1938

1938 más naptárakban
Gergely-naptár	1938
Ab urbe condita	2691
Bahái naptár	94 – 95
Berber naptár	2888
Bizánci naptár	7446 – 7447
Buddhista naptár	2482
Burmai naptár	1300
Etióp naptár	1930 – 1931
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1993 – 1994
Shaka Samvat	1860 – 1861
Kali juga	5039 – 5040
Holocén naptár	11938
Iráni naptár	1316 – 1317
Japán naptár	2598 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4634–4635
Kopt naptár	1654 – 1655
Koreai naptár	4271
Muszlim naptár	1356 – 1357
Örmény naptár	1387 ԹՎ ՌՅՁԷ
Thai szoláris naptár	2481
Zsidó naptár	5698 – 5699

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek

Évek: 1933 – 1934 – 1935 – 1936 – 1937 – 1938 – 1939 – 1940 – 1941 – 1942 – 1943

Események

január

• január 1. – A legnagyobb csehszlovák polgári párt, az agrárpárt elnöke Rudolf Beran újévi cikkében a szudétanémet és a Hlinka–féle szlovák párt kormánybalépését és a Németországgal való megegyezést sürgeti.
• január 12. – Befejeződött Budapesten az a két napos olasz-osztrák-magyar konferencia, amelynek napirendjén Ausztria Németországhoz való közeledésének előkészítő lépései, valamint a magyar fegyverkezési egyenjoguság, a magyar-román viszony javítása, továbbá a dunai államok gazdasági kapcsolatainak rendezése állt.
• január 22. – Jugoszláviában a pravoszláv klérus nagyszabású kormányellenes tüntetést tart Zágrábban.
• január 25. – Bulgáriában ötnapos kormányválság veszi kezdetét, amelynek lezárásaként Kiosszeivanov miniszterelnök átalakítja kormányát.
• január 26. – Ausztriában újabb államellenes nemzetiszocialista összeesküvést lepleztek le. Bécsben az államkancellária sorozatos letartoztatásokat foganatosít.
• január 27. – A Nemzetek Szövetsége kimondja, hogy felszabadítja Magyarországot a pénzügyi ellenőrzés alól.

február

• február 1. – Sztranyavszky Sándor és Darányi Kálmán kezdeményezésére megalakul a Gömbös Gyula Társaság.
• február 4. – Hitler felmenti Werner von Blomberg hadügyminisztert tisztségéből, és "személyesen veszi át" az egész véderő fölött a parancsnokságot.
• február 5. – Horthy Miklós kormánzó megkezdi négynapos látogatását Ignacy Mościcki lengyel köztársasági elnöknél.
• február 8. – A szudétanémetek és a Szlovák Néppárt képviselői Rózsahegyen a közös fellépésről tárgyalnak.
• február 10. – Romániában bevezetik a királyi diktatúrát.
• február 12. – Kurt Schuschnigg szövetségi kancellár Ausztria nevében megköti Hitlerrel, az un. berchtesgadeni megállapodást, amely biztosítja Ausztriát, hogy Németország nem veszélyezteti Ausztria függetlenségét. A biztosíték fejében Ausztria nem akadályozza az osztrák nemzeti szocialisták, Vaterländische Front keretében való szervezkedését.
• február 15. – Ausztriában berchtesgadeni megállapodásnak megfelelően amnesztiában részesítik a politikai foglyokat.
• február 16. – Ausztriában megalakul Kurt Schuschnigg negyedik kormánya. Ausztria új bel- és biztonságügyi minisztere a nemzetiszocialista érzelmű Arthur Seyß-Inquart lesz.
• február 22. – A magyar Koronatanács elfogadja a légierő fejlesztését szolgáló „Huba” tervet, amely egy repülőhadosztály felállítását tartalmazza.
• február 24. – A román király eltörli Romániában a régi alkotmányt, s un. "korporativ" alkotmányt vezet be, amelyet később az ország népszavasásal elfogad.
• február 28. – Életbe lép Magyarországon az 1936. április 24-én kötött lengyel-magyar konzuli egyezmény.

