Mexikó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Spanyol: El respeto al derecho ajeno es la paz. („Az idegen jog iránti tisztelet a béke”) |
|||||
| Himnusz: Himno Nacional Mexicano |
|||||
 |
|||||
| Főváros | Mexikóváros (Ciudad de México, D.F.) |
||||
| Államforma | Szövetségi köztársaság | ||||
| - Elnök | Felipe Calderón
|
||||
| Hivatalos nyelv | nincs[1] | ||||
| Beszélt nyelvek | spanyol, indián nyelvek | ||||
| Függetlenség | Spanyolországtól | ||||
| - kikiáltása | 1810. szeptember 16. | ||||
| - elismerése | 1821. szeptember 27. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 1 972 550 km² (14.) | ||||
| - Víz (%) | 2,5 | ||||
| Népesség | |||||
| - 2007-es évi becslés | 108 700 891 (11.) | ||||
| - 2005-ös évi népszámlálás | 103 263 388 | ||||
| - Népsűrűség | 55 fő/km² | ||||
| GDP | 2008 (forrás: IMF) | ||||
| - Összes | 1 025 milliárd USD (13.) PPP: 1 094 301 millió dollár |
||||
| - Egy főre jutó | 9 741 USD (56.) PPP: 11 249 dollár |
||||
| HDI (2004) | 0,821 (53.) – magas | ||||
| Pénznem | Mexikói peso (MXN) |
||||
| Időzóna | (UTC-8 – UTC-6) | ||||
| - Nyári időszámítás | (UTC-7 – UTC-5) | ||||
| Internet TLD | .mx |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | MEX | ||||
| Hívószám | +52 |
||||
| A NAFTA, a G3, a Latin Unió, az OECD, az APEC, az ABINIA, az ENSZ és az OAS tagja. |
|||||
A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul Estados Unidos Mexicanos vagy México) észak-amerikai ország, államformája képviseleti, demokratikus és szövetségi köztársaság. Északról az Egyesült Államok, délkeletről Guatemala és Belize, nyugatról a Csendes-óceán, keletről pedig a Mexikói-öböl és a Karib-tenger határolja. A Föld legnépesebb spanyol nyelvű országa, a legészakibb és legnyugatibb latin-amerikai állam. Címerében a fügekaktuszon ülő, csőrében kígyót tartó sasmadár az aztékok eredetmítoszára utal; korábbi jelképe az aztékkaktusz volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az országnév írásmódja és eredete
Az ország neve a középkori spanyol íráskép alapján x-szel, azaz ’ksz’-szel ejtve terjedt el a nagyobb nemzetközi nyelvek közvetítésével, így a magyarban is ebben a formában honosodott meg. Fontos tudni azonban, hogy csupán egy megtévesztő írásmódról van szó, ezt a nevet ugyanis eredetileg soha nem ejtették x-szel. Az óspanyolban, illetve középspanyolban az x betű (jóllehet, a legtöbb szóban ugyancsak a latin x folytatása volt, bár időközben a kiejtése eltávolodott a latin hangzásétól) a magyar ’s’ hangot – IPA [ʃ] – jelölte. Amikor a spanyolok meghódították az Azték Birodalmat, az indián nevek lejegyzésére a latin írásukat használták, és az országot a Mexica – ejtsd: „mesika” – nevű azték törzsről México-nak nevezték el, eredetileg „mesiko” kiejtéssel. E hang a modern spanyolban ’ch’-ként (IPA [x]) folytatódott, amelyet konvencionálisan ma a j (illetve g is) jelöl, azonban – bár Spanyolországban a régebbi helyesírási norma szerint Méjico-t írtak és sokan még ma is azt követik – történelmi hagyományokból (és a mexikóiak tiszteletére) megtartották a név és származékai x-szel történő írásmódját; ezt a formát javasolja a Spanyol Királyi Akadémia (RAE) is.[2] Maga a mexica szó azték nyelven belüli eredete homályos, erről többféle elmélet is született.
[szerkesztés] Földrajz
|
[szerkesztés] Domborzat
Területének központi része a füves, 1000 – 2500 m magas Mexikói-fennsík vagy Mexikói-magasföld. Ennek északi fele 1500 m, déli része kb. 2300 m. magas. A magasföld déli részén található a Mexikói-medence a fővárossal.
