Alfred Rosenberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alfred Rosenberg
Bundesarchiv Bild 183-1985-0723-500, Alfred Rosenberg.jpg
Született
1893. január 12.[1]
Tallinn[2]
Elhunyt
1946. október 16. (53 évesen)[1]
Nürnberg[3]
Foglalkozása újságíró
építész
politikus
szerző
író
filozófus
Iskolái Rigai Műszaki Egyetem

Alfred Rosenberg az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alfred Rosenberg témájú médiaállományokat.
Alfred Rosenberg
A 1942-ben a hivatal a miniszter által megszállt keleti területeken Alfred Rosenberg

Alfred Rosenberg (Tallinn, 1893. január 12.Nürnberg, 1946. október 16.) Hitler legfőbb ideológusa.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anyja észt, apja litván származású volt. Az iskoláit Rigában, az egyetemet pedig Moszkvában végezte. A bolsevik forradalom alatt mint fehér kivándorló érkezett Németországba. Mivel fanatikus nacionalista, zsidó- és bolsevikellenes volt, Dietrich Eckarton keresztül hamar kapcsolatba került Hitlerrel. Ezt követően ő lett az NSDAP fő ideológusa, és „tudományosan” is kidolgozta azokat az elméleteket és tételeket, melyeket Hitler körvonalazott.

Részt vett az 1923-as müncheni sörpuccsban, ugyanebben az évben a nemzetiszocialista napilap, a Völkischer Beobachter főszerkesztője lett, melyet a puccs leverése után betiltottak. Ideológiáját megfogalmazva kiadta a Huszadik század mítosza című könyvet, melyben kifejtette és megfogalmazta a nemzetiszocializmus alapjait és filozófiáját. Ebben dolgozta ki elméletét a zsidó világ-összeesküvésről. Szerinte a zsidók diaszpóraként szétszóródva a világban, de egységes irányítás alatt, tudatosan szerzik meg a gazdasági hatalmat, a kultúra és a sajtó kulcspozícióit, majd ezek birtokában a gazdasági hatalmat politikai hatalommá váltják át.

Rosenberg ezen állításai világszerte nagy visszhangot váltottak ki. Foglalkozott továbbá az északi faj mitológiájával és a szvasztika (horogkereszt) misztikumával. Ő integrálta a nemzetiszocialista filozófiába Nietzschét, Wagnert, a nagy jövendölőt, Paul de Lagarde-ot és mint prófétákat Arthur de Gobineaut és Houston Stewart Chamberlaint. Hitler különböző pártállásokba juttatta, volt képviselő és a „keleti térség biztosa”-ként a nemzetiszocialisták által „fajilag alacsonyabb rendű”-nek tekintett emberek – szlávok, illetve zsidók – kitelepítését irányította.

Mint háborús bűnöst, a Nürnbergi Katonai Törvényszék halálra ítélte, és 1946. október 16-án felakasztották.

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 9.
  2. Integrált katalógustár, 2014. december 10.
  3. Integrált katalógustár, 2014. december 30.