Helsinki

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Helsinki (Helsingin kaupunki)
Helsinki Cathedral in July 2004.jpg
A helsinki katedrális
Helsinki címere
Helsinki címere
Közigazgatás
Ország  Finnország
Régió Uusimaa régió (Helsinki régió)
Rang főváros
Polgármester Jussi Pajunen
Irányítószám 00xx0
Körzethívószám +358-9 / 09
Népesség
Teljes népesség 603 968 fő (2013. jan 1.)[1]
Népsűrűség 3068 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 185,32 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Helsinki (Finnország)
Helsinki
Helsinki
Pozíció Finnország térképén
é. sz. 60° 10′ 15″, k. h. 24° 56′ 15″Koordináták: é. sz. 60° 10′ 15″, k. h. 24° 56′ 15″
Helsinki weboldala
Helsinki látképe 1820-ban
Helsinki látképe 2002-ben
Gustav Vasa svéd király
Az ortodox Uszpenszkij-katedrális Helsinkiben
Helsinki Vallila negyede
Helsinki régió

Helsinki (e: helszinki, svédül: Helsingfors) Finnország fővárosa és egyben legnagyobb városa. Az európai kontinens legészakibb fővárosa. Helsinki városát 568 531 ember lakja, a fővárosi régióban 976 222 fő élt 2004-ben.

Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ nyolcadik legélhetőbb városa.[2]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Finnország déli részén, kelet-nyugati irányban középen, a Balti-tenger mentén a Finn-öböl partján fekszik. Számos öböl és félsziget tagolja, valamint 315 sziget is található a területén. Ezek közül néhány fontosabb Seurasaari, Lauttasaari és Korkeasaari – amely Finnország legnagyobb állatkertje – valamint a Suomenlinna erőd.


Helsinki éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 8,5 11,8 17,1 21,9 29,6 32,0 34,0 31,2 26,2 19,4 11,6 10,0 34,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −1,3 −1,9 1,6 7,6 14,4 18,5 21,5 19,8 14,6 9,0 3,7 0,5 9,0
Átlaghőmérséklet (°C) −3,9 −4,7 −1,3 3,9 10,2 14,6 17,8 16,3 11,5 6,6 1,6 −2,0 5,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −6,5 −7,4 −4,1 0,8 6,3 10,9 14,2 13,1 8,7 4,3 −0,6 −4,5 2,9
Rekord min. hőmérséklet (°C) −34,3 −31,5 −24,5 −16,3 −4,8 0,7 5,4 2,8 −4,5 −11,6 −18,6 −29,5 −34,3
Átl. csapadékmennyiség (mm) 52 36 38 32 37 57 63 80 56 76 70 58 655
Havi napsütéses órák száma 38 70 138 194 284 297 291 238 150 93 36 29 1858
Forrás: Finnish Meteorological Institute


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helsinkit I. Gusztáv svéd király alapította a Vantaa folyó torkolatánál, a rivális Hanza-várost, Tallinnt ellensúlyozandó. 1550. június 12-én adta parancsba Rauma, Ulvila, Porvoo és Tammisaari polgárai számára, hogy költözzenek az új városba; ezt a napot tekintjük a város alapítási dátumának.

A városalapítás nem volt túl sikeres, a kis városkát sokáig szegénység, betegségek és harcok sújtották. Ráadásul, amikor a Svéd Királyság elfoglalta Északkelet-Észtországot Tallinn-nal együtt, már nem is volt érdekelt egy újabb város felvirágoztatásában a közelben. Helsinki, mint egy elfeledett kis falu sorvadozott sokáig.

1643-ban a város a jelenlegi (a mai Kruununhaka kerület) helyére, délebbre költözött, biztonságosabb és kényelmesebb kikötőt nyújtva a hajósoknak. A Balti-régió kereskedelme azonban továbbra is elkerülte.

A környék svéd-orosz, német-balti háborúi miatt azonban Helsinki stratégiailag fontos ponttá vált. A svédek és az oroszok többször elfoglalták egymástól a várost, 1748-ban végül a svédek elkezdtek építeni egy erődöt a Helsinki előtti tengerparton. Az erőd-sziget Suomenlinna, „az észak Gibraltára” építése javított a város megítélésén, de Helsinki egészen a finn háború végéig, 1809-ig nem kezdett fejlődni. 1809-ben Finnországot a győztes Oroszországhoz csatolták, mint független Finn Nagyhercegséget.

1812. április 8-án a svéd befolyást csökkentendő, I. Sándor orosz cár Turku helyett Helsinkit tette meg a Finn Nagyhercegség fővárosául. A belvárost neoklasszicista stílusban építették újjá, Szentpétervár mintájára. 1827-ben Helsinkibe költözött az 1640-ben alapított Turkui Egyetem is, így megalapítva a Helsinki Egyetemet.

Az első vasútvonala 1862-ben Hämeenlinna felé épült, majd 1870-ben Helsinkit Szentpétervárral kötötte össze vonatközlekedés.

Amikor Finnország 1917-ben elnyerte függetlenségét, Helsinki maradt a főváros. A függetlenség kikiáltását polgárháború követte, a kormánynak menekülnie kellett a fővárosból. 1918 májusában a C.G.E. Mannerheim tábornok vezette kormánycsapatok győzedelmeskedtek.

A második világháború alatt a Szovjetunió többször bombázta a várost, de az szerencsére kevés kárt szenvedett. Finnország egyike azon kevés európai államnak, amelyeket a világháború alatt nem foglaltak el, függetlenségét végig megtartotta.

1962-ben, a nagyhatalmak között folyó hidegháború ellenére itt rendezték meg a nyolcadik Világifjúsági Találkozót.

