Kent

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kent
Kent zászlaja
Kent zászlaja
Kent címere
Kent címere
Mottó: Invicta
Közigazgatási adatok
Ország Egyesült Királyság
Országrész Anglia
Régió South East England
Székhely Maidstone
High Sheriff Mrs Remony Millwater[1] (2020/21)
ISO-kód GB-KEN
ONS-kód 29
NUTS-kód UKJ4
Népességi adatok
Teljes népesség1 868 199 fő (2020)[2]
Népsűrűség499,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület3736 km² km²
Időzóna GMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
é. sz. 51° 11′ 24″, k. h. 0° 43′ 48″
Kent weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kent témájú médiaállományokat.
Kent folyói

Kent megye Anglia délkeleti részében, az úgynevezett hazai (London körüli) megyék egyike.

A szárazföldön Kelet-Sussex és Surrey megyékkel, illetve Nagy-Londonnal határos, határát Essex-szel a Temze-torkolat közepén húzták meg. Névleges országhatára is van, mégpedig Franciaországgal, a Csatorna-alagút közepén. A kenti Dover híres fehér szikláiról tiszta időben láthatók a francia partok.

Úgynevezett shire (nem nagyvárosi) megye, ugyanakkor ceremoniális megye is: utóbbi magába foglalja Kent shire megyét és Medway egységes hatóságot is.

Mivel London és az európai kontinens közt helyezkedik el, több konfliktusban is a frontvonalban volt, például a második világháború angliai csatájában. (E konfliktus során Kelet-Kent beceneve Hell Fire – pokoltűz – volt.) Az elmúlt nyolc évszázadban nagyon gyakran Kent kikötőiből futottak ki az angol hadihajók: a 12. és a 14. század közt a Cinque Ports kikötői, a 16. és 20. század közt a Chatham-dokkok kiemelten fontosak voltak az ország biztonsága szempontjából.

Gyümölcsösei és komlóligetei miatt Kentet (szűkebb értelmezésben a Medway völgyét) gyakran emlegetik „Anglia kertjeként” (és ezt a megye, illetve termékeinek reklámozásához is felhasználják, bár erre a címre más régiók is igényt tartanak).

Története[szerkesztés]

A terület már a paleolitikum óta lakott, erről tanúskodnak a Swanscombe kőbányaiban talált leletek. A medwayi megalitokat az újkőkorszak idején húzták fel. Gazdag a leletanyag a bronzkorból, a vaskorból és a Római Birodalom idejéből: például a rimglemere-i aranykupa vagy a Darent-völgy római villái.[3]

A modern Kent név a „szegély” vagy „határ” jelentésű briton Cantus szóból ered. Ez határ- vagy parti területként írta le a jelenlegi megye keleti részét. Julius Caesar Kr. e. 51-ben Cantium néven, a Cantiaci nép földjeként említi.[4]

A mai megye legnyugatibb részét a regnenses nevű törzsek lakták a vaskorban. A Weald vidékén és Kelet-Kentben talán egy másik etnikum élt. Az 5. században Kelet-Kent a jütök egyik királysága lett,[5] körülbelül 730-tól Cantia, 835-től Cent néven volt ismert. Kora középkori lakóit Cantwara („kentiek”) néven nevezték. E nép Canterburyt tartotta fővárosának.[6]

597-ben I. Gergely pápa Canterburyi Szent Ágostont nevezte ki Canterbury első érsekének. Az előző évben Ágoston sikerrel térítette meg Kent pogány királyát, Æthelberhtet. A kenti püspökség adott otthont a Brit-sziget első püspöki székhelyének és máig a brit kereszténység központja.[7]

A 11. században lett a kentiek jelmondata Invicta, azaz „legyőzetlen”. A jelmondat azután született, hogy Hódító Vilmos megszállta Angliát. A kentiek keményen ellenálltak a normannoknak és ezzel 1067-ben kivívták a megyének a félautonóm őrgrófság státuszt. William féltestvére, Bayeux-i Odo névleges uralma alatt Kent hasonló jogokat kapott, mint a Wales és Skócia határát őrző területek.[8]

