Pléh Csaba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pléh Csaba
Csaba Pléh.jpg
Életrajzi adatok
Született
1945. november 29. (68 éves)
Sárisáp
Nemzetiség magyar magyar
Állampolgárság magyar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Eötvös Loránd Tudományegyetem pszichológia szak
Pályafutása
Szakterület kognitív tudomány
Munkahelyek
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Kognitív Tudományi Tanszék
tanszékalapító egyetemi tanár
Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanár, kutató
Jelentős munkái Pszichológiatörténet (1992)
A lélektan története (2000, 2010)
Tudományos publikációk száma 154
Szakmai kitüntetések
Akadémiai Díj
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
Széchenyi-díj
Akadémiai tagság A Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese
(20052008)

Hatással volt Kovács Gyula (1965)
Racsmány Mihály
Krajcsi Attila
Németh Dezső
Hatással voltak rá Grastyán Endre
Pléh Csaba weboldala

Pléh Csaba (Sárisáp, 1945. november 29. –) Széchenyi-díjas magyar pszichológus, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA főtitkárhelyettese (2006–2008), a BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára, iskolateremtő agykutató.

Élete, munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányai, tudományos fokozatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemi tanulmányokat Budapesten, az ELTE BTK-n folytatott, itt szerezte tudományos fokozatait is. Okleveles pszichológus lett 1969-ben, okleveles általános és alkalmazott nyelvész 1973-ban. Egyetemi doktori disszertációját 1970-ben védte meg, kandidátusi – 1984-ben, nagydoktori fokozatot 1997-ben ért el. 1998-ban habilitált egyetemi előadóként. A MTA levelező tagjai sorába választották 1998-ban, 2004-től rendes tag, 2005-től 2008-ig az MTA főtitkárhelyettese volt.[1]

Oktatói és kutatói műhelyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatói tevékenysége és kutatómunkája három hazai (ELTE, JATE, BME) és több külföldi egyetemhez (Rutgers Egyetem; Trieszti Egyetem; Indianai Egyetem; Bécsi Egyetem; Harvard Egyetem) kapcsolódik, de szakmai együttműködései és szerkesztői munkája jóval szélesebb hatósugarú mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban. Nem véletlen vallja egyik tanítványa, hogy „irigyen és tisztelettel tekint azokra az emberekre, akik számára a legnagyobb adathalmaz is könnyen átlátható, akik képesek folyamatosan követni a tömérdek, napjainkban újonnan születő eredményt, akik egyszerre tudnak analitikusan munkálkodni, és szintetikusan gondolkodni, akik pragmatizmusa másoknak is csak erőt ad, és akik sosem vesztik el lendületüket. Ilyen ember az is, akinek tiszteletére ezt a fejezetet írtam, s akinek sok mindenért tartozom hálával: Pléh Csaba.”[2]

1999-ben Pléh Csaba szervezte meg és indította el a Szegedi Tudományegyetem Pszichológia Intézetében a Szegedi Megismeréstudományi és Neuropszichológia Programot, más néven a Szegedi Kognitív Programot. 2004-től 2006-ig az MTA–BME Neuropszichológiai és Pszicholingvisztikai Kutatócsoport vezetője volt.[1] A BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára (2004. július 1-jétől) és újra vállalt tanszékvezetést (2009. július 1-jétől 2010. június 30-ig). Jelenleg 2012. április 1-től az egri Eszterházy Károly Főiskola egyetemi tanára.

Kutatási területei, iskolateremtés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megismeréstudomány az egyik legfiatalabb, ugyanakkor legizgalmasabb kutatási terület, mely nem kevesebbet tűzött ki célul, mint az emberi elme és az emberi természet megértését. E tudományág a pszichológia, a filozófia, a nyelvészet, a számítástechnika és a biológia találkozásából bontakozott ki az 1960-as években. Pléh Csaba e kutatási irányzat úttörői közé tartozik. Nemzetközileg elismert kutatásai mellett azok közt volt itthon, akik az első hazai kognitív tudományos műhelyeket megteremtették, s azóta is a magyar kognitív tudósok újabb és újabb generációinak tanítómestere. Érdeklődésének és kutatásainak sokoldalúságát jelzi, hogy munkatársaival, tanítványaival, volt tanítványaival együtt a megismeréstudomány valamennyi területét műveli; e területek fővonalakban: a nyelvelsajátítás, a nyelvi feldolgozás, a kétnyelvűség, az emlékezet, az észlelés, a kognitív fejlődéslélektan, az evolúciós pszichológia, a filozófia és a tudománytörténet.[3]

