1938

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1938 más naptárakban
Gergely-naptár 1938
Ab urbe condita 2691
Bahái naptár 94 – 95
Berber naptár 2888
Bizánci naptár 7446 – 7447
Buddhista naptár 2482
Burmai naptár 1300
Dzsucse-naptár 27
Etióp naptár 1930 – 1931
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1993 – 1994
Shaka Samvat 1860 – 1861
Kali juga 5039 – 5040
Holocén naptár 11938
Iráni naptár 1316 – 1317
Japán naptár 2598 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4634–4635
Kopt naptár 1654 – 1655
Koreai naptár 4271
Muszlim naptár 1356 – 1357
Örmény naptár 1387
ԹՎ ՌՅՁԷ
Thai szoláris naptár 2481
Zsidó naptár 5698 – 5699

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1880-as évek1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek

Évek: 19331934193519361937193819391940194119421943

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

január[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • január 1. – A legnagyobb csehszlovák polgári párt, az agrárpárt elnöke Rudolf Beran újévi cikkében a szudétanémet és a Hlinka–féle szlovák párt kormánybalépését és a Németországgal való megegyezést sürgeti.
  • január 12. – Befejeződött Budapesten az a két napos olasz-osztrák-magyar konferencia, amelynek napirendjén Ausztria Németországhoz való közeledésének előkészítő lépései, valamint a magyar fegyverkezési egyenjogúság, a magyar-román viszony javítása, továbbá a dunai államok gazdasági kapcsolatainak rendezése állt.
  • január 22.Jugoszláviában a pravoszláv klérus nagyszabású kormányellenes tüntetést tart Zágrábban.
  • január 25.Bulgáriában ötnapos kormányválság veszi kezdetét, amelynek lezárásaként Kiosszeivanov miniszterelnök átalakítja kormányát.
  • január 26. – Ausztriában újabb államellenes nemzetiszocialista összeesküvést lepleztek le. Bécsben az államkancellária sorozatos letartoztatásokat foganatosít.
  • január 27. – A Nemzetek Szövetsége kimondja, hogy felszabadítja Magyarországot a pénzügyi ellenőrzés alól.

február[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

március[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztria katonai lerohanását követően március 15-én Hitler Bécsben a Heldenplatz-on tartott nagygyűlésen bejelenti Ausztria "csatlakozását" a Német Birodalomhoz (Anschluss)
  • március 11.
    • A nagy létszámú német hadsereg első gépesített alakulatai átlépik Ausztria határát.
    • A Csehszlovák kormány érdeklődésére Hermann Göring biztosítja a köztársaság berlini nagykövetét, hogy Németország Csehszlovákia irányában "semmiféle támadó akcióra nem gondol" Ezzel párhuzamosan Joachim von Ribbentrop biztosítja Krofta csehszlovák külügyminisztert, hogy Németország magára nézve kötelezőnek ismeri el az 1925. október 16-án kötött német-csehszlovák döntőbírósági egyezményt.
  • március 12. – A német hadsereg megszállja Ausztriát, Miklas szövetségi elnök "lemond", Kurt Schuschnigg szövetségi kancellárt elfogják és ismeretlen helyre hurcolják.
  • március 13. – Ausztriában a nemzetiszocialista Arthur Seyß-Inquart alakít kormányt. Az osztrák államtanács kimondja Ausztria csatlakozását Németországhoz, vagyis "Ausztriának Németországgal való egyesülését" - Ausztria állami léte átmenetileg megszűnik. (Anschluss).
  • március 15.Hitler bejelenti Bécsben az Anschlusst. Anglia, Franciaország nagyköveteik révén tiltakoznak Ausztria törvényellenes és erőszakos megszállása ellen. A francia kormány nemzetközi beavatkozást javasol, amelyet Benito Mussolini elutasít.
  • március 17.Hull, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere kijelenti az osztrák-ügy kapcsán, hogy "Amerika teljes erővel ragaszkodik a nemzeti jogrend alapelveihez"
  • március 18. – A német kormány közli a Népszövetséggel, hogy "Ausztria Németországhoz csatlakozott"
  • március 19.Litvánia megköti Lengyelországgal a legnagyobb kedvezmény elvén alapuló lengyel-litván kereskedelmi egyezményt.
  • március 21. – Németország bejelenti, hogy Ausztria kilép a Népszövetségből.
  • március 2324. – A csehszlovákiai polgári német pártok beolvadnak a Szudétanémet Pártba és a kormány két német minisztere benyújtja lemondását.

