Helsinki
| Helsinki (Helsingin kaupunki) | |||
 |
|||
| A helsinki katedrális | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Finnország |
||
| Régió | Uusimaa régió (Helsinki régió) | ||
| Rang | főváros | ||
| Polgármester | Jussi Pajunen | ||
| Irányítószám | 00xx0 | ||
| Körzethívószám | +358-9 / 09 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 568 531 fő (2008) +/- | ||
| Népsűrűség | 3068 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 185,32 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Helsinki
Pozíció Finnország térképén
|
|||
| é. sz. 60° 10′ 15″, k. h. 24° 56′ 15″ | |||
| Helsinki weboldala | |||
Helsinki (e: helszinki, svédül Helsingfors) Finnország fővárosa és egyben legnagyobb városa. Az európai kontinens legészakibb fővárosa. Helsinki városát 568 531 ember lakja, a fővárosi régióban 976 222 fő élt 2004-ben.
Az Economist Intelligence Unit 2011-es rangsora szerint a világ 7. legélhetőbb városa.[1]
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Finnország déli részén, kelet-nyugati irányban középen, a Balti-tenger mentén a Finn-öböl partján fekszik. Számos öböl és félsziget tagolja, valamint 315 sziget is található a területén. Ezek közül néhány fontosabb Seurasaari, Lauttasaari és Korkeasaari – amely Finnország legnagyobb állatkertje – valamint a Suomenlinna erőd.
| Helsinki éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 8,5 | 11,8 | 17,1 | 21,9 | 29,6 | 32,0 | 34,0 | 31,2 | 26,2 | 19,4 | 11,6 | 10,0 | 34,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −1,3 | −1,9 | 1,6 | 7,6 | 14,4 | 18,5 | 21,5 | 19,8 | 14,6 | 9,0 | 3,7 | 0,5 | 9,0 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −3,9 | −4,7 | −1,3 | 3,9 | 10,2 | 14,6 | 17,8 | 16,3 | 11,5 | 6,6 | 1,6 | −2,0 | 5,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −6,5 | −7,4 | −4,1 | 0,8 | 6,3 | 10,9 | 14,2 | 13,1 | 8,7 | 4,3 | −0,6 | −4,5 | 2,9 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −34,3 | −31,5 | −24,5 | −16,3 | −4,8 | 0,7 | 5,4 | 2,8 | −4,5 | −11,6 | −18,6 | −29,5 | −34,3 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 52 | 36 | 38 | 32 | 37 | 57 | 63 | 80 | 56 | 76 | 70 | 58 | 655 |
| Havi napsütéses órák száma | 38 | 70 | 138 | 194 | 284 | 297 | 291 | 238 | 150 | 93 | 36 | 29 | 1858 |
| Forrás: Finnish Meteorological Institute | |||||||||||||
Történelem [szerkesztés]
Helsinkit I. Gusztáv svéd király alapította a Vantaa folyó torkolatánál, a rivális Hanza-várost, Tallinnt ellensúlyozandó. 1550. június 12-én adta parancsba Rauma, Ulvila, Porvoo és Tammisaari polgárai számára, hogy költözzenek az új városba; ezt a napot tekintjük a város alapítási dátumának.
A városalapítás nem volt túl sikeres, a kis városkát sokáig szegénység, betegségek és harcok sújtották. Ráadásul, amikor a Svéd Királyság elfoglalta Északkelet-Észtországot Tallinn-nal együtt, már nem is volt érdekelt egy újabb város felvirágoztatásában a közelben. Helsinki, mint egy elfeledett kis falu sorvadozott sokáig.
1643-ban a város a jelenlegi (a mai Kruununhaka kerület) helyére, délebbre költözött, biztonságosabb és kényelmesebb kikötőt nyújtva a hajósoknak. A Balti-régió kereskedelme azonban továbbra is elkerülte.
A környék svéd-orosz, német-balti háborúi miatt azonban Helsinki stratégiailag fontos ponttá vált. A svédek és az oroszok többször elfoglalták egymástól a várost, 1748-ban végül a svédek elkezdtek építeni egy erődöt a Helsinki előtti tengerparton. Az erőd-sziget Suomenlinna, „az észak Gibraltára” építése javított a város megítélésén, de Helsinki egészen a finn háború végéig, 1809-ig nem kezdett fejlődni. 1809-ben Finnországot a győztes Oroszországhoz csatolták, mint független Finn Nagyhercegséget.
1812. április 8-án a svéd befolyást csökkentendő, I. Sándor orosz cár Turku helyett Helsinkit tette meg a Finn Nagyhercegség fővárosául. A belvárost neoklasszicista stílusban építették újjá, Szentpétervár mintájára. 1827-ben Helsinkibe költözött az 1640-ben alapított Turkui Egyetem is, így megalapítva a Helsinki Egyetemet.
