Görögország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Görög Köztársaság
Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)
Görög Köztársaság zászlaja
Görög Köztársaság zászlaja
Görög Köztársaság címere
Görög Köztársaság címere
Nemzeti mottó: Ελευθερία ή θάνατος
(magyar fordításban „Szabadság vagy halál!”)
Nemzeti himnusz: Ύμνος εις την Ελευθερίαν
Location Greece EU Europe.png

Fővárosa Athén (Αθήνα, Athína)
é. sz. 37° 58′, k. h. 23° 23′
Államforma parlamentáris köztársaság
Vezetők
Köztársasági elnök Károlosz Papúliasz
Miniszterelnök Andónisz Szamarász
Hivatalos nyelv görög
Beszélt nyelvek angol, német, francia

EU-csatlakozás 1981. január 1.
Népesség
Népszámlálás szerint 10 815 197 fő (2011)
Rangsorban 77
Becsült 11 123 034 fő (2012. december)
Rangsorban 77
Népsűrűség 84 fő/km²
GDP 2008 (forrás:IMF)
Összes 357,549 milliárd USD (27)
PPP: 261,018 milliárd
Egy főre jutó 32 004 USD (27)
PPP: 23 518
HDI (2007) 0,942 (25) – magas
Földrajzi adatok
Terület 131 990 km²
Rangsorban 96
Víz 0,87%
Időzóna EET (UTC+2)
EEST (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznem Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel GR
Hívószám 30
Internet TLD .gr
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Görögország témájú médiaállományokat.

Görögország (görögül Ελλάδα [Eláda] IPA: [el’aða] vagy Ἑλλάς [Elász] [ɛl'as]; ógörögösen Ἑλλάς [hellás], újgörög kiejtéssel [e’las]), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία [Elinikí Dimokratía] [Elinik’i Dimokrat’ia])[1] állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli végén. Északon Albániával, Macedóniával és Bulgáriával, keleten pedig Törökországgal határos. A kontinentális Görögország keleti és déli partjait az Égei-tenger, míg nyugati partjait a Jón-tenger mossa. Mindkettő a Földközi-tenger keleti medencéjének része, mely sok szigetnek ad helyet.

Görögország Európa, Ázsia és Afrika találkozásánál fekszik. Itt megtalálhatóak mind az ókori Görögország, a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom[2] valamint a török uralom négy évszázadának emlékei.[3] Görögország a demokrácia,[4] a nyugati filozófia,[5] az olimpiai játékok, a nyugati irodalom, a történettudomány, a politikatudomány, a nagyobb tudományok és a matematika alapjainak és a nyugati dráma bölcsője[6] Utóbbinak mind a tragédia, mind a komédia ága itt kezdett kifejlődni.

Görögország fejlett ország, amely 1981 óta tagja az Európai Uniónak,[7] 2001 óta az Európai Gazdasági és Monetáris Uniónak, 1952 óta a NATO-nak, 1961 óta a OECD-nek,[8] 1995-től a szervezet megszűnéséig a Nyugat-európai Uniónak, 2005 óta pedig az Európai Űrügynökségnek.[9] Az ország fővárosa Athén, nagyobb városai közé tartozik Szaloniki, Pátra, Iráklio, Vólosz, Joánnina, Lárisza és Kavála.

2011-ben az ország a csőd szélére került, az EU-tárgyalások megszorításokkal járnak. A 2012. június 18-án tartott előrehozott választásokon az Új Demokrácia párt nyert, így egyelőre folytatódnak a tárgyalások és az ország talán megmenekül a krachtól.

