Toltékok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A toltékok közép-amerikai indiánok.

Tolték stilusú edény

A tolték nép a korai középkor idején vonultak be a mexikói magasföldre, majd a 850 körül alapították meg birodalmukat Tula központtal. A maja városok elnéptelenedése után 1000 körül a Yucatán-félszigeten új városokat hoznak létre. (Chichén Itzá, Mayapan, Uxmal)

A társadalom katonai alapon szerveződött, a toltékokat harcos hajlam jellemezte. Legnagyobb uralkodójuk Quetzalcoatl volt, aki megerősítette és kiterjesztette a birodalom határait. A birodalom a 12. században kezdett hanyatlani a belső és külső támadások miatt. Magas műveltséget és tudományt hagytak hátra. Területüket a chichimékek foglalták el, akik szintén hatalmas birodalmat hoztak létre a területen azték néven.

A toltékok építészetét is a piramisépítészet jellemezte, de náluk oszlopok is megjelentek, amik a harcosokat ábrázolták (atlaszok). A toltékok is művelték a labdajátékokat, erre utal a két felfedezett játéktér, az áldozati maradványok és a tzompantlik (koponyatartó állványok) is. Jellegzetes tolték szobrok a chacmoolok,az áldozati edénytartó alakok.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]