Szegedi Tudományegyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szegedi Tudományegyetem
Seal of the University of Szeged color.gif

Szegedi TudományegyetemSF 010.jpg
Alapítva 1872 (1581)
Hely  Magyarország, Szeged
Típus állami
Oktatók száma 6 600 (2005)
Hallgatói létszám 30 526 (2004)
Rektor Prof. Dr. Szabó Gábor
Elérhetőség
Postacím 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Telefonszám + (62) 544-000
E-mail rektor@rekt.u-szeged.hu
A Szegedi Tudományegyetem weboldala

A Szegedi Tudományegyetem a szegedi József Attila Tudományegyetem, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskola összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén. Az egyetem szenátusának 2007. júliusi döntése alapján jogelődje az 1581. május 12-én Báthory István által alapított kolozsvári jezsuita kollégium.

Az Egyetem címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Címer

A címerpajzs álló, hegyestalpú pajzs, felső részében Klebelsberg Kunó címeréből átvett aranyozott griff helyezkedik el, az aranyozott fáklya a tudományokra utal. A kapubástya Kolozsvár címeréből került a jelképbe utalva arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem a kolozsvári egyetem jogutóda. A körirat „Universitas Scientiarum Szegediensis”. (SzMSz 1.7.)

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Áttekintő történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetem története 1581-ig nyúlik vissza, Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyfejedelem ekkor alapította meg a kolozsvári jezsuita kollégiumot, amely a korabeli gyakorlat szerint a jezsuita irányítású egyetem alapításának előfeltétele volt. Ezt a kollégiumot 2007-ben a szegedi egyetem szenátusa 39 szavazattal egy ellenében jogelődjének minősítette.[1] A négy egyetemi kar, mely az újkorban az egyetemi oktatás teljességét jelentette, csak Mária Terézia idejétől működött.

Az egyetemet 1784-ben II. József akadémiai líceummá minősítette vissza. 1872-ben alapították meg a Kolozsvári Tudományegyetemet,[2] vagyis az intézmény visszanyerte egyetemi státusát. 1921-ben az ekkor Ferenc József Tudományegyetem nevet viselő intézmény Szegedre költözött. 1940-ben az egyetem részben visszaköltözött Kolozsvárra, Szegeden pedig jogilag új egyetem, a Horthy Miklós Tudományegyetem létesült, de jórészt a régi tanárokkal. 1951-ben az Orvosi Egyetem különvált az anyaintézménytől.

1962-ben az egyetemet József Attila után nevezték el (JATE). 2000–ben Szegedi Tudományegyetem néven egyesítették a szegedi és hódmezővásárhelyi felsőoktatási intézményeket: József Attila Tudományegyetem (JATE), Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (SZOTE), Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (JGYTF), Szegedi Élelmiszeripari Főiskola (SZÉF), Debreceni Agrártudományi Egyetem – Mezőgazdasági Főiskola (DATE-MF).

Az Egyetem nevének változásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

József Attila szobra az Egyetem mellett
név székhely időszak
1 Kolozsvári Tudományegyetem Kolozsvár 1872–1881
2 Ferenc József Tudományegyetem Kolozsvár 1881–1919
3 Ferenc József Tudományegyetem Budapest 1919–1921
4 Ferenc József Tudományegyetem Szeged 1921–1940
5 Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem[3] Kolozsvár 1940–1945
6 Horthy Miklós Tudományegyetem Szeged 1940–1945
7 Szegedi Tudományegyetem Szeged 1945–1962
8 József Attila Tudományegyetem Szeged 1962–1999
9 Szegedi Tudományegyetem Szeged 2000 –

Az egyetem rangja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sanghaji Jiao Tong Egyetem által évente elkészített értékelés alapján, a szegedi intézmény a világ felsőoktatási intézményeinek rangsorában 2011-ben a 301–401., országos szinten pedig az 1–2. helyen áll. A világ vezető 500 felsőoktatási intézménye közé a szegedi mellett ebben az évben is csupán egyetlen magyar került, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (világranglista: 301–400. hely).[4][5]

A felsőoktatási intézmények országos rangsorában az ELTE után a második legnépszerűbb az SZTE: 2005-ben több mint 12 ezren adták be jelentkezésüket ide.

