Herszon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herszon (Херсон)
01 09 2006 08 23 Kherson.JPG
Herszon városa az Antonovszkij híd a Dnyeper felett
Herszon címere
Herszon címere
Herszon zászlaja
Herszon zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Herszoni terület
Alapítás éve 1778
Polgármester Zoja Berejna
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 2 074 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 145 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Herszon (Ukrajna)
Herszon
Herszon
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 46° 37′ 59″, k. h. 32° 34′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 59″, k. h. 32° 34′ 59″
Herszon weboldala

Herszon (ukránul Херсон, oroszul Херсон) ukrán kikötőváros a Krímtől északnyugatra, a Dnyeper torkolatánál. A Herszoni terület központja. Fontos kikötője a Fekete-tengernek és a Dnyeper folyónak. Jelentős a hajóépítő ipara. Lakossága 2007-ben 329 000 volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Időszámítás előtti időszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A modern város helye lakott volt már a időszámítás előtti időkben is. Az első ember a réz és bronz korszakban jelent meg a környéken. Ahol a Herszon erőd volt az egyik központi parkban találták egy szkíta temetkezési helyet a i. e. IV-III. századból. 1774-ig a régió a Krími Tatár Kánság része volt.

Városalapítástól a Nagy Oktoberi forradalomig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost II. Katalin orosz cárnő parancsára Alekszandr Grigorjevics Patyomkin herceg alapította,1778-ban. A város Gannibal Iván tábornok felügyelete alatt épült, a helyszínen kis erőd volt, a neve Alekszanderschanz. A Herszon név rövidítése Kherszonészosz-nak, egy ókori görög kolóniának, amely mintegy 2500 évvel ezelőtt a Krím-félsziget délnyugati részén alakult. A város egyik első épülete a Szent Katalin templom volt ahol Potyemkint eltemették. 1803-ban lett a központja Herszon tartománynak, amely szinte a teljes akkori Dél-Ukrajnát lefedte. A fejlődő hajóépítés, nőtt a mezőgazdasági termékeket feldolgozó cégek száma. 1861-től volt egy jelentős növekedés a gazdasági potenciáljában a régiónak. A kotrás a Dnyeper medrében Herszont ismét felértékelte mint fontos tengeri kikötő. Az utolsó tarpan vadlovat itt fogták a közelben, 1866-ban. A 20. század elején több tízmillió tonna gabonát exportáltak innen évente Anglia, Németország, Dánia és más országokba. Az ipari vállalkozások élelmiszer gyártással, a könnyűiparral, a hajógyártással, mezőgazdasági gépek gyártásával, agrármérnöki munkával, erdészet műveléssel foglalkoztak. 1907-ben a vasút csatlakoztatta Herszont az ország nagyobb városaihoz és 1908-ban nyílt az első városi erőmű. A 1914-ben a város lakossága meghaladta a 80 ezer főt. A város nem csak közigazgatási, hanem a kulturális központja lett Dél-Ukrajnának. Több mint 50 iskola, kollégium, 6 tornacsarnok volt. Fontos szakembereket képeztek a mezőgazdasági,a tengerész,az orvosi,a kereskedelmi iskolák és a tanárképző szeminárium. Működött a színház, volt könyvtár és két múzeum is.

1917-1921 időszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1917. március 2-án Herszonba ért a hír,hogy megdőlt a diktatúra. Kihirdették az első a Központi Tanácsot mint hatóság a városban éa a területi ukrán tanácsot melyet V.N.Csehov,- tanár,- vezetett. Ugyanebben az évben az ukrán Herszon politikai szervezet "Ukrán Ház" alakult , ami a bölcsője ukrán állam folyamatoknak. 1917.december 10.-én a Területi Tanács alakulásán az ukrán nemzeti demokraták, kadétok, bolsevikok, mensevikek és mások is részt vettek.

1918. január 18-án a várost elfoglalták a bolsevik csapatok. Ez az időszak két hónapig tartott. Voltak államosított vállalatok, megszűnt a korábbi közigazgatási apparátus és bevezették az ún. forradalmi rendet.

