Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát (részletek a cikk vitalapján).(2007 augusztusából)
Ezt a lapot át kellene olvasni, ellenőrizni a szavak helyesírását és a szöveg nyelvhelyességét.

Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar

a BNO-10 és a DSM-IV-TR besorolása szerint:
BNO-10
F9880, F9000, F9090
DSM-IV-TR
314.00, 314.01, 314.9

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, ADHD) neurológiai természetű fejlődési rendellenesség, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, feledékenység, gyenge impulzuskontroll.


A figyelemzavar tünetei nem kizárólagosak. Időnként mindenkinél megfigyelhetők. A figyelemzavarban szenvedőknél ezek intenzívebbek, tartósak és egyszerre több figyelhető meg.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] ICD-10 szerint a kódok és jelentésük ami az ADHD-ra vonatkozik

F98.8 Egyéb, rendszerint gyerekkorban vagy serdülőkorban kezdődő meghatározott viselkedés és emocionális zavar

  • Figyelemhiány (zavar) hiperaktivítás nélkül

F90.0 Az aktivítás és a figyelem zavarai

  • Figyelem deficit:
      • zavar hiperaktivítással
      • hiperaktivítás zavar
      • szindróma hiperaktivítással

Kivéve: hiperkinetikus zavar magatartászavarral (F90.1)

F90.9 Nem meghatározott hiperkinetikus zavar

  • ADHD k.m.n.

[szerkesztés] Okok

Bal oldalon: Egészséges személy agyi aktivitása. Jobb oldalon: ADHD-vel élő személy agyi aktivitása. (Zametkin és mtsi, 1990)

A Children and Adults with Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder (nonprofit szervezet az USA-ban ami azért jött létre,hogy támogatást nyújtson és oktatással segítsen azokon akiknek ADHD-ja van http://www.chadd.org) oldalain írottak felhasználásával.

A betegség oka pontosan nem ismert. Kialakulásában szerepe van az öröklődésnek. Ezeket a genetikai hatásokat moderálhatják környezeti jellemzők. Más, nem-genetikai eredetű esetben a betegség oka az anya terhesség alatti alkoholfogyasztása, aktív vagy passzív dohányzása, magas ólomszint a szervezetében, a koraszülöttség, alacsony testtömeg születéskor, az agy prefrontális (homloki) részének sérülése születéskor.

Nem okoznak ADHD-t az édességek,cukrok,élelmiszeradalékok (mint pl.: emulgeálószerek, színezékek, tartósítószerek, ízfokozók, mesterséges aromák, stb),tévézés, társadalmi és családi környezet, szegénység.

Az agy szerkezetének eltérései állhatnak az ADHD tüneteinek hátterében. A fő agyi eltérések a bazális ganglionokban (főként a nucleus caudatus és a globus pallidus), a corpus callosumban és prefrontális lebenyben találhatók. Fiúkban, akiknek nincs ADHD-ja, a jobb agyféltekében a caudate nucleus és a globus pallidus 3%-kal nagyobb, mint a bal agyféltekében. Akiknek ADHD-ja van, azokban ez a különbség hiányzik. Másképp megfogalmazva náluk a jobb agyféltekében kisebbek ezek a magok, mint az egészséges fiúkban. A prefrontális lebeny felelős olyan magas szintű kognitív folyamatokért (úgy nevezett végrehajtó funkciók), mint a tervezés, válaszgátlás, a viselkedés monitorozása, stratégia-váltás, rugalmas alkalmazkodás. ADHD-ban ezek a funkciók sérültek, az eltérések főként a válaszgátlás esetében kifejezettek. A bazális ganglionok fontos idegi bemenetei a prefrontális lebenynek. A két terület között bonyolult kapcsolatrendszer működik. A corpus callosum közvetíti a két nagyagyfélteke közötti információkat. Bizonyos elképzelések szerint a corpus callosum magasabb aktivitása, és ezáltal a féltekék közötti erősebb együttműködés révén kisebb az esélye lányokban az ADHD-nak. Mindenesetre ezt nem kizáróan valószínűnek tűnik, hogy hormonális hatások is felelhetnek az ADHD nagyobb előfordulásáért fiúknál.