Az Egyetem számokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dóm tér madártávlatból, a Szabadtéri Játékok színhelye

(2004)

  • 202-301. helyezés "A világ egyetemeinek tudományos rangsorolásán",
  • 80-125. helyezés az európai egyetemek tudományos ranglistáján,
  • 11 pályázat az EU kutatási Keretprogramjaiban,
  • 126 vendég az Unió tagállamaiból,
  • több mint 1000 külföldi hallgató,
  • 30 testvéregyetem
  • közel 30 000 egyetemi és főiskolai hallgató,
  • 68 egyetemi szak,
  • 66 főiskolai szak,
  • 27 szakirányú továbbképzés, ill. kiegészítő képzés,
  • 8 akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés,
  • 17 doktori iskola,
  • 1.713oktató, akik közül
    • 14 akadémikus,
    • 114 akadémiai doktor és
    • 643 PhD fokozattal rendelkezik,
  • 12 kar.

Egységek, karok, szakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Kar Cím Weboldal
1 Állam- és Jogtudományi Kar ÁJTK 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 54. (62) 544-197 www.juris.u-szeged.hu
2 Általános Orvostudományi Kar ÁOK 6725 Szeged, Tisza Lajos krt. 109. (62) 545-015 www.szote.u-szeged.hu/AOK
3 Bölcsészettudományi Kar BTK 6722 Szeged, Egyetem u. 2. (62) 544-360 www.arts.u-szeged.hu
4 Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar ETSZK 6726 Szeged, Temesvári krt. 31. (62) 544-947 www.etszk.u-szeged.hu
5 Fogorvostudományi Kar FOK 6720 Szeged, Tisza L. krt. 64. (62) 545-299 www.szote.u-szeged.hu/stoma
6 Gazdaságtudományi Kar GTK 6722 Szeged, Kálvária sgt. 1. (62) 544-499 www.eco.u-szeged.hu
7 Gyógyszerésztudományi Kar GYTK 6720 Szeged, Zrínyi u. 9. (62) 545-022 www.pharm.u-szeged.hu
8 Juhász Gyula Pedagógusképző Kar JGYPK 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. (62) 546-050 www.jgypk.u-szeged.hu
9 Mérnöki Kar MK 6724 Szeged, Mars tér 7. (62) 546-000 www.mk.u-szeged.hu
10 Mezőgazdasági Kar MGK 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 15. (62) 532-990 www.mgk.u-szeged.hu
11 Természettudományi és Informatikai Kar TTIK 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 1. (62) 544-168 www.sci.u-szeged.hu
12 Zeneművészeti Kar ZMK 6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 79-81. (62) 544-605 www.music.u-szeged.hu

Állam- és Jogtudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kar Szegeden található.

  • munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási
  • nemzetközi tanulmányok
  • politológia
  • jogász

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • jogi asszisztens

Általános Orvostudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • általános orvos

Bölcsészettudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ápolás és betegellátás – ápoló, gyógytornász szakirány
  • egészségügyi gondozás és prevenció – védőnő szakirány
  • szociális munka

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens

Fogorvostudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • fogorvos

Gazdaságtudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • gazdálkodási és menedzsment
  • kereskedelem és marketing
  • pénzügy és számvitel

Mesterképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • közgazdálkodás és közpolitika
  • nemzetközi gazdaság és gazdálkodás
  • marketing
  • pénzügy
  • regionális és környezeti gazdaságtan
  • master of Business Administration (MBA)

Felsőfokú szakképzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • kis- és középvállalkozási menedzser

Szakirányú továbbképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • jogász-közgazdász szakirányú továbbképzés
  • mérnök-közgazdász szakirányú továbbképzés
  • orvos-közgazdász szakirányú továbbképzés
  • gyógyszerész-közgazdász szakirányú továbbképzés

Közgazdaságtani Doktori Iskola (PhD)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógyszerésztudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • gyógyszerész

Juhász Gyula Pedagógusképző Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • andragógia
  • ének-zene
  • germanisztikanémet szakirány
  • gyógypedagógia
  • képi ábrázolás
  • műszaki szakoktató
  • óvodapedagógus
  • rekreációszervezés és egészségfejlesztés
  • romanisztika – román nemzetiségi szakirány
  • szlavisztika – szlovák nemzetiségi szakirány
  • szociálpedagógia
  • tanító
  • tanító – német nemzetiségi szakirány
  • tanító – román nemzetiségi szakirány
  • tanító – szlovák nemzetiségi szakirány
  • társadalmi tanulmányok
  • testnevelő – edző