A magasföldet a Kordillerák vonulatai veszik körbe, melyek elérik a 3000 m-t. Nyugat felől a Nyugati-Sierra Madre, keletről a Keleti-Sierra Madre, délről a Vulkáni-kereszthegység. A több száz vulkáni kúp között ma is működő tűzhányók rejtenek veszélyt. A Vulkáni-kereszthegység dél felé a Déli-Sierra Madre hegységgel folytatódik. Még tovább délre a Közép-Amerikai Kordilerrákhoz tartozó Chiapas-hegység következik.
Mexikó északkeleti részén, a Mexikói-öböl partján meleg éghajlatú mocsaras síkság húzódik, a Campeche-alföld. Ettől délre a Yucatán-félszigetre a mészkőtáblák és szintén a mocsarak jellemzőek.
A Kaliforniai-félsziget átlagos magassága 1000-1500 m között alakul. Északi felén magashegységi gyűrődéssel keletkezett láncok fekszenek, melyeknek csúcsai elérik a 3000 m-t. Itt is vulkáni kúpok meredeznek az ég felé. A partvonal sziklás és meredek a nyugati részen, lagúnás és korallzátonyokkal tarkított a keleti felén.
Működő tűzhányók a Popocatépetl (5452 m), az Iztaccihuatl (5286 m) és a Citlaltépetl (5700 m).
Növényvilága: északon préri és élettelen homoksivatag, délen trópusi esőerdő jellemzi.
[szerkesztés] Vízrajz
Legnagyobb folyói: az északi határon a Río Bravo, (Rio Grande), a déli határon a Río Usumacinta, az ország belsejében a Río Grijalva, a Río Balsas, a Río Pánuco és a Río Yaqui.
[szerkesztés] Éghajlat
A Ráktérítő ténylegesen kettéosztja az országot egy mérsékelt és egy trópusi éghajlatú övre. A Ráktérítőtől északra a téli hónapokban érezhetően hidegebb van, délre a hőmérséklet egész évben állandó, csak a tengerszint feletti magassággal változik.
A Ráktérítőtől délre fekvő, 1000 méternél alacsonyabb területeken az évi középhőmérséklet 24 és 28 °C közötti. Egész évben magas a hőmérséklet és csak 5 °C a téli és nyári középhőmérséklet különbsége. Északabbra az alacsonyan fekvő területeken a nyár ugyan a párás, meleg, de az évi középhőmérséklet alacsonyabb (20-24 °C), mert télen hűvösebb van.
A Mexikói-völgyben fekvő nagyvárosok tengerszint feletti magassága meghaladja a 2000 métert. Éghajlatuk egész évben mérsékelt (az éves középhőmérséklet 16-18 °C), éjjel egész évben erősen lehűl a levegő.
Mexikó nagy részén, különösen északon, a száraz az éghajlat, szórványos a csapadék, míg délen a trópusi alföldeken meghaladja a 2000 mm-t az éves csapadékmennyiség.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
Mexikó időjárása és domborzata nagyon változatos; északon préri és homoksivatag, délen trópusi esőerdő található.
A mexikói jogszabályok mintegy 25 000 állat- és növényfajt védenek.
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
Mexikóban 170 000 km2 a védett természeti területek kiterjedése. Ezek közé tartozik 34 bioszféra rezervátum, 64 nemzeti park, 4 természeti emlék (esztétikai, tudományos vagy történelmi okból védett terület), 26 terület védett növény- és állatvilággal, 4 olyan terület, amely a természeti erőforrások védelme érdekében védett (a talaj megőrzése, vízbázis, erdők), és 17 vadrezervátum.[3]
[szerkesztés] Természeti világörökségei
- Sian Ka'an Bioszféra-rezervátum a Yucatan-félszigeten;
- El Vizcaíno bálnavédelmi körzete;
- A Kaliforniai-öböl mexikói részének szigetei és védett területei
- Mariposa Monarca Bioszféra-rezervátum. Az 56 000 hektáros rezervátumot a királylepkék telelőhelyének védelme érdekében hozták létre.
