1942

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

1942 más naptárakban

Gergely-naptár	1942
Ab urbe condita	2695
Örmény naptár	1391 ԹՎ ՌՅՂԱ
Bahá’í naptár	98 – 99
Berber naptár	2892
Buddhista naptár	2486
Kínai naptár	4638–4639
Japán naptár	2602 (Jimmu-korszak)
Burmai naptár	1304
Bizánci naptár	7450 – 7451
Kopt naptár	1658 – 1659
Etióp naptár	1934 – 1935
Zsidó naptár	5702 – 5703 (Zsidó év) | 5703
Hindu naptárak
- Vikram Samvat	1997 – 1998
- Shaka Samvat	1864 – 1865
- Kali juga	5043 – 5044
Holocén naptár	11942
Iráni naptár	1320 – 1321
Muszlim naptár	1360 – 1361
Koreai naptár	4275
Thai szoláris naptár	2485

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek

Évek: 1937 – 1938 – 1939 – 1940 – 1941 – 1942 – 1943 – 1944 – 1945 – 1946 – 1947

Tartalomjegyzék 1 Események 2 Az év témái 2.1 1942 a filmművészetben 2.2 1942 az irodalomban 2.3 1942 a zenében 2.4 1942 a tudományban 2.5 1942 a légi közlekedésben 2.6 1942 a vasúti közlekedésben 2.7 1942 a sportban 3 Születések 4 Halálozások 5 Nobel-díjak

[szerkesztés] Események

• január 2. – Manilát a Fülöp-szigetek fővárosát elfoglalta Japán a II. világháborúban.
• január 10. – Kezdetét veszi Indonézia japán ellenőrzése.
• január 11. – Kuala Lumpurt elfoglalják a japánok.
• január 22. – A moszkvai és tulai területek felett a – német erőket fokozatosan kiszorító – szovjet csapatok veszik át az ellenőrzést.
• február 15. – Szingapúr japán kézen.
• március 8. – A japán csapatok megszállják Rangunt.
• március 25. – Megkezdődik a szlovákiai zsidók deportálása a lengyelországi haláltáborokba (október 20-áig 58 000 zsidót deportálnak).
• március 28–29. – A Lübeck elleni brit éjszakai bombatámadással a szövetséges csapatok először próbálják ki a szőnyegbombázást egy város lakónegyedén.
• április 18. – Pierre Laval alakít kormányt Franciaországban.
• május 4. – A Korall-tengeri csata fordulópont a távolkeleti fronton, az amerikaiak tengeren legyőzi a japánokat.
• május 12. – A szovjet csapatok ellentámadásba mennek át Harkov térségében.
• május 15. – A szlovák parlament utólagosan jóváhagyja a zsidók deportálását; az egyetlen ellenszavazatot a Magyar Párt képviselője, Esterházy János adja le, míg több szlovák képviselő – tiltakozása jeléül – a szavazás idején elhagyja az üléstermet.
• május 26. – Angol–szovjet segítségnyújtási egyezmény megkötése.
• május 30. – Köln éjjeli bombázásával kezdetét veszik a Németország elleni angolszász légitámadások.
• június 4. – Merénylet áldozata lesz a Cseh–Morva Protektorátus helytartója, Reinhard Heydrich.
• június 4–7. – A Midwayi csata, ahol is az Egyesült Államok győzelmet arat a japán flotta felett.
• június 10.
  

  

  A Dieppe-i csata (augusztus 19.)
  • A Reinhard Heydrich elleni merényletre válaszul SS-csapatok kivégzik Lidice falu férfi lakosait, a nőket és a gyermekeket koncentrációs táborba hurcolják.
  • A német csapatok újabb offenzívát indítanak a Szovjetunió déli területein.
• június 11. – Szovjet–amerikai kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írnak alá.
• június 21. – Erwin Rommel csapatai élén bevonul Tobrukba.
• július 11. – Szevasztopol német kézen.
• július 24. – Rosztovot megszállják a német csapatok.
• augusztus 15. – Jozef Tiso holicsi beszédében kinyilvánítja a szlovákok „jogát” arra, hogy megszabaduljanak a zsidóktól.
  

  

  Rohamra induló katonák el-Alameinnél (október 24.)
• augusztus 19. – Az angol–amerikai csapatok partra szállnak Dieppe-nél, azonban a hídfőt a német egységek megsemmisítik.
• október 23. – A második el-alameini csata kezdete.
• október 26. – Norvégiában törvény mondja ki a zsidó közösség vagyonának teljes elkobzását.
• november 7. – Angol és amerikai csapatok szállnak partra a marokkói Casablancánál.
• november 11.
  • A német csapatok megszállják egész Franciaországot.
  • Olasz és német egységek vonulnak be Korzikára és Tuniszba.
• november 13. – A japán csapatok súlyos vereséget szenvednek a Salamon-szigeteknél.
• november 19. – Szovjetunió elkezdi téli offenzíváját a doni fronton a németek ellen.
• november 22. – Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget.
• november 26.
  • New Yorkban, a „Hollywood Theater” filmszínházban bemutatják Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével a „Casablanca” című filmet, melyet Michael Curtiz rendezett.
  • Megalakul az AVNOJ („Jugoszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanácsa”) Josip Broz Tito vezetésével.
• november 27. – A touloni kikötőben – a francia matrózok – elsüllyesztik a francia hajóhadat, hogy az ne kerüljön a németek kezére.