március

• március 5. – Darányi Kálmán magyar miniszterelnök Győrben meghirdette a fegyverkezési programot. (Győri program)
• március 9. – Kurt Schuschnigg Ausztria szövetségi kancellárja váratlanul bejelenti innsbrucki beszédében, hogy március 13-ára népszavazást rendel el, a "szabad és keresztény Ausztria biztosítása" érdekében.
• március 10. – Hitler a korábban kötött berchtesgadeni megállapodás megszegésével vádolja meg Ausztriát, az elrendelt választások kapcsán, s ezzel a szerződés a német fél részéről érvényét vesztette.

Ausztria katonai lerohanását követően március 15-én Hitler Bécsben a Heldenplatz-on tartott nagygyűlésen bejelenti Ausztria "csatlakozását" a Német Birodalomhoz (Anschluss)

• március 11.
  • A nagy létszámú német hadsereg első gépesített alakulatai átlépik Ausztria határát.
  • A Csehszlovák kormány érdeklődésére Hermann Göring biztosítja a köztársaság berlini nagykövetét, hogy Németország Csehszlovákia irányában "semmiféle támadó akcióra nem gondol" Ezzel párhuzamosan Joachim von Ribbentrop biztosítja Krofta csehszlovák külügyminisztert, hogy Németország magára nézve kötelezőnek ismeri el az 1925. október 16-án kötött német-csehszlovák döntőbírósági egyezményt.
• március 12. – A német hadsereg megszállja Ausztriát, Miklas szövetségi elnök "lemond", Kurt Schuschnigg szövetségi kancellárt elfogják és ismeretlen helyre hurcolják.
• március 13. – Ausztriában a nemzetiszocilaista Arthur Seyß-Inquart alakít kormányt. Az osztrák államtanács kimondja Ausztria csatlakozását Németországhoz, vagyis "Ausztriának Németországgal való egyesülését" - Ausztria állami léte átmenetileg megszűnik. (Anschluss).
• március 15. – Hitler bejelenti Bécsben az Anschlusst. Anglia, Franciaország nagyköveteik révén tiltakoznak Ausztria törvényellenes és erőszakos megszállása ellen. A francia kormány nemzetközi beavatkozást javasol, amelyet Benito Mussolini elutasít.
• március 17. – Hull, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere kijelenti az osztrák-ügy kapcsán, hogy "Amerika teljes erővel ragaszkodik a nemzeti jogrend alapelveihez"
• március 18. – A német kormány közli a Népszövetséggel, hogy "Ausztria Németországhoz csatlakozott"
• március 19. – Litvánia megköti Lengyelországgal a legnagyobb kedvezmény elvén alapuló lengyel-litván kereskedelmi egyezményt.
• március 21. – Németország bejelenti, hogy Ausztria kilép a Népszövetségből.
• március 23–24. – A csehszlovákiai polgári német pártok beolvadnak a Szudétanémet Pártba és a kormány két német minisztere benyújtja lemondását.

április

Ausztriában április 10-én népszavazással döntenek a Német Birodalomhoz való csatlakozás (Anschluss) tárgykörében.

• április 8. – Magyarországon Darányi benyújtja a zsidóság jogfosztottságát kimondó első törvényjavaslatát. (1938. XV. t.c.)
• április 10. – Népszavazás Ausztriában a Német Birodalommal való egyesülés tárgyában. A szavazások idejére a nyugalmat, a német hadsereg biztosítja. A fegyverek árnyékában lezajló népszavazáson 99,75% igen szavazat érkezik. Így Hitler "jogilag is alátámasztotta" az Anschlusst.
• április 12. – Franciaországban megbukik a népfrontkormány.
• április 23. – Hitler az egyesítés birodalmi megbízottjává Josef Bürckel nemzeti szocilaista körzetvezetőt nevezte ki Ausztriában.
• április 24. – Konrad Henlein, a csehszlovákiai Szudétanémet Párt elnöke Karlovy Vary-i beszédében bejelenti pártja autonomista-föderalista követeléseit, s egyúttal követeli a náci ideológia szabad terjesztését.
• április 27. – Zogu, albán király Tiranában nőül veszi Apponyi Gearldinet.