Pléh Csaba iskolateremtő pszichológus, hazai és külföldi szakmai folyóiratok (például Magyar Pszichológiai Szemle), könyvsorozatok, gyűjteményes kötetetek szerkesztője; szervezője és inspirálója számos szakmai konferenciának, konferencia-kötetek kiadásának. Eredményes kutató, kiváló előadó tanár mind a hazai, mind a külföldi egyetemeken. Kutató tudóstársait, tanárkollégáit, diákjait egyenrangú partnernek tekinti, vele vitatkozni is lehet.[4]

Tény, hogy a Magyar Kognitív Tudományi Alapítvány (Hungarian Foundation of Cognitive Science)[5] 1993-as létrehozása számos tudományos konferencia megrendezését tette és teszi lehetővé. A MKTA[6] alapítója Fehér Márta [7] egyetemi tanár, a konferenciasorozat alapítói: Csányi Vilmos, Kampis György, Pléh Csaba.[8] A kognitív pszichológiai konferenciák is jótékony hatást gyakoroltak e hazánkban kivált fiatalnak számító tudományág fejlődésére, ezért Pléh munkásságához is nagy mértékben kapcsolhatóan ezeket a fórumokat, ezen fórumok témáit idézzük fel a következőkben vázlatosan. Tudjuk, hogy az 1990-es években megélénkült hazai tudományos közéletnek csak egy vékony szeletét jelentik még a kognitív témák vonatkozásában is, bár ezt majd az idő és a kognitív szakmák képviselői lesznek hivatottak megítélni.

FIKOG (FIatal KOGnitivisták) konferenciája (Budapest, 1995. május 11–12.)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A FIKOG a Magyar Megismeréstudományi Társaság és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános Pszichológia Tanszéke által rendezett Fiatal Kognitivisták I. konferenciája volt, az elhangzott előadásokat szerkesztett változatban közreadták.[9]

Interdiszciplináris konferencia (Szeged, 1994.)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szervezők az MTA szegedi területi szakbizottságai: a Neveléstudományi Szakbizottság és a Pedagógiai Szakbizottság, valamint a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Pszichológia tanszéke. Téma: agy-elme, az evolúció, a társadalmi rendszerváltás és a szimmetria – aszimmetria kérdései.[10]

Interdiszciplináris konferencia (Szeged, 1995. szeptember 11–12.)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az interdiszciplináris (etológiai, filozófiai és pszichológiai kérdésekkel foglalkozó) konferenciát ezúttal is az MTA szegedi területi szakbizottságai szervezték, a tanácskozás címe: Etológia, mindennapi tudat, pszichológia.[11] A szerkesztett anyag változatát 1997-ben publikálták.[12]

MAKOG (MAgyar KOGnitív Tudományi Alapítvány) konferenciasorozata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alább közöljük a Magyar Kognitív Tudományi Alapítvány rendszeres, a szakma (kognitív pszichológusok) és az érdeklődő szélesebb szakmai közönség (biológusok, etológusok,filozófusok, informatikusok, nyelvészek) szempontjából ugyancsak megkerülhetetlennek bizonyult konferenciáinak minden tanácskozását, a dátumokat, a konferenciák címeit és ahol ilyen rendelkezésünkre áll, az előadások kötetben publikált változatának adatait:

