Kopp Mária

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kopp Mária
Életrajzi adatok
Született 1942. január 14.
Budapest
Elhunyt 2012. április 3. (70 évesen)
Budapest
Házastárs Skrabski Árpád
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Semmelweis Orvostudományi Egyetem
Más felsőoktatási
intézmény
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület orvostudomány, pszichológia
Kutatási terület klinikai orvostudományok, pszichofiziológia
Tudományos fokozat MTA doktora (1999)
Munkahelyek
Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézet Igazgató egyetemi tanár (1993-2007)
Tudományos igazgatóhelyettes (2007-2012)
Semmelweis Egyetem-MTA „Mentális Egészségtudományok” társult kutatócsoport (2007-2012) vezető kutatóprofesszor
Jelentős munkái A magatartástudomány alapjai és módszerei (1996)
Orvosi pszichológia (2005)
Tudományos publikációk száma 332 tudományos közlemény, 9 könyv
Szakmai kitüntetések
Szent-Györgyi Albert-díj (2004)
Prima díj (2009)
A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2012)

Kopp Mária (Budapest, 1942. január 14.Budapest, 2012. április 3.) magyar orvos, pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese, a Semmelweis Egyetem–MTA „Mentális Egészségtudományok” társult kutatócsoportjának vezetője volt. A pszichológiai tudományok akadémiai doktora.

Kutatási területe, módszerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Interdiszciplináris kutatás a pszichológia és élettan határterületén klinikai pszichofiziológiai és magatartás-epidemiológiai módszerekkel.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen nyert általános orvosi diplomát 1968-ban, később az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pszichológia szakot végzett (1977), klinikai szakpszichológusi képestést nyert 1982-ben.

Munkaállomásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első munkaállomása az Országos Munkaegészségügyi Intézet, ahol megszervezte és vezette a klinikai epidemiológiai munkacsoportot (1968–1973), majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Klinikai epidemiológiai munkacsoportját vezette (1973–1982). 1982-ben megvédte kandidátusi disszertációját a klinikai orvostudományok területén (a disszertáció címe: „A vegetatív tünetképződés mechanizmusa a magas vérnyomás betegség és a fiatalkori nyombélfekély korai szakaszában”) és a Pszichiátriai Klinikára ment dolgozni, ahol 1984-től a Szociálpszichiátriai és Pszichofiziológiai Laboratóriumot, 1985–1993-ig a Pszichoszomatikus ambulanciát vezette, mint klinikai szakpszichológus.[1] 1993–2007-ig a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatójaként működött, 1994-ben egyetemi tanárrá habilitálták, akadémiai doktoriját a pszichológiai tudományok területén (a disszertáció címe: „A szorongásos és depressziós tünetegyüttes epidemiológiai, pszichofiziológiai és klinikai összefüggései”) 1999-ben védte meg.

2007. július 1. óta a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet tudományos igazgatóhelyettese. 2007. január 1. óta a Semmelweis Egyetem-MTA „Mentális Egészségtudományok” társult kutatócsoport vezetője volt.

Tudományos publikációi, utánpótlás-nevelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudományos szakterületén mind hazai, mind nemzetközi szinten magyar nyelven és angol nyelven megmérette magát, 2002 és 2008 között 104 kongresszusi előadást tartott, ezek közül 15 esetben felkért előadó.[2] 2001-2005 között nemzetközi konferencia-előadások meghívottja kilenc alkalommal. 332 tudományos közleményt és 11 könyvet adott közre, 66 monográfiába, szakkönyvbe írt fejezetet vagy részletet.

Teljesítményét jelzi 857 független idézettség és összes tudományos közleményének magas impakt faktora: 137.099;[3] és Hirsch-indexe: 11, interdiszciplináris témákban a társadalomtudomány és természettudomány határterületein.

Számos országos reprezentatív felmérést szervezett az egészségi állapot és életminőség pszichoszociális háttértényezőinek vizsgálatára, ezen témában megjelent kötetei igen figyelemreméltóak.

Nagy gondot fordított a tudományos utánpótlás nevelésére, törzstagja volt a SE Mentális egészségtudományok Doktori Iskolának. Témavezetése mellett 16 fő hallgató érte el a PhD fokozatot (1998-2010 között), további 4 fő témavezetését vállalta, de az ő védéseiket sajnos már nem érhette meg.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei Kopp Jenő (1900–1977), a Fővárosi Képtár igazgatója és Waigand Ilona (1918–1978) voltak. 1965-ben kötött házasságot Skrabski Árpád (1939–2009) mérnök szociológussal, akivel két gyermeküket nevelték fel, Luca (1974) és Fruzsina (1975). Nagybátyja Waigand József (1912–1993) római katolikus pap, egyetemi tanár. Testvére B. Kopp Judit (1943–1995) szobrászművész, unokatestvére Lotz Károly (1937) politikus, miniszter.

