Salvador

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

  Ez a szócikk az országról szól. Hasonló címmel lásd még: Salvador (név).
República de El Salvador
El Salvador-i Köztársaság
Salvador zászlaja Salvador címere
zászló címer
Nemzeti mottó: spanyol: Dios, Unión y Libertad
(„Isten, Összefogás és Szabadság”)
Himnusz: Himno Nacional de El Salvador
Salvador fekvése
Főváros San Salvador
é. sz. 13° 42′ ny. h. 89° 12′
Államforma Elnöki köztársaság
 - Elnök Elías Antonio Saca González
 - Alelnök Ana Vilma de Escobar


Hivatalos nyelv spanyol
Függetlenség Spanyolországtól 
 - Kikiáltása  
Terület  
 - Összes 21 040 km² (152.)
 - Víz (%) 1,4
Népesség  
 - 2007-es évi becslés 6 948 073  (97.)
 - 1992-es évi népszámlálás 5 118 599
 - Népsűrűség 330 fő/km²
GDP 2006-os becslés
 - Összes 18 341 millió dollár (89.)
PPP: 36 246 millió dollár
 - Egy főre jutó 2 619 dollár (99.)
PPP: 5 515 dollár
HDI (2006) 0,722 (101.) – közepes
Pénznem Amerikai dollár (USD)
Időzóna (UTC-6)
Internet TLD .sv
Nemzetközi gépkocsijel ES
Hívószám +503
Az ENSZ és az OAS tagja.

El Salvador[1] (jelentése spanyolul: „A Megváltó”) Magyarország egynegyedét kitevő területű állam a közép-amerikai kontinenshíd csendes-óceáni partján. Az országot fővárosáról, San Salvadorról nevezték el.[forrás?]

Az egykori spanyol gyarmat 1821-ben kiáltotta ki függetlenségét. Felszínét a Sierra Volcanica aktív vulkánokkal tarkított láncai hálózzák be. A hegyvonulatok termékeny fennsíkokat és völgyeket zárnak közre. Lakóinak zöme a termékeny óceánparti síkságon él. Földje ásványkincsekben szegény. Gazdaságának legfontosabb ágazata a trópusi növények termesztése (cukornád, kávé, gyapot). Messze földön híres balzsamgyártásáról.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Salvador domborzati térképe

[szerkesztés] Domborzat

Az ország a közép-amerikai földhíd északnyugati részén, a Csendes-óceán partján terül el. Tengerpartját 20–30 km széles feltöltött síkság kíséri, amelyből a Vulkáni-kordillera aktív tűzhányókat tartalmazó láncai emelkednek ki. A vulkáni-hegyek 500-600 m magas termékeny medencéket zárnak közre. Legmagasabb pontja: El Pital (2730 m).

[szerkesztés] Vízrajz

Több kisebb folyó keresztezi az országot a Csendes-óceánba vezető útján. Közülük egy hajózható, a Lempa. Ezen több víztározót építettek, a legnagyobb közöttük Embalse Cerrón Grande (350 km2). A legnagyobb természetes tó: Güija (44 km2). Az alvó vulkánok krátereiben több krátertó is kialakult. Legnagyobbak: Ilopango (70 km2), Coatepeque (26 km2).

[szerkesztés] Éghajlat

Salvador éghajlata trópusi, száraz és esős évszak különböztethető meg. A hőmérséklet nagyon függ a tengerszint feletti magasságtól és kevéssé az évszaktól. A partvidék egyenletesen forró; a központi fennsík és a hegyvidéki területek jóval mérsékeltebbek. Az esős évszak májustól októberig tart. Csaknem a teljes évi csapadékmennyiség ekkor hullik. Mennyisége a déli lejtőket kivéve elérheti a 2170 mm-t.

Novembertől áprilisig az északkeleti passzátszél alakítja az időjárást. Ezekben a hónapokban a levegő a karibi térségből érkezik és Honduras hegyei kiválasztják belőle a csapadékot. Mire eléri Salvadort, száraz, meleg, poros széllé válik.

