Kémiai Nobel-díj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kémiai Nobel-díj egyike az Alfred Bernhard Nobel által alapított Nobel-díjnak. A kémiai Nobel-díjat 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a kémia területén kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek. Több alkalommal nem osztották ki az elismerést, a díjjal járó pénzösszeg a Nobel-díj fő alapjába vagy a kémiai szekció alapjába lett visszaforgatva.

1901–1909[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Név Téma
1901 Jacobus Henricus van ’t Hoff „a kémiai dinamika és az oldatokban fellépő ozmózisnyomás törvényeinek felfedezéséért”
1902 Hermann Emil Fischer „a cukrok és purinszármazékok vizsgálatáért, illetve szintéziséért”
1903 Svante August Arrhenius „az elektrolitos disszociáció elméletének kidolgozásáért”
1904 Sir William Ramsay „a levegőben található inert gázok felfedezéséért, valamint periódusos rendszerben elfoglalt helyük meghatározásáért”
1905 Adolf von Baeyer „a szerves festékek és a hidroaromás vegyületek kutatásáért”
1906 Henri Moissan „a fluor izolálásáért és a róla elnevezett elektromos kemence felfedezéséért”
1907 Eduard Buchner „biokémiai kutatásaiért és a sejtmentes fermentáció felfedezéséért”
1908 Sir Ernest Rutherford „az elemek bomlásának kutatásáért és a radioaktív anyagok kémiájában elért eredményeiért”
1909 Wilhelm Ostwald „a katalízis terén végzett munkájáért, valamint a kémiai egyensúly és reakciósebesség alapelveinek kutatásáért”

1910–1919[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Név Téma
1910 Otto Wallach „az aliciklusos vegyületekkel végzett munkásságáért”
1911 Marie Curie „a rádium és a polónium felfedezéséért, a rádium izolálásáért, tulajdonságai és vegyületei elemzéséért”
1912 Victor Grignard, „a Grignard-reagens felfedezéséért”
Paul Sabatier „szerves vegyületek finom eloszlású fémek jelenlétében végzett hidrogénezési módszerének felfedezéséért”
1913 Alfred Werner „a molekulákban levő kötések kutatásáért”
1914 Theodore Richards „nagyszámú kémiai elem atomsúlyának pontos meghatározásáért”
1915 Richard Willstätter „a növényi festékanyagok, különösen a klorofill tanulmányozásáért”
1916 nem osztották ki
1917 nem osztották ki
1918 Fritz Haber ammónia elemeiből történő szintéziséért”
1919 nem osztották ki

1920–1929[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Név Téma
1920 Walther Hermann Nernst „a termokémia területén végzett munkásságáért”
1921 Frederick Soddy „a radioaktív anyagok kémiájáról szerzett ismereteink bővítéséért, valamint az izotópok eredetének és természetének vizsgálatáért”
1922 Francis William Aston „nagyszámú nem-radioaktív elem izotópjainak tömegspektrográfiás felfedezéséért és az egész-szám szabály felállításáért”
1923 Fritz Pregl „szerves vegyületek mikroanalízis módszerének kidolgozásáért”
1924 nem osztották ki
1925 Zsigmondy Richárd „a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és a modern kolloidkémiában alapvető fontosságúvá vált módszereiért”
1926 Theodor Svedberg „a diszperz rendszereken végzett kutatásaiért”
1927 Heinrich Wieland „az epesavak és rokonvegyületek szerkezetének vizsgálatáért”
1928 Adolf Windaus „a szterinek szerkezetvizsgálata terén elért eredményeiért, valamint e vegyületcsoport vitaminokkal való kapcsolatának vizsgálatáért”
1929 Arthur Harden, Hans Karl August Simon von Euler-Chelpin „a cukor erjedésének és az erjesztő enzimek vizsgálatáért”

