1908
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek
Évek: 1903 – 1904 – 1905 – 1906 – 1907 – 1908 – 1909 – 1910 – 1911 – 1912 – 1913
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
- január 24. – Robert Baden-Powell elindítja a cserkészmozgalmat.
- február 1. – I. Károly portugál király és fia Lajos Fülöp első trónörökös bombamerénylet áldozatává válik; az új király – ifjabbik fia – Mánuel.
- április 27. – kezdetét veszi a londoni olimpia
- május 10. – először ünneplik az Anyák napját
- június 30. – Szibériában becsapódik a Tunguz-meteor
- szeptember 22. vagy (október 5.?) – Bulgária függetlenségének kikiáltása.
- november 15. – Belgium hivatalosan annektálja a Kongói Szabadállamot.
- december 10. – II. Abdul-Hamid szultán visszaállítja az eltörölt alkotmányt és feloszlatott parlamentet
- december 28. – földrengés súlyt le Messina városára. A katasztrófát csak tetézte a rengést követő cunami.
- Dániában bevezetik az általános választójogot.
- Az Osztrák–Magyar Monarchia bejelenti Bosznia és Hercegovina annektálását.
- Kínában trónra lép a hároméves Pu-Ji, az utolsó kínai császár. (1908–1912)
- A Ford cég gyártani kezdi a T Modellt.
- Megalapítják a General Motors amerikai autógyárat.
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1908 a filmművészetben
[szerkesztés] 1908 a festészetben
- Gustav Klimt: Danae, A csók.
[szerkesztés] 1908 az irodalomban
- Megjelenik Karl Kautsky A kereszténység eredete című műve.
- Bemutatják Maurice Maeterlinck A kék madár című mesedrámáját.
- Elindul a Nyugat című folyóirat. Főszerkesztő Ignotus Pál.
- Nagyváradon megjelenik a Holnap antológiája.
- Bródy Sándor megírja a Tanítónőt.
- Móricz Zsigmond sikeresebb novellái megjelennek.
- Csáth Géza: A varázsló kertje
[szerkesztés] 1908 a zenében
- Rimszkij-Korszakov megírja az Aranykakast,
- Bartók Béla a 14 bagatellt, ill. az I. hegedűversenyt.
- Igor Stravinsky – Tűzmadár.
[szerkesztés] 1908 a sportban
- A Troppauban rendezett műkorcsolya világbajnokságon Kronberger Lili megszerzi a magyar sport első világbajnoki címét.
- A MTK nyeri az NB1-et. Ez a klub második bajnoki címe.
- május 27. – Az RSC Anderlecht alapítása.
- Lásd még: 1908-ban alapított labdarúgóklubok listája
[szerkesztés] Születések
- január 8. – Wass Albert, erdélyi magyar író († 1998)
- január 9. – Simone de Beauvoir, feminista filozófus († 1986)
- január 15. – Teller Ede, magyar származású amerikai atomfizikus († 2003)
- február 23. – Sipos Anna, tizenegyszeres világbajnok asztaliteniszező († 1988)
- március 13. – Csalog József régész, etnográfus, múzeumigazgató († 1978)
- március 23. – Arhip Mihajlovics Ljulka, szovjet gépészmérnök, akadémikus († 1984)
- április 5. – Herbert von Karajan, osztrák karmester († 1989)
- április 22. – Aszlányi Károly, író († 1938)
- április 24. – Sulyok Mária, színésznő († 1987)
- május 14. – Kürti Miklós, fizikus († 1998)
- május 15. – Marosán György, politikus († 1992)
- május 23. – Major Ákos, jogász, hadbíró († 1987)
- május 28. – Ian Fleming, angol író († 1964)
- május 30. – Hannes Olof Gösta Alfvén, Nobel-díjas svéd plazmafizikus († 1995)
- június 2. – Szentkuthy Miklós, Kossuth-díjas író († 1988)
- július 14. – Glancz Sándor, négyszeres világbajnok asztaliteniszező († 1974)
- július 20. – Ballya Hugó, Európa-bajnok evezős, edző († 1995)
- július 21. – Bródy György, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó († 1967)
- július 26. – Salvador Allende, chilei politikus († 1973)
- július 27. – Schaár Erzsébet, Munkácsy-díjas szobrász († 1975)
- augusztus 6. – Vajda Lajos, festőművész († 1941)
- augusztus 15. – Sárkány Miklós, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó († 1998)
- augusztus 21. – Feleki Kamill, színész († 1993)
- augusztus 22. – Henri Cartier-Bresson, francia fotográfus († 2004)
- augusztus 27. – Lyndon Johnson, az USA 36. elnöke († 1973)
- szeptember 5. – Iglói Mihály, atléta, edző († 1998)
- szeptember 15. – Miško Kranjec, szlovén író, a Trianon előtti Magyarország született és nevelkedett († 1983)
- szeptember 19. – Mika Waltari, finn filozófus, író († 1979)
- szeptember 20. – Házi Árpád, szabómunkás, politikus († 1970)
- szeptember 28. – Turay Ida, színésznő († 1997)
- szeptember 30. – David Ojsztrah, orosz hegedűművész († 1974)
- november 4. – Józef Rotblat, lengyel származású Nobel-békedíjas brit fizikus († 2005)
- november 20. – Kerényi Jenő, Kossuth- és Munkácsy-díjas magyar szobrászművész († 1975)
- december 10. – Olivier Messiaen, francia zeneszerző († 1992)
- december 14. – Szepes Mária, színész, forgatókönyvíró, író, költő († 2007)
- december 31. – Simon Wiesenthal, osztrák Holocaust-túlélő, nácivadász († 2005)
[szerkesztés] Halálozások
- május 3. – Türr István katonatiszt, magyar szabadsághős (* 1825)
- május 5. – Duka Tivadar orvos, India-kutató, Kőrösi Csoma Sándor hagyatékának feldolgozója (* 1825)
- május 14. – Gracza György újságíró, író, történetíró (* 1856)
- június 21. – Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző (* 1844)
- július 5. – Than Károly, kémikus, a budapesti tudományegyetem egykori kémiatanára, a magyar vegyészet és tudomány meghatározó alakja (* 1834)
- szeptember 20. – Pablo de Sarasate, spanyol hegedűművész és zeneszerző (* 1844)
- december 12. – Széchenyi Béla koronaőr, utazó (* 1837)
- december 15. – Ðorđe Stratimirović, az 1848–49-es szabadságharcban a szerb felkelők főparancsnoka (* 1822)
[szerkesztés] Nobel-díjak
| Fizikai | Gabriel Lippmann, francia fizikus |
| Kémiai | Ernest Rutherford új zélandi származású, angol fizikus |
| Orvosi-fiziológiai | Ilja Iljics Mehnyikov orosz botanikus és Paul Ehrlich német orvos |
| Irodalmi | Rudolf Christoph Eucken, német író |
| Béke | Klas Pontus Arnoldson svéd teológus és Fredrik Bajer dán katonatiszt |
