2012 folyamán Alkotmányba foglalta az emberi jogokat.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mexikó közigazgatásilag 31 szövetségi államra (estado) és 1 szövetségi körzetre (Distrito Federal) tagolódik. Minden államnak saját alkotmánya és törvényhozó testülete (kongresszusa) van, élükön a kormányzó áll. A Distrito Federal (Mexikóváros) Mexikó fővárosa; területén találhatóak az ország működését irányító minisztériumok (secretarias). 1997-ig a Distrito Federal élén egy, a mindenkori elnök által kinevezett régens állt. 1997. július 6-a óta a fővárosiak demokratikusan választják a fővárosi kormányfőt (Jefe de Gobierno del Distrito Federal). Mandátuma 6 évre szól.

Mexikó tagállamai

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Időzónák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mexikóban három időzóna van használatban. Az USA-beli megnevezésekkel jelölve:[4]

2015. október 25-én, amikor a nyári időszámítás véget ér, Quintana Roo nem áll vissza, hanem maradnak egy órával előrébb állítva az órák, ezzel egy új időzóna jön létre. Quintana Roo (fővárosa Chetumal) Mexikó keleti csücskében helyezkedik el. Kedvelt turistacélpont, így az intézkedéstől a turizmus további fellendülését várják.[5]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mexikóváros, Földünk egyik legnagyobb városa

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1 millió fő feletti városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mexikóváros (Ciudad de México), Ecatepec de Morelos, Guadalajara, Puebla de Zaragoza, Ciudad Juárez, Tijuana, León, Zapopan, Monterrey, Nezahualcóyotl

500 000 és 1 millió fő közötti városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chihuahua, Naucalpan de Juárez, Mérida, Hermosillo, San Luis Potosí, Aguascalientes, Saltillo, Mexicali, Culiacán Rosales, Guadalupe, Acapulco, Tlalnepantla, Cancún, Santiago de Querétaro, Chimalhuacán, Torreón, Morelia, Reynosa, Tlaquepaque, Tuxtla Gutiérrez, Victoria de Durango[6]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mexikóban a lakosság 60%-a mesztic (félvér: fehér és indián keveréke), indián 30% (nahua, maja, zapoték stb.), fehér (spanyol, európai) 9%, fekete 1%.[7] A de facto hivatalos – és a mindennapi érintkezésben, közigazgatásban és a médiában használt – nyelv a spanyol; a mexikói spanyol nyelvjárást tartják a legközelebb állónak a művelt sztenderd nyelvváltozathoz.[8]

Az uralkodó vallás a római katolikus (a lakosság mintegy 88%-a kötődik ehhez a valláshoz), 6% pedig protestáns. További kisebb vallási csoportok a presbiteriánus, Jehova tanúi, a hetednapi adventisták, a mormonok, az evangélikusok, a metodisták, a baptisták és anglikán, de jóval kisebb létszámban minden egyéb világvallás is képviselteti magát.[9]

A Santa Muerte (magyarul: Miasszonyunk a Szent halál) egy népi szent, akit Mexikó szerte tisztelnek.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Kivándorlás Mexikóból

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos exportcikket termel, így gyapotot, zöldség- és gyümölcsféléket, kávét, cukornádat és dohányt. 2003-as adatok alapján a világranglistán kávétermelésben a 4., cukornád termesztésben pedig 5. helyen állt.

Legfontosabb tenyésztett állatok a szarvasmarha, ló, baromfi.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentős iparág: vasérc, ólomérc, cinkérc, arany, ezüst , higany, kén és nemesfém bányászata. Ezüstkitermelésben első a világon, ólomkitermelésben 5., cinkkitermelésben 6. a világon (2006-ban). Kiemelkedő a kőolaj- és földgázkitermelés (2006-ban a világon a 4. volt kőolaj-kitermelésben).[10] Az ország gazdasági életét a szénhidrogén-kitermelésre alapozzák.

Élelmiszeripara is jelentős. Gépiparából kiemelkedik az autógyártás (például a német Volkswagen). Az utóbbi évtizedekben felgyorsult az iparosodás. Rohamosan fejlődik a mezőgazdasági termények feldolgozása, az acélgyártás és a kőolajvegyipar. Északon sok a textilgyár és acélüzem. de az iparvállalatok 50%-a a főváros körzetében található.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külkereskedelmi kapcsolatait elsősorban az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény keretében bonyolítja.

Idegenforgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A turizmus jelentős. 2004-ben a 20,5 millió látogató zöme Kanadából és az USA-ból érkezett.

Az idegenforgalom fő központjai: a Karib-tengernél Cancún és Cozumel, a Csendes-óceán partján Acapulco és Puerto Vallarta, valamint Mexikóváros.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főút Tijuana és San Diego között
Searchtool right.svg Lásd még: Mexikó vasúti közlekedése

Mexikó két legforgalmasabb nemzetközi repülőtere a mexikóvárosi Benito Juárez és a cancúni.

Az országon belül az autóbusz a tömegközlekedés legolcsóbb és legelterjedtebb formája. Van első- (primero), másodosztályú (segunda) és kiemelt (ejecutivo) járat. A Collectivók (amik általában Volkswagen minibuszok) elsősorban a nagyvárosokban járnak meghatározott útvonalon.[11]

Amennyiben valaki autót szeretne bérelni, autókölcsönzők az idegenforgalmi központokban nagy számban találhatók.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A trópusi éghajlat, a maja civilizáció emlékei, a színpompás növényzet és az idilli tengerpartok a turisták tömegeit vonzzák az országba.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mexikó legismertebb nemzeti/vallásos szimbóluma a Guadalupei Miasszonyunk ikon.

