Intelligencia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az intelligencia az értelem szinonimájaként használt, kettős jelentésréteggel rendelkező tudományos fogalmi absztraktum.

Első jelentésrétegében egy adott személy intelligenciáját értjük alatta, vagyis az értelmességben való részesedésnek egy bizonyos fokára hivatott utalni. Az értelmesség mindig előfeltételezi egy alaptudás kijelölését, amihez viszonyítva meghatározható, hogy valaki ezen alaptudáshoz képest hol helyezkedik el, azaz mennyire intelligens (kevesebbet és/vagy rosszabbul illetve többet és/vagy jobban tud). Egy személy intelligenciája tehát nem más, mint az egyén értelmességi szintje egy előre kijelölt alaptudáshoz viszonyítva.

A fogalom második jelentésrétegében az ember intelligenciáját értjük alatta. Ebben az értelemben az intelligencia az emberi fajra jellemző, szerkezetileg összetett képesség, aminek különböző kutatások (pl. faktoranalitikus vizsgálatok) által feltárható alkomponensei vannak.

A fenti két jelentésrétegből következően az intelligenciavizsgálat is két különböző jelentésréteggel rendelkezik. Első jelentésében az egyedi ember értelmességének különböző feladatokkal való mérését jelenti, míg második jelentésében az intelligencia alkomponenseinek tudományos feltárására, rendszerezésére utal.

Az intelligencia speciális definíciói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intelligencia az elme elemző és megkülönböztető képessége.

Mindenféle intelligencia – együtt – az élőlény, így az emberi minőség mértéke.

Az intelligencia az a képességünk, hogy „nem teljesen meghatározott” célok elérése érdekében is tudunk döntéseket hozni. Intelligenciánk fokmérője az, hogy döntésünk mennyire volt „jó” – azaz végrehajtása után milyen pontosan sikerült elérnünk célunkat – és mennyire volt gyors. (Klasszikus példa: mozaik-kirakós játékban (puzzle) a következő elem helyének megtalálása.) Intelligenciánktól függ, hogy a hétköznapi életben nem várt helyzetekben (balesetben, kritikus (például felvételt eldöntő) kérdés feltevésekor stb.) milyen jól és milyen gyorsan reagálunk.

Az intelligencia komplex képesség, ami a problémamegoldásra irányul. Ide tartozik például az összefüggések átlátása, az emlékezőképesség, a gondolkodás gyorsasága.

Az intelligencia vizsgálata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intelligenciát tesztekkel mérik. A teszteket úgy kalibrálják, hogy az átlag 100 IQ pont körül legyen, és az emberek közel 68%-ának 85-115 IQ pontot mérjen. A tesztek szerint az intelligencia eloszlása normális eloszlással közelíthető, ahol a várható érték 100 IQ, a szórás 15 IQ.

Részletes intelligenciateszttel tesztelhető az iskolaérettség, és kimutathatók egyes neurológiai és pszichiátriai kórképek, például az autizmus, vagy egyes tanulási zavarok. De használnak intelligenciateszteket a pályaalkalmassági vizsgálatokban, és a munkahelyi kiválasztásban is. Vitatott, hogy ezzel tényleg a megfelelő embereket választják-e ki.

Az első intelligenciatesztet a XX. század elején Binet készítette gyerekek számára. A teszt alapján különbséget tett a testi és a mentális életkor között: két egyidős gyerek közül annak nagyobb az intelligenciája, akinek nagyobb a mentális életkora. Gyerekeknél az IQ így számítható: IQ = (mentális kor / életkor) x 100 [%]. Mivel a felnőttekre ez már nem igaz, ezért sokáig csak gyerekeknél tudták mérni az intelligenciát.

Ha valaki belekerül egy másik kultúrába, akkor az idegen környezet kevésbé tekinti intelligensnek, mint amilyen valójában. Miután alkalmazkodott, és beilleszkedett az új környezetbe, újra intelligensebbnek ítélik. A huszadik században sokáig nem értették ezt a jelenséget, és például az Amerikai Egyesült Államokban szinte értelmi fogyatékosnak tekintették a nem angolszász környezetből érkező bevándorlókat. Ezért erősen korlátozták például a Közép-Európából érkezők számát.