  • MAKOG I. (1993. Visegrád) – Megismerő rendszerek[13]
  • MAKOG II. (1994. január, Visegrád) – A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása.[14]
  • MAKOG III. (1995. január, Visegrád) – Tanuló rendszerek[15]
  • MAKOG IV. (1996. január 29–31., Gödöllő) – A megismerés társas elméletei.[16]
  • MAKOG V. (1997. január 27–29., Ráckeve) – A megismerés biológiai alapjai: idegélettan, pszichológia, filozófia.
  • MAKOG VI. (1998. január 30. – február 2., Visegrád) – Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia.[17]
  • MAKOG VII. (1999. január 30. – február 2., Visegrád) – Dinamika és megismerés.
  • MAKOG VIII. (2000. február 4–6., Szeged) – A kognitiv funkciók fejlődése és zavarai.[18]
  • MAKOG IX. (2001. február 1–3., Visegrád) – Evolúció és megismerés.[19]
  • MAKOG X. (2002. január 28–30., Visegrád) – Észlelés, szimbólum, tudat.[20]
  • MAKOG XI. (2003. január 30. – február 2., Pécs) – A reprezentáció szintjei.[21]
  • MAKOG XII. (2004. január 6., Tihany) – Megismerésünk korlátai.[22]
  • MAKOG XIII. (2005. január 28–30., Debrecen) – Kognitív tudomány, affektív tudomány.[23]
  • MAKOG XIV. (2006. január 25–27., Tihany) – Tudat és elme.[24]
  • MAKOG XV. (2007. január 19–21., Eger) – Modell és valóság.[25]
  • MAKOG XVI. (2008. június 30 - július 2., MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete) - Kognitív robotok, avagy szellem a gépben[26]
  • MAKOG XVII. (2009. május 7–9., Budapest, ELTE BTK Filozófiai Intézet) - A nyelvi és a mentális reprezentáció természete[27]
  • MAKOG XVIII. (2010. január 25–26.) Interfészek a megismeréstudományban.[28]
  • MAKOG XIX. (2011. január 27-29, Kaposvári Egyetem) Az észlelés természete.[29]

Művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az újságcímek hatásának nyelvi és tartalmi tényezői. Terestyéni Tamással (1980).[30]
  • A gyermeknyelv fejlődésének és kutatásának modelljeiről (1985).[31]
  • Pszichológiatörténet : A modern pszichológia kialakulása (1992).[32]
  • When East met West : Sociolinguistics in the former socialist bloc (1995).[33]
  • A megismerés útjai[34]
  • A lélektan története (2000).[35]
  • Remembering the collective memory of Maurice Halbwachs (2000).[36]
  • Lélek és evolúció: az evolúciós szemlélet és a pszichológia Szerk. Csányi Vilmossal, Bereczkei Tamással (2001).[37]
  • Az elme sérülései: Kognitív neuropszichológiai tanulmányok Szerk. Racsmány Mihállyal. (2001)[38]
  • Tanulás, kezdeményezés, alkotás. Szerk. László Jánossal, Oláh Attilával (2001).[39]
  • Nyelv, kommunikáció, cselekvés Szerk. Síklaki Istvánnal, Terestyéni Tamással (2001)[40]
  • A magyar morfológia pszicholingvisztikája Szerk. Lukács Ágnessel (2001).[41]
  • Az ember és az antilop : Beszélgetések a szabadságról, a szépségről és sok minden másról (2001).[42]
  • Kognitív tudomány franciásan. (La science cognitive à la française) (2002).[43]
  • Nyelvfejlődési szűrővizsgálat: PPL. Palotás Gáborral, Lőrik Józseffel (2002).[44]
  • Agy és tudat : szerk. Vizi E. Szilveszterrel, Altrichter Ferenccel, Nyíri Kristóffal (2002).[45]
  • Hogyan gondolkodunk? (2002).[46]
  • Utószó Harkai Schiller Pál (1908–1949) A lélektan feladata című művéhez (2002).[47]
  • Példák, feladatok és magyar nyelvű bibliográfia. Kontra Miklóssal. Ronald Warrdhaugh: Szociolingvisztika című művéhez (2002).[48]
  • Bevezetés a megismeréstudományba (2003).[49]
  • A természet és a lélek: a naturalista megközelítés a pszichológiában (2003).[50]
  • Kognitív idegtudomány[51]
  • Utószó Noam Chomsky Mondattani szerkezetek: Nyelv és elme című művéhez (2003).[52]
  • Morphological patterns in Hungarian children with Williams syndrome and the rule debates With Ágnes Lukács, Mihály Racsmány (2003).[53]
  • Thoughts on the Distribution of Thoughts: Memes or Epidemies (2003).[54]
  • A láthatatlan megismerés (2004).[55]
  • Olvasmányok a kísérleti pszichológia történetéhez Szerk. Győri Miklóssal (2004).[56]
  • Az észleléstől a nyelvig[57]
  • Utószó Jean Piaget (1896–1980) Études sociologiques: Szociológiai tanulmányok című művéhez (2005).[58]
  • A verbális munkamemória magyar nyelvű vizsgálóeljárásai Racsmány Mihállyal, Lukács Ágnessel, Németh Dezsővel (2005)[59]
  • The tradition of positive psychology in Europe (2005).[60]
  • Positive psychology traditions in classical European psychology (2006).[61]
  • Using Hungarian language to clarify language-thought reletions in impaired populations (2006).[62]
  • A téri emlékezet vizsgálati módszerei: Fejlődési és neuropszichológiai adatok(2007).[63]
  • Representational systems, selection, and the diffusion of ideas (2007).[64]
  • Spatial language in Williams Syndrome: Evidence for a special interaction? (2007).[65]
  • A nyelvi fejlődés zavarai (2008).[66]
  • A láthatatlan nyelv (2008).[67]
  • Pszichológia : a pszichológia legfontosabb fogalmai magyar és angol nyelven. Társszerző: Boross Ottilia (2008).[68]
  • A lélek és a lélektan örömei : tanulmánygyűjtemény (2008).[69]
  • History and Theories of Mind (2008).[70]
  • Two subgroups of schizophrenia identified by systematic cognitive neuropsychiatric mapping (2009).[71]
  • A lélektan története. 2., bővített kiadás (2010).[72]
  • Word order and focusing effects in the memory representation of Hungarian sentences (2011) Sinkovics Balázs társszerzővel.[73]
  • A társalgás pszichológiája (2012). Budapest, Libri
  • A megismeréstudomány alapjai. Az embertől a gépig és vissza. Typotex Kiadó, 2013. ISBN 978-963-2797-81-6