Fekvése, határai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északról Bulgária, Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu (Κέρκυρα: Kérkira / Kerkyra,[10]) legdélebbi Kréta (Κρήτη: Kríti / Crete), legkeletibb Kasztelórizo szigete (Καστελλόριζο). Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15 000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4000 km. Csak 107 000 km² az összefüggő szárazföld, 25 000 km² sziget.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műholdfelvétel Görögországról és a környező területekről
Chora Sfakion Kréta déli részén
Szantorini, Fira
  • Hegyláncai: kb. 2/3 részt 1500–2000 m magas, kopár, karsztos hegyek borítják Görögországot. Négy, alapvetően más felépítésű láncból áll:
  • Medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai-medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence.
  • Görögországban sok a földrengés: Théra (Szantorini) szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A partvidék éghajlata általában mediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban általában rendkívül tiszta a levegő és száraz. Sok a napsütés (300 nap/év, 3000 óra). A csapadék mennyisége nyugatról kelet felé egyre csökken.

Növény- és állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Görögország állatvilága

Környezetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szamariász-szurdok, Kréta

Görögországban tíz, a nemzetközi szabványoknak megfelelő nemzeti park van[11]. Összes területük 68 732 hektár.

A fentieken kívül van még két tengeri nemzeti park is:

Természeti világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A meteorák egy része

Az UNESCO világörökség listájára természeti értékei miatt is felvett tájak:

  • Athosz-hegy - kolostorok csodálatos természeti környezetben
  • Meteorák - kolostorok olyan sziklákon, amelyek magukban is roppant különlegesek

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balkán-félsziget déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A virágzó hellén Birodalmat az egyre erősödő Róma hódította meg az i. e. 146-ban. A Római Birodalom kettéválása után a 15. századig a Bizánci Császárság része volt, a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalom uralma alá került. A négy évszázados elnyomás után a görög szabadságharcban kilenc év alatt (18211830) sikerült elérni az ország függetlenségét. A londoni szerződés 1830. február 8-án ismerte el a Görög Királyság szuverenitását. Az ország 1924 és 1935 között köztársaság volt, 1936-tól pedig katonai diktatúra volt, amelyet 1941-ben a német megszállás követett. A felszabadult országban 1944-ben visszaállították a monarchiát, majd 1946 és 1949 között polgárháború dúlt. A hadsereg jobboldali elemei 1967-ben puccsal átvették a hatalmat, a király (II. Konstantin) külföldre menekült. Az országot köztársasággá nyilvánították, és 1973-ban népszavazás által a királyt megfosztották trónjától. Az ún. ezredesek rendszere 1974-ben bukott meg a ciprusi válság miatt, ekkor újabb népszavazáson a lakosság többsége a köztársaság fenntartása mellett döntött.

1981-ben elsősorban az ország politikai stabilitásának erősítése végett vették fel az Európai Unióba.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlament épülete az athéni Alkotmány ([Szintagma]) téren[12]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Parlamentáris köztársaság az 1975-ben írt, majd 1986-ban módosított alkotmány szerint. Az államfő a fegyveres erők parancsnoka, a miniszterelnök és a miniszterek kinevezője.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országot 13 régióra (περιφέρεια [periféria])[10] és egy autonóm államra (αυτόνομη πολιτεία [aftónomi politía])[10] osztották (zárójelben a székhely szerepel):

Görögország régiói és prefektúrái

A régió alatti közigazgatási egység Görögországban a prefektúra (nomosz, többes számban nomoi). Az ország 54 prefektúrára oszlik.

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Görögország hagyományosan jelentős pártjai a diktatúra 1974-es összeomlása után jöttek létre vagy alakultak újjá. A kormányzásban 2011-ig a két nagy párt, az Új Demokrácia és a PASZOK váltotta egymást. 2011-től nagykoalícióban kormányoztak, de a megszorítások miatt megerősödtek a kisebb, részben radikális pártok, így a 2012. május 6-i előrehozott választások után sem nekik, sem más pártnak nem sikerült kormányt alakítania.[13]