Az első vasútvonala 1862-ben Hämeenlinna felé épült, majd 1870-ben Helsinkit Szentpétervárral kötötte össze vonatközlekedés.
Amikor Finnország 1917-ben elnyerte függetlenségét, Helsinki maradt a főváros. A függetlenség kikiáltását polgárháború követte, a kormánynak menekülnie kellett a fővárosból. 1918 májusában a C.G.E. Mannerheim tábornok vezette kormánycsapatok győzedelmeskedtek.
A második világháború alatt a Szovjetunió többször bombázta a várost, de az szerencsére kevés kárt szenvedett. Finnország egyike azon kevés európai államnak, amelyeket a világháború alatt nem foglaltak el, függetlenségét végig megtartotta.
1962-ben, a nagyhatalmak között folyó hidegháború ellenére itt rendezték meg a nyolcadik Világifjúsági Találkozót.
A következő időszakban Helsinki gyors ütemben fejlődött. Az 1970-es években a Helsinki régió lakosainak száma megháromszorozódott, így 1990-es évekre az Európai Unió egyik leggyorsabban fejlődő települése lett.
Helsinki több jelentős nemzetközi találkozó helyszínéül is szolgált. 1975-ben itt rendezték az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBÉE, az EBESZ elődszervezete: Conference on Security and Cooperation in Europe (CSCE)), amely augusztus 1-jén a Helsinki Záróokmány aláírásával fejeződött be. 1990-ben az első szovjet-amerikai csúcstalálkozó is itt zajlott George H. W. Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnökök között.
Kultúra [szerkesztés]
Helsinkiben jött létre a világ eddig legnagyobb,[2] 91 tagú panaszkórusa.[3]
Helsinki-régió [szerkesztés]
Nagy-Helsinki (finnül: Suur-Helsinki, svédül: Storhelsingfors), Helsinki-régió (Helsingin seutu, Helsingforsregionen), Fővárosi-régió (Pääkaupunkiseutu, Huvudstadsregionen) mind a Helsinki városa körüli kisebb-nagyobb területekre vonatkoznak.
A Fővárosi-régió Helsinki, Espoo, Vantaa és a kis Kauniainen városainak területét jelenti. A Fővárosi régió kívülről egy egységes városnak tűnik, összehangolt közlekedéssel és egyéb közös szolgáltatásokkal (például közös könyvtár-rendszer). Lakóinak száma 976 222 fő.
A Helsinki-régió a környező független városokat is magába foglalja (Hyvinkää, Järvenpää, Kerava, Kirkkonummi, Nurmijärvi, Sipoo, Tuusula és Vihti), összesen 1 274 476 a lakosok száma 1591,6 km²-en (Finnország 23,5%-a él itt az ország területének 0,4%-án).
| Város | Terület | Népesség (2004) | Népsűrűség |
|---|---|---|---|
| Espoo (Esbo) | 312 km² | 224,231 | 718,7/km² |
| Helsinki (Helsingfors) | 186 km² | 559,330 | 3 007,2/km² |
| Kauniainen (Grankulla) | 6 km² | 8,622 | 1 387,0/km² |
| Vantaa (Vanda) | 241 km² | 184,039 | 736,6/km² |
| Fővárosi-régió | 745 km² | 976,222 | 1 310,0/km² |
| Hyvinkää (Hyvinge) | 323,2 km² | 43,169 | 133,6/km² |
| Järvenpää (Träskända) | 37 km² | 37,114 | 1 003,1/km² |
| Kerava (Kervo) | 31 km² | 31,170 | 1 005,5/km² |
| Kirkkonummi (Kyrkslätt) | 365 km² | 31,695 | 86,8/km² |
| Nurmijärvi | 362 km² | 35,922 | 99,6/km² |
| Sipoo (Sibbo) | 364 km² | 18,397 | 50,6/km² |
| Tuusula (Tusby) | 220 km² | 33,952 | 154,3/km² |
| Vihti (Vichtis) | 522 km² | 24,954 | 47,8/km² |
| Más kisvárosok | 1,379 km² | 188,396 | 136,6/km² |
| Nagy-Helsinki | 2 970,6 km² | 1 274 476 | 415,0/km² |
Infrastruktúra [szerkesztés]
Kikötők [szerkesztés]
Déli Kikötő [szerkesztés]
- Katajanokka Terminál
- Kanava Terminál
- Nordic Jet Line – Tallinn
- Olympia Terminál
- Silja Line – Stockholm és Szentpétervár
- Super SeaCat – Tallinn
- Makasiini Terminál
- Linda Line – Tallinn
Nyugati Kikötő [szerkesztés]
- Nyugati Terminál