[szerkesztés] Gyermekkor Tünetei

(Paul H.Wender The hyperactive child,adolescent and adult c. 1987-ben megjelent 3. kibővített kiadásának (Published in the United States by Oxford Univerity) A hiperaktív gyermek,serdülő és felnőtt figyelemzavar egy egész életen át c. 1993-ban kiadott magyar fodításának 2. kiadása (Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest,1997) és a Trouble in Mind magyarul Pszichátriai kórképek címmel sugárzott ismeretterjesző film ADHD c. részének felhasználásával.

[szerkesztés] Figyelemzavarok és szétszórtság

A legjelentősebb,szinte mindig előforduló tünete.A figyelem csak rövid ideig köthető le és könnyen elterelhető. Elfelejti feladatait vagy nem fejezi be,esetleg emlékszik rá de nem hajladó megcsinálni.Félbehagy tevékenységeket,nem tart rendet dolgai között.Nem hallgatja végig szüleit. A gyerekek persze általában is nem tudnak annyira figyelni mint a felnőttek és hamarabb elunják magukat.A figyelemzavarban szenvedő gyermek képessége a figyelésre nem olyan mint kortársaié hanem annál gyengébb,egy nálánál fiatalabb gyermek szintjének felel meg. Figyelemzavaruk ellenére ezek a gyerekek képesek lehetnek figyelni egy ideig akkor ha csak és kizárólag velük foglalkozik egy felnőtt.Megeshet,hogy a tanító felfigyel a problémára,javasolja orvos vizsgálatát aki ha 20 percet szán rá nem fogja gyengének találni a figyelmét.Egyesek olyan dolgot amit ők választanak sokáig csinálnak megszakítás nélkül.

[szerkesztés] Hiperaktivítás

Gyakori tünet. Már korai gyermekkorban szembetűnik és rögtön látni, hogy az ilyen gyerek más mint a többi. Mintha állandóan „fel lenne húzva”. Nem fogy ki az energiából. Szaladgál,felmászik és veszélynek teszi ki magát. Gyakran megsérül. Iskolában óra közben mászkál. Később ő is megtanul a helyén maradni, de akkor fészkelődik, rázza a lábát, a kezével dobol.

Fontos megjegyezni,hogy nem minden ADHD-s gyermek hiperaktív! Vannak gyerekek, akiknél a legtöbb tünet jelen van de nem mutatnak hiperaktivítást. Még az is lehet,hogy a normálisnál kevésbé aktívak. Visszahúzódnak, szégyellősek és csendben vannak. Az ilyen gyerek nem tűnik fel az embereknek, mert egyszerűen nem figyelnek rá. Senkit se zavarnak. Valószínűleg éppen azért nem olyan gyakori az ilyen elsődlegesen figyelmetlen típusú gyermek, mert nem keresik.

[szerkesztés] Impulzivitás

Szintén gyakori tünet.Ebben az esetben is mintha saját életkoruknál éretlenebbek lennének.Nem tudnak kivárni.Valamit rögtön akarnak megszerezni vagy megtenni.Nem látják előre cselekedetük nyilvánvaló vagy nagyon lehetséges következményét.Megsérülnek,elfogadhatatlan dolgot tesznek,ellopják azt ami kell nekik.Bántalmazzák társaikat ha nem úgy játszanak ahogy ők akarják.

[szerkesztés] Figyelmet követelő magatartás

Kielégíthetetlen igény a figyelemre.Lehet ingerlés,zaklatás,bohóckodás,helytelen vagy veszélyes cselekedet által.

[szerkesztés] Iskolai nehézségek

Fontos tudni,hogy a figyelemzavar nem befolyásolja a tesztekkel (például MAWI) mért inteligenciát.Az ilyen gyerekek is lehetnek okosak, átlagosak és gyengébbek. Mivel az ADHD komorbiditása erős (főként diszkalkuliával, diszlexiával kapcsolódik össze nem ritkán), az alapbetegség (ADHD) által okozott nehézségeken felül is komoly iskolai problémákkal kell szembenézni. Az ADHD növeli a későbbi droghasználat és bűnözés kialakulásának lehetőségét.