május

• május 2. – Hitler, megkezdi egyhetes Olaszországi látogatását, ám Itália népe hűvös fogadtatásban részesíti.
• május 4. – A Román miniszterelnökség keretében kisebbségi főkormánybiztosság jön létre.
• május 12. – Lemond a Darányi-kormány
• május 14. – Magyarországon Imrédy Béla alakít kormányt.
• május 19. – Német csapatösszevonások kezdődnek a Csehszlovák határon.
• május 21.
  • Csehszlovákia két hadosztályt mozgósít, és fegyverbe szólítja a szakbeosztású tartalékosokat. A közel 300 000 embert érintő mozgósítást, mind Párizs, mind London elsietettnek ítéli, és tárgyalásokat sürget a felek között.
  • Németország "bejelenti" Ausztria kilépését a Népszövetségből.
• május 22. – Georgi Kyoseivanov Bolgár miniszterelnök belejenti a "parlamentális kormányzáshoz való visszatérést". A megalakuló szobranje első ülésén 101 kormányt támogató és 59 ellenzéki képviselő jelenik meg a Bolgár Parlamentben.
• május 25. – Eucharisztikus kongresszus Budapesten, amely egyben a Szent István-év, az első magyar király halálának 900 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat nyitórendezvénye.
• május 28. – Belgrádi repülőkiállítás alkalmával, nagyszabású német légibemutatót rendeznek, amely az adott politikai helyzetben demonstratív jelleget ölt.
• május 29. – Magyarországon életbe lép az első zsidótörvény.

június

• június 5. – Véget ér a bolgár-görög vámháború. Megtörténik az első kereskedelmi jegyzékváltás a két állam között.
• június 29. – Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök az Egyesült Magyar Párt vezetőivel tárgyal, akik az autonóm Szlovákián belüli magyar autonómia megvalósítását sürgetik.

július

• július 12. – Édouard Daladier francia miniszterelnök párizsi beszédében biztosítja Csehszlovákiát a francia segítségről, a felmerült német cseh államviszály kapcsán .
• július 26. – Az angol kormány felkéri Lord Walter Runcimant, hogy vállaljon közvetítő szerepet a csehszlovák kormány és a szudétanémetek között támadt államviszály békés elintézése érdekében.
• július 27. – Lord Runciman párizsi látogatását követően Georges Bonnet francia külügyminiszter kijelenti a szudétanémet kérdés kapcsán, hogy a korábban Csehszlovákiának megígért francia segélynyújtás, csak az angol támogatással egyidőben lép életbe.
• július 29. – Japán-szovjet katonai összetűzés kezdődik Távol-Keleten, a Haszan-tónál.
• július 31. – Balkán-antant államai megegyeznek Szalonikiben, amelynek értelmében a Balkán-paktum aláíró államai feloldják Neuvilly-i békeszerződés katonai záradékát, s Bulgária visszakapja fegyverkezési egyenjoguságát.

