Bajorok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bajorok (másként bajuwárok vagy baiuwárok) egy népcsoport eredeti önmegnevezése, amely egy a népvándorlás idején összekovácsolódott germán törzs, amely a mai németországbeli Bajorország mellett Ausztriában és Dél-Tirolban telepedett meg.

Etnogenezis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valószínűleg i. sz. 400 körül telepedett meg a névadóként valószínűsített az úgynevezett Friedenhain-Prestovice-kultúrához tartozó népcsoport a Duna mentén, a mai Passau és Neuburg között. Előttük a területet a Nariszkok uralták, akik i. sz. 534 körül Burgundiába települtek át.

Történelemtudósok fontosnak tartják Theoderich keleti gót király olaszországi uralkodását (493526). Ő ugyanis 506-ban megnyitotta a Római Birodalom határait északon a frankok által legyőzött alemannok számára. Feladatukká tette ugyanakkor, hogy védjék a frankok ellen a türingekkel egyetemben a birodalom határát. Az alemannok erre letelepültek Raetia és Noricum provinciákban. Mint régészeti leletek bizonyítják az alemannok az idő előrehaladtával bizonyos hányadban a bajor népcsoport részévé váltak. A Lech folyó csak az idők folyamán vált a dialektusok határává. (Érdemes megjegyezni, hogy a német nyelvű Wikipédia itt nyelvhatárokról beszél)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajorok témájú médiaállományokat.