Bitcoin

Bitcoin
Fejlesztő	Satoshi Nakamoto (inaktív), Gavin Andresen, Pieter Wuille, Nils Schneider, Jeff Garzik
Legfrissebb stabil kiadás	0.3.23 (2011. június 13.) +/-
Legfrissebb fejlesztői kiadás	0.4.0 (2011. szeptember 23.) +/-
Operációs rendszer	Windows, Linux , Mac OS X, FreeBSD
Állapot	béta
Licenc	MIT licenc
A Bitcoin weboldala

A Bitcoin egy digitális fizetőeszköz, amelyet 2009. január 3-án egy ismeretlen (fórum nevén Satoshi Nakamoto) bocsátott ki, közvetlenül a 2008-as amerikai bank válság kirobbanása után. A bankrendszerbe vetett bizalom megingását és az alapítók üzenetét a rendszer közvetlenül az első kibányászott blokban tárolta le:

"The Times 03/Jan/2009 Chancellor on brink of second bailout for banks"

Ami magyar nyelvre szószerint fordítva a következőket jelenti:

"The Times 2009. január 3., a Kancellár a határán van a bankok második kisegítésének."

Satoshi Nakamoto fórum profilja alapján tudható, hogy Japánban él, és 37 éves. Ennek viszont ellentmond precíz brit formai angolsága amivel leírta a rendszert, és az amerikai szlengje amivel fórumozott, ami azt engedi feltételezni, hogy inkább egy csoport áll a Bitcoin kibocsátása mögött mintsem egy konkrét személy. A Bitcoin szoftverét Satoshi Nakamoto eredetileg Windowsra írta csak meg, a Linuxos változat létrehozásában nagy szerepet játszott Martti Malmi. Az elnevezés vonatkozik továbbá a fizetőeszközt kezelő nyílt forráskódú szoftverre, és az azzal létrehozott elosztott hálózatra is.

A többi elektronikus fizetőeszköztől eltérően a Bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól. A Bitcoin a peer-to-peer hálózat csomópontjai által tárolt elosztott adatbázisra támaszkodik. Az adatbázis tartalmazza a fizetések adatait, garantálva az elektronikus fizetőeszközökkel szembeni alapvető követelményeket. A biztonságot digitális aláírások és proof-of-work rendszer adja.

A Bitcoinok tárolhatók egy pénztárcafájlban személyi számítógépen, vagy külső szolgáltatóknál, küldésükhöz pedig csak a fogadó Bitcoin címe szükséges. A peer-to-peer felépítés és a központi irányítás hiánya megakadályozza bármilyen hatóság számára, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget befolyásolja, ami lehetetlenné teszi az infláció gerjesztését.

Nem hivatalos jellege miatt ISO kódja nincs, de általánosan használt megjelölése a BTC.

Gazdaság

Forgalomban lévő bitcoin mennyiség a jövőben (10 percenként kibocsátással).

A bitcoint néhány erre specializálódott devizatőzsde weblapon lehet amerikai dollárra és néhány más devizára átváltani, illetve vissza, fizetésnél leginkább néhány online szolgáltató fogadja el. Ezen kívül használható közérdekű felajánlásokra egyes szervezeteknél.

Mivel a fizetés nem egy központon keresztül zajlik, a már megtörtént tranzakciók visszafordítására nincs mód, szemben a hagyományos banki rendszerekkel, ahol csalás gyanúja esetén, vagy egyéb okokból a bankok és más pénzintézetek sztornózhatják a korábban jóváhagyott kifizetést.

Ellentétben az országok által kibocsátott fizetőeszközökkel, a Bitcoinnak nincs központi kibocsátója. 2011 júniusáig valamivel több mint 6 millió bitcoin jött létre, ezt a számot a hálózat algoritmikusan határozza meg, ahogy azt Nakamoto cikkében leírta. A monetáris bővülés mértéke előre ismert és bárki számára követhető, az összes bitcoinok száma idővel 21 millióhoz tart, 2013-ra a teljes mennyiség fele, 2017-re háromnegyede fog rendelkezésre állni. A határ közeledtével a bitcoinok értéke növekedni kezdhet, deflációhoz vezetve, amennyiben a pénzre a kereslet tovább nő. Ugyanakkor a bitcoinok 8 tizedesjegyig oszthatóak, így ez technikai akadályt nem jelent, szemben a megszokott pénzeszközökkel.

A bővülés csökkenő üteme ösztönzi a korai elfogadókat, akik még alacsonyabb korai árfolyam mellett jutnak bitcoinokhoz, így segítve a rendszer sikerre vitelét. A korai elfogadóknak ez a kedvezményezése számos kritikát eredményezett, gyakran piramisjátékhoz hasonlítva a rendszert, ám a támogatók szerint ez az ösztönző szükséges ahhoz, hogy a hálózat és az infrastruktúra beinduljon, egy arányosabb részesedés nem ellensúlyozná megfelelően azt a kockázatot amit egy új, nem tesztelt fizetési rendszer használata jelent.