1918. április 5-én osztrák-német csapatok az ukrán Sich Riflemen-nel az élen bevette Herszont. Hetman(herceg) Pavlo Skoropadsky 8 hónapos uralma következett. Ezt váltja fel a Direktorátus 1919. január 29.-én az angol-francia-görög csapatoknak érkezésével. 1919. Március 8. a bolsevik csapatok G. Grigorjev tábornok vezetésével elfoglalták a várost és a "szovjet munkavállalók és katonák" képviselők kormánya alakult. 1919. augusztus 13 Herszon ellenőrzése alá került az ún. Dél-Oroszországi önkéntes hadseregnek.

1918. Április 16.-án elfoglalta a Vörös Hadsereg. A város létrehozta a szovjet hatalom rendszerét .

Két világháború közötti időszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1923. március Herszon központja lett a Herszoni területnek .

1925. júniusban megszűnik a Herszoni terület. A város és a környező terület beolvad az Odesszai területbe, ekkor a város lakossága 46.230 fő. Ekkor épült a nagy ipari vállalatok sora az édesipari gyár(1928), a konzervgyár(1929), az elektromos gépgyár(1932), a pamut feldolgozó(1933) és az 1931-ben bővitették új épületekkel hajógyárat, végül az egyik legnagyobb az állami beruházásként megépült a kőolajfinomító. Jelentősen megnövekedett az áruforgalom a Herszoni kikötőben(1939-ben elérte 1 millió tonnát).

1925-ben megnyitott a herszoni repülőtér. Ez évben négy klinika, három kórház, 22 óvoda, 59 iskola és 2 egyetem volt.

A repülős iskola, - a város egyik oktatási büszkesége,- képzett ki számos pilóta-hőst a Szovjetuniónak.

Német-szovjet háború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A háború alatt 22.500 ember csatlakozott városból az önkéntesek soraiba.

1941. augusztusában három gyárat(az olaj, a mezőgazdasági mérnöki, a hajójavító üzemet) evakuáltak 130ezer emberrel. 1941. augusztus 15-18 német csapatok és a várost védő 51. gyalogoshadosztály és Duna Flottilla hajósainak rövid csatája után Herszont elfoglalták a németek. A várost csatolták a Reichskommissariat Ukrajna német protektorátushoz.

1944. Március 13.-án a német megszállás véget ért, bevonult a városba a 49.Gárda lövészhadosztály Vaszilij Margelov ezredes parancsnoksága alatt és 295.gyalogoshadosztály A.P.Dorofejeva. ezredes vezetésével. A város és régió visszatért a Szovjetunióba. A német megszállás alatt aktív volt szervezete az ukrán nacionalistáknak.

A II.világháború utáni időszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1944. márciusban Herszon ismét visszakapja területi székhelyi rangot az ukrán köztársaságon belül.

Fröccsöntő ipara az 50-es években alakult. A tovább bővitették a hajógyárat. Felépült a Petrovszkij erőmű. Az olajipari, a gyapotfeldolgozó és a malomipari üzemek létesültek. 1951-ben kész az első két tartályhajó a "Herszon" és a "Félelmetes". 1952-ben Össz-orosz épitésű gyapotfeldolgozó gyárat avatták fel,"az első a Cserni - szövés-fonás gyár" néven, 1955-januárjában került a boltokba az első méter itt készült szövet.

A 60-as években megjelent a város utcáin trolibusz. 1961.óta rendszeres szárnyashajó közlekedés a Herszon-Odessza útvonalon.

1977. márciusában Herszon megkezdte a közúti híd építését a Dnyeper bal partja és a Krím-félsziget között.

Ukrajna függetlenségi időszaka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1991 után viszonylag stabilan átjut a gazdasági és szociális válságon. Új vállalkozások jelentek meg köztük az autógyártó SKIF társaság és az Auto-Rus vállalat, amely buszokat gyárt. A hajógyár sok külföldi megrendelést kapott, az olajfinomítóba hatalmas orosz és kazah tőke érkezett.