Az Öt Kikötő szövetsége

A középkorban itt épült a sziget védelmében fontos szerepet játszó Öt Kikötőből (Cinque Ports) a négy keleti:

A középkorban és a kora újkorban Kent fontos szerepet játszott az angol történelem nagy felkeléseiben, mint a Wat Tyler vezette 1381-es parasztfelkelés,[9] Jack Cade kenti felkelése 1450-ben vagy az ifjabb Thomas Wyatt 1554-es lázadása I. Mária ellen.[10]

A Brit Királyi Haditengerészet először 1547-ben használta a Medway-folyót. I. Erzsébet (15581603) uralkodásának ideje kis dokk épült Chathamben. 1618-ra Chathamtől lefelé raktárak épültek, szárazdokk és a hivatalnokok számára házak.[11]

A 17. században a britek, illetve a másik oldalon pedig a hollandok és a franciák közt kiéleződött ellentétek fokozott hadi készültséghez vezettek. A holland flotta által 1667-ben végrehajtott sikeres medwayi rajtaütése után partvédő erődöket építettek.[12]

A 18. századi Franciaország elleni háborúk idején a Medway a holland és francia partok mentén bevethető flotta fő bázisává vált. Amikor a hadszíntér az Atlanti-óceánra helyeződött át, ezt a szerepet Portsmouth és Plymouth vette át, Chatham pedig a hajóépítésre és javításra tért át. A hely katonailag továbbra is fontos maradt, ezt mutatja az is, hogy az Ordnance Survey első térképe Kent 1 inch/mérföld léptékű térképe volt, amelyet 1801-ben adtak ki.[13] A György-kori haditengerészeti épületek közül sok ma is áll.

Az 1800-as évek elején a kenti partokon élénk volt a csempészet. Az Aldington Ganghez hasonló bandák szeszt, dohányt és sót csempésztek az országba és gyapjút Franciaországba.[14]

1889-ben, amikor létrehozták London megyét, Deptford, Greenwich, Woolwich, Lee, Eltham, Charlton, Kidbrooke és Lewisham városokat elcsatolták Kenttől. 1900-ban hozzácsatolták Penge-t. Kent egyes részei, például Dartford egybefüggnek Nagy-Londonnal. 1911-ben területe még 4028 km² volt, ám azóta többször csökkent.

A második világháborúban az angliai csata jó részét a megye felett vívták. 1944 júniusa és 1945 márciusa között a németek több, mint tízezer V-1 szárnyasrakétát lőttek ki Londonra. Ezek közül sokat elpusztítottak a repülőgépek, a légelhárító ágyúk és a léggömbzárak, de Londont és Kentet mintegy 2500 bomba elérte.[15]

A háború után még többször változtak Kent határai. 1965-ben hozták létre Bromley és Bexley londoni borough-kat kilenc korábbi kenti városból.[16] 1998-ban Rochester, Chatham, Gillingham és Rainham vált ki Kentből, mint közigazgatási megyéből, létrehozva Medway egységes hatóságot, de részei maradtak Kent ceremoniális megyének.[17] Ennek az átszervezésnek a folyamán veszítette el Rochester city státuszát egy adminisztratív hiba miatt.[18]

Politikai és természeti földrajza[szerkesztés]

Anglia délkeleti kiszögelléseként keleti partjait az Északi-tenger, a délieket pedig a La Manche, pontosabban a Calais-i szoros hullámai mossák. A sziklás partvidék a pusztuló jelleg, a tenger térhódításának eredménye. Ennek eredményeként a Goodwin-zátonyok, amelyek egykor a szárazföld részei voltak, a mostani partvonaltól mintegy 12 km-re sorakoznak a tengerben.

A szárazföldön Essex, Middlesex, Surrey és East Sussex megyékkel határos. Székhelye Maidstone. Városai közül Rochester és Canterbury is city státuszt nyert (de csak utóbbi őrizte meg máig). Fontos települése a Calais-i szoros angol nevét adó Dover.

Lakossága az elmúlt száz évben jelentősen nőtt:

  • 1911-ben (nagyobb területen) 1 019 870 volt,
  • 2019 közepén (az 1911-esnél mintegy tizedével kisebb területen) 19 846 478

Domborzatát NyÉNy–KDK csapású dombsorok:

határozzák meg.

A North Downs keleti vége mintegy 13 km hosszan a 110 m magasságot is elérő függőleges mészkőfalakkal törik le a tengerbe; ezek Dover híres fehér sziklái. Folkestone és Walmer között, ahol a sziklafal a legmagasabb, a tetejéről jó időben látszanak a francia partok.

A dombsorok irányából adódóan folyói alapvetően KDK-nek folynak, tehát az Északi-tengerbe torkollanak. A fontosabb vizek közül a La Manche-ba egyedül a Rother ömlik (East Sussexben).

Az Északi-tengerbe ömlő folyók, illetve mellékvizeik:

A Stour két ága között terül el az egykori Thanet-sziget, amely mára a Wantsum-csatorna feliszapolódása miatt összenőtt a szárazfölddel. Ezért az egykori sziget keleti vége (a North Foreland-fok a Kingsgate várral) Anglia legkeletibb pontja.

Talajai többnyire meszesek és igen termékenyek, különösen a Medway völgyében.

Gazdasága[szerkesztés]

A megye északnyugati részében cement-, papír- és repülőgépgyárak vannak, de hanyatlófélben. A megye déli és keleti részében inkább a turizmusból és a mezőgazdaságból élnek.

A gazdaság két fő ágazata sokáig a halászat és a mezőgazdaság volt. A jó kikötőknek és a La Manche fontos víziútjának köszönhetően lendült fel a kereskedelem, a hadikikötők megnövelte kereslet miatt pedig a különféle szolgáltatások. Legfontosabb kikötői Dover és Folkestone.

A hajóépítés és -javítás mellett egyetlen hagyományos iparága a papírgyártás; a fontosabb papírmalmok a Darent és a Medway völgyében álltak.

Nevezetes tengeri fürdőhelyei:

Éghajlata[szerkesztés]

A Brit-sziget (egyik) legmelegebb része. 2003. augusztus 10-én a kenti Faversham közelében lévő Brogdale falucskánal mérték az Egyesült Királyság hőmérsékleti rekordját, 38,5°C-ot

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (2020. március 13.) „No.62943” (62943), 5161. o, Kiadó: The London Gazette.  
  2. https://www.citypopulation.de/en/uk/admin/
  3. Ashbee, Paul. Kent in prehistoric times. Tempus (2005) 
  4. Glover, J.. Place names of Kent 
  5. Witney, K. P.. The Kingdom of Kent (1982) 
  6. Victoria County History of Kent. KentArchaeology.org.uk, 2006. May. [2007. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 20.)
  7. Archbishop of Canterbury. Spartacus.SchoolNet.co.uk. [2007. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 19.)
  8. David Bates. The Character and Career of Odo, Bishop of Bayeux (1049/50-1097). Speculum (1975) 
  9. Peasants' Revolt. Britannia.com. [2007. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 20.)
  10. Sir Thomas WYATT, "The Younger". TudorPlace.com.ar. (Hozzáférés: 2007. április 20.)
  11. The Historic Dockyard Chatham — where legends were created. Jarrold Publishing (2005) 
  12. The Dutch In The Medway. DeRuyter.org. [2007. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 20.)
  13. Oliver, Richard. Ordnance Survey maps: a concise guide for historians 2nd Ed. Ordnance Survey (1995). ISBN 1870598245 
  14. South-East England. Smuggler's Britain. (Hozzáférés: 2007. április 20.)
  15. WW2 People's War. BBC, 2005. december 9. [2013. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 19.)
  16. Jessup, Frank W.. Kent History Illustrated. Kent County Council (1966) 
  17. Medway. Communities and Local Government. [2007. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 20.)
  18. Error costs Rochester city status. BBC News, 2002. május 16. (Hozzáférés: 2007. április 20.)

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Kent
A Wikimédia Commons tartalmaz Kent témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés]

Angolul: