Németek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Németek
Grms.jpg
Mozart · Goethe · Bismarck · Kepler
Teljes lélekszám
75 és 160 millió között
Lélekszám régiónként
Régió
 Németország 80,5 millió
 Egyesült Államok 5-45 millió
 Brazília 5 millió[1]
 Oroszország,  Kazahsztán 1 millió
 Kanada 700 000 – 3 millió
 Argentína 600 000
 Chile 500 000 – 600 000
 Hollandia 386 200
 Ausztrália 350 000
 Spanyolország 193 062
 Magyarország 62 233
 Paraguay 160 000
 Lengyelország 150 000
 Namíbia 150 000
 Svájc 112 000 (4,6 millió német anyanyelvű svájci)
 Ausztria 74 000 (7,9 millió osztrákokkal együtt)
 Románia 71 000
 Uruguay 46 000
 Csehország 40 000
 Bolívia 40 000
 Olaszország 38 000
 Ecuador 33 000
 Dominikai Köztársaság 25 000
 Namíbia 20 000
 Dánia 15 000
Nyelvek
Német és regionális nyelvváltozatai (alnémet, alemann, alsószász, ripuári)
Vallások
katolikus, evangélikus és más.

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép. Számuk 75 000 000 és 160 000 000 közé tehető. Ez az óriási bizonytalanság létszámukat illetően abból adódik, hogy sokaknak a német az anyanyelve, ennek ellenére mégsem vallják magukat németnek (például az osztrákok és a svájciak), valamint hogy rengeteg magát németnek valló személy nem beszéli a német nyelvet. A magukat németnek vallók becsült száma 75 millió körüli, míg a német anyanyelvű személyek kb. 100 millióan lehetnek.

A német nép meghatározását nehezíti, hogy (európai viszonylatban a franciákhoz hasonlóan) nagyon későn, a német egységre való törekvés idején kezdődött meg a kialakulása a korábban önálló germán nyelvű népcsoportokból (bajorok, szászok, svábok, rajnai németek, északnémetek, frízek, poroszok, osztrákok, svájci németek, …). Emellett a nagyfokú autonómia következtében mostanáig sem jött létre olyan szintű egységes nemzettudat, mint például az olaszoknál az olasz egység nyomán. Ezt bonyolítják a németek által használt nyelvváltozatok között megfigyelhető számottevő regionális nyelvi különbségek is, valamint a 20. században bekövetkezett események.

A német nép nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A germán szó a kelta eredetű, a rómaiak közvetítésével terjedt el, valószínű jelentése lármázók. Ezzel szemben a magyarok által is használt német szó némát jelent, a szlávoktól lett átvéve. Feltehetően annyira idegen volt számukra a beszédük, hogy némának gondolták, vagy gúnyolták őket. A deutsch elnevezés csak a 9. században vált ismertté: az ónémet thiod szó népet jelent. Valószínűleg a magyar tót szó is innen ered, mivel a honfoglalók ezzel a szóval illették az idegeneket.[2]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. [1]
  2. Nagy Képes Világtörténet IV. kötet, A népvándorlás kora – Az iszlám, IV. rész Germánok I. szakasz