[szerkesztés] Koordinációs nehézségek

50% az esélye,hogy ez a tünet is jelen van.Lehet finom motoros működési probléma.A cipőfűző megkötése nehezen megy,az írásuk olvashatatlan.A szem és a kéz koordinációjának gyengesége.Ez például labdajátékokban nyújtott gyenge teljesítményben látszik.De akinek nincs ilyen tünete lehet nagyon jó is ezekben a játékokban.

[szerkesztés] Ellenálló és zsarnokoskodó szociális magatartás

Gyakori tünet.Jellegzetességei: Ellenállás az elvárásoknak.Nem teszi meg amit elvárnak tőle vagy amit tiltanak azt teszi.Lehet azért mert tudatosan ellenszegül és azért mert elfelejti.Nem tanul a hibáiból és a büntetésből. Túlzott függetlenség.Amikor például apró kisgyermekként messzire elkóborol.De néha éppen a erős függőség figyelhető meg.Nem lehet otthagyni az óvdában.Tapad egyes személyekre. Jellegzetes viszonyulás másokhoz.Az idősebb társait bosszantja a fiatalabbakat pedig irányítja.Ezt társai nem tűrik el ezért elszigetelődik.

[szerkesztés] Emocionális nehézségek

 Ez a szakasz a szócikk egészéhez viszonyítva aránytalanul hosszú vagy túlságosan rövid.

Gyors hangulatváltozások és szélsőséges,túl erős reakciók vagy éppen a reakció hiánya.Érzéketlenség. Túlzásba vitt érzelmek(sírás,hiszti,szeretet),depressziós problémák kibontakozása,az ember önmagába fordulása.

[szerkesztés] Éretlenség

Lényegében az,hogy magatartásuk viselkedésük elmarad attól amit életkoruk szerint elvárnánk.

Az ADHD háromszor gyakoribb fiuknál mint a lányoknál.

[szerkesztés] Felnőttkori tünetek

Magyarországon jellemzően sajnos gyermekkorban sem ismerik fel az ADHD-t.Felnőttkorban nem is fogják diagnosztizálni.Nálunk a pszihiáterek nem kaptak/kapnak oktatást a felnőttkori ADHD-ról.Az olvasó vegye figyelembe,a következő rész forrásai amerikaiak.

A Children and Adults with Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder (nonprofit szervezet az USA-ban ami azért jött létre,hogy támogatást nyújtson és oktatással segítsen azokon akiknek ADHD-ja van http://www.chadd.org) és a National Institute of Menthal Healt (az USA szövetségi kormányzatának része,a világ legnagyobb mentális betegségek kutatására szakosodott intézete http://www.nimh.nih.gov/) oldalain írottak felhasználásával.

A gyerekek körülbelül 3-5%-a szenved ADHD-tól. Az utóbbi időkig azt gondolták,hogy legkésőbb a felnőttkora kinövik.Csak néhány évtizede jöttek rá,hogy az ADHD gyakran, körülbelül az esetek 67%-ában (CHADD szerint 67%, a NIMH 30-70%-ra teszi) felnőttkorban is megmarad és súlyos az élet számos területére kiterjedő nehézségeket okoz. Tipikus, hogy a betegek nem tudják, hogy betegek – gyakran csak úgy érzik, képtelenek bármit is megszervezni, munkát találni, egy határidőt betartani. A mindennapi feladatok – felkelés, felöltözés, előkészülés a napi munkára, időben beérés a munkahelyre és eredményesen dolgozni – a legfőbb erőpróbák az ADHD-vel rendelkező felnőttek számára. A betegek számos kudarc emlékét hordozzák,munkahelyi konfliktusok,sikertelen emberi kapcsolatok, félbemaradt tanulmányok,esetleg gyakori (közlekedési is) balesetek. Könyebben vesztik el állásukat. Kétszer gyakoribb férfiakban, mint nőkben. A tünetek lényegében ugyanazok, mint a gyermekkorinál leírtak. Fontos, hogy gyermekkortól jelentkezniük kell.

