Központi hatalmak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
██ =A Központi hatalmak országai
██ = Központi hatalmak gyarmatai és megszállt területei
██ = Az antant
██ = Az antant gyarmatai és megszállt területei
██ = Semleges államok
Szövetségi rendszerek az I. világháborúban:
██ = Az antant
██ = Központi hatalmak
A világ országai 1918 májusában.
██ = Az antant
██ = Az antant gyarmatai és megszállt területei
██ = Központi hatalmak
██ = Központi hatalmak által megszállt területek
██ = Semleges államok

A központi hatalmak csoportjába a Német Birodalom, az Osztrák–Magyar Monarchia, az Oszmán Birodalom és Bulgária tartozott az I. világháborúban, a fenti államok az antanthatalmak ellen harcoltak. A szövetség elnevezése az országok földrajzi elhelyezkedésére vezethető vissza, a fenti államok az antant gyűrűjében feküdtek, antant hatalmak vették körbe őket.

A szövetség kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Német birodalom – Osztrák–Magyar Monarchia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Német birodalom, az Osztrák–Magyar Monarchia és Olaszország által 1882. május 20-án megkötött hármasszövetség létrejöttének célja Franciaország visszaszorítása volt. (Ez a koalíció a közkeletű felfogással ellentétben nem az 1879-ben Németország és Ausztria-Magyarország között megkötött kettősszövetség kibővítése volt, hanem attól függetlenül funkcionált.) 1914-ben, miután a Monarchia és a Német Birodalom hadat üzent az antant hatalmaknak, Olaszország nem lépett be a világháborúba, mivel úgy ítélte meg, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbia elleni támadó fellépéséből számára nem következik ilyen jellegű kötelezettség. Végül Olaszország 1915. május 23-án az antant oldalán lépett be az I. világháborúba.

Oszmán Birodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1914. október végén az Oszmán Birodalom háborút provokált Oroszországgal szemben, hadat üzent az antant hatalmaknak és így belépett az I. világháborúba a központi hatalmak oldalán. A központi hatalmak köre három országra bővült.

Bulgária csatlakozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bulgária nagy területeit foglalták el 1913-ban szerb, román és görög csapatok, ezáltal Bulgária területe jelentősen lecsökkent. Bulgária szeretett volna revansot venni, és az I. világháború erre kitűnő alkalom volt. 1915 októberében Bulgária hadat üzent az antant hatalmaknak és megtámadta Szerbiát, amit a központi hatalmak rövidesen el is foglaltak. Bulgária hadüzenetét a szláv világ, a pánszlávizmus árulásának fogták fel, legfőképpen Oroszországban.

Korlátozott szuverenitású államok részvétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a központi hatalmak csak négy államból álltak, számos el nem ismert országrész, állam, felkelők támogatására számíthatott.

A szövetség összeomlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1918. szeptember 29-én Bulgária fegyverszünetet kért az antanttól, miután összeomlott a bolgárok által tartott balkáni front. 1918. október 30-án az Oszmán Birodalom kötött fegyverszünetet a britekkel. Az Osztrák–Magyar Monarchia a Vittorio Venetó-i csata után összeomlott és 1918. november 3-án megkötötte a Padovai fegyverszünetet. A Német Birodalom magára maradt. 1918. november 11-én végül a Német Birodalom is fegyverszünetre kényszerült az antant hatalmakkal szemben. a Központi hatalmak fegyverszünetével a szövetségnek vége szakadt és ez egyben az első világháború végét is jelentette.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]