Portál:Első világháború
|
|
|
|
Az első világháború, melyről azt is mondták: a háború amely megszüntet minden háborút, 1914-től 1918-ig tartott. Az összesen több mint 15 millió ember halálát okozó, négy éven át tartó öldöklő küzdelem a korabeli gyarmat- és érdekeltségrendszer újrafelosztásáért indult. Bár valamennyi résztvevő nemzet meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit, s fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok, a háború végül négy évnyi véres küzdelemmé terebélyesedett. Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett a háború végére, valamint a német területszerzés illúziója is szertefoszlott. A háborút lezáró békerendszer igazságtalanságai a második világháború kitöréséhez vezettek.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az első világháború idején, 1914-ben Európával párhuzamosan megkezdődtek a harcok Mikronézia szigetein is. A távoli tengereken cirkáló német hadihajókhoz hasonlóan alakultak a különböző német gyarmatok sorsai is. A csendes-óceáni német gyarmatokon néhány kivétellel nem tartózkodott jelentősebb katonai erő, ezért könnyen meglehetett szállni őket.
Sir Winston Leonard Spencer Churchill (Blenheim-kastély, Woodstock (Oxfordshire), 1874. november 30. – London, 1965. január 24.) brit politikus, miniszterelnök 1940–1945 és 1951–1955 között. Kiemelkedő képességű államférfi, szónok és stratéga, a brit hadsereg tisztje. Élete egyedülálló számú és mélységű kutatás tárgya a brit és világtörténelemben betöltött szerepe miatt. Rendkívül termékeny író, történelmi tárgyú írásainak elismeréseként az irodalmi Nobel-díj birtokosa (1953).
Katonai pályafutása során Churchill harcolt a malakandi hadseregben az északnyugati határvidéken (India és Afganisztán határán), Szudánban az omdurmáni csatában és Dél-Afrikában a második búr háborúban. Ebben az időben komoly ismertségre és hírnévre tett szert helyszíni tudósítóként. A politikai élet élvonalában eltöltött hatvan év során számos politikai és kormányzati pozíciót birtokolt. Az első világháború előtt kereskedelmi, majd belügyminiszterként szolgált liberális kormányokban. A háború idején több minisztériumot is irányított, így az Admiralitás Első Lordja, hadfelszerelési miniszter, hadügyminiszter és légügyi miniszter is volt. Rövid ideig katonaként is szolgált a nyugati fronton, ahol a Királyi Skót Lövészek 6. zászlóalját vezette. A két világháború között pénzügyminiszteri tisztséget viselt.
A második világháború kitörése után Churchillt ismét kinevezték az Admiralitás Első Lordjává. Neville Chamberlain lemondását követően, 1940 májusában az Egyesült Királyság miniszterelnöke lett, és ő vezette a tengelyhatalmak legyőzésére irányuló brit erőfeszítéseket. Beszédei óriási mozgósító erőt jelentettek a szövetséges erők és a brit lakosság számára egyaránt. 1945-ben, az elvesztett általános választások után az ellenzék vezére lett. 1951-ben ismét miniszterelnök lett, majd 1955-ben végleg visszavonult. Halála után állami temetésben részesült, amelyen rendkívül nagy számban vettek részt a világ vezető politikusai.
Uralkodók
Politikusok
Tábornokok, tengernagyok
Egyéb, fontos személyek:
Az I. otrantói csata (más néven Durazzói csata) az első világháború első igen jelentős adriai ütközete volt, amelyet az Osztrák–Magyar Monarchia flottája vívott az olasz, brit és francia egyesített hajóhadak ellen. A csatát az osztrák-magyar fél kezdeményezte Durazzo megtámadásával, amire válaszul az antant jóval nagyobb tengeri erőket vezényelt a K.u.K. haditengerészet ellen. A túlerővel szemben a Császári és Királyi Haditengerészet vesztett, de fontos hozzátenni, hogy ez csak taktikai vereség volt, amiből minden hajóveszteséget aknák okoztak, ami a nem kellő felderítés eredménye volt.
Az SMS St. Georg, esetleg SMS Sankt Georg az osztrák-magyar haditengerészet páncélos cirkálója(németül Panzerkreuzer) volt az első világháború végéig, többnyire kisegítő bevetésekben vett részt, azonban számos éles alkalommal is a hadszíntérre vezényelték a hajót.
Alfred Graf von Schlieffen (Porosz Királyság, Berlin, 1833. december 28. - Német Birodalom, 1913. január 14.) német katona, tábornok, vezérkari főnök, a híres ún. Schlieffen-terv megalkotója. Apja magas rangú porosz tábornok volt. 1854-ben lépett be a Porosz Hadseregbe. Részt vett az Ausztria elleni kéthetes, Porosz–osztrák–olasz háborúban, majd az 1870-1971-es Porosz–francia háborúban. 1884-től a hadtörténeti részt vezette és 1891-től vezérkari főnök. Schlieffen tábornok tervezte meg és őróla Schlieffen-tervnek nevezték el.
Victor Adler (Prága, 1852. június 24. – Bécs, 1918. november 11.) osztrák szociáldemokrata politikus volt. Utazásai során megismerkedett a vezető német szocialista politikusokkal és az 1880-as években elkötelezett szocialista vált belőle. Több szocialista lap kiadása is a nevéhez fűződik, valamint jelentős szerepet játszott az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) megalapításában, amelynek egyik vezető egyénisége lett. Képviselőként küzdött az általános választójog bevezetéséért is, amelyre 1907-ben került sor. A párt egységét, amely a nemzetiségeknek autonómiát és szövetségi rendszert ígért, a cseh szocialisták kiválása miatt nem tudta megőrizni. Az első világháború alatt sikertelenül a békés megegyezésre törekedett. Ezt követően támogatta Ausztria Németországgal való egyesítését. Ezen erőfeszítése közben hunyt el.
Miben vehetsz részt?
Több módon is a Első világháború segítségére lehetsz:
- Bővítsd a csonkokat
- Készíts új cikkeket
- Kategorizáld megfelelően a szócikkeket
- Illusztráld a cikkeket
- Illeszd be a {{Első világháborúportál}} szöveget az első világháborúval kapcsolatos szócikkekbe
- Segítsd ötleteiddel a projektet
- A megírandó és kiegészítendő cikkek listáját megtalálod az első világháború műhely feladatok részében.
- Emellett fent az összefoglaló táblázatban és magán a portálon is találtok hiányos, megíratlan cikkeket.
| „ | „Ez nem béke, hanem egy 20 éves fegyverszünet.” - Ferdinand Foch a Versailles-i béke aláírásakor | ” |