Külön ki kell hangsúlyozni a történelmi emlékek helyreállítását, beleértve az városalapító Grigorij Patyomkin emlékművét,- amely 1920-ban megsemmisült. 2002-ben megkezdték a helyreállítását a Nagyboldogasszony székesegyháznak. Felújították a római katolikus templomot és felépült az evangélikus templom is.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Három kerületből (raion) áll. Kettő közülük még a város oroszországi gyarmati korában jött létre.

  • Dnyeper Dnipro Raion, névadója a Dnyeper folyó
  • Komszomol Raion, névadója az orosz kommunista ifjúsági szervezet, Komszomol
  • Szuvorov Raion, névadója az orosz Szuvorov tábornok

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Demográfiai adatok(2001): 76,6% ukrán, 20,0% orosz, 3,4% egyéb
  • 1926-es népszámlálás  : 36% ukrán, 36% orosz, a 25% zsidó, 3% egyéb.
  • Lakosság : 1790 - 24.000 fő, 1926 - 58.000 fő, 1939 - 97.000 fő, 1959 - 158.000 fő, 1981 - 361.000 fő, 2004- 354.000 fő, 2007 - 329000 fő,

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ocsakivszki kapu
  • A Herszoni vár: A vára Herszon városának. Épült 1778-87 években. Az egykori vár területén találtak egy szkíta temetkezési helyet a i.e.IV.-III.századból. Jelenlegi maradványai: falakrészek és kapuk. Az erőd a városi parkban van.(Lenin Komszomol Park).
    • Története: Herszon erődöt alapította,1778.szeptember 8.-án M.N. Vetosnikova főépítész, az Admiralitás Igazgatóságáról. - Az építési projekt számos jelentős változáson és kiigazításon ment át Hannibal I.A. és Herman I.Haksom mérnökök által. 1784-85-ben teljesen átalakították az eredeti terveket. Az új épitésvezető M.I.Korszakov volt amikor is 1788-ra a vár elkészült.
    • 1787 előtt Herszon fel volt osztva 4 részre: l. központi rész- az erőd és közvetlen környéke, 2. katonai külvárosok- keletre az erődtől, 3. az északi külvárosok- északnyugaton, 4. és a görög (kereskedő) város, a nyugati partja mentén, a Konki folyónál. Ez választotta el a karantén szigetet a várostól.
    • Az erőd kialakítása: Földes erődítményként kezdték építését. Vár megnyúlt csillag alakú formájú. A vár körüli árokból öntik a földet dombhalmokba, amelyek a bástyákat kötik össze. Összesen 220 ágyút helyeztek el a falakon. A falon belülre egy összetett közigazgatási és ipari épületkomplexum került. Egy híres építészeti jelkép volt a Palota tér, közepén az erőddel. Palota tértől északra– a Potemkin palota, a keleten– a pénzverde épülete a délen - az Arzenál és nyugaton - Katalin-székesegyház. Herszon vár bástyái és számos épülete félhold alakú volt és fellegvár erősítésű, egyik oldalán a Dnyeper folyóval. A területen található a fegyvertár, 600 puskával, sok különböző fegyvert és lőszert szállítottak ide amikor felszámolták a Szent Erzsébet várat. A kő-laktanyában,- amelyet úgy terveztek, hogy képes legyen 24.000 katona befogadására,- volt található 8 gyalogezred. Szintén itt volt az erőd mérnöki irodája és a belső helyőrségi zászlóalj. A Herszon erődben voltak még üzletek, puskaporos raktár, udvari lakások, katonai foglyok börtöne, tüzérségi műhely, a Szent Katalin székesegyház, fa harangtorony, valamint a Potemkin herceg Palotája. A várban volt néhány kapu, ahonnan Moszkva illetve Szentpétervár felé indultak utak illetve amelyek összekötik a várat a katonai külvárosokkal és az Ocsakovszkaja kapu ami felvonóhíddal az árok felett vezetett kereskedő város felé. Pár épület még mindig fennmaradt az erődítményből a Katalin-székesegyház, az Arsenal, a puskaporos raktár (újratervezték, most egy modern étterem), és két kapu: az Ocsakovszkaja és a Moszkva. 1953-ban a várat parkosítják Lenin Komszomol néven és fokozatosan szinte minden árkot beborítottak az erőd körül.
  • Adziogol világítótorony: hiperboloid szerkezet által tervezett V.G.Sukov,(1911)
  • Zsidó temető - Herszon nagy zsidó közössége, 1650 körül alakult. 1959-től 1990-ig nem volt zsinagóga Herszonban. Azóta mind a zsidó élet nőtt, és fejlődik békében. Mindazonáltal, a zsidó temető rendszeresen szenvedett a vandalizmustól. A sírokat már többször borították szeméttel és a sírköveket megsemmisítették és meggyalázták. 2012. április 6-án a legfontosabb fesztivál a zsidó húsvét alatt történt az a temetői gyújtogatásos vandalizmus melynek következtében a tűz mintegy 700 négyzetméterre terjedt ki és súlyos károkat okozott a sírokban és a sírkövekben.
  • Herszon Területi Múzeum / Херсонський обласний краєзнавчий музей (Lenin.u.9). Regionális múzeum, a legnagyobb gyűjteménye a tárgyi bizonyítékok és cikkek a történelem és a kultúra a Herszoni területen, az egyik leghíresebb múzeum Dél-Ukrajnában. Korábban 1907-től - Herszon város régiség és művészeti múzeuma. 1911 óta Herszon Területi Múzeum. 1860-as V.Hoskevics féle ásatási anyag alapozta meg a múzeumot. A jelenlegi épület 1963-ig a Herszon Természettudományi Múzeum székhelye volt. A múzeum kiállítási anyaga 3 részből áll: természet, a forradalom előtti múlt(régészeti leletek a bronzkorból, a Olbia kolostor , szláv települések 9-11.században) és a szovjet történelem. 2011.áprilisában a múzeum új a részleget nyitott (több mint 5000 kiállítási tárggyal), az Asztronautikai története címmel. Kihelyezett múzeumai Kahovka, Novy Kahovka, Genicseszk és Ciurupinszk településekben.
  • Alexis Sovkunenko Herszon Művészeti Múzeum / Херсонський художній музей імені Олексія Шовкуненка. A Művészeti Múzeum 1978.májusában nyitotta meg kapuit, az egykori városháza épületében. A volt városháza kiemelkedő építészeti emléke a korai XX századnak.

