Csuvasok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csuvasok
Чăвашсем
Teljes lélekszám
kb. 2 millió
Lélekszám régiónként
Régió
 Oroszország 1 637 094[1]
 Kazahsztán 22 000[2]
 Ukrajna 10 000[3]
 Üzbegisztán 10 000[4]
 Türkmenisztán 2200[5]
 Fehéroroszország 2200[6]
 Moldova 1200[7]
 Lettország 534[8]
Nyelvek
csuvas
Vallások
keleti ortodox
Rokon népcsoportok
tatárok, bolgárok, volgai bolgárok
CSuvas diaszpóra az oroszországi Volgai Körzetben

A csuvasok (csuvas nyelven: Чăвашсем, oroszul: Чуваши) türk származású népcsoport, akik a mai Oroszország területén a Volgától Szibériáig húzódó területen élnek. Legtöbbjük az Ural-hegységtől nyugatra található Csuvas Köztársaságban él, de a volt Szovjetunió területén szinte mindenhol megtalálhatók kisebb-nagyobb csuvas közösségek.

Származásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csuvas név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csuvasok elnevezésének eredetére nincsen teljes mértékben elfogadott magyarázat, de két elmélet is próbálja magyarázni

Suvar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyik elmélet szerint a csuvas név a török nyelvek csuvasos (ogur) ágábából származó suvar szó megfelelője a többi török nyelvben. A suvar szó a csuvasok elődjének számító népcsoport neve volt régen.

Jăvaš[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A másik elmélet szerint az elnevezés a török nyelvben használt jăvaš szóból származik, amelynek jelentése "békés, barátságos", ellentétben a şarmăs szóval, amelynek jelentése "harcias" és a cseremiszek nevét adta.

Őseik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csuvasok származásával kapcsolatban sincs teljes mértékben elfogadott magyarázat. Az egyik elmélet szerint a volgai bolgárok szuár és szabir törzsei, illetve a helyben élő mari törzsek összeolvadásából származnak. A másik elmélet alapján a csuvasok a Volga-vidék őslakosainak leszármazottai, akik magukba olvaszották a szkítákat, a volgai bolgárokat és marikat.

Alcsoportjaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csuvasok magukat két nagy csoportra osztják fel: Virjal vagy Turi ('вирьял", "тури", jelentése "felső") és Anatri ("анатри", jelentése "alsó"). Az utóbbi csoportnak saját alcsoportjai vannak: Anat jenci ("анат енчи", "alsó-közép") és Hirti ("хирти", "sztyeppe").

Történetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A térkép jelzi a bolgár-törökök elhelyezkedését 650 környékén.

A csuvasok őseinek számító türk népcsoport feltehetően Szibériál élt a Tien-san és az Altaj közötti medencében a Kr. előtti 3. évezredtől[9]. A Kr. u. 1. században nyugatra kezdtek vándorolni, a mai Kazahsztán területén keresztül, majd a 2. - 3. században elérték a Kaukázus északi részét, ahol számos államot hoztak létre és a térségben kerültek kapcsolatba különféle iráni néppel. A csuvasok őseinek egyik államát Ó-Bulgáriának hívták, amely elképzelhető, hogy azonos Nagy-Bulgáriával, a másik a Suvar Hercegség volt.

A 7. század második felében a kazárok támadásainak következtében Ó-Bulgária felbomlott, lakosainak egy része észak felé, a Volga-Káma térségébe menekült. A Suvar Hercegség is elvesztette önállóságát és a Kazár Birodalom vazallusa lett, majd a kazárok oldalán harcoltak a 732-737 között vívott kazár-arab háborúkban.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csuvas nyelv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csuvasok a csuvas nyelvet beszélik, amely a török nyelvek csuvasos (ogur) ágának egyetlen képviselője, amelyik még nem halt ki.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csuvasok többsége a keleti ortodox egyházhoz tartozik, bár népszokásaikban megőriztek egyes elemeket a kereszténység felvétele előtti időkből.

Híres csuvasok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]