[szerkesztés] Történelem
[szerkesztés] Őstörténet és gyarmatosítás
Közel 3000 éven át Mexikó területén fejlett kultúrák alakultak ki, így az olmék, a maja és az azték civilizációi. Az Olmék Birodalom az i. e. 13. századtól, a Maja Birodalom a 4. századtól a 10. századig, míg az Azték Birodalom a 12. századtól 1521-ig állt fenn.
Hernán Cortés spanyol területhódító és kalandor hajói 1519. április 22-én vetettek horgonyt Veracruznál. Bár 1520. június 30-án az aztékok tönkreverték a spanyolokat az úgynevezett Szomorú Éjszakán (Noche Triste), 1521-ben ismét sikerült legyőzniük az aztékokat, és elfoglalták fővárosukat, Tenochtitlant. A mai Mexikó Új-Spanyolország néven 300 évre spanyol gyarmattá vált.
[szerkesztés] 19. század
1810. szeptember 16-án Miguel Hidalgo y Costilla megindította a Spanyolország elleni függetlenségi harcot egy Dolores nevű kisvárosban. 1811-ben a spanyolok kivégezték Hidalgót, de José María Morelos folytatta a harcot. Morelost 1815-ben végezték ki. A mexikói függetlenségi háború 1821-ben hozta meg eredményét, amikor Spanyolország kénytelen volt Mexikó függetlenségét elismerni. 1822-ben jött lére Agustín de Iturbide császársága, amely csupán hét hónapig állt fenn. A közép-amerikai országok 1823-ban elszakadtak Mexikótól. Az 1824-as évi alkotmány szerint Mexikó szövetségi köztársaság lett. A rabszolgaságot 1829-ben törölték el. Antonio López de Santa Anna tábornok először 1833-ban lett elnök. Ellentmondásos uralma alatt 1836-ban felfüggesztették az alkotmányt.
1846 és 1848 között háború folyt Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között, amelynek végeredményeként Arizona, Új-Mexikó és Kalifornia északi része az USA-hoz került. 1848. május 19-én Mexikó ratifikálta a Guadalupe Hidalgo-i szerződést. Elveszítette területének harmadát: Texas és Kalifornia, továbbá Arizona és Új-Mexikó területének nagy része az Amerikai Egyesült Államok területe lett.
Bénito Juárez, a szapoték indián származású, liberális elnök és jogász (1857-72) 1855-ben megújította a mexikói törvényeket. Ez az időszak a liberális reformok kora, spanyolul La Reforma.
Az 1860-as években az ország ismét katonai megszállás alá került. A III. Napóleon által küldött francia csapatok segítették a mexikói császári trónra Ferdinánd Miksa osztrák főherceget. Miksa császárt a katolikus klérus és konzervatív mexikóiak támogatták. Ez a második mexikói császárság csak néhány évig állt fenn. A köztársaság elűzött elnöke, Benito Juárez, 1867-ben helyreállította a köztársaságot.
Ezután következett az ún. Porfiriato, amelynek névadója, Porfirio Díaz 1877 és 1911 között volt Mexikó elnöke (megszakítással). A korszak viszonylagos nyugalma és fejlődése (például vasútépítés) végső fokon a jövedelmi különbségek fokozódásával járt. Díaz erőteljesen korlátozta a szabadságjogokat, főleg a sajtót ellenőrizte.
[szerkesztés] 20. század
Porfirio Díaz antidemokratikus uralma ellen 1910-ben, újraválasztása után tört ki a forradalom. A forradalmárok ugyan legyőzték a szövetségi hadsereget, de a belső egység hiánya miatt az országban zavaros viszonyok uralkodtak 1920-ig, mígnem létrejött a szocialista színezetű PRI (Intézményes Forradalmi Párt).
A forradalom bukása után a PRI vette át a hatalmat 70 évre. L. Cárdenas elnöksége idején (1934–1940) földremformot és államosításokat hajtottak végre.
