Portál:Mátra
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mátra-portál
|
Amit érdemes tudni a Mátráról
|
|
A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk között. Itt található Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (1014 m) és a Galya-tető (965 m). Kiterjedése kelet-nyugati irányban 40–50 km, észak-déli irányban 15–22 km. A Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, de formáit a miocén vulkánosság óta már jelentősen átalakították az utólagos szerkezeti mozgások és az erózió. Jelentős érckészlete miatt sokan kutatták kialakulását és vulkanizmusának történetét, de a geológusok között még a közelmúltban is viták zajlottak az egykori kitörési központok hollétéről.
A Mátra több, eltérő arculatú részre tagolódik. Félkörívű nyugati gerince a Nyugati-Mátrával (Muzsla, 805 m) kezdődik, melyet a Cserháttól a tektonikus eredetű Zagyva-árok választ el. A hegység központi része – a Magas-Mátra – hordozza a legmagasabb csúcsokat, bár ezt az elnevezést ritkán használják. A vonulat két fő szakasza a meredek, kőtengerekkel és zárt bükkösökkel borított Mátrabérc és a Kékes tömbje, amelyeket a Nagy-völgy tagol ketté. A Kékeshez közeli Sas-kőtől (898 m)kelet felé Keleti-Mátra néven folytatódik a fokozatosan lealacsonyodó főgerinc, mely végül a Tarna völgyénél ér véget. Dél felé a Mátraalja szőlőkkel borított lankái jelentik az átmenetet a hegyvidék és az Alföld között, míg északon Mátralába hegylábfelszínei ereszkednek alá a Zagyva felső szakaszát övező dombságra. (Bővebben...)
|
|
|
|
A Hónap Szócikke
|
|
A siroki vár Sirok fő nevezetessége.
A Mátra keleti részén egy magányos vulkáni hegycsúcs tör az égbolt felé, rajta Sirok várának falaival, a 296 m magas Várhegy tetején. A siroki vár legrégibb története és nyoma még az avarok idejére nyúlik vissza, akik a védelemre oly kitűnően alkalmas Várhegyet megerősítették, és állandó állomáshelyet telepítettek ide. Uralmuk után benyomuló szláv törzsek szállták meg a VIII század idelyén, és saját céljaik számára megfelelően átépítették. A honfoglalást követően Sirok és környéke az Aba nemzetség Borh-Bodon-ág birtoka lett, akik a régi pogány időkben emelt várat jelentősen átalakították, és a mai fellegvár helyén új jóval erősebb várat építettek. Mindezekre a régészeti feltárásokból derült fény. Oklevélen először 1320-ban említik e helyet, amikor a felvidéki vármegyékből saját magántartományt erőszakkal létrehozó Csák Máté-hoz csatlakozott Borh-Bodon leszármazótól, Demetertől, Anjou Károly parancsára, Dózsa erdélyi vajda, valamint Drugeth Fülöp szepesi főispán vezetésével a királyi hadak ostrommal elfoglalták a várat.
(Bővebben)
|
|
|
|
Szócikkek
|
|
Földrajz
Települések
|
|
|
|
A projekt
|
|
Több módon is a Mátra-portál segítségére lehetsz:
|
|
|
|
Tudtad-e, hogy...?
|
|
...hogy a Kékesen a napsütéses órák száma meghaladja az évi 2000-et, különösen magas a napsütéses órák száma szeptember-októberben és januártól-március végéig. A hőmérséklet napi ingadozása kiegyenlített, nyáron a hőmérséklet általában nem haladja meg a 26 °C-ot, míg télen nem süllyed −15 °C alá. Hegyvidéki sajátosság, hogy alacsony a páranyomás és magas a nedvességtartalom. A légnyomás 10%-kal alacsonyabb, ingadozása viszont kiegyenlített. A levegő por- és pollenszegény, a háziporatka ezen a magasságon már nem él meg.
|
|
|
|
|
Mátraportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
