Portál:Informatika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Informatikai portál

Informatikai portál

A Columbia szuperszámítógép

Az informatika (legközelebbi angol megfelelője az information technology) önálló tudományág, amely az információk rögzítésével, kezelésével, rendszerezésével, továbbításával foglalkozik. Ezt a tevékenységét főként számítógépeken végzi:

  • elméleti úton azáltal, hogy módszereket, modelleket, formalizmusokat dolgoz ki a számítógépek készítéséhez és működtetéséhez;
  • mérnöki tevékenységgel úgy, hogy számítógépeket készít, illetve azokhoz elektronikai eszközöket alkot (hardver);
  • rendszertervezéssel és -készítéssel azáltal, hogy a számítógépek működtető eszközeit hozza létre, illetve azokat működteti (szoftver);
  • alkalmazza a számítógépet azáltal, hogy különböző feladatok, például orvosi alkalmazások, kereskedelmi rendszerek, CAD, nyilvántartások, stb. elvégzésére alkalmassá teszi

Az informatika az információtudomány, a matematika és az elektronika elegye. Az informatikus az, aki e fenti területek valamelyikében szerzett képesítésével számítógépeket, vagy számítógépeken alkot, fejleszt, kutat, vagy azok eredményeit a használat céljából működteti. Ma még sokan vannak, akik más területen szerzett képesítéssel végzik ezt a tevékenységet.

Bővebben az informatikáról

A cikkek

IBM Blue Gene P supercomputer.jpg Informatika

Computer-aj aj ashton 01.svg Számítógép

ESB-Layers.jpg Integráció

Java get powered.jpg platform

Crystal Clear app hardware.png Hardver

Demetra+Application.png Szoftver

GNU-FDL-icône-Transparente.PNG Szabad szoftverek

InternetProtocolStack.png Internet

Bill Gates 2004.jpg Informatikai cégek

Slackware-mascot.jpeg Operációs rendszerek

Cimage.jpg Programozási nyelvek

Kiemelt cikk

A Pentium 4 az Intel egymagos nagyteljesítményű, asztali és laptop gépekbe szánt CPU-sorozata volt; a Pentium III-at követte. A Pentium 4 típust az Intel 2000 november 20-án jelentette be[1] és egészen 2008 augusztus 8-ig szállította.[2] Ez a processzortípus alapvetően egymagos, az x86 architektúrával kompatibilis, Intel-besorolás szerint a hetedik generációt képviseli.

Áttekintés

Pentium 4 (Socket 423)

A Pentium 4 CPU-k az újabb NetBurst mikroarchitektúrán alapulnak, amely jelentősen különbözött a korábbi, Pentium II és Pentium III processzorokban alkalmazott 1995-ös P6 mikroarchitektúrától. A NetBurst architektúrában a fő hangsúlyt az órajel növelése kapta: ez a felépítés az Intel állítása szerint ez megengedi az akár 10 GHz órajel használatát is, azonban melegedési-hűtési problémák miatt (különösen a Prescott magos Pentium 4-nél) az órajelet 3,8 GHz-re korlátozták.[3] Az órajelfokozás egyik kulcseleme a hiper-csővezetékes technológia ("Hyper-Pipelined Technology") bevezetése volt, ez a gyakorlatban egy igen hosszú – a dekódoló fokozatok nélkül is 20 fokozatú – csővezeték alkalmazását jelenti. A nagyon hosszú csővezeték hatékonyságának növelése érdekében a Pentium 4 processzorokat olyan további speciális kiegészítőkkel látták el, mint a Trace Execution Cache (nyomkövető végrehajtási cache, nyomkövető gyorsítótár), Enhanced Branch prediction (javított elágazás-előrejelzés), és Quad Data Rate bus (négyszeres adatátviteli sebességű busz).

