Rangun

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rangun
Yangon downtown.JPG
Közigazgatás
Ország  Mianmar
Népesség
Teljes népesség 2 513 023 fő (1983) +/-
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Rangun (Burma)
Rangun
Rangun
Pozíció Burma térképén
é. sz. 16° 47′, k. h. 96° 09′Koordináták: é. sz. 16° 47′, k. h. 96° 09′

Rangun Mianmar (Burma) legnépesebb városa.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rangun az Iravádi (Irrawady) hatalmas deltájának keleti részén, a Rangun (Hlaing) nevű folyóág mellett épült.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sve Dagon pagoda

A várost a XVIII. században alapították. Helyén az alapítás előtt egy kisebb település, Dagon állt, melyet a középkorban itt állt Sve Dagon nevű pagodájáról neveztek el. Ez a Mon-királyok idején, a XV. század elején lett város.

1755-ben az utolsó burmai dinasztia megalapítója, Alaungpaja az ország egyesítése után új várost alapított és kikötőt építtetett Dagon helyén, és ide helyezte át székhelyét. Az új városnak a Jangon ("a harc vége") nevet adta.

1824-ben az első angol-burmai háború kezdetén az országba benyomuló britek elfoglalták, azonban 1826-ban távozniuk kellett a városból.

1852-ben a második angol-burmai háború alatt újból brit fennhatóság alá került, és Brit Felső-Burma közigazgatási központja lett.

1885-ben Burma teljes meghódítása után Rangun az egész gyarmat közigazgatási székhelye lett és gyors fejlődésnek indult a delta mezőgazdasági termékeinek feldolgozása és a tengeri kikötő forgalmának köszönhetően.

1872-ben Rangun lakosainak száma elérte a 100 000 főt.

1931-ben a lakosság száma már 400 000 főre gyarapodott.

A második világháború alatt a japán megszállás ellen felszabadító mozgalom bontakozott ki.

1945-ben Rangunt az egyesített burmai és angol erők szabadították fel.

1948-ban a független Burma fővárosa.

1985-ben Rangun lakossága az elővárosokkal együtt már megközelítette a 2,6 milliós lélekszámot.

A város lakosságának többsége burmai, de mellettük még indiai, kínai, karen és más kisebb nemzetiség tagjai is lakják.

Rangun mára Burma legfontosabb iparvárosává, kikötőjévé és kereskedelmi központjává vált, és a város több kulturális intézménynek is székhelye.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A belváros egy része

Rangun gazdasági élete szorosan kapcsolódik a kikötőhöz. A mély vizű Rangun folyó északi partján több kisebb-nagyobb kikötő is található, melyeket a nagy óceánjáró hajók is megközelíthetnek, az ország külkereskedelmének majdnem 90%-a ezeken át bonyolódik le.

Rangunt a világ legnagyobb rizskiviteli kikötőjeként tartják számon, de innen a rizsen kívül egyéb mezőgazdasági terméket és bányakincseket is exportálnak, többek között: gyapotot, fát, nyersgumit és érceket is. Az országba csereképpen a kikötőn keresztül félkész termékek, gépek, vegyi anyagok érkeznek az országba.

Az Iravádi vízi útján jutnak el a városba a delta halászati és mezőgazdasági termékei, Felső-Burma hegyvidékének fája, érce, valamint a csővezetéken keresztül a kőolaj is. Rangunt a folyami hajójáratok az ország minden nagyobb városával összekötik. A főváros egyúttal a hazai vasutak és országutak csomópontja is. A folyó partján és az úszóbárkákon is tucatjával sorakoznak a rizshántolók és magtárak.

A kikötő mellett található piacokon a halászat egzotikus termékein kívül a deltavidékről ideszállított gyümölcs- és zöldségfélék sokasága cserél gazdát, de megtalálható itt például a rizzsel töltött bambuszrügy, mangó, mandarin, ananász, batáta és a dinnyefa gyümölcse, vagy gyöngyház, emléktárgyak, bambuszból készült háztartási cikkek is.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rangunban több felsőoktatási intézmény is található. Egyetemét 1920-ban alapították, de a városban van műszaki, mezőgazdasági és szépművészeti főiskola is.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sve Dagon pagoda fősztúpája
  • Sve Dagon pagoda - a világ egyik legnagyobb pagodája. Aranyozott központi sztúpája 100 méter magasságú.

A legenda szerint kora meghaladja a 2000 évet. A fennmaradt dokumentumok azonban a XIV. századra teszik építését. A Sve Dagon mai alakját a XVIII. században nyerte el. Központi sztúpája tetején a hét aranyozott gyűrűn nyugvó "esernyőt" több mint ezer arany és ezüstcsengettyű veszi körül, melyek már a könnyű szélben is megszólalnak. Fölöttük egy szélkakas és egy drágakövekkel ékesített arany gömb csillog.

A Sve Dagonhoz a fősztúpán kívül 72 aranyozott tetejű templom, álló, ülő és fekvő buddha-szobrok, valamint csipkézett tetejű kecses kolostorok és a zarándokok számára épült házak tartoznak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A világ fővárosai. Kossuth Könyvkiadó (1986). A Rangunról szóló rész Náhlikné Karceva Valentina munkája nyomán készült.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rangun témájú médiaállományokat.