április[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztriában április 10-én népszavazással döntenek a Német Birodalomhoz való csatlakozás (Anschluss) tárgykörében.

május[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • május 2.Hitler, megkezdi egyhetes Olaszországi látogatását, ám Itália népe hűvös fogadtatásban részesíti.
  • május 4. – A Román miniszterelnökség keretében kisebbségi főkormánybiztosság jön létre.
  • május 12. – Lemond a Darányi-kormány
  • május 14.Magyarországon Imrédy Béla alakít kormányt.
  • május 19. – Német csapatösszevonások kezdődnek a Csehszlovák határon.
  • május 21.
    • Csehszlovákia két hadosztályt mozgósít, és fegyverbe szólítja a szakbeosztású tartalékosokat. A közel 300 000 embert érintő mozgósítást, mind Párizs, mind London elsietettnek ítéli, és tárgyalásokat sürget a felek között.
    • Németország "bejelenti" Ausztria kilépését a Népszövetségből.
  • május 22.Georgi Kyoseivanov Bolgár miniszterelnök bejelenti a "parlamentális kormányzáshoz való visszatérést". A megalakuló szobranje első ülésén 101 kormányt támogató és 59 ellenzéki képviselő jelenik meg a Bolgár Parlamentben.
  • május 25. – Eucharisztikus világkongresszus kezdőnapja Budapesten, amely egyben a Szent István-év, az első magyar király halálának 900 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat nyitórendezvénye.
Szent Jobb a Koronázó Templomnál
  • május 28.Belgrádi repülőkiállítás alkalmával, nagyszabású német légibemutatót rendeznek, amely az adott politikai helyzetben demonstratív jelleget ölt.
  • május 29. – Az Euharisztikus világkongresszus zárónapja.
  • május 29. – Magyarországon életbe lép az első zsidótörvény.

június[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • június 5. – Véget ér a bolgár-görög vámháború. Megtörténik az első kereskedelmi jegyzékváltás a két állam között.
  • június 29.Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök az Egyesült Magyar Párt vezetőivel tárgyal, akik az autonóm Szlovákián belüli magyar autonómia megvalósítását sürgetik.

július[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • július 12.Édouard Daladier francia miniszterelnök párizsi beszédében biztosítja Csehszlovákiát a francia segítségről, a felmerült német cseh államviszály kapcsán .
  • július 26. – Az angol kormány felkéri Lord Walter Runcimant, hogy vállaljon közvetítő szerepet a csehszlovák kormány és a szudétanémetek között támadt államviszály békés elintézése érdekében.
  • július 27. – Lord Runciman párizsi látogatását követően Georges Bonnet francia külügyminiszter kijelenti a szudétanémet kérdés kapcsán, hogy a korábban Csehszlovákiának megígért francia segélynyújtás, csak az angol támogatással egyidőben lép életbe.
  • július 29. – Japán-szovjet katonai összetűzés kezdődik Távol-Keleten, a Haszan-tónál.
  • július 31. – Balkán-antant államai megegyeznek Szalonikiben, amelynek értelmében a Balkán-paktum aláíró államai feloldják Neuvilly-i békeszerződés katonai záradékát, s Bulgária visszakapja fegyverkezési egyenjogúságát.