Szakmai folyóirat szerkesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Társasági Tagság (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Akadémiai Klub Egyesület (vezetőségi tag)
  • Pszichológiai Bizottság
  • Akusztikai Komplex Bizottság
  • Magyar Nyelvtudományi Társaság
  • Magyar Pszichológiai Társaság

Díjak (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Lásd életrajzát az MTA honlapján.
  2. Ezerarcú (2005), 347.
  3. Lásd: Ezerarcú (2005), a kötet szerkesztőinek összefoglalóját.
  4. Lásd erről például: Ezerarcú (2005), 413–423.
  5. A MKTA honlapja
  6. A MKTÁ-t változatosan emlegeti és idézi a tudományos közélet: 1. Magyar Kognitív Tudományi Társaság, 2. Megismeréstudományi Társaság, 3. Magyar Kognitív Tudományi Konferencia
  7. Fehér Márta köszöntése
  8. A MAKOG honlapja
  9. FIKOG, Budapest, 1995. május 11–12., szerk. Pléh Csaba, Vinkler Zsuzsa és Bocz András, Budapest, ELTE, 1995, 209, ill., ISBN 9634630448
  10. Információt erről ld. Balogh cikke, Magyar Tudomány 1996/1. sz. 77. o.
  11. A konferencia előadásait Balogh Tibor ismertette, ld. Magyar Tudomány, 1996/1. sz. 77-79. o.
  12. Mindennapi tudat: etológia, filozófia, pszichológia (értelmezési kérdések; interdiszciplináris konferencia, Szeged, 1995. szeptember 11–12.), szerk. Balogh Tibor és Pléh Csaba, Szeged, MTA Szegedi Területi Bizottsága, 1997, 86, ISBN 9638459069.
  13. A konferencia anyagát ld. A megismeréskutatás útjai/ szerk. Pléh Csaba, Kampis György, Csányi Vilmos. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2000. 247, ISBN 9630577011
  14. A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása/ szerk. Pléh Csaba és Győri Miklós. Budapest : Pólya, 1998. 286, ISBN 9638580909
  15. [1]
  16. A megismerés társas elméletei címmel összejövetel, amelyet a Magyar Megismeréstudományi Alapítvány rendezett Gödöllőn, 1996. január 29–31. MAKOG IV., Replika, 1997/26, 105.
  17. Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia, szerk. Pléh Csaba, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1998, 395 (Pszichológiai Szemle könyvtár, 1), ISBN 9630575930 – angol nyelvű összefoglalókkal.
  18. MAKOG VIII.
  19. Evolúció és megismerés: a IX. Magyar Kognitív Tudományi Konferencia előadásai (MAKOG, 2001. február 1–3., ELTE visegrádi üdülő), szerk. Kampis György és Ropolyi László, Budapest, Typotex, 2001, 414 (Az evolúciós gondolat, ISSN 1585-8391), ISBN 9639326275.
  20. Az észleléstől a nyelvig: a X. MAKOG előadásai, szerk. Pléh Csaba, Kampis György, Csányi Vilmos, Budapest, Gondolat, 2004, 323 (Kognitív szeminárium, ISSN 1588-5402), ISBN 9639500550 – Visegrádon, a Magyar Megismeréstudományi Alapítvány által 2002. január 28–30. között rendezett „Észlelés, szimbólum, tudat” konferencia előadásai.
  21. MAKOG XI.
  22. Megismerésünk korlátai (Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszék rendezésében 2004. január 6-án Tihanyban tartott XII. Magyar Kognitív Tudományi Konferencia anyaga), szerk. Kubinyi Enikő, Miklósi Ádám, Budapest, Gondolat, 2006, 338 (Kognitív szeminárium, ISSN 1588-5402), ISBN 9639610402.
  23. MAKOG XIII.
  24. MAKOG XIV.
  25. MAKOG XV.
  26. [2]
  27. MAKOG XVII. konferenciája, 2009.
  28. Konferenciakalauz, 2010
  29. Helyszín: Kaposvári Egyetem. Pedagógiai Kar. Szervezők: Tőzsér János, Bács Gábor, Molnár Gábor.
  30. Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont. 62 p.
  31. Budapest, Akadémiai Kiadó, Klny.: Pszichológiai tanulmányok, XVI. kötetéből, pp. 105-108.
  32. Budapest, Gondolat. 316 p. ISBN 963-282-467-9
  33. Ed. by Jeffrey Harlig, Csaba Pléh. Berlin [etc.], de Gruyter. 207 p. (Contributions to the sociology of language 68.) ISBN 3-11-014585-5
  34. lásd a MAKOG-konferenciáknál, az I. MAKOG tanácskozásait közlő kötet.
  35. Budapest, Osiris. 618 (Osiris tankönyvek, ISSN 1218-9855), ISBN 9633794285.
  36. Semiotica, 128, pp. 435–443, ISSN 0037-1998.
  37. Budapest, Osiris. 432 p. ISBN 963389039X.