Név[13] Ideológia Alapítás Választási eredmény
(2012. június 17.)
Mandátumok
száma
Kormányzati
pozíció
Új Demokrácia [Nea Dimokratia] (ND) konzervatív liberális néppárt 1974 29,7% 129 Kormánypárt
Sziriza [Synaspismós Rizoszpasztikísz Ariszterász] szélsőbaloldali párt 2004 26,9% 71 Ellenzék
Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) baloldali párt 1974 12,3% 33 Kormánypárt
Független Görögök [Anexartiti Ellinesz] jobboldali párt 2012 7,5% 20 Ellenzék
Arany Hajnal [Hriszi Avgi] szélsőjobboldali, neonáci párt 1993 6,9% 18 Ellenzék
Demokratikus Baloldal [Dimokratiki Arisztera] (DIMAR) baloldali párt 2010 6,3% 17 Kormánypárt
Görögország Kommunista Pártja
[Kommunisztiko Komma Elladasz] (KKE)
kommunista párt 1974
(1918)
4,3% 12 Ellenzék

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katonai költségvetés: 7,081 milliárd USD, a GDP 3,1%-a 2005-ben. Teljes személyi állomány: 177 600 fő, ebből 98 321 fő sorozott, (5520 nő) (2005-ben 109 000 fő). Szolgálati idő: 12-16 hónap.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Athén, a főváros
Szaloniki, Észak-Görögország központja

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lakosság: 11 123 000 fő.
    Korábbi adatok: 7,6 millió (1950), 8,8 millió (1970), 10,6 millió (1999)
  • Átlagos népsűrűség: 80,7 fő/km2
  • Népességnövekedési ráta: -0,2%, tehát csökken.
  • Várható átlagos élettartam: 79 év
  • Csecsemőhalandóság: 6,2‰

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Görögország nyelvi kisebbségei

A görög indoeurópai nép, már az i. e. 2. évezredben is lakta ezt a földet. A mai lakosság nagy részét is ők alkotják. Az ország többi lakója nemzeti kisebbség, a thrákiai görög muzulmánokon kívül azonban az állam nem ismer el más etnikai kisebbséget a területén.

Nemzetiségek: görög 95-98% egyéb 2%: macedón, török, bolgár, albán. A külföldiek aránya az országban 4%. A legújabb adatok szerint a görög többség aránya már csak 93%. Ázsiai eredetű etnikai kisebbségek 4,5%-nyian vannak. Ebből 1,5% török nemzetiségű, a szomszédos Törökországból, a török lakosság kitelepítéséig arányuk jóval magasabb volt, számottevő népcsoportnak számítottak. Mint szinte mindegyik európai országban, itt is élnek cigányok, erősen alábecsült arányuk 1,5‰. Az arab és perzsa bevándorlók aránya is 1,5%. Európai kisebbségek: a macedónok és a vlachok egyaránt 1-1%-os aránnyal. A vlachokat más néven arománoknak hívják, kizárólag a Balkánon elterjedt kisebbségi népcsoport, nyelvük a román nyelvvel rokon. Ezenkívül albánok és kisebb népcsoportok élnek még itt 0,5%-os arányban.[14]

Az újgörög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád tagja, a 15. század óta használják, elődje az ógörög nyelv.

Vallás: görög-ortodox 97% (a State Department szerint). A török megszállás után a görögök egy része áttért a muszlimra, de arányuk jelentősen csökkent a görög szabadságharc és az első világháborút követő lakosságcsere eredményeként. Hivatalos vallási kisebbségek a török nyelvű muzulmánok és a muzulmán bolgárok (pomákok), arányuk 2%.

Sokáig kötelező volt a vallásoktatás az állami iskolákban, ám 2008-ban eltörölték.[15]

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Görögország (kék) GDP-jének változása 1961-2010 között, összehasonlítva az eurózónáéval (piros)
Görögország (kék) és az eurózóna (zöld) adósságállományának változása 1999-2010 között

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Görögország fejlett piacgazdasággal rendelkezik, amelyben a szolgáltatások adják a GDP több mint kétharmadát. A legjelentősebb iparágak a turizmus, a hajógyártás, az élelmiszer-feldolgozás és a dohányipar. A bevándorlók teszik ki a munkaerő csaknem ötödét, főként a mezőgazdaságban és az építkezéseken dolgoznak. Görögország a bruttó hazai termék 3%-ának megfelelő támogatást kap az Európai Uniótól.

