Atlétika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Női 400 méteres gátfutás Helsinkiben, az Olimpiai Stadionban

Az atlétika futó, gyalogló, ugró és dobó vagy lökő sportágak összefoglaló elnevezése. A szó az ógörög athlon (görög betűkkel αθλόν) szóból származik, melynek jelentése díjért folyó harc. E díjazásos versenyeken az ókori görögök általában a mai könnyű- és nehézatlétikához tartozó sportágakat űzték, amelyek az egyéni erőnlétet és gyorsaságot, a harc legfontosabb kellékeit igénylik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. e. 776: az első ókori olümpiai játékokon csak egyetlen atlétikai szám, a sztadionfutás szerepelt.

1850-ben rendezték meg az első nyilvános atlétikai versenyt Oxfordban. 1896-ban az első újkori olimpia Athénban volt, ahol a maratonon Szpirídon Luísz lett a győztes. 1912-ben alakult meg a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF). 1934-ben rendezték meg az I. Európa-bajnokságot Torinóban. 1955-ben Iharos Sándor világcsúcsot állított fel 1500 m-től 10 000 m-ig, összesen hét távon. 1966-ban a 8. Európa-bajnokságot Budapesten, a Népstadionban rendezték. 1970-ben Bécsben rendezték az első fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságot.

1983-ban megrendezték az első atlétikai világbajnokságot Helsinkiben. Carl Lewis három aranyat nyert.

  • 1985: Párizsban rendezték az első IAAF fedett pályás atlétikai világjátékokat, amiből kinőtt a fedett pályás világbajnokság.
  • 1989: Fedettpályás világbajnokság Budapesten.
  • 1991: A tokiói világbajnokságon Mike Powell 895 cm-rel győzött távolugrásban, amivel megdöntötte Bob Beamon korszakos csúcsát.
  • 1996: Carl Lewis távolugrásban sorozatban negyedik olimpiai bajnoki címét nyerte. Pályafutása során kilenc olimpiai aranyat, egy ezüstöt, a világbajnokságokon hat aranyérmet, egy ezüstöt és egy bronzot nyert. 2 évvel később ismét Európa-bajnokságot rendeztek Budapesten, a Népstadionban.

2004-ben fedett pályás világbajnokság volt Budapesten.

Versenyszámai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi versenyszámok az IAAF (és a tagszervezetek) legrangosabb viadalainak, azaz a szabadtéri világversenyeknek (olimpia, világbajnokság, kontinensbajnokságok) a versenyszámai. Egyéb versenyszámok ezeken a világversenyeken nem, de más atlétikai versenyek műsorán gyakran szerepelnek.

A futószámok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

    • Síkfutás: 100 m, 200 m, 400 m, 800 m, 1500 m, 5000 m, 10000 m, maraton, 4x100 m váltó, 4x400 m váltó.
    • Gát-, akadályfutás: 100/110 m gát, 400 m gát, 3000 m akadály.
  • Gyaloglószámok:
    • Női: 20 km
    • Férfi: 20 km, 50 km

Az ugrószámok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

távolugrás, hármasugrás, magasugrás, rúdugrás.

A dobószámok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A többpróbák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

    • Női: hétpróba (100 m gátfutás, magasugrás, súlylökés, 200 m síkfutás, távolugrás, gerelyhajítás, 800 m síkfutás)
    • Férfi: tízpróba (100 m síkfutás, távolugrás, súlylökés, magasugrás, 400 m síkfutás, 110 m gátfutás, diszkoszvetés, rúdugrás, gerelyhajítás, 1500 m síkfutás)

Hazai atlétikai egyesületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap