Tower Bridge

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tower Bridge
Tower bridge London Twilight - November 2006.jpg
Elhelyezkedése London
– északi oldal: Tower Hamlets
– déli oldal: Southwark
Áthidalt akadály Temze
Szerkezettípus függőhíd felnyitható (billenthető) középső nyílással
Funkció közúti híd
Legnagyobb támaszköz 61 m
Nyílások száma 3
Teljes hosszúság 244 m
Sávok száma 2 × (forgalmi sáv + gyalogjárda + kerékpársáv)
Tervező John Wolfe-Barry és Horace Jones
Átadás ideje 1894. június 30.
Elhelyezkedése
Tower Bridge  (London)
Tower Bridge
Tower Bridge
Pozíció London térképén
é. sz. 51° 30′ 20″, ny. h. 0° 04′ 32″Koordináták: é. sz. 51° 30′ 20″, ny. h. 0° 04′ 32″
A Wikimédia Commons tartalmaz Tower Bridge témájú kategóriát.

A Tower Bridge (vagy Tower híd) közúti híd a Temze felett, London északi és déli felét köti össze. Neogótikus tornyai és a köztük található felnyitható hídszakasz tette különlegessé, napjainkra London szimbólumává vált.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olimpiai lázban égő Londonban már a Tower híd is ötkarikás lett

A 19. század végén szükségessé vált Londonban egy újabb közlekedési kapcsolat létesítése a Temze felett, mely a megépült hidaknál keletebbre, a tengerhez közelebb helyezkedik el. London számára a tengeri kapcsolat azonban a városon belülinél is fontosabb volt, így a parlament előírta, hogy a hídnak biztosítania kell a legnagyobb tengeri hajók áthaladásának lehetőségét is. Ez az előírás vezetett a felnyitható középső nyíláshoz, ahol a középső nyílást egy kétszárnyú billenőhíd alkotja. Nevét a közelben található londoni Towerről kapta, megjelenését is hozzá kellett igazítani, így jöttek létre a ma is látható stílusú tornyok. Építését 1886-ban kezdték el és 1894-ben fejezték be. 1894-ben döntöttek Párizsban az ókori olimpiai játékok felújításáról és az újkori olimpiák történetében London az egyetlen város, amely 1908 és 1948 után 2012-ben harmadszor is otthont adhat a világ legrangosabb sporteseményének, s ennek során már a Tower hídra is felkerült az öt földrész egységét jelképező ötkarikás szimbólum.

Szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tower bridge schm020.png

A középső felnyitható nyílás billenthető szárnyait, pályaszakaszait a tornyok alsó részében elhelyezett hidraulikus gépezet mozgatta. 360 LE teljesítményű gőzgéppel hajtott vízszivattyú hidraulikus akkumulátorokat töltött fel, melyben a mintegy 50 bar nyomást nehéz súlyok tartották fenn. Az akkumulátorokban tárolt nagynyomású víz a híd kinyitásához biztosította a munkahengereken keresztül a gyors működtetést. A berendezést 1976-ban elektromos meghajtású olajhidraulikára cseréltek. A torony acélszerkezetű váza a híd funkcionális követelményein kívül a megjelenését meghatározó külső kőburkolat viselésére is hivatott. A két tornyot a vízszint felett 42-44 méter magasságban egy-egy gyaloghíd is összeköti, amik a teherhordó szerkezeti funkció mellett lehetővé teszik, hogy a gyalogosok akkor is átjuthassanak a hídon, amikor az éppen felnyitott állapotban van. A szélső, nagyobb nyílások rácsos tartóra függesztett pályaszakaszok, korabeli viktoriánus stílusban.

Panorámaképe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Londoni panorámakép – naplemente a Temze fölött, középen a Tower Bridge

Kritikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenését építése idején és a későbbiekben is sokat kritizálták. A masszív kőburkolatú tornyokat, a függesztő láncokat utánzó sarló alakú rácsos tartót többször próbálták lecseréltetni a kornak megfelelő karcsú, modern anyagokat használó szerkezetre, de ezek a próbálkozások nem jártak sikerrel, és az 1980-as években a hidat végül műemlékké nyilvánították.

A Tower Bridge felnyitásától a Londoni Olimpia megnyitásáig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • David J. Brown: Hidak - Háromezer éve harcban a természettel (Kossuth Kiadó 2004) ISBN 963-09-4511-8

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tower Bridge témájú médiaállományokat.