A balkáni front az I. világháború egyik frontvonala volt, mely a Balkán területén húzódott, ahol a központi hatalmak és az antant hatalmak 1914-től az I. világháború végéig harcoltak váltakozó sikerrel egymással.
A Balkán-félszigeten az egykori Oszmán Birodalom látványos hanyatlása a középkorban eltűnt országok (Albánia, Görögország, Montenegró, Szerbia és Bulgária) újászületését eredményezte. A balkáni államok létrejöttével egy időben a szomszédos hatalmak (Olaszország, Monarchia és Oroszország) komoly erőfeszítéseket tettek, hogy Nagy-Britannia és Franciaország mellé egyenrangú nagyhatalomként felzárkózzanak. Ezen országok a XIX. század végétől tudatosan törekedtek arra, hogy a balkáni nemzeteket vágyott nagyhatalmi szférájukba bevonják. Törekvéseik egyaránt sértették egymás érdekeit és a balkáni nacionalisták érzelmeit is.
A XX. század elején a Monarchia lépéselőnyre tett szert vetélytársaival szemben. Bécs-Budapest sikeresen integrálta birodalmába Bosznia-Hercegovinát. Ezzel súlyosan sértette a helyi szerbek érdekeit. Az annexió után a bécsi imperializmus Szerbia ellen fordult. Szerbia a boszniai szerbek Bécs ellen hangolásával válaszolt. A szarajevói merénylet után jó esély mutatkozott arra, hogy a Monarchia végre a hatalmi szférájába erőszakolhassa a renitens Szerbiát. A júliusi ultimátumot Szerbia nyájassá vált hangneme ellenére a Monarchia nem vonta vissza, majd a szövetséges Németország támogatását maga mögött tudván háborút üzent Szerbiának.
A hadüzenetet követően megkezdődött a szövetségi rendszerek hadseregeinek felvonulása, előbb csak a Drina és a Száva mentén, majd Európa és a világ távoli szegleteiben is. A Balkánon az egész világot lángba borító szikra pattant ki.
Támadás Szerbia ellen[szerkesztés]
Bulgária hadba lépése[szerkesztés]
Bulgária a háború előtt jó kapcsolatokat ápolt az Osztrák–Magyar Monarchiával. A viszony azonban gyorsan kihűlt, amikor a dualista állam Bulgária érdekeit is sértve növelte egyre befolyását a Balkánon. A háborúban azonban a kis Szerbia váratlan erejű ellenállást gyakorolt a két frontos háborúra kényszerült Monarchia ellen.
Az antant sikertelen törökök elleni akciója meggyőzte a bolgár vezetőket arról, hogy országuk a központi hatalmak oldalán lehet képes kiharcolni a második balkáni háború végén elszenvedett területi veszteségek revízióját. 1915-ben szövetséget kötöttek A Monarchiával és megkezdték közös hadműveleteiket Szerbia végső legyőzésére.
Támadás Görögország ellen[szerkesztés]
Antant előretörés 1918-ban[szerkesztés]
A balkáni front csatái[szerkesztés]
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
_3.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.png&filetimestamp=20090312101018){kind=small}