augusztus

• augusztus 3. – Lord Walter Runciman, megkezdte tárgyalásait Prágában a szudétanémet kérdés békés elrendezése érdekében.
• augusztus 14. – Románia életbe lépő új közigazgatási törvénye értelmében, lehetővé válik a nemromán többségű községekben a kisebbségi nyelv hivatalos használata.
• augusztus 16. – Andrej Hlinka a katolikus papból lett Csehszlovák politikus, a Szlovák Néppárt elnöke, a szlovák autonomiai mozgalom vezetője, a rózsahegyi plébánián váratlanul elhunyt. "Én vagyok a szlovák Hitler (...)" -jelentette ki Hlinka egy korábbi beszédében.
• augusztus 21. – Horthy Miklós németországi tárgyalásain megegyezik Adolf Hitlerrel a Csehszlovákia–ellenes fellépés összehangolásáról, ugyanakkor Németország élesen kifogásolja Magyarország szerepét a bledi egyezmény körül. Egyben Imrédy Béla miniszterelnök bejelenti Magyarország elkötelezettségét a Német hatalmi politika mellett.
• augusztus 23. – A bledi (Jugoszlávia) konferencián a „kisantant államok” elismerik Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, és a megállapodás értelmében az aláíró felek lemondanak az egymással szembeni erőszakos eszközök alkalmazásáról. (Bledi egyezmény)
  

  

  A müncheni értekezlet tagja: Chamberlain, Daladier, Hitler és Mussolini
• augusztus 24–25. – Edvard Beneš csehszlovák elnök fogadja a szudétanémetek képviselőit és a német autonómiaprogramhoz közelálló tervezetet ajánl megegyezési alapul. A tervezet 4., végső variánsa szinte mindenben megfelel a szudétanémetek Karlovy Vary-i programjának, kivéve a náci ideológia szabad terjesztésének engedélyezését.
• augusztus 26. – Milan Stojadinović Jugoszláv miniszterelnök átalakítja kormányát. Egyebek mellett a honvédelmi tárcát a szabálytalanságok miatt lemondott Ljubomir Marić tábornoktól a diktatórikus felfogású Milan Nedić tábornok veszi át.

szeptember

• szeptember 5. – Magyarország bevezeti az általános védkötelezettséget.
• szeptember 19. – Mussolini trieszti útja alkalmával rövid "baráti látogatást" tesz a drávai bánság területén.
• szeptember 20. – Imrédy Béla magyar miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter Hitlerrel tárgyal Obersalzbergben
• szeptember 22. – Edvard Beneš csehszlovák elnök rádiónyilatkozatában bejelenti Milan Hodža miniszterelnök lemondását és Jan Syrový hadseregtábornok kormányalakítását.
• szeptember 23. – A New York-i világkiállításon elássák az első Westinghouse időkapszulát, melynek tervezett kinyitási ideje 6939.
• szeptember 25. – Comnen román külügyminiszter, a Szabadkai találkozón tárgyalt a jugoszláv miniszterelnökkel Milan Stojadinović-csal.
• szeptember 29–30. – Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország képviselőinek értekezlete Münchenben (Müncheni egyezmény); megegyezés jön létre, hogy Németország megkapja a Csehszlovákiához tartozó, németek lakta Szudéta-földet.
• szeptember 30. – Német–brit megnemtámadási és konzultációs nyilatkozat.

október

• október 1. – Megkezdődik a Szudétavidék megszállása.
• október 2. – Lengyel csapatok elfoglalják a Csehszlovákiához tartozó Teschent.
• október 3. – Matúš Černák a szlovákiai ügyek minisztere ultimátumban követeli Szlovákia autonom hatalmát. Edvard Beneš nem reagált az ultimátumra, mire Černák lemond, és elhagyja Prágát.
• október 5. – Edvard Beneš csehszlovák köztársasági elnök lemond, majd Angliába távozik (22-én).
• október 6.
  • Zsolnán, az Andrej Hlinka vezette Szlovák Néppárt (HSL’S) által irányított tanácskozáson a HSL’S és a főbb szlovákiai politikai pártok képviselői megállapodnak az autonóm szlovák kormány létrehozásában.
  • A zsolnai tanácskozást követően létrejön az autonóm Szlovákia, ahol a hatalom tényleges birtokosa a Szlovák Néppárt, melynek politikáját – kezdettől fogva – a radikális szeparatizmus és a totalitarianizmus jellemzi.
• október 7. – Az újonnan megalakuló szlovák kormány élére Jozef Tiso kerül.
• október 9–13. – Magyar–csehszlovák tárgyalások Komáromban a szlovákiai magyarlakta területek sorsáról; a magyarok a szóban forgó terület egészének a visszacsatolását követelik, amit a részleges engedményekre hajlandó csehszlovák fél visszautasít.
• október 25. – A Japán Birodalom hadserege elfoglalja Vuhan városát a kínai csapatoktól a második kínai–japán háborúban.