augusztus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

szeptember[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

október[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

november[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

december[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az év témái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1938 a tudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1938 a légi közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1938 a vasúti közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1938 a filmművészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1938 az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Radnóti Miklós: Meredek út
  • Karinthy Frigyes: Üzenet a palackban - verses kötet, amely még a halála előtt jelent meg
  • Szabó Lőrinc: Harc az ünnepért - verses kötet
  • Illyés Gyula: Magyarok - prózakötet, jegyzetek.
  • Weöres Sándor elkészíti doktori disszertációját A vers születése címmel, amelyet, 1939-ben publikál Pécsett
  • Móricz Zsigmond: Életem regénye - regény
  • Szabó Dezső: Hungarizmus és halál - esszé
  • Kodolányi János: Julianus Barát - történelmi regény
  • W. H. Auden és Christopher Isherwood megjelenteti közös haladó szellemű verses drámáját A határon (On The Frontier) címmel
  • Samuel Beckett: Murphy - regény
  • Daphne Du Maurier: Rebecca - regény, hazánkban A Manderley ház asszonya címen lett népszerű, inkább filmen, utóbb musical változatban is
  • Thornton Wilder: A mi kis városunk (Our Town) – a színjáték megkapta a Pulitzer-díjat
  • Louis Bromfield (1896–1956) Brit író megjelenteti bestsellerét Árvíz Indiában (The Rains Came) címmel
  • Bertolt Brecht emigrációban megírja a korszak jelentős náciellenes színpadi művét: Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban (Furcht und Elend des Dritten Reiches) címmel
  • Thomas Mann: Európa vigyázz! (Achtung Europa!) - esszé
  • Thomas Mann: A demokrácia jövendő győzelme (Der kommender Siegt der Demokratie) címmel nagyszabású beszédet tart
  • Ödön von Horváth Mikszáth Kálmán elbeszélése nyomán megírja a Férfi nélküli falu (Ein Dorf ohne Männer) című színművét
  • Karl Jaspers német filozófus elkészíti az év legfontosabb filozófiai művét Létfilozófia (Existenzphilosophie) címmel
  • Johan Huizinga holland történész megírja a Játszó ember (Homo Ludens) című kultúrtörténeti művét
  • Jean Anouilh: Tolvajok bálja (Le bal des voleurs) - színdarab, vígjáték
  • Jean Cocteau: Rettenetes szülők (Les parents terribles) - színmű
  • Jean-Paul Sartre: Az undor (La nausée) - első egzisztencialista regénye
  • Albert Camus megírja a Caligula című drámáját, az "abszurd triptichon" első darabját, amelyet később publikál
  • Miroslav Krleža regényt publikál a saját korszakára utalva - Az ész peremén (Na rubu pameti) címmel
  • Anton Szemjonovics Makarenko: Zászlók a bástyákon (Flagi na basnyah) - regény
  • Joszif Visszarionovics Sztálin megírja értekezését A Dialektikus és történelmi materializmus-ról, amely a korszak egyik alapműve lesz a Szovjetúnióban
  • Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij szovjet színházi rendező megjelenteti halála évében meghatározó "tankönyvét" A színész munkája (Rabota aktyora nad szoboj) címmel
  • Hevi Hämäläinen finn író Ég a falu (Kylä pala) - regény
  • Karl Ristiki észt író Tűz és vas (Tuli ja raud) - regény
  • Gabriela Mistral: Torlasz (Tala) - verses kötet

1938 a zenében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1938 a politikában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1938 a sportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halálozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nobel-díjasok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Enrico Fermi
Kémiai Richard Kuhn
Orvosi-fiziológiai Corneille Jean François Heymans
Irodalmi Pearl S. Buck
Béke Nansen Menekültügyi Hivatal, Genf

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Horthy Miklós életpályájának krónikája. In.: História. XXXIV. évf., 5-6. sz., 44. p.
  2. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 13. köt., IMP-JÓK, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6807-2, 61-62. oldal
  3. Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott, kormányzott?. fordította: Hulley Orsolya, Magyar Könyvklub, Budapest, 2003, ISBN 963 547 849 6, 251. oldal