1896
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek
Évek: 1891 – 1892 – 1893 – 1894 – 1895 – 1896 – 1897 – 1898 – 1899 – 1900 – 1901
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
- április 11. – Hajós Alfréd Athénban, az első újkori olimpiai játékokon aranyérmet szerzett 100 méteres, és 1200 méteres gyorsúszásban.
- május 2. – A király megnyitja a Városligetben az ezredévi kiállítást.
- június 8. – Az országgyűlés ünnepi ülése az új Országháza Kupolacsarnokában. Ezredévi ünnepi felvonulás a Vérmezőről a Várba, majd onnan az Országháza elé (az eseményről készült az első magyarországi mozgófilmfelvétel).
- július 15. – Átadják a Kaposvár és Fonyód közötti vasutat.
- augusztus 2. – Megnyílik a vasút Pápa és Csorna között.
- augusztus 31. – Ünnepélyesen átadják a budapesti Nagykörutat.
- szeptember 11. – Megindul a vezetékes ivóvízszolgáltatás Kolozsváron.
- október 11. – Felavatják az Aszód – Balassagyarmat – Ipolytarnóc (-Losonc) vasútvonalat
- november 1. – Lezajlik Magyarországon az első hivatalosan megrendezett labdarúgó-mérkőzés, a Budapesti Torna Club két csapata között.
- november 3. – Átadják a forgalomnak az Újpesti vasúti hidat.
- december 16. – Megnyitják a Cuha-völgyi vasútvonalat
- december 23. – II. Abdul-Medzsid szultán első házassága H. H. Shahsuvar Bash Kadin Effendivel.
- Megépül Magyarország első vízierőműve Ikerváron.
- A honfoglalás ezredik évfordulójának megünneplése (1896-os millenniumi ünnepségek).
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1896 a filmművészetben
[szerkesztés] 1896 az irodalomban
[szerkesztés] 1896 a zenében
[szerkesztés] 1896 a tudományban
- január 5. – Wilhelm Conrad Röntgen felfedezéséről szóló hír megjelenik a bécsi Neue Freie Presse újságban.
[szerkesztés] 1896 a sportban
[szerkesztés] Születések
- január 2. – Dziga Vertov, szovjet filmrendező († 1954)
- február 2. – Gergely Sándor, író, újságíró († 1966)
- február 21. – Mihalik Kálmán, a Székely himnusz zeneszerzője († 1922)
- március 3. – Horváth Endre, grafikusművész, bélyegtervező († 1954)
- április 16. – Makláry Zoltán Kossuth-díjas magyar színész († 1978)
- június 6. – Italo Balbo, fasiszta politikus, légügyi miniszter († 1940)
- június 7. – Nagy Imre, politikus, miniszterelnök († 1958)
- augusztus 4. – Lengyel József, író († 1975)
- augusztus 9. – Jean Piaget, svájci pszichológus († 1980)
- augusztus 16. – Ruzicskay György, festőművész († 1993)
- augusztus 28. – Márton Áron, erdélyi püspök († 1980)
- szeptember 1. – Sass Árpád, festő († 1957)
- szeptember 9. – Kozma István, honvéd altábornagy († 1951)
- szeptember 15. – Alekszej Innokentyjevics Antonov, szovjet hadseregtábornok († 1962)
- szeptember 24. – Scott Fitzgerald, amerikai író († 1940)
- november 14. – Pataky Kálmán, magyar operaénekes († 1964)
- november 23. – Klement Gottwald, kommunista politikus, Csehszlovákia elnöke († 1953)
- december 1. – Georgij Konsztantyinovics Zsukov, szovjet–szovjet hivatásos katona, a Szovjetunió marsallja, a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke, az SZKP KB tagja, honvédelmi miniszter († 1974)
- december 12. – Ádám Jenő, zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus († 1982)
- december 30. – Erdélyi József, költő († 1978)
[szerkesztés] Halálozások
- január 8. – Paul Verlaine francia költő (* 1844)
- november 1. – Degré Alajos ügyvéd, a márciusi ifjak egyike (* 1819)
- november 4. – Orbán József magyar pedagógus (* 1818)
- november 16. – Színi Károly magyar író, újságíró, néprajzkutató (* 1829)
- december 3. – Erkel László zongoraművész, karnagy (* 1844)