Költségvetési hiánya 2001 és 2006 között meghaladta az EU által megszabott maastrichti kritériumokat, 2007-08-ra végül sikerült teljesíteni őket, de 2009-ben a 12,7%-os deficit jóval túllépte a megengedett maximális 3%-ot. Az államadósság, az infláció és a munkanélküliség magasabb az euróövezet átlagánál.[1]

2003 és 2007 között a görög gazdaság évi 4%-os növekedést ért el, részben a 2004. évi nyári olimpiai játékokhoz köthető infrastrukturális fejlesztéseknek és a rekord méretű fogyasztásnak köszönhetően. 2009-re azonban a gazdasági világválság és a 2009 októberi választások előtti túlköltekezés következtében adósságválságba került. A gazdaság 2011-re 1993 óta a legsúlyosabb recesszióba zuhant, a működést hitelező európai bankrendszer és az euró összeomlásával fenyegetett. A kormány az euróövezeti tagság megtartása érdekében súlyos megszorításokra kényszerült.

Bruttó nemzeti termék: 124,6 milliárd USD, az egy főre eső bruttó nemzeti termék: 11 780 USD. Ennek szektorális megoszlása: mezőgazdaság 9%, ipar 22%, szolgáltatás 70%.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szektor igen magas arányban részesedik a nemzeti termékből. A síkságokat részben mesterséges öntözéssel teszik a növénytermesztésre alkalmassá. Termékeny vidékei a Makedónia-síkság, Thesszáliai-síkság, Bóiótiai-síkság, Argoliszi-síkság. Mezőgazdaságának vezető ága a növénytermesztés, legfőbb terményei a szőlő illetve a mazsola, az olivabogyó, a citrusfélék, a zöldség és a gyümölcs. Juh- és kecsketenyésztése is jelentős.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kitermelt ásványkincsei: bauxit, vas, nikkel, réz, króm, barnakőszén, tőzeg, magnezit.

A görög ipar gerincét továbbra is az élelmiszer- és a könnyűipar képezi. Az építőipar gyorsan bővül. Jelentős a fémipara és vezető helyen áll a hajóépítésben.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus

Míg a 20. század első felében az ország bevételének fő forrását a mezőgazdasági termények exportja, a halászat és a külföldön élő görögök hazautalásai jelentették, a második világháborút követő fejlődést főként turizmusra alapozták. A tercier szektor súlya kiemelkedő. Az idegenforgalom a szolgáltatásokból származó bevételek mintegy 20%-át teszik ki. Évente körülbelül 12 millió turista látogat el ide, főként európai országokból (Nagy-Britanniából és Németországból). A magyar turistáknak is az egyik legkedveltebb külföldi üdülőhelye Görögország. A tengerpart, a csodálatos szigetvilág mellett az ókori Hellas emlékei vonzzák a legtöbb külföldi látogatót.

Külkereskedelem

Állandó deficittel küzd, melyet a turizmusból származó bevételek ellensúlyoznak. Kivitelének fő termékei: zöldség és gyümölcsfélék (narancs, szőlő, citrom, paradicsom, füge), valamint jelentős a textilipari és vegyipari termékek exportja is. A behozatal fő termékei: gépek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek valamint a kőolaj és kőolajtermékek. Az Európai Unió tagjaként külkereskedelmének jelentős részét a tagállamokkal (főként Németországgal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal, Franciaországgal és Hollandiával) bonyolítja le. Emellett jelentős exportpartnere az USA is. A nemzetközi bérfuvarozásból szintén jelentős bevételei származnak.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rio-Antirio híd a Korinthoszi-öböl fölött
  • Közutak hossza: 117 000 km
  • Vasútvonalak hossza: 2571 km
  • Repülőterek száma: 66
  • Kikötők száma: 12

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyerekek a hagyományos népviseletben

A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett az ókori görögség kultúrája. Hatása akkora mint a Bibliáé. A középkorban ugyan háttérbe szorult, de a reneszánszban újra a görög kultúra felé fordultak. Világszemléletük legnagyobb újdonsága „az ember felfedezése”: az a felismerés, hogy minden élőlény között leghatalmasabb az ember: ő lett minden dolog legfőbb mércéje és végső célja.

A korai görög kultúra kötődik ugyan a régebbi keleti népek műveltségéhez, mitológiai képzeteihez, de az átvett elemekből, sajátos, a keletitől elütő világképet, világszemléletet alakítottak ki.

A görög ember: A görög ember szabadelvű volt, a boldogságot, az örömöt kereste, sokszor teljes erkölcstelenségben élt, a gazdagok állandóan ünnepeket rendeztek. A személyes dolgok nem érdekelték őket. A filozófusaik nem azt kérdezték, hogy én miért vagyok, hanem az érdekelte őket, hogy hogyan keletkezett a világ és hogyan lehetnének boldogok. A testkultúra is nagyon meghatározó volt az életükben. A küzdő szellem, küzdési vágy is jellemezte őket. Versenyeket rendeztek, mind a sportban, mind az irodalomban. „Azt látjuk az ókorból, amit a kései görögök megőrzésre méltónak találtak.” A forrásoknak csupán 20%-a maradt fenn. Mindaz, amit nem másoltak, elveszett. Érdekes adalék, hogy fejlett tudományos eredményeiket Európa sötét évszázadai alatt az arabok őrizték meg a jelen számára.

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Könyvtárak
  • Múzeumok
  • Zenei intézmények

Kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tholosz templomának romja Delphoiban
A Parthenón nyugati oldala

Görögország mai területén virágzott az ókori görög kultúra. A kereszténység kétezer éve is rányomta bélyegét az országra. Így itt nem az a kérdés, hogy mi kerüljön fel az UNESCO kulturális világörökséget számon tartó listájára, hanem az, hol húzzák meg a határt, hogy ez a lista ne váljon parttalanná.

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Buzuki pengetős hangszer

Fájdalmat kifejező népi zenei műfaj a rembetika.

Hagyományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

MussakasMeKolokithakiaKePatates.jpg Döner kebab slicing.jpg
Muszaka
Gírosz

Nemzeti ételük a Magyarországon is jól ismert gyros (γύρος: jírosz / gyros[10]), mely pitába töltött bárányhús zöldségekkel, de létezik csirkés változata is. További ismert görög ételek a muszaka, a pasticio, a szuvlaki, a bifteki, a szudzukaki, a kokkinisto, a kritharaki, illetve a gigantes plaki. Elterjedt saláta a dzadzíki (τζατζίκι; tzatziki[10]) szósz, amely joghurtból, uborkából, fokhagymával és olívaolajjal készül. Gyakori reggeli étek a mézes joghurt.

A görögök, tengeri nép lévén rengeteg halat és tengeri állatot esznek. Elterjedt a szőlőecetben áztatott aszalt olivabogyó, a fehér kecske-, juh- és tehéntejből készített sajt, a feta. Ez utóbbi az alapja a világszerte görög salátaként ismert vegyeszöldség-salátának, amelyet ők csak parasztsalátaként ismernek. Füstölt kecskesonka is gyakran kerül az asztalra.

Legelterjedtebb a bor fogyasztása, amelyből leghíresebb a gyantával készített fehérbor, a recína (Ρετσίνα), illetve a telt, vörös, mazsolabor, a mavrodáfi (Μαυροδάφνη). Emellett világhírre tett szert az ouzo (ούζο: úzo[10]) nevű ánizsos párlat, a borpárlatból és fehérborból készült Metaxa, valamint a cípuro (Τσίπουρω), egy törkölypárlat.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az athéni Olimpiai Stadion

Az iszthmoszi játékok az Ókori Görögországban a pánhellén játékok egyike volt, amit Korinthosz mellett tartottak, minden második évben.

