Szorongás
A szorongás pszichológiai betegség, amely a félelmi rendszer maladaptív (rosszul alkalmazkodó) működéseként definiálható.
Tartalomjegyzék |
Leírás [szerkesztés]
Időnként mindenki érez szorongást, feszültséget, nyugtalanságot, félelmet. Egy bizonyos szintig ez egészséges: fokozza a teljesítőképességet (pl. sportban, munkahelyen), és a szervezet, ha fenyegetést észlel, felkészíti a testet a menekülésre vagy éppen a szembeszállásra (fight or flight, azaz „üss vagy fuss”).
Akkor válik problémává a nyugtalanságérzet, ha az élet minden területére átterjed, és általános érzéssé válik. Kognitív, testi, érzelmi és viselkedési komponensek együtt hozzák létre a nyugtalansággal, félelemmel, aggodalommal járó szorongást. Olyan mindennapos érzés, amely azonosítható külső ok nélkül is létrejön. Tehát nem egyenlő a félelemmel, aminek van pontos külső oka. A szorongás a tehetetlenség érzésével összekötött félelem érzete, amikor az ember úgy érzi, hogy semmiféle befolyással sincs a történésekre.
Testi tünetek kísérhetik. Ilyen lehet: szívdobogás, émelygés, mellkasi fájdalom, fejfájás, gyomorfájás, izomfeszültség a vállban és nyakban, szédülés, fáradtság.
Érzelmi komponensei: nyugtalanság, izgatottság, érzékenység, álmatlanság vagy rossz álmok sorozata.
Kialakulásának okai [szerkesztés]
Az agy egy része, az amygdala felelős az érzelmi komponensek kialakulásáért, ezért annak hibás működése okozhatja a szorongást. Különösen a bazolaterális amygdala érintett ebben. Továbbá, a GABA (gamma-aminovajsav) neurotranszmitter alacsony szintje okozhatja ezt a betegséget.
Az alkoholizmus egy utóhatása lehet a szorongásos zavarok kialakulása. Bár a szorongás az alkoholizmus előtt is fennállhat, az alkoholfogyasztás nem csökkenti a tüneteket, hanem fenntartja és erősebbé teszi őket.
Bizonyíték van arra, hogy ha az egyén a munkakörnyezetben tartósan ki van téve szerves oldószerek hatásainak (pl. festő, lakkozó), kialakulhatnak szorongásos zavarok.
Típusai [szerkesztés]
Generalizált szorongásos zavar (GAD) [szerkesztés]
Egy olyan tartós és koncentrált szorongás, melyben több tünet jelenik meg egyszerre, és nem fókuszálódik egy tárgyra vagy helyzetre. A GAD-ben szenvedők szinte mindenre szorongással reagálnak. Tünetei többek közt: nyugtalanság, fáradékonyság, koncentrálási zavarok, ingerlékenység, alvászavar, izomfeszültség.
A betegek gyakran rettegnek a jövőtől, van, hogy a teljesítménnyel vagy aktivitással kapcsolatos aggodalmak kerülnek a szorongás előterébe. Jellemzők még az egzisztenciális, magánélettel kapcsolatos félelmek, vagy a saját és családtagok egészségi állapota miatt érzett aggodalmak. Az állandósult félelem súlyos mértékben befolyásolja az egyén teljesítményét, melyet észlelve a beteg természetesen még inkább szorongani kezd – így alakul ki az ördögi kör, amelyből egyre nehezebb szabadulni. Bár a betegek többsége belátja, hogy félelmei irracionálisak, szorongásukat mégsem képesek kontrollálni, így az teljesen átveheti az uralmat életük fölött.
A GAD szerencsére az egyik legeredményesebben kezelhető pszichiátriai kórkép. Jól hat rá a kognitív és az interperszonális terápia, és nem utolsó sorban a relaxációs technikák elsajátítása is sokat segíthet az elveszett kontroll visszaszerzésében. Bizonyos esetekben gyógyszeres kezelésre is szükség lehet: ilyenkor leggyakrabban szorongásoldó szerek, főképp benzodiazepin-félék használatosak, illetve a szakorvosok egyre gyakrabban írnak fel bizonyos SSRI-készítményeket, melyek sok esetben hatékonyan csökkenthetik a szorongást.
