Mikolajiv
| Mikolajiv (Миколаїв) | |||
| A Lenin sugárút Mikolajivben | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Terület | Mikolajivi terület | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Alapítás éve | 1789 | ||
| Polgármester | Volodimir Dmitrovics Csajka | ||
| Irányítószám | 54000–54490 | ||
| Körzethívószám | +380 512 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Népsűrűség | 4134,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 260 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Mikolajiv weboldala | |||
Mikolajiv (ukránul: Миколаїв, oroszul: Николаев) város Ukrajnában, a Mikolajivi terület közigazgatási központja. A városnak 514,1 ezer lakója van (2001-es népszámlálás), 259,83 km² területen fekszik, tehát népsűrűsége 1959 fő/km². 65 kilométerre fekszik a Fekete-tengertől, a Déli-Bug folyó partján.
[szerkesztés] Története
A várost 1798-ban alapították, mint „Az új hajógyár az Ingul folyón”. Itt főleg az orosz haditengerészet hajóit javították az orosz–török háborúk alatt. Később új nevet kapott, átnevezték Nyikolajevre, arra emlékezve, hogy a tengerészek védőszentje, Szent Miklós napján, 1737 december 19-én (az orosz ortodox egyház szerint) vették be az orosz csapatok a közeli Ocsakov török erődítményét — ekkor lett a város az Orosz Birodalom része. Mikolajiv története szorosan összefonódik a hajógyártással. Azonkívül, hogy fontos kikötő, számottevő az ipara is. A kohászat, a kozmetikaii par, és az elektrotechnika tartozik a fő ágazatai közé.

