Pszichológus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján. Az ezen a lapon látható jelölés 2007 júliusából származik.

Pszichológus az a személy, aki egyetemen, – nappali, esti, levelező vagy kiegészítő formában, – pszichológiából, mint fő tantárgyból szerzett képesítést, és a gyakorlatban, illetve az oktatásban, a kutatásban e tudomány elveit és módszereit hivatásszerűen (foglalkozásszerűen) alkalmazza.^[1]

Tartalomjegyzék 1 Pszichológus képzés Magyarországon 1.1 Alap és mesterképzés 1.2 Szakképzés 1.3 Doktori képzés 2 Szakterületek 2.1 Klinikai pszichológus 2.1.1 Különbségek pszichológus és pszichiáter között 2.2 Igazságügyi pszichológus 2.3 Iskolapszichológus 2.4 Sportpszichológus 2.5 Szervezeti pszichológus 2.6 Kutató pszichológus 3 Híres pszichológusok 3.1 Híres magyar pszichológusok 3.2 Híres magyar iskolateremtő pszichiáterek 3.3 Híres külföldi pszichológusok, pszichiáterek 4 Források

[szerkesztés] Pszichológus képzés Magyarországon

[szerkesztés] Alap és mesterképzés

Jelenleg hat helyen folyik akkreditált egyetemi színtű pszichológus alapképzés Magyarországon:

• Debreceni Egyetem
• Eötvös Loránd Tudományegyetem
• Károli Gáspár Református Egyetem
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem
• Szegedi Tudományegyetem (lásd még A Szegedi Megismeréstudományi és Neuropszichológia Program)
• Pécsi Tudományegyetem

Az osztatlan képzés ideje nappali tagozaton 5 év, levelező tagozaton 4 év. A bolognai rendszer alapján az alapszintű képzés 3, a ráépülő mesterképzés 2 évet vesz igénybe. Az osztott képzés 2006 szeptemberében indult a hazai egyetemeken.

A hároméves alapképzés (BA) elvégeztével a hallgatók viselkedéselemző képesítést szereznek, a mesterképzés (MA) elvégeztével jogosultak a pszichológus cím használatára.

Egyes intézményekben a hallgatók tanulmányaik kezdetén pszichológus hallgatói esküt, tanulmányaik végén pedig pszichológusi esküt tesznek^[2].

[szerkesztés] Szakképzés

A pszichológus diploma megszerzése után szakpszichológusi minősítést lehet szerezni, s így sok terápiás módszer sajátélményű elsajátítása révén, valamint a módszer alkalmazásának szupervíziója mellett végzi az emberek támogatását.

[szerkesztés] Doktori képzés

Magyarországon több képzőhelyen van lehetőség tudományos fokozat megszerzésére pszichológiából.

[szerkesztés] Szakterületek

A pszichológia alkalmazhatósági köre sokrétű: oktatási intézményekben, vállalatoknál, egészségügyi intézményekben, börtönökben, nevelési tanácsadókban dolgoznak többnyire.

[szerkesztés] Klinikai pszichológus

A klinikai pszichológusok többnyire az egészségügy területén tevékenykednek.

Pszichológusi segítséget igénylő betegsége annak van, akinek panaszai, lelki problémái vannak, amelyeket sokszor testi tünetek kísérnek, vagy néha annak, akinek betegségbelátása nincs, viszont a környezete szenved, megbetegszik tőle.

A jó pszichológus elő-, illetve kisegíti kliense öngyógyító mechanizmusát, s az "akarok gyógyulni, egészségesen élni és jól érezni magam a bőrömben" érzés kiváltásával a kliens megerősödési folyamatát kíséri. A folyamat közben a kliens önismerete, énereje, bizalmi szintje, önértékelése, toleranciája növekedhet.

[szerkesztés] Különbségek pszichológus és pszichiáter között

Bár munkája látszólag hasonít egy pszichiáteréhez, a pszichológus nem tévesztendő össze a pszichiáterrel, aki orvos, orvosi egyetemet végzett személy, és többnyire gyógyszerekkel (pszichofarmakumokkal) és pszichoterápiával gyógyít. A pszichológus bölcsészettudományos képzést kap.

Magyarországon szakorvosi diploma, vagy pszichológusi szakvizsga után szerezhető meg a pszichoterápiás képzettség, mint ráépített szakvizsga. Pszichiáter és pszichológus pszichoterápiás képzettség nélkül csak alap-pszichoterápiás foglalkozásokat vezethet. Módszer-specifikus szakpszichoterápiát (kognitív-behavior, analitikus, analitikusan otientált, hipnoterápia, stb.) csak a megfelelő ráépített pszichoterápiás képzésben részesült szakvizsgázott pszichológus, vagy szakorvos végezhet.

Gyógyszert csak pszichiáter írhat fel, pszichoterápiát azonban a pszichológus és a pszichiáter is folytathat, a szervezett gyógyítás keretei között inkább a pszichológus végzi. A kórházakban dolgozó pszichiáterek többsége (főként külföldön) pszichoterápiás képzettséggel nem rendelkezik, inkább a gyógyszeres kezelés híve. Magyarországon a helyzet valamivel jobb a pszichiáterek pszichológiai, pszichoterápiás képzettsége tekintetében.

Ma már a pszichológusok is dolgozhatnak kórházban, munkájuk nem korlátozódik a nevelési és életviteli tanácsadás betegségi tüneteket még nem mutató helyzeteire.

[szerkesztés] Igazságügyi pszichológus

Az igazságügyi pszichológusok az igazságügy különböző területein tevékenykednek.

[szerkesztés] Iskolapszichológus

[szerkesztés] Sportpszichológus

[szerkesztés] Szervezeti pszichológus

[szerkesztés] Kutató pszichológus

Lásd még A Szegedi Megismeréstudományi és Neuropszichológia Program

[szerkesztés] Híres pszichológusok

[szerkesztés] Híres magyar pszichológusok

• Buda Béla
• Lénárd Ferenc
• Lux Elvira
• Mérei Ferenc
• Mérő László
• Pléh Csaba
• Ranschburg Jenő
• Virág Teréz
• Dr. Bagdy Emőke
• Dr. Szőnyi Magda
• Vekerdy Tamás

[szerkesztés] Híres magyar iskolateremtő pszichiáterek

• Böszörményi-Nagy Iván
• Ferenczi Sándor
• Szondi Lipót

[szerkesztés] Híres külföldi pszichológusok, pszichiáterek

• Carl Rogers
• Alfred Adler
• Eric Berne
• Sigmund Freud
• Erich Fromm
• Carl Jung
• Jean Piaget

[szerkesztés] Források