A Karib-tenger felett kialakult hurrikánok néha elérik Salvadort, de a többi közép-amerikai országhoz képest kisebb ennek a veszélye.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

Az eredeti élővilágot súlyosan károsította az erdőirtás, a sűrű lakosság jelenléte és a kisállat-kereskedelem.[2]

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

  • Montecristo Nemzeti Park - Salvador, Guatemala és Honduras hármashatárán közös bioszféra-rezervátum.
  • Barra de Santiago - Salvador legnagyobb mangrove-erdeje.
  • El Jocotal lagúna - vízimadár rezervátum, a vándorló madarak pihenő helye.
  • El Imposible - a legnagyobb területű nemzeti park Salvadorban. Nehezen megközelíthető hegyi erdők.
  • Nancuchiname - a Lempa folyó árterén trópusi erdő.
  • Los Cobanos - korallzátonyok a part előtt.

[szerkesztés] Természeti világörökségei

Az UNESCO világörökség listáján nincs salvadori táj.

[szerkesztés] Történelem

Hernán Cortés hadnagya, Pedro de Alvarado vezette az első behatoló spanyolokat 1524 júniusában. Még két expedíció kellett – először 1525-ben, aztán egy kisebb 1528-ban –, mire az indiánokat leigázták a spanyolok.

1810-ben külső és belső tényezők hatására a közép-amerikai elit függetlenné kívánt válni a spanyol koronától. A belső tényező az volt, hogy a helyi elit saját uralmi területét a spanyol hatóságok beavatkozása nélkül kívánta ellenőrizni. A külső tényezők: a XVIII. századi francia és amerikai forradalmak hatása és az, hogy a spanyol korona katonai ereje meggyengült a napóleoni háborúk következtében. 1811. november 5-én Jose Matias Delgado, egy salvadori pap, megkondította a salvadori La Merced templom harangjait. Ez volt a jel a felkelésre. Sokévi belháború után Közép-Amerika függetlenségi nyilatkozatát 1821. szeptember 15-én írták alá Guatemalában. 1823-ban öt közép-amerikai állam megalapította a Közép-Amerikai Egyesült Tartományokat Manuel José Arce vezetésével. Ez 1838-ig állt fenn, akkor lett Salvador önálló.

A XIX. század közepétől a kávétermelés rendkívüli profitja monokulturás exportot okozott és előrelendítette azt a folyamatot, amelynek eredményeként a föld az oligarchia néhány családjának kezében összpontosult. Közülük kerültek ki az elnökök, a konzervatívok és a liberálisok egyaránt. Általános volt az egyetértés abban, hogy a kávétermelést kell elősegíteni. Az infrastruktúra fejlesztéseket (kikötők, vasutak) a kávéexport szolgálatába állították, a munkaerő vándorlását akadályozó törvényeket fogadtak el az ültetvények munkaerő-igényének biztosítására és elnyomták a vidéki lakosság elégedetlenségét. 1912-ben a Nemzeti Gárdát vidéki rendőri erőként hozták létre.

1931-től, Maximilan Hernández Martínez tábornok államcsínyétől annak 1944-es bukásáig brutálisan elnyomták a vidéki ellenállást. A legnevezetesebb esemény az 1932-es, Farabundo Marti vezette parasztlázadás. Ennek neve La Matanza (mészárlás). Martínez kormányának megtorlása közben meggyilkoltak, bebörtönöztek vagy elüldöztek 30 000 indiánt és politikai ellenséget.