Az általánosan elfogadott, kórmeghatározó ismertetőjelek a legújabb Mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyve (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders – DSM-IV) szerint a következők:

  1. részletek feletti elsiklás és gondatlanságból elkövetett hibák a munkahelyen
  2. a kéz és a láb izeg-mozog vagy ficergés ülés közben
  3. feladatvégzéskor vagy játékos elfoglaltságok esetén a figyelemfenntartása nehéz
  4. az ülőhely elhagyása olyan helyzetekben, amikor muszáj ülni
  5. az illető nem figyel, mikor közvetlenül hozzá beszélnek
  6. nyugtalannak vagy álmatlannak érzi magát
  7. az utasításokat nem követi és nem tudja befejezni a munkát
  8. nem képes nyugodtan szabadidős tevékenységeket folytatni
  9. nem képes dolgokat és cselekvéseket megszervezni
  10. úgy érzi, „menni kell” vagy hogy „egy motor vezérli”
  11. kerüli, nem szereti vagy vonakodik az olyan munkától, mely lankadatlan mentális erőkifejtést igényel
  12. mértéktelen beszéd
  13. olyan dolgok elvesztése, melyek feladatok, tevékenységek elvégzéséhez szükségesek
  14. válaszok kimondása mikor a kérdések még nem hangzottak el teljes mértékben
  15. könnyen kerül zaklatott állapotba
  16. nehezen tudja kivárni, hogy rákerüljön a sor (türelmetlen)
  17. napi feladatokban feledékeny
  18. félbeszakít vagy zaklat másokat

Gyakran vannak társult problémák. Ezek a társult problémák a következők lehetnek:

  1. problémák az önkontrollal és a viselkedés szabályozásával
  2. gyenge memória
  3. a feladatok elvégzésére fordított energia kevés
  4. nehézségek adódnak az érzelmek, motivációk szabályozásával
  5. feladat vagy munka végrehajtása során a normálisnál nagyobb fokú változékonyság
  6. krónikus pontatlanság és csekély időérzékelés
  7. könnyen unatkozik
  8. alacsony önbecsülés
  9. szorongás
  10. depresszió
  11. hangulatváltozások
  12. elhelyezkedési nehézségek
  13. problémák az emberi kapcsolatokban
  14. kábítószerezés
  15. kockázatvállalás
  16. szegényes időgazdálkodás

A tünetek szintje lehet mérsékelt és súlyos is.

Mikor még nem volt megfelelő számu szakember azokat akik orvoshoz kerültek a legkülönbözőbb problémával kezelték:depresszió,szorongás kábítószerezés és magatartászavarok.Gyakori,mikor a szülő akkor érti meg tüneteit mikor gyermekénél diagnosztizálják a figyelemzavart.A diagnózis felállításához a beteg elmondja tüneteinek alakulását élete folyamán.Iskolai és munkahelyi pályájafutását.A diagnózishoz még kell interjú másokkal akik alaposan ismerik a beteget,ismerik viselkedését életének különböző szakaszait gyermekkorától kezdve.Ezek a szülők,testvérek,barátok.élettárs,munkatárs.Testi kivizsgálás és pszichológiai tesztek szintén. Legtöbbször már maga a helyes diagnózis is megkönnyebülést okoz.Egyszerre megérti életének kofliktusai,kudarcai okát.

Összehasonlításképp a skizofrénia aránya az egész lakosságra vonatkoztatva 1% a világon mindenhol. Az adatokból kiindulva az egész lakosságra vonatkoztatva az ADHD aránya minimum nagyobb mint a skizofréniáé, maximum meghaladja több mint 3,5-szer.

[szerkesztés] A hiperaktivitás története

 A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült.
Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve, vagy egyes megfogalmazásai reklámízűek (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!

A hiperaktivitás fogalma mint annyi minden más az Egyesült Államokban született meg és indult útjára; ma már a világ számos országában, köztük Magyarországon is diagnosztizálnak ezzel gyerekeket. Érdemes egy pillantást vetni létrejöttének és elterjedésének történetére.