november

• november 2. – A német és az olasz külügyminiszterek döntőbírósági határozatot hoznak Bécsben a Felvidék déli részének visszacsatolásáról Magyarországhoz (az első bécsi döntés).
• november 9. – Párizsban megölik Ernst Eduard vom Rath náci diplomatát. A merénylet hatására zajlik a kristályéjszaka, és vezetik be az ún. zsidó adót.
• november 17. – Olaszországban érvénybe lépnek a zsidóellenes törvények.
• november 19. – A prágai Nemzetgyűlés jóváhagyja a Szlovákia és Kárpátalja autonómiájáról szóló törvényt, az ország hivatalos elnevezése Cseh–Szlovákiára (Česko–Slovensko) változik.

december

• december 6. – Német–francia megnemtámadási nyilatkozat.
• december 11. – Parlamenti választások a Jugoszláv Királyságban, ami a kormánypárt szerény győzelmével záródik. (Az egyesült ellenzék a szavazatok 45%-át szerzi meg!)
• december 18. – Parlamenti választások Szlovákiában.

Az év témái

1938 a tudományban

• Max Delbrück vezetése alatt megindul a bakteriofágok molekuláris biológiai szintű kutatása, amely később a DNS örökítőanyagként való felismeréséhez vezet.

1938 az irodalomban

• Radnóti Miklós: Meredek út

1938 a zenében

• január 16. – Bartók Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre c. művének bemutatója

1938 a sportban

• június 4.–június 19. 1938-as labdarúgó-világbajnokság, Franciaország, Világbajnok: Olaszország 2. Magyarország
• Az Ferencváros nyeri az NB1-et. Ez a klub 14. aranyérme.
• Atlétikai Európa-bajnokság Bécsben. Csák Ibolya megszerzi a magyar női atlétika első Európa-bajnoki címét.