Magyar intelligenciatesztek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon több tesztet is használnak az intelligencia mérésére. Az egyik leggyakoribb a MAWI (Magyar Wechsler Intelligencia teszt), és gyermekek számára készült változata, a MAWGYI. Ez a teszt tíz részfeladatot tartalmaz:

  • Összehasonlítás: Két fogalomról meg kell állapítani, hogy milyen közös kategóriába sorolhatók be
  • Műveltség: Általános ismeretek
  • Élethelyzetek megértése: Pl. "Mit kell tenni, ha megvágod magad?"
  • Számterjedelem: Egyjegyű számok memorizálásának képessége
  • Aritmetika: Számolás
  • Mozaik próba: Mintás kockákból kirakott egyszerű ábra lemásolása, kirakása ugyanilyen kockákból
  • Kép kiegészítése: Hiányzó képrészlet felismerése
  • Képek sorba rendezése: Egy összefüggő történet megalkotása a képekből
  • Tárgy összeillesztése: Kirakószerűen összerakni egy tárgyat
  • Rejtjelezés: Számhoz tartozó adott kód minél gyorsabb beírása

Kultúrafüggetlen tesztek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vannak tesztek, amikből minden kulturális tényezőt kiküszöböltek. Ezek a kultúrafüggetlen tesztek. Nem használják a nyelvet; az ábrák alapján kell kitalálni, hogy mi a feladat, és mi a megoldás. Ilyenek például a Raven-mátrixok. Vitatott, hogy ezek a tesztek valóban kultúrafüggetlenek-e. Ugyanis azoknál, akik nem jártak iskolába, sokkal alacsonyabb intelligenciát mérnek, mint amennyit ezek a személyek az életben tanúsítanak; ugyanakkor az autisták jobban teljesítenek ezekben, mint a saját kultúrájuk számára készített tesztekben. Ezt azzal magyarázzák, hogy a kultúrafüggetlenség miatt ezek a tesztek túlságosan elszakadtak a való élettől.

Az eltérő emberi rasszok és etnikumok intelligenciája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emberi rasszok, etnikumok eltérő intelligenciája sok vitát eredményezett, és eredményez mind a mai napig. Az 1900-as évek elején úgy gondolták, hogy a nagyobb koponya nagyobb intelligenciát jelent a nagyobb méretű agy miatt, ám ezt nem sikerült igazolni. A náci Németország fajelméleteinek egyik központi eleme volt az intelligencia. Amerikában az 1990-es években lángolt fel ismét a vita a négerek és kreolok alacsonyabb IQ eredményeit illetően [1]. Az eltéréseket részben örökletes, részben környezeti (neveltetés, egészségügy stb.) különbségek okozzák, de e kettő azonos vagy eltérő jelentősége heves viták tárgya. A négerek IQ-ja az USA-ban mára csak 10-12 ponttal alacsonyabb, mint a fehéreké. Mivel az IQ értékek évente lassan nőnek (Flynn-effektus), a mai négerek IQ értékei a fehérek 1-2 évtizeddel ezelőtti értékeivel egyeznek meg. Néhány, az Egyesült Királyságban elvégzett IQ-teszt ennek az ellenkezőjét mutatja, ott a feketék 4 ponttal a fehérek fölött végeztek. [2]

A zsidók IQ-ja a fehérekéhez hasonló, a verbális intelligenciát vizsgáló tesztekben néhány ponttal magasabb, más tesztekben - például a térgeometriai jellegűekben - alacsonyabb, mint a fehéreké.[forrás?] Az afrikai országok lakosságának IQ szintje jóval alacsonyabb, mint ami a fejlett országokban mérhető. Ehhez a öröklött, szociális, kulturális [3] tényezőkön kívül még hozzájárul az alultápláltság és a fertőző betegségek, melyek csökkentik az IQ-t. Az ázsiaiak IQ szintje átlagosan 1-2 ponttal magasabb, mint a fehéreké. Ők jellemzően a térgeometriai feladatokban jók, ám a verbális intelligenciájuk kisebb.[4]

Fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intelligencia összetett képesség. Többféle intelligencia létezik, amik részletes tesztekkel ki is mutathatók.

  • Nyelvi intelligencia
  • Vizuális-térbeli intelligencia
  • Logikai-matematikai intelligencia
  • Mozgási intelligencia
  • Zenei intelligencia
  • Interperszonális intelligencia
  • Metakognitív intelligencia

Emellett divat lett a különféle intelligenciák értelmezése. Így beszélnek például érzelmi, szexuális, pénzügyi, vagy vezetői intelligenciáról is, bár ezek legtöbbje nem tudományosan megalapozott.