1930–1939[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Név Téma
1930 Hans Fischer „a hemin és a klorofill szerkezetének vizsgálatáért, és különösen a hemin szintéziséért”
1931 Carl Bosch, Friedrich Bergius „a nagynyomású kémiai eljárások feltalálásáért és kidolgozásáért”
1932 Irving Langmuir „a felületi kémia területén végzett kutatásaiért és elért eredményeiért”
1933 nem osztották ki
1934 Harold Urey „a nehézhidrogén felfedezéséért”
1935 Frédéric Joliot-Curie, Irène Joliot-Curie „új radioaktív elemek szintéziséért”
1936 Peter Debye „a molekulaszerkezet vizsgálatáért a dipólusmomentum és gázokban lejátszódó röntgendiffrakció és elektrondiffrakció segítségével”
1937 Walter Haworth „a szénhidrátok és a C-vitamin vizsgálatáért”
Paul Karrer „a karotinoidok, a flavonoidok, az A- és B2-vitaminok vizsgálatáért”
1938 Richard Kuhn „a karotinoidok és a vitaminok vizsgálatáért”
1939 Adolf Butenandt „a nemi hormonok kutatásáért”
Leopold Ruzicka „a polimetilének és a nagyobb szénatomszámú terpének vizsgálatáért”

1940–1949[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Név Téma
1940 nem osztották ki
1941 nem osztották ki
1942 nem osztották ki
1943 Hevesy György „az izotópok nyomjelzőként történő alkalmazásáért a kémiai folyamatok vizsgálatában”
1944 Otto Hahn „a nehéz atommagok hasadásának felfedezéséért”
1945 Artturi Virtanen „az agro- és élelmiszerkémia területén végzett munkájáért, különös tekintettel a takarmányok és a takarmánynövények tartósítására kidolgozott módszeréért”
1946 James Sumner „felfedezéséért, miszerint az enzimek kristályosíthatók
John Northrop, Wendell Stanley „az enzimek és vírusfehérjék tiszta formában történő előállításáért”
1947 Robert Robinson „a biológiailag fontos növényi anyagok, elsősorban az alkaloidok vizsgálatáért”
1948 Arne Tiselius „az elektroforézis és az adszorpciós analízis területén folytatott kutatásaiért, különösen a szérumfehérjék komplex természetével kapcsolatos felfedezéseiért”
1949 William Giauque „a kémiai termodinamika területén elért eredményeiért, különösen az anyagok abszolút nulla fokhoz közeli hőmérsékleteken mutatott tulajdonságainak vizsgálatáért”

1950–1959[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Név Téma
1950 Otto Diels, Kurt Alder „a diénszintézis felfedezéséért és kifejlesztéséért”
1951 Edwin M. McMillan, Glenn Seaborg „a Transzurán elemek kémiája terén elért eredményeikért”
1952 Archer Martin, Richard Synge „a megoszlásos kromatográfia kifejlesztéséért”
1953 Hermann Staudinger „a makromolekuláris kémia területén végzett kutatásaiért”
1954 Linus Pauling „a kémiai kötés természetének kutatása terén elért eredményeiért, és ezeknek a komplex vegyületek szerkezetmeghatározásban történő felhasznlásáért”
1955 Vincent du Vigneaud „a biokémiai szempontból jelentős kén vegyületek terén végzett munkájáért és az első polipeptid hormon szintéziséért”
1956 Sir Cyril Norman Hinshelwood, Nyikolaj Nyikolajevics Szemjonov (Никола́й Никола́евич Семёнов) „a kémiai reakciók mechanizmusának feltárásában végzett kutatásaikért”
1957 Alexander Todd „a nukleotidok és nukleotid koenzimek területén végzett munkájáért”
1958 Frederick Sanger „a fehérjék, elsősorban az inzulin szerkezetének feltárásáért”
1959 Jaroslav Heyrovský „a polarográfiás módszerek felfedezéséért és kidolgozásáért”