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • könyvtárak
  • múzeumok

Kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Guanajuato kolostorának egy része

A Kolumbusz előtti Amerika kulturális teljesítményének csúcsai találhatók Mexikóban. De a hódítók civilizációja is nagyszerű alkotásokra volt képes. A mai Mexikó kultúrája mindkettő örököse. Ezt a sajátos örökséget becsüli nagyra az UNESCO a világörökséggé nyilvánított építmények nagy számával.

Művészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek
Mariachi népzenészek
Utcai zenészek mexikói vihuélával és diatonikus harmonikával, Tijuana
Tamborileros de Tabasco
Hagyományos ruházat
Jarabe Mixteco néptáncosok
Néptáncosok
Matlachines.jpg
Danza de los Voladores de Papantla, repülő táncosok
Karneváli jelmezek
Fesztiváli szereplők
Bikaviadal
Palacio de Zambrano
Guacamole
Tequila

Hagyomány és néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mexikói konyha az évszázadok során több kultúrából vett át különféle dolgokat. Ma az indián, amerikai és európai ízlések egyvelege.

A legfontosabb étkezés az ebéd. Este egy kevés gyümölcsöt és tacót fogyasztanak. Nemzeti italuk a tequila. Ezenkívül a mezcal, a pulque és a sör is kedvelt.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Estadio Azteca stadion a fővárosban
Bikaviadal, Mexikóváros

Egy 2013-as felmérés szerint Mexikó legnépszerűbb sportja a labdarúgás, melyet az emberek 63%-a kedvel, második helyen áll az ökölvívás (47%), a harmadik pedig a kosárlabda (37%).[12]

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Mexikói labdarúgók

Válogatott[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klubcsapatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Amerika klubcsapatai közül hagyományosan a legsikeresebbek a mexikóiak. A legrangosabb sorozatot, a CONCACAF-bajnokok ligáját legtöbbször mexikói együttesek nyerik meg. A hazai professzionális bajnokságot 1943-ban rendezték meg először, jelenleg 18 csapat szerepel benne. Egy évben két bajnokságot rendeznek: az év első felében a Clausura, második felében az Apertura bajnokságot. Az alapszakaszban minden csapat mindegyikkel egyszer játszik (hogy ki a pályaválasztó, sorsolás dönti el), majd az első nyolc helyezett bejut a rájátszásba (liguilla), ahol egyenes kieséses, oda-visszavágós rendszerben dől el, ki lesz a végső győztes. Az eddigi legtöbb bajnoki címe a mexikóvárosi América csapatának van: szám szerint 12.

Országos szinten a legnépszerűbb csapat a Guadalajara (Chivas), több mint 20%-os népszerűséggel, második helyen pedig a Club América áll (16,6%). Őket követi a szintén mexikóvárosi Cruz Azul és az UNAM Pumas, valamint a Torreón székhellyel működő Santos Laguna.[12]

Az első osztályból évente egy csapat esik ki, de az nem feltétlenül az alapszakasz utolsó helyezettje, hanem az a csapat, mely az utolsó 6 idényben átlagosan a legkevesebb pontot szerezte. A másodosztályban is két bajnokságot rendeznek egy évben. Ha mindkettőt ugyanaz a csapat nyeri, automatikusan feljut a legmagasabb osztályba, ha két különböző győztes van, egy döntőt jásztanak egymással a feljutásért.

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Mexikói profi ökölvívók listája
Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Mexikói sportolók

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ünnepek
Dátum spanyol neve magyar neve
január 1. Año Nuevo újév
február 5. Aniversario de la Constitución Mexicana az alkotmány napja
február 24. Día de la Bandera a zászló napja
március 21. Natalicio de Benito Juárez Benito Juárez születésnapja
március/április Jueves Santo nagycsütörtök
március/április Viernes Santo nagypéntek
május 1. Día del Trabajo a munka ünnepe
május 5. Batalla de Puebla a pueblai csata évfordulója
szeptember 1. Informe Presidencial a Kormánynyilatkozat évfordulója
szeptember 16. Día de la Independencia a függetlenség napja
október 12. Día de la Raza Kolumbusz napja – Az újvilág felfedezésének napja
november 1. Días de los Muertos halottak napja
november 2. Día de los Fieles Difuntos mindenszentek napja
november 20. Aniversario de Revolución Mexicana a forradalom napja
december 12. Nuestra Señora de Guadalupe a Guadalupei Szent Szűz napja
december 25–26. Navidad Karácsony

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikó témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 25.)
  2. México: Diccionario panhispánico de dudas (RAE)
  3. http://www.planeta.com/ecotravel/mexico/mexparks2.html
  4. Huso horario (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. december 19.)
  5. Mexico Adds a New Time Zone (angol nyelven), 2014. december 8. (Hozzáférés: 2014. december 19.)
  6. SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 25.)
  7. Forrás: Világatlasz Kartográfia Kiadó, 2007
  8. Manual de dialectología hispánica. El Español de América, Manuel Alvar (Director), Ariel, Barcelona, 1996; México, Juan M. Lope Blanch, UNAM, pp. 81–89).
  9. Mexikó vallásai (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 10.)
  10. Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007.
  11. Peter M. Eadie: Mexikó
  12. ^ a b Chivas y América los equipos más populares en México (Crónica) (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 13.)