Az épület története: A városháza az egyik fő jelképe a városnak. Itt volt található: a Városi Tanács, a polgármesteri hivatal, a rendőrség, az árvák bírósága és az állami bank is. A városi közintézmények révén megtestesült központja volt a városi életnek. Ma ez az épület a város kulturális életének a központja. 1900-ban a polgármester, Volokhin veti fel a javaslatot épületek építésére a helyi önkormányzat és néhány önkormányzati szervezet részére. A fiatal építész odesszai Adolf B.Minkus (1870-1948) terveit fogadták el. Későbbi híres munkái Odesszában és Kijevben és Harkovban is láthatók. Az épület 1905.májusára lett kész, nagyon rövid idő alatt és teljes mértékben megfelelve a kor műszaki és esztétikai igényeinek készült. 1907.elején egy új épületbe költöztek az városi intézmények. Az épület számos építészeti stílust képvisel, de mégis úgy néz ki, mint egy egységes építészeti egész. Sajnos, sem az építészek nem városi tisztviselők nem látták, hogy egy évtizeddel később a közlekedés, a rezgésnek való kitettség és a kipufogógáz miatt elkezd majd összeomlani. Gyűjteményei: Jelenleg több mint 10.000 tétel. Az ukrán és külföldi festmények, rajzok, szobrok, iparművészeti tárgyak, orosz ikonográfia XVII. századból és a helyi kortárs művészek alkotásai.

  • B.A.Lavrenev író Irodalmi Lakásmúzeuma / Літературний музей Лавреньова.
  • Természet és Ökológiai Múzeum / Природно-екологічний музей.

