Róna-Tas András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Róna-Tas András
András Róna-Tas is rector at the Univrsity of Szeged, 14.02.1991..JPG
Róna-Tas András rektori székfoglaló beszédét adja elő a József Attila Tudományegyetemen, 1991. február 14.
Születéskori neve Róna-Tas András
Született 1931. december 30. (82 éves)
Budapest, magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása magyar nyelvész, orientalista, egyetemi tanár, MTA-tag
Díjak Széchenyi-díj (2012)
Kitüntetései Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2003)

Róna-Tas András (Budapest 1931. december 30. –) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyar őstörténet, a tibetisztika, a turkológia és a mongolisztika területének neves kutatója. Segített megérteni a magyar nyelv és kultúra török elemeit. 1990 és 1992 között a József Attila Tudományegyetem rektora.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1950-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a frissen átnevezett Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz–orientalisztika szakán, ahol 1955-ben szerzett bölcsész diplomát. Tanárai Ligeti Lajos, Németh Gyula, Ortutay Gyula és Tálasi István voltak. 1958-ban szerzett egyetemi doktori címet tibetisztikai tárgyú disszertációjával. Melléktárgyai a mongolisztika és az egyetemes néprajz volt.

Diplomájának megszerzése után az Akadémiai Kiadó munkatársaként kezdett el dolgozni, ahol az Enciklopédia szerkesztésében segédkezett. 1956-tól az ELTE Belső-ázsiai Intézetében MTA-segédmunkatársként dolgozott. Eközben 1957 és 1958 között első mongóliai expedíciójában vett részt. 1960-ban az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Központi Katalógusának munkatársa lett, majd 1961-ben osztályvezetőjévé nevezték ki. 1965-ben a Volga-vidéken tesz tanulmányutat, ahol a csuvasok és tatárok között gyűjt nyelvészeti és néprajzi adatokat. 1968-ban a József Attila Tudományegyetemen (JATE, ma: Szegedi Tudományegyetem) tudományos munkatársi megbízást kap. 1973-ban ismét a Volga-vidékre látogatott. 1973-ban megkapta címzetes egyetemi tanári, 1974-ben egyetemi tanári kinevezését és elindítja az ország első egyetemi altajisztikai képzését. 1984-ben az általa alapított önálló altajisztika tanszék vezetője lett. 1990-ben az MTA és a JATE Magyar Őstörténeti Kutatócsoportjának vezetőjévé nevezték ki. Szintén 1990-ben az egyetem rektorává választották. Az egyetemet 1992-ig vezette. 1992 és 1993 között a Magyar Felsőoktatási Egyesületek Szövetsége elnöke volt. 2002-ben emeritálták. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

1964-ben védte meg a tibeti és mongol nyelvészetről szóló nyelvtudományok kandidátusi, 1971-ben az altaji nyelvrokonsággal kapcsolatos akadémiai doktori értekezését. Az Orientalisztikai Bizottság és az MTA Szegedi Területi Bizottság tagja lett. 1990-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben rendes tagjává. Fontos szerepet vállalt a felsőoktatási akkreditációban. 1992 és 1994 között az Ideiglenes Országos Akkreditációs Bizottság elnöke volt, majd az akkreditációs rendszer megszilárdulásakor az Országos Akkreditációs Bizottság, illetve 2001-ig a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke volt. 2001 és 2004 között a MAB tiszteletbeli elnöke volt, majd megválasztották a MAB általános alelnökévé. 2006-ban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság felülvizsgálati bizottságának élére választották meg. A Csuvas Nemzeti Akadémia, a törökországi Atatürk Társaság és a Svéd Királyi Humán Tudományok Társaságának külföldi, a helsinki Finnugor Társaság tiszteleti tagja. A Szent István Akadémia is felvette tagjai sorába.

A Bonni Egyetem (1971–1972, 1985–1986) és a Bécsi Egyetem (1982–1983) vendégprofesszora volt. 1982 és 1989 között a Tibeti Tudományok Nemzetközi Társaság elnökeként is dolgozott, 1994-ben pedig megválasztották az Urál-Altaji Társaság alelnökévé, 2006-ban pedig elnökévé. 1996 és 2004 között az Acta Orientalia című tudományos szakfolyóirat főszerkesztője volt.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kutatási területe a tibeti, a mongol és a csuvas nyelv, valamint a magyar őstörténet és magyar nyelv török vonatkozásai.

Jelentős eredményeket ért el a honfoglalás előtti magyar–török kapcsolatok kutatásában, illetve a magyar etnogenezis (etnikai kialakulás) és az államalapítás kérdésében. Fontosak az orientális dialektológiai (nyelvjárástani) kutatásai is. A tibetisztika területén a tibeti nyelvtörténet alapjait, a tibeti dialektusok (nyelvjárások) rendszerét és a modern tibeti nyelv fonémáinak alakulását vizsgálta. A mongolisztika területén a dariganga nyelvjárás, valamint a nomád népek néprajzának kérdéseivel és leírásával foglalkozik. Turkológiai kutatásaiban a csuvas nyelv történetét és forrásait, illetve a török nyelvek területén elfoglalt helyét vizsgálja. Emellett az őstörök nyelvi rekonstrukciót (újjáépítést) kutatja.

Több mint háromszázötven tudományos mű szerzője vagy társszerzője ebből száznál több publikációja idegen nyelven jelent meg.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1958-ban nősült, felesége Veres Éva orvos, neurológus, az orvostudományok kandidátusa. Házasságukból egy fiúgyermek (Róna-Tas Ákos szociológus, University of California, San Diego), illetve egy leánygyermek (Róna-Tas Ágnes orvos, hematológus) született.

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főbb publikációi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nomádok nyomában (1961)
  • The Dariganga Dialect (1961)
  • Tibeto-Mongolica (1966)
  • Thar-pa chen-po (1967)
  • Epigraphica Bulgarica (1973)
  • A nyelvrokonság (1978)
  • Bevezetés a csuvas nyelv ismeretébe (1978)
  • Studies in Chuvash Etimology (1982)
  • Language and History (1986)
  • A csuvas nyelv vázlatos nyelvtana (1987)
  • An Introduction to Turkology (1991)
  • A magyarság korai története (1995)
  • A honfoglaló magyar nép (1996)
  • Hungarians and Europe in the Early Middle Ages (1999)
  • Spätformen des Zentralasiatischen Buddhismus (2005)
  • The World of the Khazars, New Perspectives. Selected Papers from the Jerusalem 1999 International Khazar Colloquium (szerk., 2007)
  • Kis magyar őstörténet (2007)[1]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Róna-Tas András: Kis magyar őstörténet. konyvar.hu. (Hozzáférés: 2011. április 3.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Róna-Tas András témájú médiaállományokat.

További irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szegedi egyetemi almanach: 1921–1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Róna-Tas András lásd 186. p. ISBN 963-482-037-9
  • Szegedi egyetemi almanach: 1921–1970. Szeged, Márta Ferenc – Tóth Károly, 1971. Róna-Tas András lásd 97. p.