Bitcoin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bitcoin
Bitcoin logo.svg
Bitcoin screenshot.png

Fejlesztő Satoshi Nakamoto (inaktív), Gavin Andresen, Pieter Wuille, Nils Schneider, Jeff Garzik
Legfrissebb stabil kiadás 0.9.3 (2014. szeptember 27.) +/-
Legfrissebb fejlesztői kiadás 0.9.3 (2014. szeptember 27.) +/-
Operációs rendszer Windows, Linux, Mac OS X, FreeBSD
Állapot béta
Licenc MIT licenc
A Bitcoin weboldala

A Bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, amelyet 2009. január 3-án egy ismeretlen (fórum nevén Satoshi Nakamoto) bocsátott ki, közvetlenül a 2008-as amerikai bank válság kirobbanása után. Az elnevezés vonatkozik továbbá a fizetőeszközt kezelő nyílt forráskódú szoftverre, és az azzal létrehozott elosztott hálózatra is.

A többi elektronikus fizetőeszköztől eltérően a Bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól. A Bitcoin a peer-to-peer hálózat csomópontjai által tárolt elosztott adatbázisra támaszkodik. Az adatbázis tartalmazza a fizetések adatait, garantálva az elektronikus fizetőeszközökkel szembeni alapvető követelményeket. A biztonságot digitális aláírások és proof-of-work rendszer adja.[1]

A Bitcoinok biztonságosan tárolhatók egy pénztárcafájlban, személyi számítógépen, mobiltelefonon, külső adathordózókon, vagy felhő alapú szolgáltatóknál, küldésükhöz és fogadásukhoz pedig csak a küldő illetve a fogadó Bitcoin címe szükséges. A peer-to-peer felépítés és a központi irányítás hiánya megakadályozza bármilyen hatóság számára, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja, ami lehetetlenné teszi a manipulációt és infláció gerjesztését.

Nem hivatalos jellege miatt ISO kódja nincs, de általánosan használt megjelölése a BTC.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forgalomban lévő bitcoin mennyiség a jövőben (10 percenként kibocsátással)

A bitcoint számos erre specializálódott devizatőzsde weblapon lehet amerikai dollárra és néhány más devizára átváltani, illetve vissza, fizetésnél online es "offline" kereskedők/szolgáltatók egyaránt elfogadják, számuk jelentősen nő. Egyes szolgáltatók lehetővé teszik kereskedők számára bitcoin elfogadását olyan módon, hogy a kereskedő azonnal dollárban vagy egyéb szokásos devizában kapja meg a bevételt. Ezen kívül használható közérdekű felajánlásokra egyes szervezeteknél.[2]

Mivel a fizetés nem egy központon keresztül zajlik, a már megtörtént tranzakciók visszafordítására nincs mód, szemben a hagyományos banki rendszerekkel, ahol csalás gyanúja esetén, vagy egyéb okokból a bankok és más pénzintézetek sztornózhatják a korábban jóváhagyott kifizetést.

Ellentétben az országok által kibocsátott fizetőeszközökkel, a Bitcoinnak nincs központi kibocsátója. 2013 novemberéig valamivel több mint 12 millió bitcoin jött létre, ezt a számot a hálózat algoritmikusan határozza meg, ahogy azt Nakamoto cikkében leírta. A monetáris bővülés mértéke előre ismert és bárki számára követhető, az összes bitcoinok száma idővel 21 millióhoz tart, 2013-ra a teljes mennyiség fele, 2017-re háromnegyede fog rendelkezésre állni. A határ közeledtével a bitcoinok értéke növekedni kezdhet, deflációhoz vezetve, amennyiben a pénzre a kereslet tovább nő. Ugyanakkor a bitcoinok 8 tizedesjegyig oszthatóak, így ez technikai akadályt nem jelent, szemben a megszokott pénzeszközökkel.