Érzelmi intelligencia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az érzelmi intelligencia (EI) az intelligencia vagy a képességek azon fajtája, ami a saját és mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával kapcsolatos. Beletartozik az önuralom képessége éppúgy, mint a beleérzőképesség. Az általános intelligenciatípusok közül az interperszonális intelligenciához áll a legközelebb. A tagok érzelmi intelligenciája minden közösségben meghatározza a közösség felépítését. Az érzelmi intelligencia csak a belső tényezőknek megfelelően fejleszthető.

Ezt a kifejezést elsőként John D. Mayer és Peter Salovey alkalmazta 1990-ben. Ők az érzelmi információk értelmezésére, és a velük érvelés képességét tekintették. Daniel Goleman (1995) szerint a munkahelyi eredményességet sokkal inkább az érzelmi intelligencia határozza meg, mint az értelmi.

Az érzelmi intelligencia nem szerepel az IQ kiszámítását célzó tesztekben. Mérésére az érzelmi intelligenciahányados, az EQ szolgál.

Öröklődése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intelligencia részben öröklött tulajdonság. Régebben sok vita folyt arról, hogy mennyire tekinthető öröklöttnek, és sok kutatás folyt ez ügyben.

A 19. század végétől eluralkodott az az elmélet, hogy az emberiség intelligenciája veszélyben van. Ugyanis a szegény családokban több gyerek születik, mint a gazdagabbakban. Hasonlóan, az enyhén értelmi fogyatékos szülőknek több gyereke születik, mint a normál értelmi képességű családokban.

Ezt a veszélyt sok országban az értelmi fogyatékosok és normál képességű gyerekeik kényszer-sterilizálásával próbálták megoldani. Az Amerikai Egyesült Államokban üdvözölték a hitleri Németországban végrehajtott kényszer-sterilizációkat, amik nemcsak az értelmi fogyatékos emberekre terjedtek ki, hanem például a siketekre is. Ugyanis a siketséget is genetikai betegségnek tartották. Ennek egyik első képviselője Alexander Graham Bell volt, aki a siket emberfajta kialakulásától féltette a világot.

Az értelmi képességek genetikai eredetével magyarázták a különböző emberfajták és társadalmi osztályok közötti intelligenciakülönbséget. Ez a felzárkóztató programok akadályává vált. Nem akartak tudomást venni arról, hogy nincs olyan teszt, ami mindenkinek jól méri az intelligenciáját. A kulturális különbségek, és a kultúrafüggetlen tesztek sterilitása reménytelenné teszik egy ilyen teszt megalkotását.

Külön kérdés volt a férfiak és nők intelligenciájának különbözősége. Régebben a nőket kevésbé tartották intelligensnek, mint a férfiakat, mert társadalmi szerepük miatt értelmi képességeik kevésbé tudtak megnyilvánulni. A kiemelkedően intelligens emberek nagy többsége férfi; ez szintén ugyanerre a következtetésre vezet. Az idevágó kutatások azonban nem, vagy legfeljebb minimális különbséget találtak a nők és a férfiak átlagos intelligenciája között. Ugyanakkor az egyes konkrét részképességek tekintetében a teszteredmények mutatnak nemi eltéréseket. Így a férfiak átlagosan jobban teljesítenek a vizuális-téri és a matematikai, míg a nők viszont a verbális teszteken. [5]

Intelligencia és kreativitás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután felvetődött, hogy az intelligencia mellett a kreativitást is vizsgálni kell, többen szembeállították a két képességet egymással. Ezért sokan kezdték tanulmányozni a közöttük fennálló kapcsolatot.

Fischer szerint az alkotókészség az egyes intelligenciatípusok használatának képessége. Mások szerint az intelligencia része, de vannak, akik annak kiegészítő ellentéteként határozzák meg.

A kutatások szerint a kreativitás és az intelligencia csak kevéssé függ össze (Zétényi, Fischer). Egy tanuló tanulási stílusára nagy hatással van az, hogy mennyire jó az intelligenciája és az alkotókészsége, és hogy melyik a fejlettebb. A kreativitás igazán jól csak egy bizonyos intelligenciaszint fölött tud megnyilvánulni (Zétényi, Tóth, Révész, Szabó).

