Vasgárda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vasgárda

Guardiadehierro.svg
Adatok
Elnök Corneliu Zelea Codreanu (1927–1938)
Utolsó vezető Horia Sima (1938–1941)

Alapítva 1927. július 24.
Feloszlatva 1941. január 24.

Ideológia legionarizmus,
sovinizmus,
antikommunizmus,
fasizmus
Politikai elhelyezkedés szélsőjobboldal
Parlamenti jelenlét 1932–1941
Hivatalos színei zöld
Bélyeg a Vasgárda jelével egy zöld kereszten, amely egyik humanitárius programjukat jelképezte.

A Vasgárda (románul Garda de Fier) nacionalista, antiszemita és magyarellenes náci mozgalom volt Romániában 1927-től a második világháború éveiig.

A Vasgárda alapját adó politikai mozgalmat Corneliu Zelea Codreanu alapította 1927. június 24-én az 1. számú napiparancsban Mihály Arkangyal Légiója néven (románul Legiunea Arhanghelului Mihail), és ő volt a vezetője haláláig, 1938-ig. Követőit gyakran "legionáriusok" néven emlegették (románul legionarii), a mozgalmat pedig ókori római mintára "Légió" vagy "Légiós Mozgalom" (románul Mișcarea Legionară). A gyakran betiltott mozgalom többször nevet váltott.

Codreanu a tulajdonképpeni Vasgárdát, a Légió paramilitáris ágát 1930 márciusában hozta létre, bár a név eredetileg magára a Légióra utalt. 1935 júniusában a Légió hivatalos neve Partidul Totul pentru Țară (jelentése: Mindent a Hazáért Párt) lett. A román rezsim hol üldözte, hol támogatta a Vasgárdát.

A vasgárdisták nem riadtak vissza a politikai gyilkosságoktól sem. Például, Horia Sima parancsára, egy Németországból hazatérő halálkommandójuk ölte meg 1939. szeptember 21-én Armand Călinescu miniszterelnököt, egyebek mellett azért, mert az semlegességet deklarált Lengyelország lerohanásakor.

A bécsi döntés után kialakult helyzetben, 1940. szeptember eleje után az egyedüli engedélyezett politikai szervezet volt az országban, parancsnoka az ország harmadik emberének számított (a király és Ion Antonescu után), de az 1941. januári ún. legionárius felkelés után kegyvesztett lett, tagjai külföldre, Olaszországba (például: Ion Constantin Drăgan) és Németországba (például: Horia Sima) menekültek.

A Vasgárda tagjai zöld egyenruhát hordtak, ami a megújulást szimbolizálta. Emiatt zöldingeseknek is hívták őket (románul Cămășile verzi). A római üdvözléssel köszöntötték egymást. Fő szimbólumuk a hármaskereszt volt, amely börtönráccsá állt össze. A mártíriumot jelképezte, a gárdisták Mihály arkangyal keresztjének nevezték (Crucea Arhanghelului Mihail).

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]