  38. Budapest, Akadémiai. 222 p. (Pszichológiai szemle könyvtár, ISSN 1419-4511), ISBN 963057764X.
  39. Budapest, ELTE Eötvös. 481 p. ISBN 9634634745.
  40. Budapest : Osiris, 2001 (cop. 1997), 672 p. (Osiris tankönyvek, ISSN 1218-9855), ISBN 9633793041.
  41. Budapest, BIP, Osiris. 166 p. (Osiris könyvtár: pszichológia, ISSN 1219-7718), ISBN 9633797411.
  42. Hankiss Elemér beszélgetései a magyar Televízió Tudósklub c. műsorában Csányi Vilmossal, Fehér Mártával, Jelenits Istvánnal, Pléh Csabával. Budapest, Helikon. ISBN 963208697X
  43. Compte rendu de trois livres: Y. Michaud: Le Cerveau, Le Langage, Le sens. Odile Jacob, Paris, 2002. pp. 362; Marc Jeannerod: La Nature DE L'Esprit. Sciences Cognitives et Cerveau. Odile Jacob, Paris, 2002, pp. 257; J. P. Changeux: L'Homme de Vérité. Odile Jacob, Paris, 2002, pp. 446). = MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE 58: (4) 519-522 (2003)
  44. Budapest, Akadémiai. 103 (+ 24 kártya), ISBN 9630578697.
  45. Budapest, BIP, 2002, 242 (Kognitív szeminárium, ISSN 1588-5402), ISBN 9638615931.
  46. Budapest, Magyar Televízió Rt., 2002 (Mindentudás egyeteme 1. szemeszter) – 1 videókazetta.
  47. Budapest, Osiris. 313 p. (Osiris könyvtár: pszichológia, ISSN 1219-7718), ISBN 9633893097.
  48. Ford. Pap Mária, Budapest, Osiris, 2002 (cop. 1995), 364 (Osiris tankönyvek, ISSN 1218-9855), ISBN 9633790468.
  49. Budapest, Typotex. (cop. 1998), 263 (Test és lélek, ISSN 1417-6793), ISBN 9637546960.
  50. Budapest, Osiris. 404 p. (Osiris könyvtár: pszichológia, ISSN 1219-7718), ISBN 963389414X.
  51. Szerk. Kovács Gyulával, Gulyás Balázzsal, Budapest, Osiris, 2003, 815, ISBN 9633893135.
  52. Budapest, Osiris. 275 (Osiris könyvtár: nyelvészet, ISSN 1218-9812), ISBN 9633894719.
  53. Brain and Language, 86(2003),377–383, ISSN 0093-934X.
  54. Journal of Cultural and Evolutionary Psychology, 1(2003), 1,21–51, Paper ISSN 1589-5254, online ISSN 1589-7397.
  55. Szerk. Gervain Judittal, szöveggond. Gál Mihály, Budapest, Gondolat. 260 p. (Kognitív szeminárium, ISSN 1588-5402), ISBN 9639500496.
  56. Budapest, Osiris. 1006 p. ISBN 9633896177.
  57. lásd a MAKOG-konferenciáknál, a X. MAKOG tanácskozásait közlő kötetben.
  58. Ford. Gervain Judit, Budapest, Osiris. 397 p. ISBN 9633897254 – ISBN alapján megtalálható a Könyvkereső adatbázisában (2007. május 30.).
  59. Magyar Pszichológiai Szemle, 2005:4. ISSN 0025-0279
  60. RICERCHE PSICOLOG 27: 13-22 (2005)
  61. In: Csíkszentmihályi Mihály, Csíkszentmihalyi I S (ed.) : A life worth living: Contributions to positive psychology. New York: Oxford University Press, 2006. 19-28.Kongresszusi kiadvány
  62. HUNG STUD 20: (2) 233-244 (2006)
  63. Racsmány Mihály, Albu Mónika, Lukács Ágnes, Pléh Csaba In: Racsmány Mihály (szerk.) A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Budapest: Kiadó, 2007. 11-39.
  64. In: Nyíri Kristóf (ed.)Mobile studies: Oaradigms and perspectives. Wien: Passagen Verlag, 2007. 15-33.
  65. Lukács Ágnes, Pléh Csaba, Racsmány Mihály in.: J CHILD LANG 34: (2) 311-343 (2007)
  66. Pléh Csaba, Kas Bence, Lukács Ágnes In: Kállai János, Bende István, Karádi Kázmér, Racsmány Mihály (szerk.)Bevezetés a neuropszichológiába. Budapest: Medicina, 2008. 287-335.
  67. /Gervain Judit, Pléh Csaba (szerk.): (Kognitív Szeminárium). Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 2008. 279 o.
  68. Budapest : Akadémiai Kiadó. 403 p. (Akadémiai lexikonok) ISBN 9789630586580
  69. Budapest : Gondolat. 703 p. : ill. Bibliogr.: p. 649-684. ISBN 978-963-693-070-7; A kötetet Szegeden a Sík Sándor Könyvesboltban bemutatta Kovács Zoltán Ambrus 2008. október 15-én.
  70. Budapest, Akadémiai Kiadó. 277 p. (Neurocognitive development and impairments,1786–2620) ISBN 9630586509 ; ISBN 978-963-05-8650-4
  71. With Szendi I, Racsmány M, Cimmer C, Pléh Cs, Janka Z. EUROPEAN ARCHIVES OF PSYCHIATRY AND CLINICAL NEUROSCIENCE 258: p. 260.
  72. Budapest: Osiris Kiadó. 652 p. ISBN:978 963 276 052 0
  73. Acta Linguistica Hungarica 58:(1) pp. 120-133. IF: 0.212