A bővülés csökkenő üteme ösztönzi a korai elfogadókat, akik még alacsonyabb korai árfolyam mellett jutnak bitcoinokhoz, így segítve a rendszer sikerre vitelét. A korai elfogadóknak ez a kedvezményezése számos kritikát eredményezett, gyakran piramisjátékhoz hasonlítva a rendszert, ám a támogatók szerint ez az ösztönző szükséges ahhoz, hogy a hálózat és az infrastruktúra beinduljon, egy arányosabb részesedés nem ellensúlyozná megfelelően azt a kockázatot amit egy új, nem tesztelt fizetési rendszer használata jelent. [3]

Anonimitás és decentralizáltság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a tranzakciókat az egész hálózat felé szétküldik a csomópontok, azok teljesen nyilvánosak. Szemben a hagyományos pénzügyi intézetekkel, amelyek az ügyfelek magánszféráját a tranzakciókra vonatkozó információk visszatartásával védik, ezt a Bitcoin rendszerében az biztosítja, hogy a címek tulajdonosára vonatkozó információk nem ismertek. Ha például Alíz küld Bobnak 12 BTC összeget, akkor a nyilvános adatok között csak az látszik, hogy két cím között 12 BTC összeg mozgott. Hacsak valamilyen oknál fogva a résztvevők nem hozzák nyilvánosságra, hogy az adott címeknek ők a tulajdonosai, szinte lehetetlen őket összekapcsolni. Ugyanakkor ha egy címről egyszer már kiderült, hogy kihez tartozik, az ahhoz tartozó korábbi tranzakciók is visszakereshetőek.

A hálózaton és az elosztottan tárolt adatbázisban a tranzakcióknál a kifizető és a kedvezményezett kizárólag a bitcoin címével jelenik meg. Ez a cím nem más, mint egy kriptográfiai kulcspár publikus fele, amely lehetővé teszi a cím tulajdonosának (aki a privát kulcsot egyedül birtokolja), hogy a címén lévő egyenleg terhére kiadott tranzakciókat aláírja. Mivel egy személy bármennyi címet létrehozhat magának, amelyekről nem derül ki, hogy egy emberhez tartoznak, a pénz mozgásának követése szinte lehetetlen.

A hálózatot alkotó csomópontok között nincs kiemelt szerepű, a jelenlegi megvalósítás szerint mindegyikük a teljes adatbázist tárolja, így a rendszer bármekkora számú csomópont kiesése esetén is tovább működik.

Az anonimitást és a központi kontroll hiányát előnyösnek találhatják az illegális üzletet folytatók is. A rendszerrel szembeni egyik leggyakoribb kritika szerint működése elősegíti a törvénytelen üzletek lebonyolítását, és emiatt az egész fizetési rendszert illegálisnak kell tekinteni. [4] A törvényességi aggályokra egy Bitcoint használó drogkereskedő weblap irányította rá a figyelmet. [5]

Technológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A blokkokból alkotott fő lánc (fekete) adja a leghosszabb sorozatot a kiinduló (zöld) blokktól. Az elárvult blokkok (lila) a láncon kívül vannak.

A Bitcoin protokoll a Nakamoto Satoshi cikkében[6] leírt és általa közzétett kliensben megvalósított elveket követi.

A nyilvános kulcsú digitális aláírás segítségével lehetőség van ellenőrizni, hogy egy adott cím tulajdonosa valóban hozzájárult-e a címhez tartozó egyenleg terhére történő fizetéshez. Az egyenleg ellenőrzése az adott címre korábban beérkező, hasonlóképpen aláírt tranzakciók lekérdezésével oldható meg. A hálózatban résztvevő felhasználók mindegyikének van legalább egy pénztárcája, amelyben helyben generált nyilvános-privát kulcspárok találhatóak. Tranzakció aláírásához a kliensprogram a privát kulcsot használja. Fizetés fogadásához a nyilvános kulcs egy olvasható formáját kell a másik félnek megadni. Ez az olvasható forma általában 33 körüli számú karakterből áll, és mindig egyessel kezdődik, mint például 15VzdkAvVpZsVAhw84esj14GVXbzUm9VTk.

Az alapvető probléma a fentiek biztosítása mellett annak megakadályozása, hogy valaki a birtokában lévő pénzt többször elköltse. Ennek megakadályozására az adatbázis 10 percenként bővül egy-egy blokkal, ahol az új blokkot egy véletlenszerűen választott csomópont állítja össze önállóan úgy, hogy abban ne legyen túlköltés. Az adatbázisba így bekerült blokkban szereplő tranzakciókat a többi csomópont megtörténtnek fogadja el.

Mivel a következő blokkot előállító résztvevő kiválasztása véletlenszerűen történik, előfordulhat, hogy több blokk jön létre, egyes csomópontok pedig a későbbi blokkok létrehozásához nem ugyanazokat az előzményeket használják. A hálózat tagjai az általuk elérhető blokkok közül azokat fogadják el érvényesnek amelyekből a leghosszabb lánc állítható elő.