1987-ben az Amerikai Pszichiátriai Társaság döntött a „figyelemhiányos hiperaktív zavar” (Attention Deficit Hyperactivity Disorder ADHD) betegségek közé történő besorolásáról. Egy éven belül csak az Egyesült Államokban 500 000 gyereket „diagnosztizáltak” figyelemhiányos hiperaktív zavarral[forrás?].

1990-ben egy szövetségi támogatási program keretében új lehetőség nyílt meg azon családok számára, ahol a gyereket ADHD-val sorolták be: egy család több mint 450 dolláros havi támogatást kaphatott minden „ADHD”-s gyerek után.[forrás?][forrás?] A hatás jelentős volt. Míg 1989-ben a programban szereplő összes alkalmatlan gyerek csupán 5%-a volt mentálisan károsult, beleértve az ADHD-t is, 1995-re ez az érték majdnem 25%-ra emelkedett. A pénzhez jutás érdekében néhány szülő ténylegesen arra tanította gyerekét, hogy gyenge teljesítményt nyújtson az iskolában és „furcsán viselkedjen”.

1991-ben változtak az állami oktatási segélyekre vonatkozó szabályok, amelyek így évi 400 dollár támogatást biztosítottak az iskoláknak minden egyes „ADHD”-val diagnosztizált gyerek után.[forrás?] Ugyanabban az évben a Közoktatásügyi Minisztérium hivatalosan fogyatékosságnak minősítette az ADHD-t, és meghagyta az állami oktatási köztisztviselőknek, hogy dolgozzanak ki olyan eljárásokat, amelyek segítségével kiszűrhetőek és azonosíthatóak az „ADHD”-s gyerekek, majd biztosítsák számukra a különleges oktatási és pszichológiai szolgáltatásokat.[forrás?]

Az ezzel a „betegséggel” diagnosztizált gyerekek száma ismét fellendült. 1997 végére az ADHD-val besorolt amerikai gyerekek száma aggasztó módon 4,4 millióra emelkedett.[forrás?]

[szerkesztés] Kritikák

A Szcientológia Egyház szerint ma sem létezik olyan tudományos vizsgálati eredmény, amely egyértelműen bizonyítaná, hogy a hiperaktivitás betegség lenne, s amely indokolná, hogy a gyerekeket olyan erős tudatbefolyásoló pszichiátriai szerekkel kellene kezelni, amelyekkel jelenleg is kezelik őket.

Lawrence Diller, az orvostudományok doktora, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetemről, aki tudományos kitüntetésben részesült a DEA 1996-ban megrendezett konferenciáján, melynek címe a Stimulánsok [serkentők] használata az ADHD kezelésében, a következőket írta: „Azért nem tudott az ADHD-val kapcsolatban fizikai vagy kémiai rendellenességekre utaló egyértelmű és megerősítő bizonyítékokat tartalmazó cikkeket és tanulmányokat beszerezni, mert ilyenek nem léteznek.”

ifj. Fred A. Baughman, okleveles neurológus (ideggyógyász) és gyermek-neurológus szerint ez a betegség nem biztosan meghatározható.

A Ritalint annak ellenére gyógyszerként írják fel a hiperaktivitás diagnosztizálása után, hogy mellékhatásai között található az izgatottság fokozása is, ami pont az a hatás, amit el kellene nyomnia.

[szerkesztés] A kritikákról

Hogy mit tekintünk betegségnek az koronként és kultúránként változhat.A diszlexia nem okoz problémát,nem mutatkozik meg így értelmezhetetlen olyan népcsoportnak amelyik nem ismeri a írást.Ahol a skizofrénre úgy néznek mint aki a szellemvilággal van kapcsolatban ott ő nem beteg hanem a törzs kiemelkedő tagja akit tisztelnek és gondoskodnak róla,akinek hallgatnak a tanácsaira.Társadalmunkban is van egy közmegeggyezés arról mit tartunk betegségnek.Vannak a közmegeggyezéstől többé-kevésbé eltérő nézetek de ha valakinek olyan sajátossága van ami a többségétől eltér és megnehezíti vagy megakadályozza működését az élet különböző területein az segítségre szorul.Semmiképp se tiszteséges lebeszélni vagy meggátolni abban,hogy jobb minőségű életet élhessen.