1994. január 1-jén Chiapas államban zapatista felkelés tört ki a NAFTA ellen. A hadműveletek két hét harc után társadalmi nyomásra leálltak, azóta az EZLN (A Nemzeti Felszabadulás Zapatista Hadserege) által ellenőrzött területek autonóm önkormányzatot, oktatást és egészségügyi rendszert kaptak.
A 2000. júliusi választáson a jobboldai PAN nyert.
A 2006-os választáson ismét a PAN nyert. A PRI tovább gyengült; már csak a harmadik legnagyobb frakciót tudhatja magáénak, mert a második helyre a PRD (Partido Revolucionario Democratical) futott be. Az új elnök a PAN színeiben indult Felipe Calderón lett.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Mexikó közigazgatásilag 31 szövetségi államra (estados) és 1 szövetségi körzetre (Distrito Federal) tagolódik. Minden államnak saját alkotmánya és törvényhozó testülete (kongresszusa) van, élükön a kormányzó áll. A Distrito Federal Mexikóváros Mexikó fővárosa; területén találhatóak az ország működését irányító minisztériumok (secretarias). 1997-ig a Distrito Federal élén egy, a mindenkori elnök által kinevezett régens állt. 1997 július 6-a óta a fővárosiak demokratikusan választják a fővárosi kormányfőt (Jefe de Gobierno del Distrito Federal). Mandátuma 6 évre szól.
Bővebben: Mexikó tagállamai[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
Legnépesebb városok: Mexikóváros (Ciudad de México), Guadalajara, Monterrey, Chihuahua, Puebla, Tampico, Torreón, Tijuana, Veracruz, Acapulco, Cuernavaca, León, Mexicali, Ciudad Juárez.[4]
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Mexikó városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Mexikóban a lakosság 60%-a mesztic (félvér: fehér és indián keveréke), indián 30%, fehér (spanyol, európai) 9%, fekete 1%.[5] A de facto hivatalos – és a mindennapi érintkezésben, közigazgatásban és a médiában használt – nyelv a spanyol; a mexikói spanyol nyelvjárást tartják a legközelebb állónak a művelt sztenderd nyelvváltozathoz.[6] Az uralokdó vallás a római katolikus.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
Számos exportcikket termel, így gyapotot, zöldség- és gyümölcsféléket, kávét, cukornádat és dohányt. 2003-as adatok alapján a világranlistán kávétermelésben a 4., cukornád termesztésben pedig 5. helyen állt.
[szerkesztés] Ipar
Jelentős iparág: vasérc, ólomérc, cinkérc, arany, ezüst, higany és kén bányászata, továbbá kőolaj- és földgázkitermelés (2003-ban Mexikó a világon 4. volt kőolajkitermelésben). Az ország gazdasági életét a szénhidrogén-kitermelésre alapozzák. Élelmiszeripara is jelentős. Gépiparából kiemelkedik az autógyártás (például a német Volkswagen).
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Turizmus
Az utóbbi évtizedekben felgyorsult az iparosodás. Rohamosan fejlődik a mezőgazdasági termények feldolgozása, az acélgyártás és a kőolajvegyipar. Északon sok a textilgyár és acélüzem. de az iparvállalatok 50%-a a főváros körzetében található. A leggyorsabb ütemben a mexikói turizmus fejlődik. A trópusi éghajlat, a színpompás növényzet és a maja civilizáció emlékei a turisták tömegeit vonzzák az országba és ezen belül a Yucatán-félszigetre is.
Bővebben: Mexikó turizmusa[szerkesztés] Gasztronómia
A mexikói konyha az azték és a spanyol konyha elemeit tartalmazza. A legfontosabb étkezés az ebéd. Este egy kevés gyümölcsöt és tacót fogyasztanak. Nemzeti italuk a tequila. Ezenkívül a mezcal, a pulque és a sör is kedvelt.
[szerkesztés] Kultúra
Mexikó legismertebb nemzeti/vallásos szimbóluma a Guadalupei Miasszonyunk ikon.
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
- könyvtárak
- múzeumok
[szerkesztés] Kulturális világörökség
A Kolumbusz előtti Amerika kulturális teljesítményének csúcsai találhatók Mexikóban. De a hódítók civilizációja is nagyszerű alkotásokra volt képes. A mai Mexikó kultúrája mindkettő örököse. Ezt a sajátos örökséget becsüli nagyra az UNESCO a világörökséggé nyilvánított építmények nagy számával.