Születések

• január 1. – Frank Langella színész
• január 2. – David Bailey angol fotográfus
• január 10. – Donald Knuth amerikai matematikus
• január 25. – Etta James énekesnő
• január 25. – Vlagyimir Szemjonovics Viszockij orosz énekes, színész († 1980)
• február 4. – Flórián Tibor 170-szeres válogatott, Eb-ezüstérmes röplabdázó († 2008)
• február 18. – Szabó István Oscar-díjas filmrendező
• március 17. – Rudolf Nurejev orosz balett-táncos († 1993)
• március 23. – Vera Linhartová cseh író
• március 24. – Ágh István költő, író, műfordító
• április 4. – Földi Pál honvédezredes, hadtörténeti író
• április 15. – Claudia Cardinale színésznő
• április 18. – Hannes Androsch osztrák alkancellár
• április 20. – Tamási Eszter magyar bemondónő, az MTV örökös tagja († 1991)
• április 21. – Csire Gabriella magyar író, romániai magyar író, gyermekíró
• április 28. – Felföldi Anikó Jászai Mari-díjas magyar színésznő
• május 1. – Tordy Géza Kossuth-díjas magyar színész, rendező, A Nemzet Színésze
• május 3. – Toldy Mária, magyar táncdalénekesnő
• május 8. – Földi Imre, olimpiai bajnok súlyemelő
• július 2. – Szilágyi Domokos, erdélyi költő, író, irodalomtörténész és műfordító († 1976)
• július 5. – Simor András magyar író, műfordító, főszerkesztő, tanár
• július 8. – Koncz Gábor, színész
• július 20. – Natalie Wood kétszeres Golden Globe-díjas, háromszoros Oscar-díj-jelölt amerikai színésznő († 1981)
• augusztus 16. – Balczó András, háromszoros olimpiai bajnok öttusázó
• szeptember 2. – Giuliano Gemma olasz színész
• szeptember 23. – Romy Schneider (Rosemarie Magdalena Albach Retty) – osztrák (később francia állampolgárságú) színésznő († 1982)
• október 10. – Szilágyi István, romániai magyar író
• október 13. – Christiane Hörbiger osztrák származású színésznő
• október 18. – Madár Gábor visszavonult labdarúgó, jelenleg utánpótlás edzőként dolgozik
• október 25. – Eckschmiedt Sándor, atléta, edző, sportvezető, pszichológus
• november 7. – Heirits Erzsébet, kétszeres Európa-bajnok asztaliteniszező
• november 17. – Féner Tamás, Balázs Béla-díjas fotóművész, fotóriporter, érdemes művész
• november 19. – Ted Turner, amerikai multimilliomos, a CNN tulajdonosa
• november 21. – Robert Drivas, amerikai színész († 1986)
• november 23. – Takács Zsuzsa, magyar József Attila-díjas költő, műfordító
• november 25. – Takács Mária, magyar bemondónő, az MTV örökös tagja († 1997)
• november 29. – Michel Duchaussoy, francia filmszínész
• november 29. – Nádler István, Kossuth-díjas, Munkácsy-díjas festőművész
• december 3. – Csernai Tibor olimpiai bajnok labdarúgó
• december 8. – Tandori Dezső, író, költő, műfordító
• december 12. – Connie Francis amerikai popénekesnő
• december 16. – Liv Ullmann, norvég színésznő
• december 22. – Mikes Éva, magyar táncdalénekes († 1986)

Halálozások

• január 21. – Georges Méliès, francia filmrendező (* 1861)
• március 3. – Déri Miksa, mérnök, feltaláló (* 1854)
• május 4. – Carl von Ossietzky, német pacifista újságíró, Nobel-békedíjas (* 1889)
• június 1. – Ödön von Horváth, osztrák drámaíró, elbeszélő (* 1901)
• június 3. – Baross László, mezőgazdász, búzanemesítő (* 1865)
• június 7. – Dsida Jenő, erdélyi magyar költő (* 1907)
• június 11. – Tihanyi Lajos, magyar festőművész (* 1885)
• augusztus 7. – Konsztantyin Sztanyiszlavszkij, orosz színész, rendező, iskolateremtő színészpedagógus (* 1863)
• augusztus 16. – Andrej Hlinka, szlovák pap, politikus (* 1864)
• augusztus 23. – Kuzsinszky Bálint régész, ókortörténész, az MTA tagja (* 1864)
• augusztus 29. – Karinthy Frigyes, író, költő, műfordító (* 1887)
• augusztus 29. – Kun Béla, újságíró, kommunista politikus, a magyar Tanácsköztársaság vezetője (* 1886)
• szeptember 24. – Simon Jolán, színésznő, előadóművésznő (* 1885)
• október 24. – Ernst Barlach, német szobrász, grafikus és költő (* 1870)
• november 10. – Mustafa Kemal Atatürk, török katonatiszt, államférfi (* 1881)
• november 30. – Corneliu Zelea Codreanu, a román ultranacionalista, a magyarellenes Vasgárda vezetője (* 1899)
• december 25. – Gombos Ferenc Albin történész, pedagógus, író, az MTA tagja (* 1873)

Nobel-díjak

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Fizikai	Enrico Fermi
Kémiai	Richard Kuhn
Orvosi-fiziológiai	Corneille Jean François Heymans
Irodalmi	Pearl S. Buck
Béke	Nansen Menekültügyi Hivatal, Genf