Anonimitás és decentralizáltság

Mivel a tranzakciókat az egész hálózat felé szétküldik a csomópontok, azok teljesen nyilvánosak. Szemben a hagyományos pénzügyi intézetekkel, amelyek az ügyfelek magánszféráját a tranzakciókra vonatkozó információk visszatartásával védik, ezt a Bitcoin rendszerében az biztosítja, hogy a címek tulajdonosára vonatkozó információk nem ismertek. Ha például Alíz küld Bobnak 12 BTC összeget, akkor a nyilvános adatok között csak az látszik, hogy két cím között 12 BTC összeg mozgott. Hacsak valamilyen oknál fogva a résztvevők nem hozzák nyilvánosságra, hogy az adott címeknek ők a tulajdonosai, szinte lehetetlen őket összekapcsolni. Ugyanakkor ha egy címről egyszer már kiderült, hogy kihez tartozik, az ahhoz tartozó korábbi tranzakciók is visszakereshetőek.

A hálózaton és az elosztottan tárolt adatbázisban a tranzakcióknál a kifizető és a kedvezményezett kizárólag a bitcoin címével jelenik meg. Ez a cím nem más, mint egy kriptográfiai kulcspár publikus fele, amely lehetővé teszi a cím tulajdonosának (aki a privát kulcsot egyedül birtokolja), hogy a címén lévő egyenleg terhére kiadott tranzakciókat aláírja. Mivel egy személy bármennyi címet létrehozhat magának, amelyekről nem derül ki, hogy egy emberhez tartoznak, a pénz mozgásának követése szinte lehetetlen.

A hálózatot alkotó csomópontok között nincs kiemelt szerepű, a jelenlegi megvalósítás szerint mindegyikük a teljes adatbázist tárolja, így a rendszer bármekkorra számú csomópont kiesése esetén is tovább működik.

Az anonimitást és a központi kontroll hiányát előnyösnek találhatják az illegális üzletet folytatók is. A rendszerrel szembeni egyik leggyakoribb kritika szerint működése elősegíti a törvénytelen üzletek lebonyolítását, és emiatt az egész fizetési rendszert illegálisnak kell tekinteni. A törvényességi aggályokra egy Bitcoint használó drogkereskedő weblap irányította rá a figyelmet.

Technológia

A blokkokból alkotott fő lánc (fekete) adja a leghosszabb sorozatot a kiinduló (zöld) blokktól. Az elárvult blokkok (szürke) a láncon kívül vannak.

A Bitcoin protokoll a Nakamoto Satoshi cikkében leírt és általa közzétett kliensben megvalósított elveket követi.

A nyilvános kulcsú digitális aláírás segítségével lehetőség van ellenőrizni, hogy egy adott cím tulajdonosa valóban hozzájárult-e a címhez tartozó egyenleg terhére történő fizetéshez. Az egyenleg ellenőrzése az adott címre korábban beérkező, hasonlóképpen aláírt tranzakciók lekérdezésével oldható meg. A hálózatban résztvevő felhasználók mindegyikének van legalább egy pénztárcája, amelyben helyben generált nyilvános-privát kulcspárok találhatóak. Tranzakció aláírásához a kliensprogram a privát kulcsot használja. Fizetés fogadásához a nyilvános kulcs egy olvasható formáját kell a másik félnek megadni. Ez az olvasható forma általában 33 körüli számú karakterből áll, és mindig egyessel kezdődik, mint például 15VzdkAvVpZsVAhw84esj14GVXbzUm9VTk.

Az alapvető probléma a fentiek biztosítása mellett annak megakadályozása, hogy valaki a birtokában lévő pénzt többször elköltse. Ennek megakadályozására az adatbázis 10 percenként bővül egy-egy blokkal, ahol az új blokkot egy véletlenszerűen választott csomópont állítja össze önállóan úgy, hogy abban ne legyen túlköltés. Az adatbázisba így bekerült blokkban szereplő tranzakciókat a többi csomópont megtörténtnek fogadja el.

Mivel a következő blokkot előállító résztvevő kiválasztása véletlenszerűen történik, előfordulhat, hogy több blokk jön létre, egyes csomópontok pedig a későbbi blokkok létrehozásához nem ugyanazokat az előzményeket használják. A hálózat tagjai az általuk elérhető blokkok közül azokat fogadják el érvényesnek amelyekből a leghosszabb lánc állítható elő.