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • általános rendszergazda
  • csecsemő- és kisgyermeknevelő - gondozó
  • energetikai mérnökasszisztens
  • gazdálkodási menedzserasszisztens
  • gazdasági idegen nyelvű menedzser
  • hálózati informatikus
  • hulladékgazdálkodási technológus
  • idegenforgalmi szakmenedzser
  • idegennyelvi kommunikátor
  • ifjúságsegítő
  • informatikai statisztikus és gazdasági tervező
  • intézményi kommunikátor
  • képzési szakasszisztens
  • közösségi - civil szervező
  • külgazdasági üzletkötő
  • médiatechnológus asszisztens
  • mezőgazdasági menedzserasszisztens
  • moderátor
  • műszaki informatikai mérnökasszisztens
  • sajtótechnikus
  • sportkommunikátor
  • televízióműsor gyártó szakasszisztens
  • titkárságvezető
  • vendéglátói szakmenedzser
  • villamosmérnök - asszisztens
  • web - programozó

Mezőgazdasági Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kar Hódmezővásárhelyen található.

  • mezőgazdasági mérnöki
  • vadgazda mérnöki

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • baromfitenyésztő és baromfitermék - előállító technológus
  • gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és -feldolgozó
  • ménesgazda
  • ökológiai gazdálkodó
  • sertéstenyésztő és sertéstermék - előállító technológus
  • vadgazdálkodási technológus

Mérnöki Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • élelmiszermérnöki
  • gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki
  • informatikus és szakigazgatási agrármérnöki
  • mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki
  • műszaki menedzser
  • általános gépész

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • gépipari mérnökasszisztens
  • mechatronikai mérnökasszisztens

Természettudományi és Informatikai Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zeneművészeti Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

http://www.music.u-szeged.hu/

Nemzetközi versenyek a ZMK rendezésében, kétévente:

Az 1879-es árvízkatasztrófát követő újjáépítéssel egy időben a szegedi zeneoktatás is lendületes fejlődésnek indult. Az 1880-ban Langer Viktor zeneszerző által megalapított Városi Zenedét 1883-tól 1903-ig Szögi Endre muzsikus és zeneszerző vezette. Ehhez az időszakhoz fűződik számos új tantárgy, valamint az intézmény növendéklétszámának jelentős emelkedése. Ebben az időszakban indították meg a 6 zeneiskolai osztályt követő „kiművelési osztályt”, amelyben a növendékek tudásukat magasabb szinten képezhették. 1904-től hívták meg a Zenede élére a kiváló muzsikust, Király-König Pétert, aki szaktudásával és szervezőkészségével évtizedeken át meghatározó egyénisége lett Szeged zenei életének. Az 1905/1906-os tanévet új szervezeti szabály szerint kezdték meg, amely minden szempontból igazodott a budapesti Magyar Királyi Zeneakadémia tantervéhez, tehát a szegedi az egyik legkorszerűbb szellemben oktató vidéki zeneiskolának számított. Király-König a megemelt óraszámokhoz új tanárokat szerződtetett. Ingyenes tanszakként beindította a bőgő, a kürt és a klarinét oktatását.

Az oktatás színvonalas voltát jelzi, hogy a Zenede olyan – később a Zeneakadémián is továbbtanuló – kiválóságokat nevelt, mint például Huszka Jenő zeneszerző, Fleischer Antal karmester, Ocskay Kornél operaénekes és Belle Ferenc hegedűművész. A növendéklétszám is egyre növekedett, az 1918/19-es tanévben a beiratkozottak száma már 341 volt. Az intézmény működésének köszönhetően megpezsdült a város zenei élete is. A Városi Zenede évente négy hangversenyt rendezett.

1903-tól komoly épületgondok jelentkeztek, mivel a növendékek száma ekkor már 400 fölött volt. 1911-ben megindultak a tervbe vett zenepalota előmunkálatai, a megvalósulást azonban a háború megakadályozta. Az épületgondon a Város úgy próbált segíteni, hogy a Zenedét egy bérház (a Tukats-ház) I. emeletére költöztette. (A Zeneművészeti Kar jelenleg is itt működik.) Gróf Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége alatt (1922–1931) Szegeden hatalmas egyetemi beruházások valósultak meg, amelyek sajnos nem jártak együtt a zeneoktatás infrastruktúrájának fejlesztésével. Így nem került sor az évtizedekkel korábban tervbe vett zenepalota felépítésére sem.