- Palenque prehispán városa és Nemzeti Parkja
- Mexikóváros történelmi központja és Xochimilco
- Teotihuacán prehispán városa
- Oaxaca történelmi központja és Monte Alban régészeti lelőhelyei
- Puebla történelmi központja
- Guanajuato történelmi városa és a szomszédos bányaterület
- Chichén Itzá prehispán városa
- Morelia történelmi központja
- El Tajín prehispán város
- Zacatecas történelmi központja
- A Sierra de San Francisco sziklarajzai
- Korai 16. századi kolostorok a Popocatépetl lejtőin
- Uxmal prehispán városa
- A Querétaro körzet történelmi műemlékei
- Hospicio Cabañas, Guadalajara
- Paquimé régészeti lelőhelyei, Casas Grandes
- Tlacotalpan történelmi műemlékegyüttese
- A Xochicalco körzet régészeti műemlékei
- Campeche erődített történelmi városa
- Calakmul ősi maja városa, Campeche
- Sierra Gorda / Querétaro ferences rendi missziói
- Luis Barragán ház és műterem
- Agave tájegység és Tequila régi ipari építményei
- Az Universidad Nacional Autónoma de México egyetemvárosának központja
- San Miguel El Grande városa és Atotonilcoi Názáreti Jézus-szentély
[szerkesztés] Művészet
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene: Lupita d'Alessio
[szerkesztés] Hagyomány és néprajz
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
| Dátum | spanyol neve | magyar neve | |
|---|---|---|---|
| január 1. | Año Nuevo | újév | |
| február 5. | Aniversario de la Constitución Mexicana | az alkotmány napja | |
| február 24. | Día de la Bandera | a zászló napja | |
| március 21. | Natalicio de Benito Juárez | Benito Juárez születésnapja | |
| március/április | Jueves Santo | nagycsütörtök | |
| március/április | Viernes Santo | nagypéntek | |
| május 1. | Día del Trabajo | a munka ünnepe | |
| május 5. | Batalla de Puebla | pueblai csata évfordulója | |
| szeptember 1. | Informe Presidencial | a Kormánynyilatkozat évfordulója | |
| szeptember 16. | Día de la Independencia | a függetlenség napja | |
| október 12. | Día de la Raza | Kolumbusz napja – Az újvilág felfedezésének napja | |
| november 1. | Días de los Muertos | halottak napja | |
| november 2. | Día de los Fieles Difuntos | mindenszentek napja | |
| november 20. | Aniversario de Revolución Mexicana | a forradalom napja | |
| december 12. | Nuestra Señora de Guadalupe | a Guadalupei Szent Szűz napja | |
| december 25-26. | Navidad | Karácsony |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Irodalom
- Krauze, Enrique. Mexico: Biography of Power: A history of Modern Mexico 1810–1996. New York, NY: Harper Perennial (1998). ISBN 0060929170
- Meyer, Michael C., William H. Beezley, editors. The Oxford History of Mexico. Oxford University Press (2000). ISBN 0195112288
- Parkes, Henry Bamford. A History of Mexico, 3rd, Boston: Houghton Mifflin (1972). ISBN 0395084105
[szerkesztés] Lábjegyzetek
- ^ A mexikói nyelvi törvény a spanyolt és a több mint 60 indián nyelvet teljesen egyenrangúnak ismeri el. A hivatalos nyelv a spanyol.
- ^ México: Diccionario panhispánico de dudas (RAE)
- ^ http://www.planeta.com/ecotravel/mexico/mexparks2.html
- ^ Forrás: Szarvas, TOP-O-GRÁF, Kárpátia, Nyír-Karta: A Föld világatlasz
- ^ Forrás: Világatlasz Kartográfia Kiadó, 2007
- ^ Manual de dialectología hispánica. El Español de América, Manuel Alvar (Director), Ariel, Barcelona, 1996; México, Juan M. Lope Blanch, UNAM, pp. 81–89).
|
||||||||
|
|||||||||||||
|
||||||||