Feltehetjük a kérdés,ugyan mi az „erős” tudatbefolyásoló pszichiátriai szer?Egyik,tán nem elhanyagolható magyarázata annak,hogy általában nem egy dózist kap mindenki bármilyen gyógyszerből is az,hogy nem egyformán hatnak a gyógyszerek az egyes emberekre.Egy dózis lehet valakinek túl sok míg másnak kevés.Arról nem is beszélve,mi van ha olyan kap gyógyszert akinek nincs miért szednie.Amikor például ép tudatu ember kap antipszichotikumot attól nem lesz még épebb hanem inkább lehangolt míg egy betegnek talán elégtelen a hatása.

Az,hogy nincs egyértelmű és megerősítő fizikai vagy kémiai rendellenességekre bizonyíték amik az ADHD-t okozzák,nos ez sajnos igaz.Ahogy nem tudjuk miért lesz valaki pszichopata;skizofrén;mániás depressziós,…az olvasó jó eséllyel nem olvasná végig a teljes felorolást.A lényeg,nem tudjuk hogyan működik az agy.Ezért válaszolni se tudunk arra mi működik rosszul amikor olyan rendellenességet észlelünk aminek oka az agyban keresendő.

Arról,hogy nem határozható meg egyértelműen.Tudjuk vizsgáni és mérni az emberek pszichés mentális és kognitív tulajdonságait.Tudjuk mérni ki mennyire tud figyelni.A fő és járulékos tünetek meghatározottak.Vélekedhet valaki úgy,ez nem betegség.De ha megismerjük hogyan hat ki az életre (tanulmányok,társas kapcsolatok,munka) akkor nincs kétség,muszáj kezelni,gyógyszerrel és mellette gyakran más terápiákkal.

Végül a mellékhatásról.Ha meglátogatjuk az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapját és az alkalmazási előiratok (http://www.informed.hu/?tPath=/ogyi/gyogyszer) vagy a HáziPatika.com-on csak az antidepresszánsok (http://www.hazipatika.com/drugs/list?cid=4286;HPID=B8300EE9-B9AB3B57-7CEBD290-BE59407F) betegtájékoztatói között olvasgatunk akkor láthatjuk az,hogy egy gyógyszernek lehet olyan mellékhatása ami pont az a tünet aminek az enyhítése lenne a cél az teljesen normális.A fontos az, általában a gyógyszereknél a mellékhatások ritkák.Komolyan senki nem gondolhatja,egy szert gyógyszernek fognak minősíteni ha jellemzően fokozza a tüneteket.

[szerkesztés] Gyermekkor Gyógymód

(Paul H.Wender The hyperactive child,adolescent and adult c. 1987-ben megjelent 3. kibővített kiadásának (Published in the United States by Oxford Univerity) A hiperaktív gyermek,serdülő és felnőtt figyelemzavar egy egész életen át c. 1993-ban kiadott magyar fodításának 2. kiadása (Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest,1997) és a Trouble in Mind magyarul Pszichátriai kórképek címmel sugárzott ismeretterjesző film ADHD c. részének felhasználásával.

Gyerekeknél néha elég gyógyszert adni máskor pszichológiai és nevelési segítség is kell.De gyógyszerre szinte mindig szükség van.A kombinált kezelés (gyógyszer és viselkedésterápia) esetében többnyire kisebb dózisra van szükség.Ha gyermekként szükség volt gyógyszerre 80% az esélye,hogy tinédzserként is szükség lesz rá.

[szerkesztés] Gyógyszerek

A felsorolt stimulánsok közül magyarországon csak a Ritalin,Ritalin LA kapható.

Serkentők vagy stimulánsok.A legfontosabb gyógyszerek.