Szeged mint egyetemi város joggal tartott igényt a zeneoktatás fejlesztésére. 1945. április 14-én Pálfy György helyettes polgármester küldte el a Minisztériumhoz a Város – zenekonzervatórium létrehozására vonatkozó – kérelmét, melyben hivatkoztak a leendő operatársulat és a városi zenekar várható igényeire is. 1946. május 27-én Keresztury Dezső kultuszminiszter – elfogadva a Város érveit – a pénzügyminiszterhez szóló átiratában így írt: „Az európai színvonalra emelkedő szegedi operajátszásnak előfeltétele, hogy zenekarának tagjait, továbbá énekkarának énekeseit komoly pedagógiai értékű tanárok képezzék és tartsák karban Szegeden, mert a főváros aránytalan túlsúlyát csak fokozná, és a magyar vidéket csak szegényítené, ha minden utánpótlást Budapest lenne kénytelen szolgáltatni. Decentralizációra irányuló kultúrpolitikám útja csak az lehet, hogy a nagyobb vidéki városokat olyan kulturális intézményekkel ajándékozom meg, amelyek szerves begyökerezésükkel tudják biztosítani a magyar dolgozók százezrei részére az európai kultúrszínvonalat. Ilyen meggondolás alapján a Szegedi Nemzeti Színház operai tagozatának, de általában Szeged város és a Duna–Tisza köze zenekulturális életének állandó és szerves támaszául tervezem a Szegedi Állami Zenekonzervatóriumot, amelynek megfelelő fizetési osztályokba sorolandó tanári állásaira országos színvonalú tanerőket szándékozom meghívni.”

1946. szeptember 5-én Szeged város Közgyűlése elfogadta a Minisztériummal kötendő szerződéstervezetet, miszerint az állam a személyi, a Város a dologi kiadásokat vállalja. A Minisztertanács 1946. október 15-i határozatában rendelkezett a szegedi konzervatórium igazgatói és tanári állásainak szervezéséről. A Művészeti Tanács javaslatára október végén Baranyi Jánost nevezték ki igazgatónak, aki a Délmagyarország november 14-i számában megjelent programadó cikkében arról írt, hogy „a zenei pályára készülők tanulmányaikat itt végezhetik egészen a tanári, illetve a művészi diploma megszerzéséig”. Ezek szerint akkor még és már élt a remény, hogy a Szegedi Zenekonzervatórium főiskolai rangot kap.

Az állami zenekonzervatóriumok szervezéséről 1947. január 17-én megjelent rendelet azonban másként határozott: „Az állami zenekonzervatórium célja egyrészt, hogy a zenei életpályára készülőket (énekesek, zenekari és énekkari tagok stb.) kiképezze, és a legmagasabb fokú zenei tanulmányokra előkészítse, másrészt, hogy olyanoknak, akik a zenélést nemes művelődési szándékból, de nem élethivatásként kívánják elsajátítani, a zenei műveltség terjesztése céljából az általános zeneoktatás keretében magasabb fokú zeneművészeti tájékozódást is adjon.”

A rendeletben meghatározott kettős feladatnak megfelelően a Szegedi Állami Zenekonzervatóriumban 4 előkészítő és 4 akadémiai osztály jött létre. Az akadémiai osztályok vizsgái a Zeneakadémia kiküldött tanárai előtt folytak. A Konzervatórium végzett növendékei tanári vagy művészi diplomát csak a budapesti Zeneakadémia elvégzésével szerezhettek. A rendelet alapján tehát a konzervatóriumok a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolával függő és alárendelt viszonyba kerültek.

A Szegedi Állami Zenekonzervatóriumban a tanítás – a felvételt nyert 630 fő számára – 1947 szeptemberében megkezdődött. Tanévnyitó beszédében Baranyi János igazgató beszámolt az elmúlt két év küzdelmeiről, és reményét fejezte ki, hogy valamikor megindulhat az intézményben a tanár- és művészképzés is. Igazgatása alatt kiépült a fúvós és az ének tanszak, tanári munkát vállalt az olasz Luigi Renzi énekmester és többen a szegedi operaegyüttes tagjai közül.

A Konzervatórium saját szervezésű bérletsorozatot indított Collegium Musicum címmel, mely magas színvonalú műsoraival szolgálta a város zenekultúráját, lehetőséget adva tanárai művészi képességeinek kibontakoztatásához is.

1952-ben megkezdődött a zeneoktatás reformja. A Minisztertanács 68/1952. számú – 1952. augusztus 17-én megjelent – rendelete külön intézményekre tagolta az alsó, a közép- és a felsőfokú zeneoktatást. A Szegedi Zenekonzervatóriumot – leválasztva róla az alsó fokú képzést - zeneművészeti szakiskolává alakította át. A rendelet értelmében 1953-tól az intézmény hivatalos neve Szegedi Állami Zeneművészeti Szakiskola lett.