1980-ig Salvador valamennyi átmeneti elnöke katonatiszt volt. Az időnként megtartott elnökválasztások ritkán voltak szabadok vagy tisztességesek, az országon az oligarchia uralkodott a katonákkal együtt. Más latin-amerikai országokhoz hasonlóan ez az egyenlőtlenség paraszti ellenállás kialakulására vezetett. Ennek eredménye a salvadori polgárháború (1979-1991). A nemzetközi közvélemény elítélését váltották ki az ARENA (Nemzeti Köztársasági Szövetség) kormánya által elkövetett atrocitások, mint például az El Mozote mészárlás, katolikus misszionáriusok és más vallási segélyszervezetek munkatársainak meggyilkolása, (ilyen volt Jean Donovan esete), a kormány kapcsolata halálbrigádokkal. 1984-ben nemzetközi megfigyelők jelenlétében választották elnökké a centrista Napoleon Duartét, az ellenzék bojkottja közepette. A demokratikus kormány erőfeszítései ellenére a parasztmozgalom az 1991-es békeegyezményig folytatódott. Akkor a gerillák különböző csoportjai létrehozták a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadító Frontot, ez a párt részt vett a demokratikus választáson. Azóta ez a párt fokozatosan növeli képviseletét a törvényhozásban és a helyi önkormányzatokban. Mindamellett a konzervatív ARENA párt megnyert minden elnökválasztást és a fő politikai erő maradt.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Politikai pártok

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország 14 megyére (departemento) oszlik, melyek a köveztkezők:

  1. Ahuachapán
  2. Cabañas
  3. Chalatenango
  4. Cuscatlán
  5. La Libertad
  6. La Paz
  7. La Unión
  8. Morazán
  9. San Miguel
  10. San Salvador
  11. San Vicente
  12. Santa Ana
  13. Sonsonate
  14. Usulután

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Bővebben: Salvador hadereje

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

Az ország lakosságának 90%-a mesztic, 9%-a fehér, 1%-a indián.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Bővebben: Salvador városai

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Az országban a hivatalos nyelv a spanyol. Ezen kívül még beszélik a nahua nyelvet is. A lakosság 83%-a római katolikus, 16%-a protestáns vallású, 1%-a pedig egyéb felekezetekhez tartozik.

[szerkesztés] Szociális rendszer

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gazdasága

"A kevesebb mint 7 millió lakosú Salvador gyakorlatilag ki van szolgáltatva a becslések szerint 2,5 millió USA-ban élő emigráns salvadorinak. A salvadori GDP 17%-át a remesas, azaz a külföldön – főleg az Egyesült Államokban – élő salvadoriak pénzküldeményei teszik ki. Az éves pénzforgalom közel 2,5 milliárd dollár, sokan semmit nem dolgoznak, csak a rokonoktól érkező csekkeket várják, így tengetik életüket. Pénzt elsősorban azok küldenek, akiknek bejelentett munkájuk van."

[szerkesztés] Általános adatok

  • Lakosság:
  • Népsűrűség:
  • Népességnövekedés:
  • Születéskor várható élettartam:
     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Legfőbb bevételi forrása a növénytermesztés (cukornád, kávé, kakaó, dohány).

[szerkesztés] Ipar

Kiaknázatlan ásványkincsekben (arany, ezüst, cink, kén) gazdag. Jelentéktelen ipara a mezőgazdasági termékek feldolgozására korlátozódik.

[szerkesztés] Kereskedelem

Exporttermékek: kávé, cukor, garnéla, textil, vegyszerek, elektromos áram. Importtermékek: nyersanyagok, közszükségleti cikkek, iparcikkek, olajtermékek, élelmiszerek. Legfontosabb külkereskedelmi partnerek: USA, Guatemala, Mexikó, Honduras, Nicaragua, Franciaország.

[szerkesztés] Közlekedés

Az ország vasúthálózata 283 km, közúthálózata 10 029 km.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények

[szerkesztés] Kulturális világörökség

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ A magyar forrásokban helytelenül, névelő nélkül szerepel. Az ország saját és nemzetközi elnevezése is El Salvador.
  2. ^ http://www.geocities.com/darthdusan/elsalvbio.htm

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Salvador témájú médiaállományokat.
m • v • sz
Amerika
Országok:
Függő területek:
m • v • sz
Amerikai Államok Szervezete (OAS)
* tagsági viszonya felfüggesztve
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Salvador”
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök
Más nyelveken