Hantik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hantik
Khanty family.jpg
Hanti család az Ob folyó menti Tegi faluból
Teljes lélekszám
28 000[1]
Nyelvek
Hanti
Vallások
Sámánizmus, Orosz ortodox vallás

A hantik (régebbi szövegekben az osztjákok), Oroszország egyik őshonos népcsoportja, akik legfőképpen Hanti- és Manysiföldön élnek, közülük 26694 fős népesség él a Tyumenyi területen, akik közül 17128 fő él Hanti- és Manysiföldön, 8760-an a Jamali Nyenyecföldön, 873-an a Tomszki területen és 88-an Komiföldön élnek a 2002-es orosz népszámlálás adatai alapján. A hantik legközelebbi nyelvrokonai a manysik és a magyarok.

Történelmük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hantik ősei egyes feltételezések szerint a bronzkori andronovói kultúrához tartoztak, akik az uráli sztyeppevidék déli részéről érkeztek meg időszámításunk szerint 500 körül mai lakóterületükre.

A hantik a korabeli orosz források alapján a Jugra elnevezést kapták, mivel az általuk elfoglalt földeket az oroszok a Pecsora folyó és az Urál hegység északi része közt így nevezték el és később az itt élő manysikat és hantikat is ezzel az elnevezéssel illették. Elsősorban orosz kereskedők és vadászok által váltak ismertté a 11. század korabeli időkben. A jugra elnevezés a komi-zürjén nyelv jögra szavából ered, ami hantit jelent. Első említésük azonban származhat az angol Alfréd wessexi király uralkodásának idejéből is, mivel uralma alá tartozott a Fehér-tengertől a Nyugat-Szibériáig terjedő terület. Az orosz eredetű osztják elnevezés az Ob-menti hantik (Ob-as, kho-hanti) a -yak utótag pedig a nép, népcsoport kifejezésére szolgál.

A hanti hercegség részben a Szibériai kánsághoz tartozott 1440-től 1570-ig.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hantik hagyományosan halászatból, vadászatból és rénszarvastenyésztésből élnek. Legfontosabb termékeik is ezen foglalkozásokhoz köthetőek.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hantik többsége manapság az orosz ortodox egyház tanításait követi, mely kiegészül bizonyos esetekben a sámánizmussal és a reinkarnáció tanaival. A hagyományos hanti vallás a természetimádás, a természetközeliség vallása volt.

A vadász életmóddal kapcsolatos az úgy nevezett medveünnep, amelyet egy-egy elejtett medve esetén tartottak meg. Ezen vallási rítus az elejtett állat nemétől függően akár 5-6 napig is eltarthatott, melynek során számos rituálé közt mintegy 300 dalból szőtt, különféle hagyományos rítusokkal tarkított vallási ceremóniát tartottak. Ezen dalok fontos részét képezték e kultúrának. Ilyen fontosabb dalok például a

  • Nukh Kiltatty Ar (Az ébredés dala)
  • Ily Vukhalty Ar (Az eljöttél hozzák az égből dal), amely egy történet Torunról, aki az ég istene. Torun fia elküldetett a Földre, hogy uralkodjon az emberek felett, ám elfelejtette apja tanácsait és elveszítette halhatatlanságát, bestiává változott (medve) majd a vadászok megölték őt.
  • Il Veltatty Ar (Az Altató)

A varjú kultúra a tavaszhoz köthető ünnepkör, melynek ünnepnapja áprilisra, manapság április 7-ére esik, mely egyben a kinyilatkoztatás napja is.

Nyelvük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hantik nyelve az uráli nyelvcsalád ugor ágához tartozik. A hanti nyelvben tíz dialektus van, köztük északi, déli és keleti alcsoportok. A hanti nyelv kapcsolódik a manysi nyelvhez és a magyar nyelvhez.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Khanty people című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]