Adenozin-trifoszfát
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Adenozin-trifoszfát | |
|---|---|
 |
|
 |
|
| IUPAC név | 5-(6-aminopurin-9-yl)-3,4-dihydroxy-oxolan-2-yl methoxy-hydroxy-phosphoryl oxy-hydroxy-phosphoryl oxyphosphonic acid |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [] |
| PubChem | |
| SMILES | Nc1ncnc2[n](cnc12)[C@@H]3O[C@H] (COP([O-])(=O)OP([O-])(=O)OP([O-])([O-])=O)C(O)C3O |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C10H16N5O13P3 |
| Moláris tömeg | 507,181 g mol-1 |
| Olvadáspont |
176 °C (bomlik)[1] |
| Savasság (pKa) | 6,5 |
| Veszélyek | |
| EU oszályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| R-mondatok | nincs[1] |
| S-mondatok | nincs[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az adenozin-5'-trifoszfát (ATP) egy többfunkciós nukleotid, amely a sejten belüli energiaátvitel legkisebb „molekuláris pénzegysége”.
Az ATP kémiai energiát szállít a sejten belül az anyagcsere folyamataiban. Az energia a foszfát csoportok közötti kötésekben raktározódik. Egy csoport leszakadásával átlag 30 kJ energia szabadul fel mólonként.
A fotoszintézis és a sejtlégzés folyamataiban energiaforrásként szerepel, és egy sor enzim és sejtfolyamat fogyasztja a bioszintetikus reakciók, a sejtmozgás és a sejtosztódás folyamataiban.
Az ATP-t a nukleinsavakba is beépítik a polimerázok a DNS replikáció folyamatában és a transzkripcióban.
A szignál transzdukciós (jelátviteli) folyamatokban az ATP a kinázok szubsztrátja, (amelyek a proteineket és a lipideket foszforilálják) valamint az adenilát-cikláz enzimé is, amely egy second messenger (másodlagos hírvivő) molekulát, a cAMP-t képzi belőle.
A molekula szerkezete egy purinbázisból áll (adenin), amely egy pentóz (ribóz) 1'-es szénatomjához kötődik.
A három foszfátcsoport a pentózrész 5'-ös szénatomjához kapcsolódik. Amikor az ATP a DNS-szintézisben játszik szerepet, a ribóz cukorrész először dezoxiribózzá alakul a ribonukleotid reduktáz enzim hatására.
Az ATP-t 1929-ben Karl Lohmann fedezte fel, majd 1941-ben Fritz Albert Lipmann feltételezte róla először, hogy ez a fő energiaszállító molekula a sejtekben.
[szerkesztés] Források
| A citromsavciklus anyagcsere-útvonala | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