Annak érdekében, hogy ezt kihasználva ne lehessen egy korábban már elfogadott tranzakciót meg nem történtté tenni, az új blokkok adatbázishoz adását a protokoll szándékosan nehezzé teszi. A csomópontoknak egy új blokk közzétételekor bizonyítaniuk kell, hogy jelentős számítási teljesítményt igénylő, nehéz kriptográfiai feladatot oldottak meg, ennek megkövetelt mértéke pedig folyamatosan úgy van szabályozva, hogy a hálózaton körülbelül 10 percenként egy csomópont legyen képes ezt teljesíteni. Ennek eredményeként a hálózaton a többségi döntést a mögöttes számítási kapacitás határozza meg. A hálózat feletti ellenőrzés átvételéhez legalább akkora számítasi teljesítményre van szükség, ami a hálózat több mint felét adja.

A szükséges számítási teljesítmény felajánlásának ösztönzésére minden egyes közzétett blokk után a közzétevő csomópont részesül az újonnan létrejött pénzből, amelyet a saját címére írhat. Jelenleg minden blokkért 50 Bitcoin jár, ez a későbbiekben csökkenni fog, a protokoll által meghatározott ütemben. Az így kiosztott bitcoinok begyűjtésére irányuló erőfeszítések eredményeként a hivatalos klienstől független célprogramok jöttek létre, amelyek kizárólagos célja a minél nagyobb számítási kapacitás hálózatba kapcsolása és így ennek a jutalomnak az elnyerése. Ezt a folyamatot szokták bányászatnak (mining) nevezni, utalva arra, hogy a nemesfémek bányászatához hasonlóan új értékhordozó kerül forgalomba. Jelenleg a kapacitás nagyrészét videókártyák általános célú processzorán futó célprogramok adják.

Annak érdekében, hogy a 21 milliós határhoz közeledve is fenntartható legyen az ösztönzés, lehetőség van a tranzakciókhoz jutalék beállítására. Az egyes blokkokban szereplő tranzakciókhoz tartozó jutalékokat az adott blokkot közzétevő node saját címére írhatja, így ösztönözve a blokkok létrehozását. Ez azonban nem kötelező, jelenleg az tranzakciók nagy része jutalék nélkül történik.

Ahhoz hogy minden címhez tartozó egyenleg ellenőrizhető legyen, a korábbi tranzakciók mindegyikét tárolni kell, így az adatbázis mérete folyamatosan nő. A működési elv miatt legalább néhány csomópontnak tárolnia kell a teljes adatbázist, de nem kell feltétlenül az összesnek. Jelenleg (2011 június) az adatbázis alig pár száz megabájt, így minden kliens megkapja a teljes másolatot az első indítás után nem sokkal.

Nakamoto elképzelése szerint ha az adatbázis nagyobbá válik, olyan kliensekre lesz szükség, amelyek az adatbázisnak csak a releváns részét tárolják. Erre a célra egy olyan Merkle fa szolgál, ami lehetővé teszi, hogy a kliens az adatbázisnak olyan részeit eldobja, amikről tudja, hogy a jövőben nem lesz rá szüksége, miközben a megmaradó rész kriptográfiai integritása megmarad.

Szoftverek

A hivatalos Bitcoin kliens Windows 7 alatt

Az eredeti nyílt forráskódú kliens minden nagyobb platformra lefordított változatban is elérhető, a bitcoinok küldéséhez és fogadásához szükséges minden funkciót tartalmaz, folyamatosan fejlesztik. A blokkok generálására azonban csak a CPU használatával képes, GPU-alapú generáláshoz külön szoftver szükséges.

A C++-ban írt kliensen kívül elérhető egy Javában írt, BitCoinJ nevű kliens is, amelyet Mike Hearn fejleszt.

A blokkok közzétételéhez szükséges kriptográfiai feladatok megoldására különálló, nyílt forráskódú programok szolgálnak, amelyek többsége a modern, programozható grafikus hardvereket használja a hálózat által igényelt nehéz kriptográfiai feladat elvégzésére. Mivel a csomópontok nagy száma miatt ma már egy-egy felhasználónak elenyészően kis esélye van egy blokkot megoldani és az érte járó jutalmat megszerezni, ezeket a programokat lehetőség van úgy beállítani, hogy egy szerver irányítása alatt közösen dolgozzanak. Ekkor ha az együttműködő programok közül egy megtalálja a megoldást, a jutalmon osztoznak a résztvevők.

Külső hivatkozások

• A Bitcoin hivatalos oldala
• Bitcoin Wiki
• Bitcoin Forum
• Magyar Bitcoin Piactér
• Európai Bitcoin piac
• Magyar Bitcoin portál és váltó
• magyar Bitcoin blog
• Bitcoin FAQ, szerkesztett magyar fordítás
• Bitcoin Block Explorer (a Bitcoin blokkok kereshető adatbázisa)

Források

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bitcoin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.