Stimulánsok
Kereskedelmi elnevezésük Hatóanyag
Adderall,Adderall XR Amphetamine
Dexedrine, Dextrostat Dextroamphetamine
Ritalin, Ritalin SR , Ritalin LA Methylphenidate
Metadate ER, Metadate CD Methylphenidate
Concerta Methylphenidate

Javulás leginkább ezektől várható.Hatásuk kb. 1 óra alatt jelentkezik,elvétve néhány hét szükséges.Hatásukra javul a figyelem,a viselkedés éretteb lesz.Csökkenek az érzelmi hullámok.Hatásuk nem tartós.Ha nem veszik be megfelelő időben a gyógyszert akkor a tünetek visszatérnek.A Ritalin esetén általában reggel és délben. A stimulánsok teljesen biztonságosak.Akkora kockázatot jelentenek mint bármelyik gyógyszer.Ha mondjuk valaki túlzásba viszi a zsírban oldódó vitaminok szedését az is egészségkárosodást okoz.

Újabb gyógyszer a Strattera (más gyártónál Attentin) hatóanyaga az Atomoxetine.Nem stimuláns és azoknál kevésbé hatékony.Eredetileg antidepresszánsnak szánták kevés sikerrel aztán kipróbálták az ADHD kezelésében mert a Norepinephrinre nevű neurotranszmitterre hat aminek valószínűleg szerepe van a problémában.A Norepinephrine visszavételét gátolja a szinapszisból.

A triciklikus antidepresszánsok.Ezek az első (generációs) antidepresszánsok. Újabb antidepresszáns a Bupropion a kereskedelemben Wellbutrin,Wellbutrin SR, Wellbutrin XL (máshol Zyban, Budeprion,Buproban) néven.

Magyarországon a Ritalin LA és Strattera csak az ADHD kezelésére,a Ritalin az ADHD és felnőtt korban a narcolepsia kezelésére írható fel.

ADHD-s gyerekeknél és fiataloknál ha kipróbálják a dohányzást nagyobb a valószínűsége a nikotinfüggőség kialakulásának.Kipróbálták a Bupropiont (a kereskedelemben Wellbutrin) a megelőzésben és leszokásban.Kevés adat áll rendelkezésre de ami van abból az látszik valószínűnek,hogy minden korcsoportban (és felnőtteknél is) a stimulánsok jobban segítenek megelőzni a rászokást a dohányzásra valamint segítenek a leszokásban mint a Bupropion.

[szerkesztés] Felnőttkor Gyógymód

Az olvasó itt is vegye figyelembe mint a felnőttkori figyelemzavar tüneteinél elsőnek olvasható,hogy a leírtak az USA-ra vonatkoznak.Nálunk a pszihiáterek nem kaptak/kapnak oktatást a felnőttkori ADHD-ról.A magyar egészségügyi ellátásban nincs diagnózis,nincs kezelés.A gyógyszerek nem írhatók fel A Ritalint felnőttek esetében csak a narkolepszia a Bupropiont (nálunk Wellbutrin,Wellbutrin SR) és más antidepresszánsok a depresszió kezelésére írhatók fel.

A Children and Adults with Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder (nonprofit szervezet az USA-ban ami azért jött létre,hogy támogatást nyújtson és oktatással segítsen azokon akiknek ADHD-ja van http://www.chadd.org) és a National Istitute of Menthal Healt (az USA szövetségi kormányzatának része,a világ legnagyobb mentális betegségek kutatására szakosodott intézete http://www.nimh.nih.gov/) oldalain írottak felhasználásával.

Felnőtt korban már nem számíthatunk gyógyulásra.Fontos,hogy a beteg és családja oktatást kapjon a betegségről.Leghatásosabb a kombinált kezelés gyógyszer szedése és rendszeres konzultáció szakemberrel.

Leghatásosabb gyógyszerek a stimulánsok.

Stimulánsok
Kereskedelmi elnevezésük Hatóanyag
Adderall,Adderall XR Amphetamine
Dexedrine, Dextrostat Dextroamphetamine
Ritalin, Ritalin SR , Ritalin LA Methylphenidate
Metadate ER, Metadate CD Methylphenidate
Concerta Methylphenidate

Újabb gyógyszer a Strattera (más gyártónál Attentin) hatóanyaga az Atomoxetine.Nem stimuláns és azoknál kevésbé hatékony.Eredetileg antidepresszánsnak szánták kevés sikerrel aztán kipróbálták az ADHD kezelésében mert a norepinephrinre nevű neurotranszmitterre hat aminek valószínűleg szerepe van a problémában.A Norepinephrine visszavételét gátolja a szinapszisból.

A triciklikus antidepresszánsok.Ezek az első (generációs) antidepresszánsok. Újabb antidepresszáns a Bupropion a kereskedelemben Wellbutrin,Wellbutrin SR, Wellbutrin XL (máshol Zyban, Budeprion,Buproban) néven.A Venlafaxine (Effexor,Efexor,Efectin), egy újabb antidepresszánst, szintén azért használják, mert a Norepinephrine-re fejti ki hatását.

Ahogy látható a gyógyszerek ugyanazok mint amiket a gyerekeknél használnak.

Szükség van a beteg oktatására betegségéről.Ismerje meg önmaga gyenge pontjait.Egy jól képzett oktatónak kell segítenie az élete megszervezésében.A tárgyaknak (kulcsok,számlák,távkapcsoló,stb) legyen állandó helye,hogy ne kelljen mindig keresni őket.Tervezze meg este előre a következő napra feladatait,azok végrehajtásának pontos idejét.Legyen egy nagy naptár vagy határidőnapló amibe a tervet leírja.Ennek is legyen egy állandó helye de olyan,hogy biztos ne kerülje el a figyelmét.Reggel olvassa el a tervet.Ezt napközben többször ismételje meg.Este értékelje a terv végrehajtását aztán készítse el a következő napra a tervet.Hasznos kiegészítő lehet a mobiltelefon naptára vagy PDA mert nemcsak jeleznek egy megadott időben de ki is írják mi az aktuális feladat.Még reggel írjon listát mire van szüksége ha elmegy otthonról valamit elvégezni (pl.:csekkek,pénz a befizetésükhöz).Legyen egy állandó hely ahova kirakja a szükséges dolgokat.Ahol egyszerre az összes kirakható egymás mellé és jól átláthatóak.Feladatait ossza fel kisebb részekre.

Szükség lehet pszichoterápiára,viselkedésterápiára.A kezelés egyénre szabott mert a problémák súlya is egyénenként eltérő és az élet különböző területein jelentkezik (szakmai,beilleszkedési,kapcsolati,tanulmányi,stb).

Összefoglalva, az ADHD kezelésére vonatkozó szokásos javaslatok a következők:

  1. megfelelő orvosi szakértővel való konzultáció
  2. oktatás a betegségről
  3. gyógyszeres kezelés
  4. támogató szervezetek
  5. viselkedést építő cselekedetek, például listaírás, napi tervezések, rendszeresség bevezetése és más rutinok
  6. segítőkész szakértővel konzultálás aki egyéneknek és/vagy házastársaknak segít
  7. felkészítés
  8. szakmai konzultáció
  9. segítség a megfelelő oktatási, továbbtanulási és szakmai lehetőségekben
  10. kitartás és kemény munka
  11. megfelelő tanulmányi vagy munkahelyi elhelyezés

Az 1990-es Amerikai Fogyatékosok Törvénye sok olyan felnőttnek nyújt védelmet, akik ADHD-ben szenvednek. A törvény megtiltja a munkahelyi diszkriminációt,a munkához, szociális segítségekhez,kedvezményekhez és pozitív diszkriminációhoz jutás akadályozását vagy megtagadását azoktól akik fizikailag vagy mentálisan hátrányban vannak és ez akadályozza őket az élet különböző fontos területein -beleértve a tanulást és munkát- vagy akiknek igazolásuk van fogyatékosságukról.

[szerkesztés] Források

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Figyelemhi%C3%A1nyos_hiperaktivit%C3%A1s-zavar”
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök