Józef Piłsudski

Józef Klemens Piłsudski

A Piłsudski család címere

Józef Klemens Piłsudski (Zułów, 1867. december 5. – Varsó, 1935. május 12.) lengyel államférfi, tábornagy, a második Lengyel Köztársaság első államfője (1918–1922), majd az 1926–1935 közötti tekintélyuralmi rendszer irányítója, a hadsereg vezetője. Nemesi családba született, melynek tradíciói a Litván Nagyhercegség és a Lengyel–Litván Nemzetközösség korába nyúltak vissza. Az első világháború közepétől haláláig Piłsudski komoly befolyással bírt a lengyel politikára, és fontos alakja volt az európai politikának is. Nagymértékben neki köszönhető, hogy Lengyelország 1918-ban, felosztása után 123 évvel visszanyerte függetlenségét. Politikai életének korai szakaszában befolyásos tagja volt a Lengyel Szocialista Pártnak, melynek később vezetője is lett. Úgy tartotta, hogy az Orosz Birodalom a lengyel függetlenség legfőbb akadálya. Lengyel légiókat hozott létre, melyek az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia és Német Császárság mellett harcoltak Oroszország ellen. Az első világháború után a lengyel csapatok vezetésével bízták meg a lengyel–szovjet háború (1919–1921) alatt. 1923-ban, amikor a lengyel kormányban Piłsudski fő ellenfelei, a Nemzeti Demokrata Párt tagjai kerültek túlsúlyba, visszavonult az aktív politikától. Azonban 3 évvel később, 1926 májusában puccsal Lengyelország de facto diktátora lett. 1935-ös haláláig főként a hadüggyel és külüggyel foglalkozott.

Életrajz

Fiatalkor

Piłsudski diákkorában

Piłsudski szobra Lublinban

Józef Pilsudski 1867. december 5-én született a család földbirtokán Zulówban (ma Zalavas, Litvánia). A terület a Lengyel-Litván Nemzetközösség felosztását megelőzően a Litván Nagyhercegség része volt. Az elszegényedett nemesi család a lengyel hazafias tradíciókat ápolta, és lengyeleknek vagy ellengyelesedett litvánoknak tartották őket. A család második fiúgyermeke volt Józef.

Emléktáblája a XII. kerületben: Apor Vilmos tér 2.

A wilnói (ma Vilnius) orosz gimnáziumba járt. Nem volt különösen szorgalmas tanuló. Kisfiúként édesanyja, Maria Bilewicz tanított neki lengyel történelmet és irodalmat, mely tárgyak oktatását az orosz hatóságok tiltották. Édesapja, Józef harcolt az 1863–1864-es januári felkelésben az orosz megszállás ellen. A család nehezményezte az orosz kormány oroszosító politikáját. A fiatal Józef mélységes ellenérzést táplált a kötelező orosz ortodox istentiszteletekkel szemben, és ez nem csak a cár és az Orosz Birodalom ellen szólt, hanem az egész – általa jól ismert – orosz kultúra ellen is.