Pánikroham [szerkesztés]
Szorongásos reakciók összetorlódása rohamszerűen. Tünetei: zavar, szédülés, nehézlégzés, émelygés, heves szívdobogás, izzadás. 10 perc alatt tetőznek a rohamok, amelyek látszólag ok nélkül jelennek meg. Gyakran kíséri agorafóbia (nagy terektől való félelem). Gyakori a megőrüléstől és az önkontroll elvesztésétől való félelem ezeknél a betegeknél. Sokszor azt hiszik, hogy a szívükkel van probléma, és hogy éppen szívrohamot kapnak egy-egy pánikroham alatt.
Specifikus fóbiák [szerkesztés]
Egy jellemző külső tárgy vagy helyzet az irracionális félelem oka. A betegek rendszerint valami rémítő következményre számítanak, ha félelmük tárgyával találkoznak. A fóbiások nagyon jól tudják, hogy mitől félnek, ezért tudatosan kerülik azokat a helyzeteket, amelyek szorongást váltanak ki bennük. Ezeket a betegségeket viszonylag jól lehet kezelni.
Agorafóbia [szerkesztés]
Eredeti jelentése: nagy terektől való irracionális félelem. Manapság azonban ennél tágabb értelmet kap a kifejezés. A beteg a félelmet akkor éli meg, ha a biztonságos környezetét el kell hagynia, és nincs a közelben, aki segíthet, vagy olyan helyeken jelenhet meg, ahonnan nehéz a menekülés. Gyakran társul a pánikbetegséggel.
Kényszeres zavar [szerkesztés]
Állandó lesújtó gondolatok vagy képek betolakodása és kényszerek létrejötte (késztetések, hogy megtegyenek bizonyos rituálékat vagy megismételjenek valamit többször). Ezek a betegek olyan dolgokat hisznek, amik nem léteznek.
Poszttraumás stressz szindróma (PTSD) [szerkesztés]
Olyan szorongásos zavar, amely egy trauma átélése után jön létre. Eredhet valamiféle küzdelemből, túszhelyzet, nemi erőszak, súlyos baleset túléléséből, vagy egy hosszú katonáskodás, háborúzás is létrehozhatja.
Akut stressz zavar [szerkesztés]
Súlyos, rendkívüli fizikai vagy lelki sérülésre adott heves reakció. A tünetek azonnal jelentkeznek, és a stressz megszűnése után gyorsan csökkennek és elmúlnak.
Kezelés [szerkesztés]
A pszichoterápiás módszerek nagyon eredményesek, különösen a kognitív viselkedési terápia. Nagy számban használnak gyógyszeres kezeléseket. Néhány gyakran használt gyógyszer: fluoxetin, paroxetin, szertralin, eszcitalopram, diazepám, alprazolám. Néhányan úgy hiszik, hogy a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia együtt hozza meg a várt eredményt.
Természetesen még sokféle kezelést használhatnak a szorongásos betegeknél. Ezek kiválasztása a pszichológustól és pszichiátertől, illetve a beteg reagálásától függenek.
A szorongás-önértékelő kérdőívek segítségével saját magunk is lemérhetjük, hogy segítségre van-e szükségünk.[1]
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Bhagwagar, Z., Wylezinska, M., Taylor, M., Jezzard, P., Matthews, PM., Cowen, PJ. (2004). Increased brain GABA concentrations following acute administration of a selective serotonin reuptake inhibitor. American Journal of Psychiatry 161, 368–370.
- Oatley, K., Jenkins, J.(2001.) Érzelmeink. Budapest: Osiris Kiadó.
- Szendi Gábor (2009). Pánik. Budapest: Jaffa Kiadó
- http://www.betegvagyok.hu/cikkek/szorongatva
Ez a szócikk részben vagy egészben az Anxiety disorder című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