Annak érdekében, hogy ezt kihasználva ne lehessen egy korábban már elfogadott tranzakciót meg nem történtté tenni, az új blokkok adatbázishoz adását a protokoll szándékosan nehézzé teszi. A csomópontoknak egy új blokk közzétételekor bizonyítaniuk kell, hogy jelentős számítási teljesítményt igénylő, nehéz kriptográfiai feladatot oldottak meg, ennek megkövetelt mértéke pedig folyamatosan úgy van szabályozva, hogy a hálózaton körülbelül 10 percenként egy csomópont legyen képes ezt teljesíteni. Ennek eredményeként a hálózaton a többségi döntést a mögöttes számítási kapacitás határozza meg. A hálózat feletti ellenőrzés átvételéhez legalább akkora számítási teljesítményre van szükség, ami a hálózat több mint felét adja.

A szükséges számítási teljesítmény felajánlásának ösztönzésére minden egyes közzétett blokk után a közzétevő csomópont részesül az újonnan létrejött pénzből, amelyet a saját címére írhat. Jelenleg minden blokkért 25 Bitcoin jár, ez a későbbiekben csökkenni fog, a protokoll által meghatározott ütemben. Az így kiosztott bitcoinok begyűjtésére irányuló erőfeszítések eredményeként a hivatalos klienstől független célprogramok jöttek létre, amelyek kizárólagos célja a minél nagyobb számítási kapacitás hálózatba kapcsolása és így ennek a jutalomnak az elnyerése. Ezt a folyamatot szokták bányászatnak (mining) nevezni, utalva arra, hogy a nemesfémek bányászatához hasonlóan új értékhordozó kerül forgalomba. Jelenleg a kapacitás nagyrészét videókártyák általános célú processzorán futó célprogramok adják.

Annak érdekében, hogy a 21 milliós határhoz közeledve is fenntartható legyen az ösztönzés, lehetőség van a tranzakciókhoz jutalék beállítására. Az egyes blokkokban szereplő tranzakciókhoz tartozó jutalékokat az adott blokkot közzétevő node saját címére írhatja, így ösztönözve a blokkok létrehozását. Ez azonban nem kötelező, jelenleg az tranzakciók nagy része jutalék nélkül történik.

Ahhoz hogy minden címhez tartozó egyenleg ellenőrizhető legyen, a korábbi tranzakciók mindegyikét tárolni kell, így az adatbázis mérete folyamatosan nő. A működési elv miatt legalább néhány csomópontnak tárolnia kell a teljes adatbázist, de nem kell feltétlenül az összesnek. Jelenleg (2011 június) az adatbázis alig pár száz megabájt, így minden kliens megkapja a teljes másolatot az első indítás után nem sokkal.

Nakamoto elképzelése szerint ha az adatbázis nagyobbá válik, olyan kliensekre lesz szükség, amelyek az adatbázisnak csak a releváns részét tárolják. Erre a célra egy olyan Merkle fa szolgál, ami lehetővé teszi, hogy a kliens az adatbázisnak olyan részeit eldobja, amikről tudja, hogy a jövőben nem lesz rá szüksége, miközben a megmaradó rész kriptográfiai integritása megmarad.

Szoftverek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hivatalos Bitcoin kliens Windows 7 alatt

Az eredeti nyílt forráskódú kliens minden nagyobb platformra lefordított változatban is elérhető, a bitcoinok küldéséhez és fogadásához szükséges minden funkciót tartalmaz, folyamatosan fejlesztik. A blokkok generálására azonban csak a CPU használatával képes, GPU-alapú generáláshoz külön szoftver szükséges.

A C++-ban írt kliensen kívül elérhetőek más kliensek is, a projekt központi oldalán az érdeklődők áttekintést kaphatnak az elérhető alternatívákról. Az újabb kliensek egy része nem igényli a teljes blokklánc letöltését, ehelyett egy távoli gépen futó teljes bitcoin kliensre támaszkodik, így lényegesen egyszerűbben használható. (pl. Multibit, electrum)

A blokkok közzétételéhez szükséges kriptográfiai feladatok megoldására különálló, nyílt forráskódú programok szolgálnak, amelyek többsége a modern, programozható grafikus hardvereket használja a hálózat által igényelt nehéz kriptográfiai feladat elvégzésére. Mivel a csomópontok nagy száma miatt ma már egy-egy felhasználónak elenyészően kis esélye van egy blokkot megoldani és az érte járó jutalmat megszerezni, ezeket a programokat lehetőség van úgy beállítani, hogy egy szerver irányítása alatt közösen dolgozzanak. Ekkor ha az együttműködő programok közül egy megtalálja a megoldást, a jutalmon osztoznak a résztvevők.