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A lélektan 80 éves története a szegedi egyetemen : 1929-2009/ szerk. Szokolszky Ágnes. Szeged, JATEPress, 2009. 302 p. ISBN 978-963-482-959-1 Pléh Csaba lásd 216-217. p.
  • Pedagógiai Ki Kicsoda. Főszerkesztők: Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, Keraban Könyvkiadó, 1997. Pléh Csaba pszichológus szócikkét lásd 211. p. ISBN 963-8146-48-6
  • Magyar és nemzetközi ki kicsoda (1996): (Több mint 14 000 kortársunk életrajza), főszerk. Hermann Péter, Budapest, Biográf, 1995, ISBN 9637943862 – Pléh Csaba szócikkét ld. 776. o.
  • Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Pléh Csaba szócikkét ld. II. köt. 1292. o.
  • Biográf ki kicsoda 2004 : Kortársaink életrajzi lexikona/ főszerk. Hermann Péter, I-II, Budapest, Poligráf, 2003, ISBN 9638634502 -Pléh Csaba szócikkét ld. II. köt. (ISBN 9638634529) 1290. o.
  • (Ezerarcú 2005): Az ezerarcú elme: Tanulmányok Pléh Csaba 60. születésnapjára, szerk. Gervain Judit, Kovács Kristóf, Lukács Ágnes, Racsmány Mihály, Budapest, Akadémiai, 2005, 546, ISBN 9630583097.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pléh Csaba témájú médiaállományokat.