Evangélikus kereszténység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

(Evangélikus szócikkből átirányítva)
A Luther-rózsa az evangélikus egyház jelképe
A Luther-rózsa az evangélikus egyház jelképe
Nem összekeverendő az evangéliumi kereszténységgel, amit angolul „evangelical”-nak neveznek.

Az evangélikus kereszténység, lutheranizmus[1] vagy evangélikus vallás[2] egy keresztény felekezet, amely a protestantizmushoz tartozik. A Luther Márton által indított reformáció során jött létre Németországban a 16. században. Követői az evangélikusok vagy lutheránusok, akik szervezetileg a különböző önálló evangélikus egyházak tagjai. Ezeket az egyházakat együttesen „az evangélikus egyház” vagy „az ágostai hitvallású evangélikus egyház” névvel szokás jelölni. (Az evangélikusok forrásmunkákban, népszámlálási kimutatásokban alkalmazott rövidítése: ev., ág. ev.)

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A reformáció kezdete 1517. október 31-re tehető, amikor Martin Luther kifüggesztette a híres 95 tételét a wittenbergi vár templomának kapujára, amelyben az akkori katolikus egyház tanításának és gyakorlatának hibáira hívta fel a figyelmet. 1517 és 1520 között Luther a katolikus egyház elleni kritikáit könyvekben és röpiratokban valamint a szószéken terjesztette. Eszméit több teológus támogatta, így sok követőre talált a társadalom minden rétegéből. A parasztok népi hősnek tekintették, a lovagok felesküdtek a védelmére. A földbirtokosok azért támogatták, mert nagyobb függetlenséget szerettek volna elérni a pápa politikájától a saját földjükön. Luthernek sikerült több nagyhatalmú ellenséget is szerezni a római pápa és V. Károly német-római császár személyében. Fontos megjegyezni, hogy Luther célja nem az egyházszakadás volt, hanem a katolikus egyház megreformálása. Az események azonban mégis az egyházszakadáshoz vezettek. A lutheri reformáció hamar elterjedt Európában, majd a világon.

[szerkesztés] Hitelvei

Az evangélikus egyházak tanításának a legfőbb és feltétlen forrása és mértéke a Szentírás. De másodlagos tekintélynek számítanak a hitvallási iratok is. Közülük a legelfogadottabb óegyházi hitvallások (az Apostoli hitvallás, a Nicea-konstantinápolyi hitvallás és az Athanasios-i hitvallás) és a reformáció korának evangélikus hitvallási iratai (a legelterjedtebb az Ágostai hitvallás és Luther Márton Kis kátéja, de a legelfogadottabb gyűjtemény az 1580-ban összeállított ún. Konkordia Könyv.)

[szerkesztés] Evangélikusok a világban

Világszerte ma majdnem 72 millió evangélikus él. Többségük, több mint 37 millióan Európában, több mint 17 millióan Afrikában, több mint 8 millióan Ázsiában, majdnem 8 millióan Észak-Amerikában és több mint 1 millióan Dél-Amerikában.

A legnagyobb számban a következő országokban élnek evangélikusok: Németország (12,6 millió), Amerikai Egyesült Államok (7,7 millió), Svédország (6,9 millió), Indonézia (5,2 millió), Etiópia (4,9 millió), Tanzánia (4,6 millió), Finnország (4,5 millió), Dánia (4,5 millió), Norvégia (3,9 millió).

Európában a felsorolt államokon kívül a következő országokban élnek még nagyobb evangélikus közösségek (az egyháztagok létszáma szerint csökkenő sorrendben): Hollandia, Szlovákia, Ausztria, Franciaország, Izland, Lettország, Magyarország, Észtország.[3]

[szerkesztés] Evangélikus egyházak

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ A magyar evangélikus teológiai szakirodalomban nem elterjedt a „lutheranizmus” kifejezés, inkább anglicizmusnak tekinthető. Ha az felekezetről általában beszélnek többnyire úgy fogalmaznak, hogy „az evangélikus egyház tanítása szerint, hagyományai szerint”, stb. (Lásd pl. Nagy Gyula: Az egyház mai tanítása; Evangélikus istentisztelet. Liturgikus könyv). A magyar szakirodalom a „lutheranizmus” kifejezést inkább csak váltófogalomként használja, elsősorban az idegen nyelvekből fordított művekben - az angol Lutheranism, német Luthertum stb. nyomán.
  2. ^ Az „evangélikus vallás” a közhasználatban elterjedt kifejezés, de kissé pontatlan, mivel nem külön vallásról van szó, hanem csak a keresztény valláson belül a protestantizmushoz tartozó felekezetről, irányzatról.
  3. ^ Az Evangélikus Világszövetség 2007-es statisztikája
Személyes eszközök