Eredet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Satoshi Nakamoto fórum profilja azt sugallja, hogy Japánban él és 37 éves. Ennek ellentmond precíz brit formai angolsága amivel leírta a rendszert és az amerikai szlengje amivel fórumozott, ami azt engedi feltételezni, hogy inkább egy csoport áll a Bitcoin kibocsátása mögött mintsem egy konkrét személy. A Bitcoin szoftverét Satoshi Nakamoto eredetileg Windowsra írta csak meg, a Linuxos változat létrehozásában nagy szerepet játszott Martti Malmi.

A legelső blokkban az alábbi üzenet szerepel:

"The Times 03/Jan/2009 Chancellor on brink of second bailout for banks"

Ami magyar nyelvre szó szerint fordítva a következőket jelenti:

"The Times 2009. január 3., a pénzügyminiszter a határán van a bankok második kisegítésének."

Megoszlanak a vélemények arról, hogy ez milyen céllal került bele, egyesek szerint csupán időbélyegző szerepét tölti be (az első blokk a továbbiakkal ellentétben értelemszerűen nem tud korábbiakra hivatkozni és így bizonyítani, hogy adott időpont után jött létre), mások az üzenetet a pénzügyi rendszer kritikájaként vélik értelmezni.

Kritika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bitcoint folyamatosan számos kritika éri, jogi, gazdasági, technológiai megfontolások alapján egyaránt.

A névnélküliség kiváló terep a bűnözők számára: pénzmosáshoz, névtelen zsaroláshoz használható, gyerekpornó és illegális hacker tevékenység fizetsége lehet, bár az amerikai szenátus tagjai is megjegyezték, hogy illegális tevékenység folytatásához a készpénz a leghatékonyabb fizető eszköz.

A központi árszabályozás hiánya az árfolyamot nagyon változékonnyá teszi, a teljes monetáris bázishoz képest alacsony forgalom mellett mozgó ár pedig gyakran szélsőséges mozgásokat, hirtelen felfutásokat és drasztikus összeomlásokat eredményez. Emiatt és a korai használók által birtokolt nagy mennyiségű bitcoin miatt szokták piramisjátékhoz hasonlítani a rendszert.

A tranzakciók visszafordíthatatlansága egyes esetekben megnehezíti a vásárlók átverésekkel szembeni védelmét, valamit a hagyományos banki rendszerekkel ellentétben ha valamilyen rosszindulatú program eltulajdonít bitcoinokat, azokat a hagyományos bankszámlákkal ellentétben esélytelen visszaszerezni. Ezt a kritikát azonban a rendszert használók azon az alapon utasítják el, hogy a tradicionális rendszerekben a kár esemény utáni kompenzáció, nem ingyenes, hanem be van építve a pénzügyi szolgáltatók üzleti modelljébe. A bitcoin protocol béta, fejlesztés alatt áll, többek között a beépített "escrow" funkció sem aktív meg.

A hálózat biztonságát garantáló és frissen kibocsátott bitcoinokkal jutalmazott bányászás 2013-ra jelentős iparrá nőtt, az egymással versenyző szereplők hatalmas számítási erőforrásokat üzemeltetnek. Ez hatalmas hardver- és energiaigénnyel jár, ami sokak szerint fölösleges és túlzó társadalmi költség egy fizetési rendszer fenntartásáért. Ez a kritika sem feltétlenül rendelkezik alappal, amíg nincs rendelkezésre álló pontos adat a megszokott pénzügyi szolgáltatók energia igényéről, az egész rendszert figyelembe véve (POS eszközök, ATM-ek, banki épületek, stb). Ezekkel szemben a bitcoin rendszer állandóan üzemel, központosítatlan mivolta miatt nincs szünet a szolgáltatásban.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bitcoin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Bitcoin FAQ
  2. Bitcoin Trade. Bitcoin wiki. (Hozzáférés: 2010. június 8.)
  3. Nathan Willis. „Bitcoin: Virtual money created by CPU cycles”, LWN.net, 2010. november 10. 
  4. Tom Cheredar. „Government crackdown on Bitcoin”, venturebeat.com, 2011. június 8. 
  5. Adrian Chen. „The Underground Website Where You Can Buy Any Drug Imaginable”, gawker.com, 2011. június 1. 
  6. Nakamoto, Satoshi. Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System (2009. május 24.). Hozzáférés ideje: 2010. december 14.