Tudományos munkái (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kötetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Huszár I., Kopp M.S. (1985): Az emocionális funkciózavarok összefüggései településszociológiai tényezőkkel. TBZ Bulletin 5., Budapest.
  • Kopp M., Skrabski Árpád, Kereszty K. (1987): A neurózis és öngyilkossági kísérletek epidemiológiai vizsgálata országos reprezentatív felmérés alapján. TBZ Bulletin 9.
  • Kopp M. (1989): Józsefváros két orvosi körzetének pszichiátriai epidemiológiai vizsgálata. TBZ Bulletin 14.
  • Kopp M., Skrabski Á. (1992): Magyar lelkiállapot. Végeken, Budapest.
  • Kopp M., Fóris Nóra (1993): A szorongás kognitív viselkedésterápiája. Végeken, Budapest.
  • Kopp M. (1994): Orvosi pszichológia. Az egészséglélektan és magatartásorvoslás alapjai. SOTE, Budapest.
  • Kopp M., Skrabski Á. (1995): Alkalmazott magatartástudomány. A megbirkózás egyéni és társadalmi stratégiái. Végeken, Budapest.
  • Kopp M., Lázár Imre (1996): A magatartástudomány alapjai és módszerei. Népegészségügyi Iskola, Debrecen.
  • Kopp M., Berghammer R. szerk. (2005): Orvosi pszichológia, Medicina, Budapest.
  • Kopp M, Kovács Mónika Erika szerk. (2006) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest.
  • Skrabski Á., Kopp M. (2009): A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban. Apor Vilmos Főiskola, Vác.
  • Skrabski Á., Kopp M. (2009): A nevelésszociológia alapjai. Apor Vilmos Főiskola, Vác.[4]

Angol nyelvű közleményeiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • KOPP M. S(krabskiné), Falger PRJ, Appels A, Szedmak S (1998): Depressive symptomatology and vital exhaustion are differentially related to behavioral risk factors for coronary artery disease, PSYCHOSOMATIC MEDICINE 60: (6) pp. 752-758.
  • Kopp M.S., Skrabski A, Szedmak S (2000): Psychosocial risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society, SOCIAL SCIENCE & MEDICINE 51: (9) pp. 1351-1361.
  • Kopp M. S, Réthelyi J (2004): Where psychology meets physiology: Chronic stress and premature mortality - The Central-Eastern European health paradox, BRAIN RESEARCH BULLETIN 62: (5) pp. 351-367.
  • Kopp M.S, Stauder A, Purebl Gy, Janszky I, Skrabski Á (2007): Work stress and mental health in a changing society. European Journal of Public Health 18, 238-244.
  • Kopp M.S, Stauder A, Purebl G, Janszky I, Skrabski A (2008): Work stress and mental health in a changing society, EUROPEAN JOURNAL OF PUBLIC HEALTH 18: (3) pp. 238-244.
  • Kopp M.S, Thege BK, Balog P, Stauder A, Salavecz G, Rozsa S, Purebl G, Adam S (2010): Measures of stress in epidemiological research., JOURNAL OF PSYCHOSOMATIC RESEARCH 69: (2) pp. 211-225.

Társasági tagság (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Pszichofiziológiai és Egészséglélektani Társaság (alapító elnöke)
  • European Acedemy of Sciences tagja (2004)

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Egyik jelentős felmérését ebben az időszakban férjével, Skrabski Árpáddal együtt végezte: „Munkaképesség csökkenés, a neurózis és depresszió tüneti képe, alkoholfogyasztás, fokozott gyógyszerfogyasztás, dohányzás, magatartászavarok, öngyilkossági magatartás - regionális jellemzői.” Közreadó: SOTE Pszichiátriai Klinika Szociálpszichiátriai Laboratórium. Budapest : px Informatikai és Humán Kockázatokat Kezelő Kft., 1989. 2 db. (forrás: MOKKA)
  2. Amiről nem lehet hallgatni, arról beszélni kell : Nyilvánosság konferencia Budapest, Gellért Szálló, 2007. november 22. / kiad. az "Értünk" Egyesület ; előszó Halász Zsuzsa ; bev. Brém-Nagy Ferenc ; [előadók Kopp Mária et al.] Budapest : "Értünk" Egyesület, [2007] 85 p.
  3. Országos Doktori Tanács honlapja, Kopp Mária
  4. Kopp Mária publikációi a SE Magatartástudományi Intézetének honlapján

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Kopp Mária szócikkét ld. I. köt. 898. p.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]