A következő időszakban Helsinki gyors ütemben fejlődött. Az 1970-es években a Helsinki régió lakosainak száma megháromszorozódott, így 1990-es évekre az Európai Unió egyik leggyorsabban fejlődő települése lett.

Helsinki több jelentős nemzetközi találkozó helyszínéül is szolgált. 1975-ben itt rendezték az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBÉE, az EBESZ elődszervezete: Conference on Security and Cooperation in Europe (CSCE)), amely augusztus 1-jén a Helsinki Záróokmány aláírásával fejeződött be. 1990-ben az első szovjet-amerikai csúcstalálkozó is itt zajlott George H. W. Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnökök között.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helsinkiben jött létre a világ eddig legnagyobb,[3] 91 tagú panaszkórusa.[4]

Helsinki-régió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy-Helsinki (finnül: Suur-Helsinki, svédül: Storhelsingfors), Helsinki-régió (Helsingin seutu, Helsingforsregionen), Fővárosi-régió (Pääkaupunkiseutu, Huvudstadsregionen) mind a Helsinki városa körüli kisebb-nagyobb területekre vonatkoznak.

A Fővárosi-régió Helsinki, Espoo, Vantaa és a kis Kauniainen városainak területét jelenti. A Fővárosi régió kívülről egy egységes városnak tűnik, összehangolt közlekedéssel és egyéb közös szolgáltatásokkal (például közös könyvtár-rendszer). Lakóinak száma 976 222 fő.

A Helsinki-régió a környező független városokat is magába foglalja (Hyvinkää, Järvenpää, Kerava, Kirkkonummi, Nurmijärvi, Sipoo, Tuusula és Vihti), összesen 1 274 476 a lakosok száma 1591,6 km²-en (Finnország 23,5%-a él itt az ország területének 0,4%-án).

Város Terület Népesség (2004) Népsűrűség
Espoo (Esbo) 312 km² 224,231 718,7/km²
Helsinki (Helsingfors) 186 km² 559,330 3 007,2/km²
Kauniainen (Grankulla) 6 km² 8,622 1 387,0/km²
Vantaa (Vanda) 241 km² 184,039 736,6/km²
Fővárosi-régió 745 km² 976,222 1 310,0/km²
Hyvinkää (Hyvinge) 323,2 km² 43,169 133,6/km²
Järvenpää (Träskända) 37 km² 37,114 1 003,1/km²
Kerava (Kervo) 31 km² 31,170 1 005,5/km²
Kirkkonummi (Kyrkslätt) 365 km² 31,695 86,8/km²
Nurmijärvi 362 km² 35,922 99,6/km²
Sipoo (Sibbo) 364 km² 18,397 50,6/km²
Tuusula (Tusby) 220 km² 33,952 154,3/km²
Vihti (Vichtis) 522 km² 24,954 47,8/km²
Más kisvárosok 1,379 km² 188,396 136,6/km²
Nagy-Helsinki 2 970,6 km² 1 274 476 415,0/km²

Infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Töölöi öböl Helsinkiben
A belváros a tenger felől
A Viking Line egyik kompja

Kikötők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Déli Kikötő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Katajanokka Terminál
Viking Line – Tallinn és Stockholm
  • Kanava Terminál
Nordic Jet Line – Tallinn
  • Olympia Terminál
Silja Line – Stockholm és Szentpétervár
Super SeaCat – Tallinn
  • Makasiini Terminál
Linda Line – Tallinn

Nyugati Kikötő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nyugati Terminál
Eckeröline – Tallinn
Tallink – Tallinn

Északi Kikötő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hansa Terminál
Nordic Ferry Center – Travemünde/Lübeck

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olimpiai torony a helsinki stadionnál

A legnagyobb rendszeres sportesemény Helsinkiben a Helsinki Kupa ([1]), gyermek- és ifjúsági foci viadal. 1976 óta minden nyáron több száz csapat részvételével rendezik meg a versenyeket, 2002-ben 819 csapat vett részt a küzdelmekben.

Másik jelentős, 1980 óta visszatérő esemény augusztusban a Helsinki City Marathon ([2]), amely Helsinki és Espoo tengerpartjain vezeti körbe Finnország legnagyobb futóeseményének nagyjából 6000 résztvevőjét. A Hölgyek Tízese ([3] Naisten Kymppi) futó és gyalogló (lásd: Nordic Walking) esemény májusban mozgat meg 15 000 lányt és asszonyt.

Télen a Finlandia sífutó-marathon ([4] Finlandia-hiihto) versenye teszi próbára a világ sífutóit 1974 óta. Itt is 5-6000 résztvevő sízi végig az embert próbáló pályát, a legjobbak még 3 órán belül teljesítve a 60 km körüli távot.

Helsinkiben rendezték az 1940-es XII. és az 1952-es XV. nyári Olimpiai játékokat.

Az atlétikai világbajnokságot 1983 után 2005-ben is, az Európa-bajnokságot 1971-ben és 1994-ben Helsinki rendezhette. A jégkorong világbajnokságot 1974, 1982, 1991, 1997 és 2003 években játszották a finn fővárosban.

Több úszó Európa-bajnokságot is rendeztek már a finn fővárosban: 2000-ben hosszú pályás (50 m-es) medencében, 2006 decemberében (december 7-10.) pedig rövid pályás úszó Eb-t 25 m-es medencében.

Labdarúgócsapata a HJK Helsinki.

Személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helsinkiben születtek, éltek és/vagy alkottak (többek között):

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Helsinki témájú médiaállományokat.


Előző:
Weimar
Európa kulturális fővárosa
2000
Reykjavík, Bergen, Brüsszel, Prága, Krakkó, Santiago de Compostela, Avignon és Bologna mellett
Következő:
Rotterdam, Porto