Az iszthmoszi játékokat a nemeai játékokkal egy évben az olümpiai játékok előtti és utáni évben tartották – azaz az olümpiai ciklus második és negyedik évében –, Poszeidón tiszteletére. A hagyomány szerint i. e. 580-ban tartották először Küpszelosz türannosz bukásának örömére. Egy másik hagyomány szerint a játékokat Thészeusz alapította.
A játékok győztesei fenyőkoszorút kaptak jutalmul.
Titus Quinctius Flamininus az i. e. 196-os játékokat használta fel arra, hogy kihirdesse a görög államok szabadságát a makedón uralom alól. Amikor a rómaiak lerombolták Korinthoszt i. e. 146-ban, akkor Sziküón vette át a játékok szervezését, egész addig, amíg Korinthosz vissza nem szerezte a játékok tuljadonjogát valamikor i. e. 7 és i. sz. 3 között. Az iszthmoszi játékok ezután virágoztak egészen addig, amíg I. Theodosius be nem tiltotta őket, mint pogány ritusokat.
  • Az ókori olümpiai játékok az ókori Görögországban pánhellén játékok legfontosabbika, atlétikai és vallási ünnep volt Zeusz tiszteletére az éliszi Olümpiában. A történeti források szerint a játékokat i. e. 776 és 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. Az olümpiai játékok a pánhellén játékok részét képezték, amelyek 2-4 évente megrendezett 4 eseményből álltak, és amelyek közül az olümpiai játékok voltak a legnagyobb presztízsűek.

A modern olimpiai játékok során sikeres az ország. Két modern olimpiát, az 1896-osat és a 2004-eset rendezték itt. Eddig 30 alkalommal nyert az ország aranyérmet. A legsikeresebb sportág az atlétika.

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Görög labdarúgó-válogatott eddigi legnagyobb eredménye a 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokságon szerzett aranyérmük volt.

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szoúnio-fok Attikában, kilátással az égei szigetekre.
Január 1. Az újév napja
Január 6. Vízkereszt
Január közepe Hamvazóhétfő
Március körül (változó) A nagyböjt kezdete
Március 25. A nemzeti forradalom kezdete (1821)
Április körül (változó) Nagypéntek
Május 1. A munka ünnepe
Június körül (változó) Pünkösd - Pentekoszte, azaz a húsvét utáni 50. nap, a Szentlélek eljövetelenek napja
Augusztus 15. Nagyboldogasszony
Október 28. A „NEM” napja (a nem Mussolini ultimátumára, és győzelem az olasz hadsereg ellen)
November 8. Kréta nemzeti ünnepe
November 17. A diáklázadás emléknapja a katonai junta ellen (1973)
December 25. Karácsony
December 26. István napja
December 31. Az óév búcsúztatása

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Cia.gov gr
  2. Runciman: Fall
  3. Eb.com 2006
  4. Finley 1985
  5. Copleston: Philosophy
  6. Brockett 1991
  7. Europa.eu greece
  8. Oecd.org
  9. Esa.int 2005
  10. ^ a b c d e f A görög szavak átírása a Wikipédia irányelvei alapján történik; ahol szükséges, az angolos átírást dőlt betűkkel jelezzük
  11. Visitgreece.gr
  12. ATHÉN - Syntagma tér
  13. ^ a b Iván András, Molnár Tamás: Ősellenségek fogtak össze a drachma ellen (magyar nyelven). Index, 2012. május 23. (Hozzáférés: 2012. május 23.)
  14. Világ 2008
  15. Hirado.hu: Szemléletváltás

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Görögország témájú médiaállományokat.