Jegyzetek

  1. Intel Introduces The Pentium 4 Processor. Intel. [2007. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 14.)
  2. Intel intros 3.0 GHz quad-core Xeon, drops Pentiums. TG Daily. (Hozzáférés: 2007. augusztus 14.)
  3. http://www.pcauthority.com.au/News/163122,the-greatest-tech-u-turns-of-all-time-intel-and-netburst.aspx

Hírek, újdonságok

A Sun Microsystems közel 13 évvel ezelőtt, 1999-ben tette közzé a StarOffice forráskódját, hogy nyílt forráskódú fejlesztői közösséget építsen a programhoz, amely az évek során a második legnépszerűbb irodai szoftvercsomag lett a Microsoft Office családja mögött. A Sun 2010-ben történt felvásárlását követően a projekt legfőbb támogatója az Oracle lett. A Sun felvásárlása körüli bizonytalanság azonban hamar OpenOffice projekt tagjait is cselekvésre sarkallták: komoly támogató vállalatok, például a Novell, a Google, vagy a Canonical bábáskodása mellett létrejött a The Document Foundation alapítvány, ami a LibreOffice név alatt vitte tovább az OpenOffice leágazását.

Az Oracle hosszas vívódás után - látva a fejlesztői közösség elpártolását - 2011 júniusában úgy határozott, hogy átengedi az Open Office forráskódot a nyílt forrású projekteket koordináló Apache Software Foundationnek. Bár a korábbi támogatók nagy része továbbra is a LibreOffice mellett tart ki, az immár Apache OpenOffice megjelenő szoftver mellé is olyan nehézsúlyú szereplők sorakoztak fel, mint az IBM, amely az idén év elején bejelentette: felhagy a saját - korábban a szintén az OpenOffice.org egyik leágazásaként létrehozott - Lotus Symphony ingyenes irodai szoftvercsomagjának fejlesztésével, és annak kódját felajánlotta az Apache OpenOffice közösségének, így lehetővé válik a két kód egyesítése.

A teljes cikk itt olvasható.

A projekt

Miben vehetsz részt?

Több módon is a Informatikai portál segítségére lehetsz:

Műhelyek

Ha kedvet kaptál csatlakozni az Informatikai műhelyhez, bátran tedd meg!

Üzenet hagyásához kattints ide!
Ajánlott képünk

Little-Endian-hu.svg

Egy 32-bites integer memóriában való tárolásának módja egy little-endian (kicsi a végén) módszert használó architektúrán

További portálok

Társadalom Fenntartható fejlődés · Filozófia · Közgazdaságtan · Politika · Pszichológia
Természet Biológia · Csillagászat · Fizika · Halak · Kémia · Klímaváltozás · Madarak · Macskafélék · Matematika · Orvostudomány
Technika Autó · Autópálya · Hadtudomány · Hidak · Informatika · Közlekedés · Vasút · Volántársaságok
Történelem 1848–1849-es forradalom és szabadságharc · Első világháború · Francia forradalom · Heraldika · Hidegháború · Második világháború · Napóleon · Numizmatika
Irodalom Harry Potter · Írás · Középfölde · Nyelvek · Ókori irodalom · Sci-fi
Kultúrtörténet Arab világ · Búrok · Gasztronómia · Középkor · Magyarság · Ókor · Ókori Róma · Spanyol világ · Vallás · Világörökség · Zsidóság
Művészet Anime és manga · Cartoon Network · Csillagkapu · Csillagok háborúja · Eurovízió · Filmművészet · Gitár · Könnyűzene · Opera · Star Trek  · Zene
Földrajz Bulgária · Európai Unió · Feröer · Finnország · Franciaország · Görögország · Horvátország · Kelet-Ázsia · Kína · Korea · Lengyelország · Macedónia · Monaco · Németország · Olaszország · Oroszország · Románia · Szerbia · Törökország · Vatikán · Erdély · Kárpátalja · Tibet · Uganda · Vajdaság · Turizmus
Magyarország Balaton · Győr-Moson-Sopron megye · Mátra · Nógrád megye · Zala megye · Békéscsaba · Budapest · Dorog · Érd · Győr · Kolozsvár · Miskolc · Salgótarján
Sport Formula–1 · Labdarúgás · Lovas · Olimpia · Tenisz · Vízilabda
Wikipédia Kezdőlap · Közösségi portál