Kutaiszi
| Kutaiszi (ქუთაისი) | |||
| A Gelati kolostor, a Világörökség része | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Imereti | ||
| Alapítás éve | I. e. 3. század | ||
| Polgármester | Tevdoradze Giorgi | ||
| Irányítószám | 4600 | ||
| Körzethívószám | (+995) 431 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 178 338 fő (2005) +/- | ||
| Népsűrűség | 2548 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 125-300 m | ||
| Terület | 70 km² | ||
| Időzóna | MSK (UTC+3) MSD (UTC+4) |
||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 42° 16′, k. h. 42° 42′ | |||
| é. sz. 42° 16′, k. h. 42° 42′ | |||
| Kutaiszi weboldala | |||
Kutaiszi (grúzul ქუთაისი; ókori nevei: Aea/Aia, Kutaia, Kutatisi, Kutaïssi) Grúzia második legnagyobb városa, a nyugat-grúziai Imereti tartomány székhelye Tbiliszitől 221 kilométerre nyugatra, a Rioni folyó partján.
Kutaiszi az ókori Kolkhisz királyság fővárosa volt, és színhelye lehetett az aranygyapjú legendájának, bár a tengerparti Phaszisz inkább illik a mítoszba. A 10. század végétől majdnem 150 évig Grúzia fővárosa volt.
Tartalomjegyzék |
Földrajza [szerkesztés]
A Rioni két partján terül el. A tengerszint felett 125-300 méteres magasságban fekszik. Keleten és északkeleten az Észak-Imereti-dombság, északra a Szamgurali-hegység, nyugatra és délre a Kolkhiszi-síkság határolja.
Éghajlata [szerkesztés]
Klimája páras szubtrópusi. Az őszi és a téli hónapokban a kolkhiszi alföldre jellemző monszun öntözi.
A nyarak általában forrók és viszonylag szárazak, a telek csapadékosak és hűvösek. A város éves átlagos hőmérséklete 14,5 °C. Január a leghidegebb, ekkor 5,2 °C az átlaghőmérséklet, a legmelegebb hónapban, júliusban pedig 23,2 °C. A mért legalacsonyabb hőmérséklet -17 °C, a legmagasabb 44 °C.
Az éves átlagos csapadék Kutaisziben 1530 mm. Minden évszakban van csapadék, bár az eloszlása nem egyenletes. Télen gyakran a hó is esik, egy-egy havazás akár 30 centiméteres réteget is létrehozhat, de a hó általában nem marad meg egyh étnél tovább. A nyáron a hegyekből gyakran erős keleti szelek csapnak le a városra.
Természeti környezete [szerkesztés]
Kutaiszit északkeleten és északnyugaton lombhullató erdők veszik körül. A város alacsonyan fekvő szegélyei mezőgazdasági vidék látképét nyújtják. A várost központjának sok parkja és az utcák magas fasorai nyáron élénkzöld, ősszel sárga-vörös színekbe öltöztetik. Tavasszal, amikor a környező hegyeken olvadásnak indul a hó, a megáradt Rioni zúgása a partoktól messzire hallatszik a városközpontban.
Története [szerkesztés]
Aia vagy Kutaia az ókori Kulḫa (később Kolkhisz) fővárosa volt, a régészeti bizonyítékok szerint már a Kr. e. 2. évezredtől.
A történészek közt széles körben elterjedt nézet, hogy a mondabéli Iaszón és az Argonauták Apollóniosz Rhodiosz leírta utazásának célpontja, Aiétész király székhelye Kutaiszi volt.
Jóval később Kutaiszi ismét főszerepet kapott a grúz nép történetében: 975 és 1122 között az egyesült Grúz Királyság fővárosa volt. Még később, a 15. század és 1810 közt innen uralkodtak Imereti királyai. Ekkor Imeretit a cári Oroszország kebelezte be. Mielőtt Grúzia 1991-ben kivívta függetlenségét, Kutaiszi fontos ipari központ volt. Ekkor azonban az ország gazdasága összeomlott és Kutaiszit sokan hagyták el, hogy külföldön keressék a boldogulásukat.
Oktatás, tudomány [szerkesztés]
Kutaiszi Grúzia egyik legjelentősebb oktatási és tudományos központja. Itt van a Gelati Tudományos Akadémia, amelyet a 12. századi grúz király, Dávid, az Építő alapított. Ugyancsak Kutaisziben van az egyik legfontosabb grúz felsőoktatási intézmény, az 1930-ban létrehozott Akaki Tszereteli Állami Egyetem. A város más egyetemeknek és főiskoláknak is otthont ad.
Kultúra [szerkesztés]
Sport [szerkesztés]
Látnivalók [szerkesztés]
- Bagrati katedrális
- Fehér híd
- Sataplia Nemzeti Park
Híres szülöttei [szerkesztés]
- Aiétész – Kolkhiszi király
- III. Bagrat – az egyesült Grúz Királyság királya 975-1014
- I. György grúz király – az egyesült Grúz Királyság királya 1014-1027
- IV. Bagrat – az egyesült Grúz Királyság királya 1027-1072
- II. György grúz király – az egyesült Grúz Királyság királya 1072-1089
- IV. Dávid grúz király – az egyesült Grúz Királyság királya 1089-1125
- Revaz Gabriadze – cinemtográfus, író
- Niko Nikoladze – politikus
- Zakaria Paliasvili – zeneszerző
- Meliton Balanchivadze – zeneszerző
- Veriko Andzsaparidze – színésznő
- Akaki Vaszadze – színész
- Jakob Nikoladze – szobrász
- David Kakabadze – festő
- Władysław Raczkiewicz (1885-1947) – a lengyel emigráns kormány első elnöke, 1939-1947.
- Zurab Szakandelidze – Kosárlabda játékos, olimpiai bajnok
- Mikheil Korkiya – Kosárlabda játékos, olimpiai bajnok
- David Khakhaleisvili – Birkózó olimpiai bajnok
- Teimuraz Apkhazava – Birkózó világ- és Európa-bajnok
- Revaz Dzodzuasvili – Labdarúgó, az 1966-os világbajnokság bronzérmese
- Otar Korkiya – Kosárlabda játékos, Európa Kupa győztes és olimpiai ezüstérmes
- Katie Melua – énekes
- Nino Burdzsanadze, politikus, 2001–2008 között a grúz parlament elnöke
Testvérvárosai [szerkesztés]
Columbia, Missouri, Amerikai Egyesült Államok
Newport, Wales, Egyesült Királyság
Gelsenkirchen, Németország
Vitoria-Gasteiz, Spanyolország
Nikaia, Görögország
Tula, Oroszország
Plovdiv, Bulgária
Ashqelon, Izrael
Rasht, Irán
Samsun, Törökország
Ganja, Azerbajdzsán
Gjoumri, Örményország
Tiandzsin, Kína
Hszinhua, Kína
Lyon, Franciaország
Monterey, Franciaország
Bayonne, Franciaország
Doneck, Ukrajna
Harkiv, Ukrajna
Lviv, Ukrajna
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Kutaisi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