1960–1969[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Név Téma
1960 Willard Libby „a szén-14 izotóp kormeghatározásra való felhasználásáért”
1961 Melvin Calvin „a növények szén-dioxid felvételének vizsgálatáért”
1962 Max Ferdinand Perutz, John Kendrew „a globuláris fehérjék kutatásában elért eredményeikért”
1963 Karl Ziegler, Giulio Natta „a polimerek terén elért felfedezéseikért”
1964 Dorothy Hodgkin „a fontosabb biokémiai anyagok szerkezetének krisztallográfiával történő vizsgálatáért”
1965 Robert Woodward „a természetes szerves anyagok szintézisének terén elért eredményeiért”
1966 Robert Mulliken „a kémiai kötések és a molekulák elektronszerkezetének terén végzett kutatásaiért”
1967 Manfred Eigen, Ronald Norrish, George Porter „a rendkívül gyors kémiai reakciók terén elért eredményeiért”
1968 Lars Onsager „a róla elnevezett termodinamikai szimmetria-összefüggések felfedezéséért”
1969 Derek Barton, Odd Hassel „a fehérjék harmadlagos szerkezetének kutatásáért”

1970–1979[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Név Téma
1970 Luis Leloir „a cukornukleotidok szerkezetének meghatározásáért és a szénhidrátok bioszintézisének kutatásáért”
1971 Gerhard Herzberg „az elektronszerkezetnek, a molekulák geometriájának és a szabad gyököknek a kutatásáért”
1972 Christian Anfinsen „a ribonukleázok terén végzett kutatásaiért”
Stanford Moore, William Stein „a ribonukleáz molekula katalitikus aktivitása és a kémiai szerkezet közötti kapcsolat feltárásáért”
1973 Ernst Otto Fischer, Geoffrey Wilkinson „a fémorganikus vegyületek kémiájának területén végzett munkájukért”
1974 Paul Flory „a makromolekulák fizikai kémiájának kutatásában végzett mind elméleti, mind gyakorlati, alapvető jelentőségű kutatásaiért”
1975 John Cornforth „az enzim-katalizált reakciók sztereokémiájának kutatásáért”
Vladimir Prelog „a szerves molekulák és reakcióik sztereokémiájának kutatásáért”
1976 William Nunn Lipscomb, Jr. „a Boránok szerkezetének kutatásáért”
1977 Ilya Prigogine „az irreverzibilis termodinamika és a disszipatív struktúrák kutatásában elért eredményeiért”
1979 Peter Mitchell „a kemiozmotikus elmélet megalkotásáért”
1979 Herbert Brown, Georg Wittig „a szerves és szervetlen bórvegyületekkel kapcsolatban végzett úttörő munkásságáért”

1980–1989[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Név Téma
1980 Paul Berg „a nukleinsavakkal kapcsolatos alapvető kutatásaiért, különös tekintettel a rekombináns DNS-re”
Walter Gilbert,Frederick Sanger „nukleinsavak alap szakaszainak meghatározása kapcsán”
1981 Kenichi Fukui (福井謙一), Roald Hoffmann „a kémiai reakciók mechanizmusainak (egymástól függetlenül végzett) vizsgálatáért”
1982 Aaron Klug „a krisztallográfiai elektronmikroszkópia kifejlesztéséért és a biológiailag fontos nukleinsav-fehérje-komplexek szerkezetének kutatásáért”
1983 Henry Taube „az elektron-transzfer reakciók mechanizmusának feltárásáért”
1984 Robert Bruce Merrifield „a meghatározott aminosav sorrendű polipeptidek szilárd fázisú szintéziséért”
1985 Herbert Hauptman, Jerome Karle „azon matematikai módszerek kifejlesztéséért, amelyekkel a vegyületek kristályain diffrakciót szenvedő röntgensugarak mintázataiból kiszámítható a kémiai vegyületek molekuláris szerkezete”
1986 Dudley Herschbach, Yuan Lee (李遠哲), Polányi János „a kémiai reakciók dinamikájának kutatásáért”
1987 Donald Cram, Jean-Marie Lehn, Charles Pedersen „az élő rendszerek anyagainak kémiai viselkedését utánzó molekulák létrehozásáért”
1988 Johann Deisenhofer, Robert Huber, Hartmut Michel „a fotoszintetikus reakció központ 3 dimenziós felépítésének meghatározásáért”
1989 Sidney Altman, Thomas Cech „az RNS katalitikus tulajdonságainak felfedezéséért”

1990–1999[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Név Téma
1990 Elias James Corey „a szerves szintézis elméletének és módszertanának fejlesztéséért”
1991 Richard Ernst „a nagy felbontású mágneses magrezonancia módszertan fejlesztéséhez való hozzájárulásáért”
1992 Rudolph Marcus „az elektron átadó reakciókról a kémiai rendszerekben elméletéért”
1993 Kary Banks Mullis, Michael Smith „a polimeráz láncreakciós (PCR) eljárás feltalálásáért”
1994 Oláh György „a karbon-kation kémiához való hozzájárulásáért”
1995 Paul Crutzen, Mario Molina, Sherwood Rowland „az atmoszféra kémiájának kutatásáért, különösen az ózonképződés és -lebomlás vizsgálatáért”
1996 Robert Curl, Sir Harold Kroto, Richard Smalley „a fullerének felfedezéséért.”
1997 Paul Boyer, John Ernest Walker „az adenozin-trifoszfát- (ATP-)szintézis alapjául szolgáló enzimatikus folyamat részleteinek tisztázásáért”
Jens Christian Skou „egy ionszállító enzim, a Na+,K+-ATP-áz azonosításáért”
1998 Walter Kohn „»sűrűségfunkcionál«-elmélet fejlesztéséért”
John Pople „ számítási eljárások fejlesztéséért a kvantumkémia területén”
1999 Ahmed Zewail „femtoszekundumos spektroszkópia területén végzett kémiai reakciók átmeneti állapotainak tanulmányozásáért”

2000–2009[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Név Téma
2000 Alan Heeger, Alan MacDiarmid, Hideki Shirakawa (白川英樹) „a vezetőképes polimerek felfedezéséért és fejlesztéséért”
2001 William Knowles, Ryoji Noyori (野依良治) „a királisan katalizált hidrogenációs reakciók tanulmányozásáért”
Barry Sharpless „a királisan katalizált oxidációs reakciók tanulmányozásáért”
2002 Kurt Wüthrich, John Fenn, Koichi Tanaka (田中耕一) „elkülönítő módszer fejlesztéséért a biológiai makromolekulák tömegspektroszkópos elemzése területén” másrészt: „a mágneses magrezonancia spektroszkópia területén a biológiai makromolekulák 3 dimenziós szerkezete meghatározhatóságának megoldásáért”
2003 Peter Agre, Roderick MacKinnon „a vízcsatornák felfedezéséért a sejtmembránban és ioncsatorna(ák) felépítésének és működésének tanulmányozásáért”
2004 Aaron Ciechanover, Avram Hersko és Irwin Rose „az ubiquitin-közvetítette fehérjebontás felfedezéséért”
2005 Yves Chauvin, Robert Grubbs és Richard Schrock „a szerves szintézisen belüli metatézis-módszer kifejlesztésért”
2006 Roger Kornberg „az eukarióták transzkripciójának molekuláris bázisának kutatásáért”
2007 Gerhard Ertl „a szilárd felületeken végbemenő kémiai folyamatok tanulmányozásáért”
2008 Martin Chalfie, Osamu Shimomura, Roger Tsien „a zöld fluoreszcens fehérje (green fluorescent protein, GFP) felfedezéséért”
2009 Venkatraman Ramakrishnan, Thomas Steitz, Ada Yonath „a riboszóma szerkezetének és funkciójának tanulmányozásáért”

2010–2019[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Név Téma
2010 Richard Heck, Negisi Eiicsi, Szuzuki Akira „a palládiumatomok által katalizált szerves kémiai reakciók területén elért eredményeikért”
2011 Daniel Shechtman „a kvázikristályok felfedezéséért”[1] [2]
2012 Robert Lefkowitz, Brian Kobilka amerikaiak „G-protein-kapcsolt receptorok felfedezéséért és működésük leírásáért”[3] [4]
2013 Martin Karplus, Michael Levitt, Arieh Warshel „a komplex kémiai rendszerek többszintű modelljének kifejlesztéséért”[5] [6] [7]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]