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ukrán Ortodox egyház (Moszkvai patriarchátus) templomai:

  • Mennybemenetel-katedrális (Собор Успіння Пресвятої Богородиці)
  • Szent Katalin- (Szpasszkij-) székesegyház (Свято-Катериненський (Спаський) собор)
  • Szentlélek-székesegyház (Святодухівський кафедральний собор)
  • Görög-Zsófia-templom (Греко-Софійська Церква)
  • Mindenszentek temploma (Храм Всіх Святих)
  • "Kaszperovszki Szűzanya" ikon temploma (Храм Касперівської ікони Божої Матері)
  • "Minden gyászoló öröm" ikon temploma (Храм ікони «Всіх Скорбящих радість»)
  • Szent Lukács-templom (Храм святителя Луки)
  • Herszoni Prokop temploma (Храм Прокопія Херсонського)
  • Krisztus dicsősége templom (Хрестовоздиженський храм)

Ukrán Ortodox egyház (Moszkvai patriarchátus) templomai:

  • Gyertyaszentelő székesegyház (Кафедральний собор Стрітення Господнього). Építész: C.I. Kvinto. Kivitelező: V.I.Volokhin. Cím: Engelsz u.45. Története:
    • 1889. február 2.-án szentelték fel a templomot. 1893-ban, templomban iskolát alpítottak a szegény családokból származó gyermekeknek.
    • Az 1917. októberi felkeléskor,(régebbi nevén a nagy októberi szocialista forradalom)- a város első megszállásakor,- a bolsevikok, a községi iskolát bezárták.
    • 1922-ben a templomot kirabolták a bolsevikok.
    • 1930-ban a templomot bezárja a szovjet hatóság, úgymond 'a munkavállalók kérésére'.
    • 1938-ban lerombolták a felső részét a templomnak - a kupolát és harangtornyot. A vallási irodalmat és az ikonokat a bolsevikok máglyán elégették. Az alsó részt átépítették gazdasági célokra.
    • 1941-ben, a német megszállás alatt a városvezetés újra megnyítja a templomot az istentiszteletekre. Miután a Vörös Hadsereg kiszorította a német megszállókat a templom folytathatta munkáját.
    • 1962-ben újra a bezárás előtt állt, de hála a stabil hitközségnek és Alexei Olekszijenko püspök és Alexei Filipovics Zamaraev, plébános személyes kérésének a templom nyítva maradhatott.
    • 1989-ben megnyílt a templomban a felnőttek vallási iskolája.
    • 1992 óta van vasárnapi iskola, a gyermekek számára.
    • 1997. szeptember 10.-én a templomba érkezik a pátriárka Őszentsége, Moszkvából és azukrán Filaret pátriárka Kijevből.
    • 1997. október 19.-én a székesegyház lett a főtemploma a herszoni püspökségnek.
  • Szent Nagy Sándor-Templom (Храм Святої Великомучениці Олександри): Építész: K.I.Kvinto, kivitelező: V.I.Volokin. Cím: Perekopszkaja u.3. Története:
    • 1898. májusában megkezdik a 2-es számú női gimnázium átépítését,- ez volt a templom eredetileg. A templom főleg magán adományokból épült.
    • 1902. augusztus 25.-én szentelték fel.
    • 1921-ben ezen plébániában alakult az ukrán ortodox egyház helyi szervezete. Később a Herszoni Pedagógiai Intézet, általános műszaki kara kapja meg.
    • 1992. április 20-án a visszakapta az ukrán ortodox egyház
    • 1997 óta a plébánia az ukrán ortodox egyház kijevi patriarchátusához tartozik.
  • Szent Péter-sírja templom (Храм святого Петра Могили)
  • Szentháromság templom (Храм Святої Трійці).Sumenszki városrész
  • Kijevi Barlangkolostori Szent Ágota-temploma (Храм Преподобного Агапита Києвопечерського). Világ.u.
  • Közbenjárás templom (Храм Покрови Пресвятої Богородиці)
  • Zoszimi-Szavvatija Szolovecki templom (Храм Зосіми і Савватія Соловецьких)
  • Panteleimon Nagy Templom (Храм святого великомученика Пантелеймона)
  • Szent Péter-Pál apostolok temploma (Храм святих апостолів Петра і Павла)
  • György a Győzedelmes Temploma (Храм Юрія Переможця)
  • Szent Miklós-templom (Храм святителя Миколая)"Sziget kerület"
  • Nagy Hít, Remény, Szeretet templom (Храм святих великомученець Віри. Надії. Любов)
  • Szent Jézus Szíve római katolikus templom (Римо-Католицька Церква Костел імені Пресвятого Серця Ісуса). Története:
    • A Herszoni Terület Állami Levéltára dokumentuma szerint "Szabadító jezsuita templom épült Jelizumom Schatz tiszteletére, 1792-ben."
    • Az 1820-as években ez volt az első kőépület.
    • 1917-ben a templom zárva volt.
    • 1918. április 28-án elősször tartanak ukrán istentisztelet a városban, egy görög katolikus pappal P.Bacsinszkivel.
    • 1931-ben a templom bezárt.
    • 1958-ban, a felújított épületben a bolsevikok nyitották a városi gyerek moziját P.Morozova néven .
    • 1994 márciusában a római katolikus közösség visszatért a templomba.
  • Vlagyimir-templom görög-katolikus kolostor (Українська Греко-Католицька Церква Монастир Святого Володимира)

