Kaukázus (hegység)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaukázus
View to the South from Mount Elbrus.jpg
Kilátás dél felé az Elbruszról

Hely  Oroszország
 Grúzia
 Azerbajdzsán
 Örményország
 Törökország
 Irán
Hegység Eurázsiai-hegységrendszer
Legmagasabb pont Elbrusz (5642 m)
Terület 400 000 km2
Hosszúság 1100 km
Szélesség 160 km
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 30′, k. h. 45° 00′Koordináták: é. sz. 42° 30′, k. h. 45° 00′
Térkép
Caucasus mountain range map-fr.svg
A Kaukázus az űrből
Az Elbrusz, a földrajzi Európa legmagasabb hegye

A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban. Általában Európa délkeleti határának tekintik. A Kaukázust két különálló hegység alkotja: a Nagy-Kaukázus és a Kis-Kaukázus.

A Kaukázus kb. 28,5-23,8 millió évvel ezelőtt keletkezett az északra mozgó Arábiai-lemez és az Eurázsiai-lemez ütközéséből. A hegyrendszer a Himalája egyik folytatását alkotja, amely ugyancsak hasonló módon jött létre az Eurázsiai-lemez és az Indiai-lemez ütközésében. A régióban gyakoriak a nagyobb földrengések ezekből az aktivitásokból kifolyólag. A Nagy-Kaukázusban kevés a vulkáni aktivitás (vannak mégis olyan vulkáni alakzatok mint az Elbrusz vagy a Kazbek), a Kis-Kaukázus nagyrészt vulkáni eredetű. A grúziai Dzsavakheti vulkáni fennsík és a környék vulkáni vonulatai a régió legfiatalabb és kevésbé stabil geológiai alakzatai.

A Nagy-Kaukázus Szocsi közeléből indul ki kelet – délkelet felé és Bakunál ér véget. A Kis-Kaukázus párhuzamosan halad vele átlagosan 100 km-re délre. Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán és Irán határa ebben a hegységben húzódik, de nem mindig a gerincen van. A Meszkheti-hegység a Kis-Kaukázus része.

A Nagy- és Kis-Kaukázust a Likhi-hegység köti össze, amely elválasztja a Kolkhida-alföldet és a Kura-medencét. A Talis-hegység délkeleten található. Az Kis-Kaukázus és az Örmény-felföld alkotja a Transzkaukázusi-fennsíkot.

A Kaukázus legmagasabb csúcsa és egyben Európa[forrás?] legmagasabb csúcsa az Elbrusz (5642 m). A hegység tíz legmagasabb hegye magasabb mint bármely hegy Európában, a Kaukázuson kívül.

Searchtool right.svg Lásd még: Nyugat-Kaukázus

Fontosabb hegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kaukázus tíz legmagasabb hegycsúcsa:

Hely Név Tszf. magasság (méter) Ország
1. Elbrusz 5 642 Oroszország
2. Skhara 5 201 Grúzia
3. Dikh-Tau 5 198 Oroszország
4. Kostan-Tau 5 150 Oroszország
5. Puskin 5 100 Oroszország
6. Janga 5 051 Oroszország, Grúzia
7. Kazbek 5 047 Grúzia
8. Tetnuld 4 974 Grúzia
9. Katin-Tau 4 970 Oroszország
10. Sota Rusztaveli 4 960 Grúzia

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hőmérséklet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kaukázus éghajlata függőlegesen (a magassággal) és vízszintesen (a földrajzi szélességgel és helyzettel) is változik. A hőmérséklet a magasság növekedésével csökken. Az átlagos évi hőmérséklet a tengerszinten fekvő abháziai Szuhumiban 15 °C, míg a Kazbek hegy oldalán, 3700 m magasságban −6,1 °C. A Nagy-Kaukázus északi oldala 3 °C-kal hidegebb mint a déli. A fennsíkok és a Kis-Kaukázus Örményországban, Azerbajdzsánban és Grúziában sokkal kontinentálisabb éghajlattal rendelkeznek, éles különbséggel a téli és a nyári hónapok hőmérséklete között.

Csapadék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kaukázus nyáron Grúziában

A legtöbb területen a csapadékmennyiség keletről nyugatra nő. A magasságnak köszönhetően a Kaukázus nagyobb mennyiségű csapadékot kap, mint az alacsony fekvésű területek. Az északkeleti régiók (Dagesztán) és a Kis-Kaukázus déli része szárazabb. Az abszolút minimum évi csapadékmennyiség 250 mm az északkeleti Kaszpi-medencében. A Nyugat-Kaukázusban nagy a csapadékmennyiség. A Nagy-Kaukázus déli oldala is több csapadékot kap mint az északi oldal. A Nyugat-Kaukázus évi csapadékmennyisége 1000-4000 mm, míg a Kelet- és Észak-Kaukázusé (Csecsenföld, Ingusföld, Oszétia, Kabard- és Balkárföld, Kaheti, Kartli stb.) 600-1800 mm. Az abszolút maximum évi csapadék 4100 mm a Mtirala hegy környékén (Meszkheti-hegység, Adzsária). A Kis-Kaukázus (Dél-Grúzia, Örményország és Nyugat-Azerbajdzsán) csapadékmennyisége (a Meszkheti-hegységet leszámítva) 300 és 800 mm között változik évente.

A Kaukázus ismert a nagy hóeséseiről, de a nem szélirányban elhelyezkedő hegyoldalak nem kapnak annyi havat. Ez különösen igaz a Kis-Kaukázusra, amely valamennyire el van zárva a Fekete-tengertől érkező nedvességtől és kevesebb csapadékot kap (hó formájában) mint a Nagy-Kaukázus. Az átlagos téli hótakaró a Kis-Kaukázusban 10-30 cm. November és április között gyakoriak a lavinák. Néhány helyen (Szvanetia, Észak-Abházia) a hó vastagsága elérheti az 5 métert. Az Ahiskho hegy környékén, amely a Kaukázus leghavasabb helye, gyakoriak a 7 méteres havak is.

Magyar vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegység egyik első kutatója a magyar Déchy Mór földrajztudós volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]