Északi-tenger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az Északi-tenger

Az Északi-tenger az Atlanti-óceán egyik tengere, keletről Norvégia és Dánia, nyugatról Nagy-Britannia, délről Németország, Hollandia, Belgium és Franciaország határolja. Területe 580 000 km2.

Hozzá tartoznak a Skagerrak és a Kattegat nevű tengerszorosok, amelyek Norvégia és Dánia között találhatók, és összeköttetést nyújtanak a Balti-tengerrel.

Délen a Doveri-szoroson és a La Manche-on keresztül csatlakozik az Atlanti-óceánhoz. Északon a Norvég-tengerrel érintkezik.

Több fontos folyó is az Északi-tengerbe ömlik :

A Kieli-csatorna rendkívül forgalmas mesterséges átjáró a Balti- és az Északi-tenger között.

[szerkesztés] Történelme

Az Északi-tenger medencéje két részből áll, az északi rész a nagyobb, ez a Fríz-szigetek és Norfolk megye vonalától északra lévő terület. A déli medence a Doveri-szorost és a La Manche-csatornát foglalja magában.

Az utolsó jégkorszak alatt az északi medence legnagyobb része jégtakaróval borított volt, a többi rész a déli medencével együtt tundra volt. A „Cromerian” interglaciális korszakban egy természetes mészkőgát választotta el délen az óceántól az Északi-tengert South Foreland és Blanc Nez-fok között. Általában ezt nevezik a „Dover-szorosi földhíd”-nak, de ez összeomlott (a következő jégkorszak folyamán), és máig ez jelenti a legsekélyebb vonalat a Brit-szigetek és a kontinentális Európa között. Egy újabb jégkorszak idején, az óceánok vízszintjének csökkenése miatt ez akár a felszínre is kerülhet. A megmaradt természetes mészkőgátban fut végig a Franciaországot Angliával összekötő Euro-tunnel alagútja is.

Az 1953-as északi-tengeri árvíz következtében 2 000 ember halt meg Hollandiában és Angliában.

[szerkesztés] Természeti erőforrások

Óriási mennyiségű kőolaj és földgáz található a tengerfenék alatt, emiatt fúrótornyok százait telepítették a tengerre. A tankerhajó forgalom is óriási méreteket ölt, ez a terület Európa fő kőolaj és földgázlelőhelye.