Mesterséges intelligencia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mesterséges intelligenciának (MI vagy AI – az angol Artificial Intelligence-ből) egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük. A mesterséges intelligencia fejlesztésének az a célja, hogy olyan gépeket hozzon létre, amik önálló döntésre képesek.

Bár a fogalmat legtöbbször a számítógépekkel társítjuk, alkalmazására számos más példa van. Különféle szakértői rendszerek, útvonal- és iránytervezők, vagy távoli bolygókon kutató robotok létrehozását segíti. További példák a nyelv és a beszéd természetes megértése, a mesterséges látás, és a gépi tanulás. Alkalmazása minden olyan területen elengedhetetlen, ahol túl bonyolult programra lenne szükség, vagy nem látható előre az összes döntési helyzet.

Fajtáit nem elemezték olyan részletesen, mint az emberi intelligenciát, de beszélnek például hálózati intelligenciáról.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pennsylvaniai University of Pittsburgh kutatásában, melynek során 16 ezer nő méreteit és intelligenciáját vizsgálták, azt találták, hogy azok a nők, akiknél nagy az eltérés a derék- és a csípőbőség között, sokkal jobb eredménnyel töltik ki az intelligencia-teszteket, mint testesebb vagy vékonyabb társaik. A kutatók megállapítják, hogy a nőknek nem szükséges vékonynak lenniük. Az a fontos, hogy a derekuk meghatározott arányban vékonyabb legyen, mint a csípőjük, szerintük az ideális arány: 0,6.

A kutatók azt találták továbbá, hogy az ilyen alakú nők gyermekei sokkal jobbak a tudástesztekben, mint társaik.

Ennek lehetséges oka a kutatás szerint, hogy a zsírpárnás csípő és a comb magasabb arányban tartalmaz omega-3 zsírsavakat, amelyek szükségesek a magzat agyának fejlődéséhez az anyaméhben.

Az olyan zsír, amely a derék körül rakódik le, nagyobb valószínűséggel tartalmaz omega-6 zsírsavat, amely nem igazán segíti az agy fejlődését.

Bár a tanulmány csupán a nők testét vizsgálta, az omega-3 zsírsav a férfiak csípőjén is lerakódik. Arról nem szól a jelentés, hogy ez a férfiak intelligenciájában is szerepet játszik-e.[6]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. [Schacter, Daniel; Gilbert, Daniel; Wegner, Daniel (2007). Psychology. New York: Worth Publishing. ISBN 0-7167-5215-8.]
  2. Tizard, Barbara; Cooperman, Oliver; Joseph, Anne; Tizard, Jack (June 1972). "Environmental effects on language development: A study of young children in long-stay residential nurseries". Child Development (Blackwell Publishing) 43 (2): 337–58. doi:10.2307/1127540. JSTOR 1127540.
  3. Rowe; David C (January 2005). Rodgers, Joseph. ed. "Under the Skin: On the Impartial Treatment of Genetic and Environmental Hypothesis of Racial Differences". American Psychologist 60 (1): 60–70. doi:10.1037/0003-066X.60.1.60. PMID 15641922.
  4. [Tizard, Barbara; Cooperman, Oliver; Joseph, Anne; Tizard, Jack (June 1972). "Environmental effects on language development: A study of young children in long-stay residential nurseries". Child Development (Blackwell Publishing) 43 (2): 337–58. doi:10.2307/1127540. JSTOR 1127540.]
  5. http://www.gifted.uconn.edu/siegle/research/correlation/intelligence.pdf
  6. ötvenentúl.hu: 3 megdöbbentő jel, mely intelligenciádról árulkodik (2010-10-12)
  • Horváth György: Az értelem mérése
  • Howard Gardner: Intelligence reframed : multiple intelligences for the 21st century (1999). Basic Books, New York.
  • Gould, S. (1999): Elméricskélt ember. Typotex Kiadó, Budapest
  • Atkinson et al. (1999): Pszichológia. 2. jav. kiad. Osiris Kiadó, Budapest
  • Czeizel Endre: Genetika és társadalom (1977). Magvető, Budapest
  • Uta Fridth: Autizmus : a rejtély nyomában (cop. 1991). Kapocs, Budapest
  • Pszichológiai lexikon (2007). Helikon, Budapest Intelligencia szócikk lásd 202. p.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]