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 1942 a filmművészetben

[szerkesztés] 1942 az irodalomban

• Kodolányi János: Rókatánc (elbeszélések)
• Kodolányi János: Holdvilág völgye (regény)

[szerkesztés] 1942 a zenében

• szeptember 24. – Huszka Jenő Mária főhadnagy operettjének bemutatója

[szerkesztés] 1942 a tudományban

• Lükő Gábor: A magyar lélek formái alapvető néprajzi tárgyú könyvének megjelenése

[szerkesztés] 1942 a légi közlekedésben

[szerkesztés] 1942 a vasúti közlekedésben

[szerkesztés] 1942 a sportban

• Története során a Csepel FC először nyeri meg az NB1-et. Először fordul elő, hogy nem budapesti csapat végez az élen.

[szerkesztés] Születések

• január 3. – Sólyom László, köztársasági elnök
• január 5. – Kiss Ferenc, birkózó
• január 8. – Stephen Hawking, angol fizikus
• január 25. – Eusébio, portugál labdarúgó
• Február 14. – Michael Bloomberg amerikai üzletember és New York polgármestere
• február 15. – Hammerl László, olimpiai bajnok sportlövő, edző
• március 4. – Sztevanovity Zorán, énekes, gitáros, zeneszerző
• március 20. – Kristóf Tibor színész
• április 9. – Bodnár András, olimpiai bajnok vízilabdázó, sportvezető, orvos
• április 20. – Nemere Zoltán, kétszeres olimpiai bajnok vívó († 2001)
• április 23. – Faházi János, asztaliteniszező
• május 3. – Bujtor István, színész († 2009)
• május 3. – Loredana Nusciak olasz színésznő, fotómodell
• május 6. – Gergátz Elemér, állatorvos, miniszter
• május 22. – Theodore Kaczynski egy amerikai anarchista terrorista
• május 28. – Fodor Zsóka magyar színésznő
• június 3. – Reimholz Péter
• június 4. – Béres Ilona színésznő
• június 5. – Almási Éva színművésznő, Balázsovits Lajos színész felesége, Balázsovits Edit színésznő édesanyja
• június 16. – John Rostill, brit zenész, (basszus)gitáros, a Shadows tagja
• június 18. – Paul McCartney, brit zenész, énekes, dalszerző, a Beatles tagja
• június 21. – Sirin Ebádi az első iráni bírónő
• július 11. – Fónagy János, jogász, miniszter
• augusztus 4. – Don S. Davis amerikai színész († 2008)
• augusztus 10. – Hajnóczy Péter, író († 1981)
• augusztus 29. – Gottfried John, német színész
• szeptember 14. – Czakó Gábor, író, képzőművész
• október 7. – Halász Judit, színész, énekes
• október 9. – Bikácsy Gergely, kritikus, a magyar esszéirodalom jelentős képviselője
• október 14. – Nádas Péter, író, drámaíró, esszéista
• október 19. – Medgyessy Péter, a Magyar Köztársaság kormányfője volt 2002 és 2004 között
• november 17. – Martin Scorsese, amerikai filmrendező
• november 19. – Calvin Klein, amerikai divattervező
• november 21. – Hamari Júlia, magyar operaénekesnő
• november 24. – András Ferenc, magyar filmrendező
• november 24. – Oláh János, József Attila-díjas magyar költő, író
• november 27. – Jimi Hendrix, gitáros, énekes († 1970)
• december 1. – Pályi András, író, műfordító
• december 20. – Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke

[szerkesztés] Halálozások

• január 8. – Joseph Franklin Rutherford, leginkább a Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania második elnökeként ismert, amely Jehova Tanúi szervezete (* 1869)
• február 10. – Hazai Samu hivatásos katonatiszt, miniszter (* 1851)
• március 18. – Márk Lajos, a FÉSZEK Klub egyik alapítótagja (1901), az 1928-ban létrehozott Munkácsy-Céh elnöke,számos magyar és nemzetközi díjjal kitüntetett festőművész (* 1867)
• június 1. – Vladislav Vančura a 20. század egyik kiemelkedő cseh írója, filmrendező, forgatókönyvíró (* 1891)
• június 18. – Jozef Gabčík szlovák katona, az egyik elkövetője a Operation Anthropoidnak, Reinhard Heydrich meggyilkolásának (* 1912)
• június 23. – Oláh Gábor magyar költő, író (* 1881)
• augusztus 20. ‑ Vitéz nagybányai Horthy István repülő főhadnagy, kormányzóhelyettes (* 1904)
• szeptember 4. – Móricz Zsigmond, író, újságíró (* 1879)
• szeptember 6. – Szilágyi László, költő, író, újságíró, operett-szövegkönyvíró (* 1898)
• szeptember 30. – Hans-Joachim Marseille ellen (* 1919)
• október 12. – Hunyady Sándor, író (* 1890)
• november 19. – Bruno Schulz, lengyel író és festőművész (* 1892)
• november 21. – Leopold von Berchtold gróf, osztrák politikus, 1912–15-ig az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere (* 1863)
• november 29. – Zipernowsky Károly, magyar feltaláló, gépészmérnök, a magyar erősáramú elektrotechnikai ipar megalapítója (* 1853)
• december 8. – Eitel Frigyes porosz királyi herceg porosz királyi és német császári herceg, a Német Császári Hadsereg vezérőrnagya (* 1883)

[szerkesztés] Nobel-díjak

• Fizikai: nem adták ki

• Kémiai: nem adták ki

• Fiziológiai-orvosi: nem adták ki

• Irodalmi: nem adták ki

• Béke: nem adták ki

• Közgazdasági: nem adták ki