Északi Kikötő [szerkesztés]
- Hansa Terminál
- Nordic Ferry Center – Travemünde/Lübeck
Turizmus [szerkesztés]
- Finlandia Ház (Finlandia-talo) (é. sz. 60° 10′ 33,11″, k. h. 24° 56′ 1,10″)
- Finn Nemzeti Galéria
- Suomenlinna Erőd (UNESCO által védett)
- Korkeasaari állatkert (é. sz. 60° 10′ 29,60″, k. h. 24° 59′ 1,52″)
- Linnanmäki vidámpark (é. sz. 60° 11′ 20,65″, k. h. 24° 56′ 31,47″)
- Piactér (é. sz. 60° 10′ 2,91″, k. h. 24° 57′ 18,71″)
- Természetrajzi Múzeum
- Iparművészeti Múzeum
- Olimpiai Stadion és Stadion Torony
- Temppeliaukio templom (é. sz. 60° 10′ 22,93″, k. h. 24° 55′ 31,57″)
- Alvar Aalto ház
- Szenátus tér és evangélikus katedrális (é. sz. 60° 10′ 13,61″, k. h. 24° 57′ 8,66″)
- Seurasaari Szabadtéri Néprajzi Múzeum, skanzen
- ortodox Uszpenszkij katedrális (Észak-Európa legnagyobb ortodox temploma)
- Svéd színház
- Finn Nemzeti színház
- Botanikuskert
- Parlament (é. sz. 60° 10′ 21,16″, k. h. 24° 55′ 59,17″)
- Elnöki palota
- Városháza
- Formatervezés (design) Múzeum
- Nemzeti Múzeum
- Kiasma Kortárs Művészetek Múzeuma
Sport [szerkesztés]
A legnagyobb rendszeres sportesemény Helsinkiben a Helsinki Kupa ([1]), gyermek- és ifjúsági foci viadal. 1976 óta minden nyáron több száz csapat részvételével rendezik meg a versenyeket, 2002-ben 819 csapat vett részt a küzdelmekben.
Másik jelentős, 1980 óta visszatérő esemény augusztusban a Helsinki City Marathon ([2]), amely Helsinki és Espoo tengerpartjain vezeti körbe Finnország legnagyobb futóeseményének nagyjából 6000 résztvevőjét. A Hölgyek Tízese ([3] Naisten Kymppi) futó és gyalogló (lásd: Nordic Walking) esemény májusban mozgat meg 15 000 lányt és asszonyt.
Télen a Finlandia sífutó-marathon ([4] Finlandia-hiihto) versenye teszi próbára a világ sífutóit 1974 óta. Itt is 5-6000 résztvevő sízi végig az embert próbáló pályát, a legjobbak még 3 órán belül teljesítve a 60 km körüli távot.
Helsinkiben rendezték az 1940-es XII. és az1952-es XV. nyári Olimpiai játékokat.
Az Atlétikai Világbajnokságot 1983 után 2005-ben is, az Európa bajnokságot 1971-ben és 1994-ben Helsinki rendezhette. A jégkorong világbajnokságot 1974, 1982, 1991, 1997 és 2003 években játszották a finn fővárosban.
Több úszó Európa bajnokságot is rendeztek már a finn fővárosban: 2000-ben hosszú pályás (50 m-es) medencében, 2006 decemberében (december 7-10) pedig rövid pályás úszó EB-t 25 m-es medencében.
Labdarúgócsapata a HJK Helsinki
Személyek [szerkesztés]
Helsinkiben születtek, éltek és/vagy alkottak (többek között):
- Alvar Aalto
- Janne Ahonen síugró világbajnok
- Jean Sibelius zeneszerző
- Paavo Nurmi hosszútávfutó
- Linus Torvalds
- A HIM tagjai
- A The Rasmus tagjai
- A Nightwish tagjai
- Kimi Räikkönen Formula–1-es (világbajnok - 2007) versenyző (Espooban született)
- A Children of Bodom tagjai
- Alexi Laiho
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Hol a legjobb és a legrosszabb élni? (magyar nyelven). InfoRádió, 2011. augusztus 30. (Hozzáférés: 2011. augusztus 31.)
- ↑ Az eddigi kórusok listája szerint
- ↑ A panaszkórus dala a YouTube-on, A panaszkórus ismertetője, Az Index cikke a panaszkórusokról
További információk [szerkesztés]
- Helsinki városának lapja (angol)
- Helsinki.fi (angol)
- Helsinki - lap.hu
- A Helsinki régióhoz tartozó városok térképe
- Statisztikai adatok a fővárosi régióból
- Finlandia-Ház (angol)
- A helsinki olimpia 50. évfordulóján részt vesz az akkori magyar csapat – Képek
- Finland Travel Community
| Előző: Weimar |
|
Következő: Rotterdam, Porto |
|
||||||||||