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Herszon Állami Egyetem (Херсонський державний університет). 7500 hallgatója van
  • Herszon Nemzeti Műszaki Egyetem (Херсонський національний технічний університет). 5400 hallgatója van
  • Nemzetközi Üzleti és Jogi Egyetem (Міжнародний університет бізнесу і права)
  • Makarov Admirális Nemzeti Hajógyártás Egyetem (Національного університету кораблебудування імені адмірала Макарова)
  • Állami Tengerészeti Intézet (Державний морський інститут). 5000 kadét jár ide.
  • Állami Mezőgazdasági Egyetem (Херсонський державний аграрний університет)
  • Közgazdasági és Jogi Intézet (Херсонський економічно-правовий інститут)
  • Herszon Intézet Régióközi Akadémia (Херсонський інститут Міжрегіональної Академії)
  • Harkovi Nemzeti Egyetem belügyi kara (Херсонський юридичний інститут Харківського національного університету внутрішніх справ)
  • Európai Egyetem Herszon ága (Херсонський філіал Європейського університету)
  • "Ukrajna" Közigazgatási Nemzeti Egyetem (Національного університету внутрішніх справ МВС України)
  • Odesszai Tengerészeti Oktató Központ herszoni ága (Херсонський філіал Одеського морського тренажерного центру)
  • "Ukrajna" Nemzetközi Szabadegyetem (Відкритий міжнародний університет розвитку людини «Україна»)
  • Szláv Nemzetközi Egyetemi (Міжнародного Слов'янського університету).

Főiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nyomtatott média: A Herszonban nyomtatnak körülbelül 20 különböző újságot és magazint . Közülük a társadalmi-politikai kérdéseket író a leghíresebb újság az "Aktsentы" /«Акценты», -és a heti "Telenedelya"/«Теленеделя»,ismert reklám és információs kiadványok még :a "hrivnya" és a "kézről kézre".
  • Televízió

Herszon regionális állami TV (HODTRK) TRC "Szkítia"/ телерадіокомпанія (ХОДТРК) ТРК «Скіфія» ; Csatorna "PTD plus"/Телеканал «ВТВ плюс» ; TRK "TET - Kherson" /ТРК «ТЕТ — Херсон» ; TRK "kor"/ТРК «ВіК» ; TRC "Itel-Hk"/ ТРК «Ітел-Нк» .

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyközi és távolsági közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Airport "Kherson" (Chornobajka) Repülőtér (Kód : KHE).
  • A várost érinti az Odessza- Rosztov nemzetközi útvonal.
  • Vasúti kapcsolata van Kijev (12 óra), Odessza (5 óra) és Szimferopol (7 óra) felé.
  • Marsrutka minibuszok indulnak félóránkét Mikolajivbe (1¼ óra), óránként Odesszába (2½ óra)
  • Buszok közlekednek Kijevbe (12 óra), Odesszába (4½ óra), a Krím és Kelet Ukrajna minden nagyobb városába.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Herszon témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]