A Tömörkény István Gimnáziumon belül megszervezték – a heti 25 közismereti órával és 10-25 főre tervezett létszámmal – működő zenegimnáziumi osztályokat. 1952-ben első és második osztály indult.

1954 őszén a Népművelési Minisztérium megszüntette a két éve létrehozott zenegimnáziumi osztályokat a működtetés magas – évi 70-80 ezer forintos – költségeire hivatkozva. A Minisztérium az elhamarkodott intézkedést már 1955 februárjában visszavonta.

A Zeneművészeti Szakiskolában – a középfokú képzés mellett, arra épülve – három évfolyamos tanárképző tagozat is indult, amely az alsófokú zeneiskolák számára képzett tanárokat. Az intézmény 1954 júniusában adta ki az első tanári diplomákat. 1955-ben a Szegedi Állami Zeneművészeti Szakiskola öt tanszékén (19 tanszakon) 310 növendék tanult.

Az 1952-ben kiadott rendelet alapvető hiányossága volt, hogy a zenetanárképző intézményeknek nem adott főiskolai rangot, pedig az egész akkori oktatási rendszerben a tanárképzés már felsőoktatási intézményekben folyt.

1966-ban az ország öt zeneművészeti szakiskolájában szétvált a szakiskolai oktatás és a zenetanárképzés. Ez utóbbit a Művelődési Minisztérium főiskolai rangra emelte. A szegedi intézmény hivatalos neve ekkor Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Ének- és Zeneiskolai Tanárképző Intézet Szegedi Tagozata lett.

1983-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola – a színvonalas szegedi vonósképzés elismeréseként elsőként a hegedű és cselló szakokon – engedélyezte, hogy egyetemi képzés induljon a III., IV. és V. évfolyamokban. A későbbi években további 15 szak kapta meg az egyetemi képzés jogát.

1990-ben a Művelődési Minisztérium jóváhagyta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, mely alapján a szegedi tagozat a középfokú képzés, főiskolai és egyetemi szintű képzést is magába foglaló konzervatóriummá alakult, hivatalos neve ekkor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma lett.

1996-tól a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Egyetemi Tanácsának határozata alapján az ország két konzervatóriuma valamennyi engedélyezett szak első három évfolyamában is folytathatott egyetemi képzést. Az említett határozat évenkénti átjárhatóságot biztosított a főiskolai és egyetemi képzési szint között, lehetővé téve, hogy a hallgató a tanulmányai során tanúsított előmenetele és tehetsége alapján szerezzen főiskolai vagy egyetemi diplomát.

A Konzervatórium 1998-ban levált a Zeneakadémiáról, és a Szegedi Felsőoktatási Szövetség alapító tagjaként működött 2000. január 1-jéig. Ekkor az integráció révén létrejött Szegedi Tudományegyetem kari jelleggel működő önálló oktatási egységévé vált.

Sikeres kari akkreditációt követően 2003. szeptember 1-jétől a Szegedi Tudományegyetem 11. karaként folytatja tevékenységét, és képez a főiskolai szakokon kamaraművészeket és tanárokat, az egyetemi szakokon pedig előadóművészeket és művésztanárokat.

A Zeneművészeti Kar ­– mely 1998-ig az akkori Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola részeként működött – szakmai feladatait ma is a magyar zeneművészeti oktatás nagy múltra visszatekintő gyakorlata alapján végzi, meghatározó szerepet tölt be Szeged és a régió zenei életében, mivel a magas színvonalú oktatómunka mellett jelentős művészeti tevékenységet is folytat.

SZTE Klebelsberg Könyvtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Publikációk – Acta Universitatis Szegediensis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városi Somogyi-könyvtár és a Csongrád Megyei Levéltár épülete

Hallgatói létszám[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hallgatói létszám a 2003/2004-es tanévben:

Hallgatók (2003/2004) nappali tagozat esti tagozat levelezős tagozat távoktatás összesen
Mezőgazdasái Főiskolai Kar – MFK 339 364 188 891
Egészségügyi Főiskolai Kar – EFK 782 635 1 417
Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar – SZÉF 801 841 1 642
Bölcsészettudományi Kar – BTK 3 588 44 2 416 6 048
Gazdaságtudományi Kar – GTK 731 175 284 508 1 698
Állam- és Jogtudományi Kar – ÁJTK 1 600 3 125 4 725
Általános Orvostudományi Kar – ÁOK 1 523 1 523
Zeneművészeti Főiskolai Kar – ZFK 217 217
Gyógyszerésztudományi Kar – GYTK 549 549
Természettudományi és Informatikai Kar – TTIK 3 855 17 479 4 351
Juhász Gyula Pedagógusképző Kar – JGYPK 2 976 4 489 7 465
Összlétszám 16 961 236 12 633 696 30 526

A Szegedi Tudományegyetemhez köthető személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetem 42 professzorral nyitotta meg kapuit. Az utolsó néhány év kivételével első fél évszázadát Kolozsvárott működő intézménynek összesen 160 professzora volt. Néhányan a jelesebbek közül:

Pantheon a Dóm téren (102 szobor)
Cholnoky Jenő földrajz
Concha Győző politika
Fejér Lipót matematika
Finkey Ferenc büntetőjog
Gombocz Zoltán nyelvészet
Győrffy István növénytan
Hőgyes Endre gyógyszertan
Kolosváry Sándor magánjog
Nagy Ernő közjog
Somló Bódog jogfilozófia
Szinnyei József irodalomtörténet

Bár az egyetem fejlődését a nehéz gazdasági körülmények sok tekintetben hátráltatták, mégis kétségtelen az egyetem működésének számos pozitív eredménye. Ebben különösen azoknak a kiemelkedő tudományos munkásságot kifejtett professzoroknak volt nagy szerepük, akik ebben az időben az egyetemen működtek.

Állam- és Jogtudományi Kar

Ilyenek voltak a Jogtudományi Karon

Buza László nemzetközi jog
Horváth Barna jogszociológia
Ereky István közigazgatási jog
Nagy Ferenc büntetőjog
Polner Ödön közjog

az Orvostudományi Karon

Baló József kórbonctan
id. Issekutz Béla gyógyszertan
id. Jancsó Miklós belgyógyászat
Karády István kórélettan
Miskolczy Dezső ideg- és elmekórtan
Petri Gábor sebészet
Rusznyák István belgyógyászat
Szent-Györgyi Albert orvosvegytan

a Bölcsésztudományi Karon

Bartók György filozófia
Bognár Cecil Pál pszichológia
Csengery János klasszika-filológia
Halász Előd német nyelv és irodalom
Imre Sándor pedagógia
Márki Sándor középkori történet
Marót Károly klasszika-filológia
Schneller István pedagógia
Sík Sándor magyar irodalomtörténet
Várkonyi Hildebrand Dezső pedagógia, pszichológia
Haar Alfréd, Riesz Frigyes a szegedi matematikai iskola világhírű megalapítói (Borsos Miklós alkotása)

a Természettudományi Karon

Apáthy István állattan
Bay Zoltán fizika
Budó Ágoston fizika
Haar Alfréd matematika
Kerékjártó Béla geometria
Kiss Árpád kémia
Ortvay Rudolf fizika
Riesz Frigyes matematika
Rédei László, Kalmár László, Szőkefalvi-Nagy Béla emléktáblája a Pantheon falán (Kalmár Márton alkotása)

Az eredmények elérésében számos professzornak volt kiemelkedő érdeme. Ilyenek voltak:

Bay Zoltán Lajos fizikus szobra (Tóth Sándor alkotása)

További személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. HVG 2007. november 3.
  2. 1872. évi XIX. törvénycikk a kolozsvári magyar királyi tudományegyetem felállításáról és ideiglenes szervezéséről
  3. Lásd A Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem tanrendje, 1940/41-1944/45. Kolozsvár, A M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem kiadása, 1940–1944.
  4. ShanghaiRanking.com
  5. A világ legjobbjai között az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem (Inforádió, 2011. augusztus 17.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemi lapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hallgatói oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Online hírek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ranglisták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szegedi Tudományegyetem témájú médiaállományokat.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A szegedi tudományegyetem múltja és jelene = Past and present of Szeged university : 1921–1998 / [kiad. Mészáros Rezső ; szerk. Szentirmai László, Ráczné Mojzes Katalin ; lezárva: 1998. július 1.] Szeged : Officina Ny., 1999. 517 p. [12] t. : ill.
  • Devich Andor: A szegedi Tudományegyetem története. 1. 1921–1944. Közrem. Aszalós Károly. Szeged : JATE Kiadó, 1986. 276 p.
  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226