Betegségek nemzetközi osztályozása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Info talk.png A BNO-kódrendszer hivatalos nemzetközi forrása a WHO honlapja; az OEP által finanszírozott egészségügyi ellátások tekintetében a gyogyinfok.hu az irányadó!

A BNO az egészségügyben használt, a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer rövidítése. A nemzetközi szakirodalom a kódrendszert ICD-nek rövidíti (The International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems). Kialakításának az volt a célja, hogy bármelyik országban megbetegedett, illetve sérülést szerzett személy diagnózisát egységes kódrendszer alapján lehessen besorolni. A szabványos kódolás alapján a különféle statisztikákat, ország jelentéseket egységes kódolás alapján lehet összehasonítani.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapja az 1893-ban elkészült Bertillon-féle osztályozás. Azóta a kódrendszer többszöri revízión ment át. 1948-ban a hatodik revíziót már az Egészségügyi Világszervezet felügyelete alatt dolgozták ki. A revíziókat elsősorban a betegségek pontosabb megfogalmazása, illetve újabbak megjelenése indokolta. Jelenleg a tizedik revíziót használják. Ennek a változatnak az előkészítése 1983-ban kezdődött, ekkor tartották Genfben a BNO-10 előkészítő értekezletet. A revízió javaslat 1984-ben, illetve 1986-ban lett világszerte publikálva. Az észrevételek befogadására, illetve az új kódtáblázat végső elfogadására 1989. szeptember 26. és október 2. között Genfben került sor. A konferencián 43 ország, köztük Magyarország képviselője jelent meg. A tagállamok 1993. január 1-jétől léptették életbe a kódrendszert. Magyarországon a 9/1993 NM rendelet hatálybalépése óta használják az egészségügyben. Sajnos a magyar fordítás nem következetes. Ezért a több ezer kód közül egy ritkább betegség kódját eléggé nehezen tudják az egészségügyi alkalmazottak megtalálni.

Használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Általában a kiadott leletre, beutalóra és zárójelentésre nem csak szövegesen, hanem kódolva is megadják a diagnózis kódját.
  • 2006. október 16-ától társadalombiztosítási támogatással csak úgy rendelhető gyógyszer, ha a receptre a páciens diagnózis kódját is feltüntették [1]. Ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság 29/2009-es határozata 2009 december 31-i határidővel megszüntette.
  • Fekvőbeteg ellátás esetén a beírt diagnózis a finanszírozás egyik alapja.
  • Éves statisztikai adatgyűjtéseknél általában ezt a kódolást használják.

A BNO-10-ről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A WHO (World Health Organization, Egészségügyi Világszervezet) által kiadott BNO kódrendszerben a kódok négy karakteresek. Az első karakter betű, majd következik két szám. Ez a három karakter határozza meg nemzetközi statisztikában használt betegségkategóriákat, amelyeket az esetek többségében egy negyedik karakter kisebb egységekre bont. (A negyedik karaktert az első háromtól pont választja el). Az WHO megengedi, illetve ajánlat, hogy az egyes országok az ötödik karakteren további alábontásokat alkalmazzanak. Általában a negyedik pozíción a „.8”-as jel az egyéb állapotot jelöli, míg a „.9” a három karakteres tétel címének felel meg, de minden további információ nélkül. Magyarországon a közfinanszírozott ellátások jelentési rendszerében olyan kódtörzset használnak, amely minden esetben 5 karakter hosszú, nem tartalmazza a harmadik karakter utáni pontot, és ahol nincs az ötödik (vagy ritkán a negyedik) karakteren aláosztás, ott a hiányzó pozíciókat '0'-val vagy 'H0'-val töltik fel. A finanszírozási szabályok elvárása miatt sok esetben felhasználják mind az öt karaktert. Az eredeti WHO rendszer az első karakteren az U betű kivételével az angol ABC valamennyi betűjét felhasználka. Az U-betűt fenntartották olyen ideiglenes vagy csak egyes országokban használt állapotok kódolására, amelyek nem sorolhatók be semelyik hivatalos kategóriába vagy még nem kapták meg végleges helyüket. Ezek tehát nem nemzetközi szabványos kódok. Magyarországon például az U9990-et használják – Sine Morbo (betegség nélkül) fogalom kódolására.

A kódrendszer felépítése azonban ezen túlmenően is hierarchizált, azonban a magasabb egységeket a kódok nem tükrözik vissza, és ezeket az átfogó kategóriákat nem is lehet közvetlenül használni, hanem részben a tájékozódást, részben az adatok statisztikai aggregációját szolgálják. A hierarchia legfelső szintjét a 21 főcsoport jelenti, amelyek blokkokra bomlanak. Ezek a blokkok tartalmazzák a már említett 3 karakteres tételeket.

Főcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az osztályozás 21 főcsoportot tartalmaz. Ezek:

Sorszám Főcsoport BNO kódok
01 BNO-10-01 – Fertőző és parazitás betegségek A00–B99
02 BNO-10-02 – Daganatok C00–D48
03 BNO-10-03 – A vér és a vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek D50–D89
04 BNO-10-04 – Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek E00–E90
05 BNO-10-05 – Mentális és viselkedészavarok F00–F99
06 BNO-10-06 – Az idegrendszer betegségei G00–G99
07 BNO-10-07 – A szem és függelékeinek betegségei H00–H59
08 BNO-10-08 – A fül és a csecsnyúlvány megbetegedései H60–H95
09 BNO-10-09 – A keringési rendszer betegségei I00–I99
10 BNO-10-10 – A légzőrendszer betegségei J00–J99
11 BNO-10-11 – Az emésztőrendszer betegségei K00–K93
12 BNO-10-12 – A bőr és bőralatti szövet betegségei L00–L99
13 BNO-10-13 – A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei M00–M99
14 BNO-10-14 – Az urogenitális rendszer megbetegedései N00–N99
15 BNO-10-15 – Terhesség, szülés és a gyermekágy O00–O99
16 BNO-10-16 – A perinatális szakban keletkező bizonyos állapotok P00–P96
17 BNO-10-17 – Veleszületett rendellenességek, deformitások és kromoszómaabnormitások Q00–Q99
18 BNO-10-18 – Máshova nem osztályozott panaszok, tünetek és kóros klinikai és laboratóriumi leletek R00–R99
19 BNO-10-19 – Sérülés, mérgezés és külső okok bizonyos egyéb következményei S00–T98
20 BNO-10-20 – A morbiditás és mortalitás külső okai V01–Y98
21 BNO-10-21 – Az egészségi állapotot és egészségügyi szolgálatokkal való kapcsolatot befolyásoló tényezők Z00–Z99
(22) BNO-10-22 – Speciális kódok U00–U99

Néhány betegség kódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Itt a kódok az OEP által finanszírozott egészségügyi szolgáltatók számára előírt változat szerint vannak megadva, amely 1 betű és négy szám. A WHO szerinti forma 1 betű két szám, utána egy pont és még egy szám. Ezek a kódok az 5. karakter elhagyásával és a pont beszúrásával alakíthatók át a hivatalos formátumra. )

  • B86H0 - Rühesség (scabies)
  • E6600 - Elhízás
  • F1950 - Drogok és pszichoaktív anyagok okozta pszichotikus zavarok
  • F2000 - Paranoid szkizofrénia
  • F3220 - Súlyos depressziós epizód
  • F3410 - Disztimia (szorongás)
  • F5210 - Szexuális averzió és a szexuális kapcsolat örömtelensége
  • F6510 - Fetisisztikus transzvesztitizmus
  • F8130 - Az iskolai készségek kevert zavara
  • G35H0 - Sclerosis multiplex
  • G8100 - Féloldali petyhüdt bénulás
  • H2580 - Egyéb öregkori szürkehályog
  • I10H0 - Magas vérnyomás betegség
  • I2090 - Angina pectoris, k.m.n.
  • I2590 - Idült ischaemiás szívbetegség (ISZB)
  • I3510 - Az aorta (billentyű) elégtelensége
  • I6180 - Agyállományi vérzés, egyéb
  • I6320 - Encephalomalacia multiplex (Agyi infarktus)
  • I6720 - Agyi arteriosclerosis
  • I6940 - stroke (nem vérzésként vagy infarktusként jelölt)
  • I7080 - Egyéb ütőerek atherosclerosisa
  • I8300 - Az alsó végtagok visszértágulatai fekéllyel
  • L89H0 - Decubitus fekély
  • L97H0 - Alsó végtag fekélye
  • M0590 - Seropositiv rheumatoid arthritis, k.m.n. (reumatikus gyulladás)
  • M8100 - Osteoporosis
  • S7200 - Combnyaktörés
  • S8000 - Térd zúzódása
  • T7420 - Nemi erőszak, abusus
  • Z21H0 - HIV pozitív, k.m.n. (panaszmentes)
  • Z6150 - Probléma gyermek kárára elk. nemi zaklatásból, nem családtag részéről
  • Z6300 - Házas- vagy élettárssal kapcsolatos gondok
  • Z6340 - Családtag eltűnése és halála
  • Z6520 - Börtönből való szabadulással kapcsolatos gondok
  • Z7200 - Dohányzás
  • Z7210 - Alkoholizmus
  • Z7260 - Fogadás és szerencsejáték

Néhány, a BNO finanszírozási jelentésekben történő használatára vonatkozó szabály[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Járóbeteg ellátásban az S és T-vel kezdődő diagnózisok mellé kiegészítő diagnózist is kell írni, mely a sérülést befolyásoló tényezőt adja meg.
  • Bizonyos diagnózisokat csak meghatározott életkorú páciensnek lehet megadni (például P9600 – Veleszületett veseelégtelenség maximum 1 éves korig írható fel).
  • Bizonyos BNO-k csak adott nemű páciensnek írható fel (például O8400 – Ikerszülés, csak nőnek írható fel)
  • Röntgen vizsgálatoknál nem a radiológus által fölállított, hanem a beküldő diagnózist kell jelenteni.
  • Laboratóriumi vizsgálatoknál a diagnózis rögzítése nem kötelező.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]